Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-02 / 177. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 2. Kultúra Szeptember negyedikéig hatvankét képzőművész munkái láthatók a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban VI. Zempléni Nyári Tárlat A Böngésző nyertesei A Vasárnap 30. számában feltett kérdésre összesen 451 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Pelikán Katalin de- áki, Szabó János felsőpatonyi és özv. Bábszky Ilona köbölkúti olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Utah állam fővárosa. MOZI POZSONY HVIEZDA: 60 másodperc Cam.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Gladiátor (am.) 17, 20 MLADOSŤ: Himalája, karaván (fr.-sv.-ang.) 16, 18 Antónia (hol.-belg.-ang.) 20 MÚZEUM: Monty Python és a Szent Grál (ang.) 19 CHARLIE CENTRUM: A hazafi (am.) 17.15, 20 Tarzan (am.) 18 A hat mesterlövész (szí.) 21 Erin Brockovich, zűrös természet (am.) 18.45 A második legjobb dolog (am.) 18.30 Lost Highway - Útvesztőben (am.) 20.30 KASSA ÚSMEV: A Flintstone család 2_. (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: 60 másodperc (am.) 18, 20.15 DRUŽBA: Velem, vagy nélküled (am.) 18, 20 TATRA: Ég velünk! (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kilencedik kapu (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Halálsoron.(am.) 18 AMFITEÁTRUM: Halálsoron (am.) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: A bennfentes (am.) 21 PÁTI FÜRDŐ - KERTMOZI: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 21 NAGYME- GYER-SLOVAN: Stuart Little, kisegér (am.) 19 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Rád vagyok kattanva (am.) 16.30, 18.30, 20.30 A hazafi (am.) 14,17, 20 Tigris színre lép (am.) 13.15, 15.15, 17.15 Sikoly 3. (am.) 19.45 Galaxy Quest - Galaktitkos küldetés (am.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Gladiátor (am.) 14.30,17.30, 20.30 Ég velünk! (am.) 14.45,17.15,19.45 Agyatlan apartman (ang.) 14,16,18, 20 Vikidéi Gyula és Varga Miklós is fellép Pozsonyban Millenniumi ünnepség ÚJ SZÓ-HÍR Jó gondolat volt a szervezőktől, hogy tizenegy esztendővel ezelőtt, 1989-ben útjára indították a nyári képzőművészeti tárlatokat, a Zemplénben élő, alkotó festők, grafikusok, szobrászok seregszemléjét. TÓTHPÁL GYULA Ösztönző erővel hatott ez a kétévenként megrendezésre kerülő képzőművész-találkozó: azóta gombamód szaporodnak a művésztelepek, alkotótáborok, művésztanodák nemcsak a zempléni városokban, hanem a kisebb településeken, illetve az egyes mikro- régiókban is: a Hegyalján, a Hegyközben és a Bodrogközben. Az már csak ráadás volt, hogy felismertük: alig van Magyarországon még egy olyan kis tájegység, ahol annyi képzőművész munkálkodna, mint emplénben. Vajon mi az, ami ennyire kedvezően befolyásolja az alkotó hangulatot? A hely szelleme? A dicső történelmi múlt, a hagyományok folytonossága, Tokaj hasonlíthatatlan szépségű vulkáni hegye, a regényes, rejtélyes erdők, a tiszta erdei patakok, a Tisza és a Bodrog ligetes tája? Netán a bor, e királyi nedű? Mindez együtt ösztönöz, biztat és kényszerít a művészi szép meglát- tatására és megalkotására. A magyar államalapítás 1000. évfordulóján, a kereszténység 2000. évében, egy új évezred küszöbén különös hangsúlyt kap a VI. Zempléni Nyári Tárlat. Az itt szereplők immár végérvényesen beírják nevüket gyönyörű tájunk művelődéstörténetébe. Biztat a remény, hogy fenyegetően elembertelenedő korunkban is megőrizhető valami a humánumból, a tisztességből, a szerétéiből a művészet eszközeivel. Jó, hogy ilyen sokan vannak, akiknek ma is iránymutatóak John Keats örök érvényű sorai: „A szép: igaz s az Igaz: szép! sohse állítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!” A tárlat rendkívül színvonalas katalógusában ezekkel a gondolatokkal invitálja a művészetkedvelő látogatókat Fehér József, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója. Á kiállítás rendezésében segítőtársa volt Bordás István, aki a katalógust is tervezte és szerkesztette. Ahhoz, hogy egy ilyen nagyszabású tárlat a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum gondozásában megvalósulhasson, kellett a zempléni közművelődési intézmények megbízása: Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, Tokaj városok, valamint a Miskolci Hermann Ottó Múzeum támogatása. Hatvankét kiállító művész különböző technikával készült alkotásai láthatók a tárlaton. A rendezők öt díjat osztottak ki: Pece János Dáliák című munkája Gombamód szaporodnak a művésztelepek, alkotótáborok. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat díját kapta, Csomós Zoltán Újhelyi séták című alkotását Sátoraljaújhely városa díjazta, Székhelyi Édith Gyermekkorom fényei és árnyai című munkáját Sárospatak városának díjával tüntették ki, Kissné Fábián Katalin Magányos fája Szerencs város díját nyerte el, Makoldi Sándor Az átváltozás hangjai című alkotása pedig Tokaj város díját kapta. Végül néhány szubjektív megjegyzés. Sajnálom, hogy a Felső-Bod- rogközben az intézmények között nincs ilyen példamutató összefogás, együttműködés a képzőművészet támogatása érdekében. A Sátoraljaújhelyre látogatókon kívül a kassai galériák vezetőinek is szeretném figyelmükbe ajánlani a kiállítást, hiszen minden bizonynyal a kassai közönség is érdeklődéssel fogadná. A VI. Zempléni Nyári Tárlat szeptember negyedikéig várja a látogatókat. Pozsony. Bizonyára sokak érdeklődésére tart számot a millenniumi Szent István ünnepség, amelyet augusztus 16-án rendez a Corvin Mátyás Társaság. Az államalapító szent tiszteletére 18 órai kezdettel ünnepi szentmise lesz a Szent Márton Dómban, 20 órakor pedig a Szlovák Rádió hangversenytermében a budapesti Szabad Tér Színház tart előadást. A Koltay Gábor rendezte Magyar passióban fellép Vikidál Gyula, Varga Miklós, Koncz Gábor, Varga Klára, Makrai Pál és Tóth Renáta, közreműködik a Kormorán együttes és a peredi néptáncegyüttes. Jegyek (darabja 180,- Sk) a következő címen kaphatók: Széplak utca (Obchodná) 12, REX régiségüzlet, tel.: 0905/ 188860, 0905/251384, 07/544- 35655, 07/52931706. (vk) A Fórum Társadalomtudományi Szemle idei második számának tartalmából Tanulmányok a (közel)múltról Heinrich Breloer rendező szerint a polgári ház homlokzata mögött szenvedélyek dúltak Filmen a Mann család története LAPISMERTETŐ A galántai Fórum Társadalomtudományi Intézet kiadásában megjelenő folyóirat második évfolyamának 2. száma László Béla A szlovákiai magyar oktatásügy a kilencvenes években című tanulmányával indul. Ez alatt a szolid, inkább alcímnek beillő cím alatt a szerző történelmi-politikai-szociológiai összefüggésekbe ágyazva, statisztikai adatok tükrében ad korántsem rózsás helyzetjelentést, vázol fel elgondolkoztató tendenciákat a honi magyar óvodai neveléstől kezdve az egyetemi képzésig, megállapítva, hogy „a szlovákiai magyarság iskolai műveltségi szintjét az elmúlt tíz év alatt relatív visszafejlődés jellemezte... Az egyetemi és főiskolai végzettség tekintetében van a magyar nemzeti közösség legjobban lemaradva az országos szinthez viszonyítva. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Szlovákiának 306 920 egyetemet, főiskolát végzett polgára volt, akik közül csak 16 407 személy volt magyar nemzetiségű. A 10,76 %-os országos nemzetiségi arány szerint azonban a magyar nemzetiségiek közül 33 025 személynek kellene egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkeznie. A felsőfokú képesítéssel rendelkezők számában mutatkozó hiány 16 618, s ez a szám elképesztően magas”. Ennek a hiánynak a különböző területeken és formákban jelentkező következményeit mindnyájan megérezzük. László Béla természetesen az okokról sem feledkezik meg, melyeket például nemcsak az iskolarendszerben kell keresni, majd a végén arra a következtetésre jut, hogy több szempontból is szükséges lenne, ha a Magyar Koalíció Pártja kidolgoztatná a magyar nemzeti kisebbség művelődési koncepcióját, amely nemcsak a kormánykoalícióban való tevékenységének céljait szolgálná, hanem a magyar nemzeti közösség számára egy motiváló, mobilizáló, megmaradási, önszerveződési jövőkép kialakítását is elősegíthetné”. Statisztikai adatokban, táblázatokban, grafikonokban ugyancsak bővelkedik a Romakérdés magyar szemmel (avagy hogyan látja a szlovákiai magyar közvélemény az ún. roma problematikát) című ... statisztikai adatok tükrében ad korántsem rózsás helyzetjelentést... dolgozat, melynek szerzője Lampl Zsuzsanna, akinek a zárógondolata: „nem helytálló a roma probléma az a fajta szociálpszichológiai megközelítése, amely rendszerint az előítéletek és tapasztalatokból táplálkozó ellenszenv összemosása után az előítéletek megszüntetését tartja a legfontosabb feladatnak. A roma kisebbség manapság nem etnikai jellege miatt jelent problémát, hanem gazdasági-szociális helyzete miatt, tehát ezt a területet kell megcélozniuk a javító intézkedéseknek, oly módon, hogy a romák ebben ne passzív-elfogadó, hanem aktív-érdekelt szerepet játszanak”. A következő oldalakon közli a lap Angyal Béla Magyar szervezetek és mozgalmak Csehszlovákiában 1918-1921 című tanulmányának második részét, mely, mint az első részben olvashattuk, 1921 nyaráig követi nyomon az eseményeket, „mikor a magyar kormány tudatosítja, hogy a területi revízió rövid távú elképzeléseit fel kell adnia”, s új stratégiát kell kialakítania. Vadkerty Katalintól arról olvashatunk, hogy milyen volt Nógrád mezőgazdasága 1848-1918 között; az egyetlen magyarországi szerző, Farkas György geográfus pedig A nemzetiségi megoszlás térszerkezete vegyes lakosságú régiókban című munkájávál van jelen a Fórum e számában, melyben ezután egy újabb folytatással találkozunk, jelesül Lacza Tihamér Magyar jezsuiták Latin-Ameriká- ban című írásának második részével. Az Oral history, vagyis az Elbeszélt történelem című rovatban ezúttal Barak László költő, publicista vall a rendszerváltás napjairól, éveiről, ahogyan ő élte meg az akkori eseményeket, melyeknek aktív résztvevője, szereplője volt. A beszélgetést Jarábik Balázs készítette. A Műhely rovatban Kocsis Aranka mutatja be a pozsonyi Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoportot, mely megalakulásának évétől, 1992-től egyebek között számos publikációval gyarapította a cseperedő szlovákiai magyar tudományosságot, régi adósságokat is törlesztve. Hasonlóképpen, ahogy a Fórum Társadalomtudományi Szemle cselekszik, amire hitem szerint pusztán ennek a legújabb számnak eleve a címei utalnak, (bodnár) MTI-TUDÓSÍTAS Berlin. Lübecki és müncheni felvételekkel lassan véget ér annak a háromrészes televíziós filmnek a forgatása, amely jövőre valószínűleg egyedülálló élménnyel ajándékozza meg a német nézőket: film készül a rendkívüli művészcsalád, a Mann família életéről, középpontjában a Nobel-díjas Thomas Mann-nal. Látszólag száraz téma, hisz naplójában maga Thomas Mann is azt írja, hogy „értelmeden palástolnom: az élethez csak nyugalomban és visszavonultságban érek fel”. A film rendezője, a dokumentumdráma műfajában, azaz az archív anyagok, játékfilmes részletek és kortársakkal készült interjúk vegyítésében jeleskedő Heinrich Breloer mindezt cáfolni kívánja: a Mann család kalandos életet élt, a polgári ház homlokzata mögött szenvedélyek dúltak. Gondoljunk csak Thomas Mann és testvére, Heinrich veszekedős viszonyára, az emigráció éveire, Thomas Mann elfojtott homoszexu- alitására, fia, az apa nyomasztó nagyságától megszabadulni képtelen Klaus öngyilkosságára, a többi híres gyerekre, Erikára, Golóra és Mónikára. Breloer számára Thomas Mann politikai figura is: Amerikában Thomas Mann Hider morális ellenlábasa vök, tükröt tartott a németek elé, akik 1933-ban paktumot kötöttek az ördöggel. A film narrátora Thomas Mann legkisebb lánya, a 82 éves Elisabeth Mann-Borghese, aki testvéreivel ellentétben szeretetteljesen beszél az apáról. Heinrich Breloer alkotótársával, Horst Königsteinnel együtt három évi felkészülés után vágott neki a forgatásnak, összesen hatvan kortársat faggattak ki Thomas Mannról. A Mannok - az évszázad regénye című film 20 millió márkás költség- vetéssel készül, megalkotásában a német nyelvterület öt televíziós csatornája vesz részt. A szereposztás parádés: Thomas Mannt Armin Mueller-Stahl alakítja, feleségét, Katját Monica Bleibtreu, Heinrich Mann feleségét Veronica Ferres, Erika Mannt Sophie Rols. Heinrich Breloer nem tragikus figurának állítja be Thomas Mannt: „Napfényben sütkérezett, a szerencse embere volt. Minden álma megvalósult, még ha keményen megdolgozott is érte. Királyként rajongták körül, 80 évesen kegyes halált halt - meseszerű éled’. Thomas Mann „a szerencse embere volt". (Archív felvétel) Csomós Zoltán Újhelyi séták című alkotása, amely Sátoraljaújhely város díját kapta (Reprofotó)
