Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-18 / 191. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 18. Hogyan működhetne és miért nem működik a nyelvi iroda - beszélgetés Szabómihály Gizella nyelvésszel Egy törvény a magánügyről Egy évvel ezelőtt hagyta jóvá a parlament a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Szabómihály Gizella nyel­vész, a Mercurius Társada­lomtudományi Kutatócso­port tagja a törvény érvé­nyesíthetőségével kapcsola­tos külső, illetve belső, a szlovákiai magyar közössé­gen belüli nehézségek okai­ról, a törvény esetleges jövő­jéről nyilatkozik. KORPÁS ÁRPÁD Még a nyelvtörvény elfogadása előtt született egy javaslat, ún. nyelvi iroda létrehozására. A törvény nem írja elő a felállítá­sát, de ön, Lanstyák István nyel­vész és mások a törvény jóváha­gyása után is látják egy ilyen in­tézmény létjogosultságát. Ho­gyan működhetne és miért nem működik? Lanstyák Istvánnal az MKP nyelv­törvénytervezete kapcsán dolgoz­tuk ki az iroda tervét. Szerintem továbbra is van létjogosultsága, pontosan azért, hogy működjék a nyelvhasználati törvény. Az intéz­ménnyel kapcsolatos koncepción­kat a kormány kisebbségügyi taná­csa elé terjesztettük, amely véle­ményeztette a belügyminisztéri­ummal. A tárca pozitívan reagált, de jelezte, a törvény előterjesztőjé­nek, vagyis a művelődési miniszté­riumnak kell kezdeményeznie az intézmény felállítását. Nagyobb gond, hogy egy ilyen irodára jelen­leg nem különítenének el költség- vetési összegeket, pedig az irodára nemcsak a magyaroknak, hanem a ruszinoknak és a romáknak is nagy szükségük volna, hiszen nekik az anyanyelvűk kodifikációjával is gondjaik vannak, s az utóbbiak esetében a szakterminológia is hi­ányzik. Javasoltam azt is, ha más­képpen nem, jó volna legalább ci­vil kezdeményezésként létrehozni, úgy, hogy a magyarokon kívül a ruszinokat és a romákat is szolgál­ná. Fordítási, illetve nyelvtervező feladatokat láthatna el, szakkifeje­zések magyarításával és ismerteté­sével foglalkozhatna. A fordítási feladatoknak legalább egy részét most megpróbáljuk elvégezni, a kormányhivatal megbízásából a legfontosabb formanyomtatvá­nyokat és határozatokat magyarra ültetem, megvitatom magyaror­szági szakemberekkel, hogy szöve­gük a lehetőleg közelebb álljon a magyarországiakéhoz. Ám hosz- szabb távon ezt nem lehet így csi­nálni, mert kell egy adatbank, aminek fenntartása olcsóbb lenne. Ha egy építési engedély már meg­van magyarul, a járási hivatalnak nem kell a saját költségére lefor- díttatnia. Másrészt, feltételezem, a központi fordítással a szövegek színvonala is kiegyenlítettebb len­ne, mert úgy látom, nálunk általá­ban nem ismerik a magyar termi­nológiát és hivatalos stílust. Most tulajdonképpen egyszemé­lyes intézményként működik... Hát, igen... Állami megbízásból fordítom ezeket a szövegeket, bár ez kevés, mert például a törvénye­ket is folyamatosan le kellene for­dítani. Magyarításuk nélkül ugya­nis nem alakítható ki a hivatali ter­minológia, mert csak a forma­A régi terminológi- r ai szótárak sem használhatók . . korrekciók nélkül. nyomtatványok és határozati min­ták nem tartalmazzák az összes olyan szakkifejezést, amelyek en­nek a nyelvezetnek a működteté­séhez kellenek. Múltbeli példák is vannak: a két világháború közötti jogszabály- fordítások gyűjteményei és a szocializmus idején a Közigaz­gatás című folyóirat. A hatvanas-hetvenes években ki­alakult gyakorlat eléggé eltért a magyarországitól, annak stílusától és szóhasználatától is, de ezen vál­toztathatunk, mert a kilencvenes évektől kezdve tulajdonképpen egész jogrendszerünk gyökeresen átalakult. Új kifejezések jelentek meg, ezért a régi terminológiai szótárak sem használhatók kor­rekciók nélkül. Például a belügy­minisztérium valamikor a hatva­nas években kiadott egy szlo­vák-magyar közéleti szótárt, de az részben már elavult, mert csak a szocialista időszakra jellemző szakkifejezéseket tartalmazza. El­sősorban a lakosságot leginkább érintő törvények hivatalos fordítá­sára volna szükség. Gondoljunk arra, hányszor említi az Új Szó kü­lönböző törvények megnevezését is különféle fordításokban a cikk szerzőjétől függően. A kisebbségi nyelvhasználati törvény előírja, hogy az ügyfél kérésére a szerv az általánosan kötelező érvényű jog­szabályokról a saját hatáskörében tájékoztatást nyújt. Ezt úgy értel­mezem, hogy ha a járási hivatal szociális osztályán a lakásfenntar­tási támogatás felől érdeklődöm, kérésemre a törvényről kellene tá­jékoztatást nyújtaniuk kisebbségi nyelven. De csak szlovákul van meg, s ha hirtelen valamit lefordí­tanak is, nem tudnak pontosan és szabatosan tájékoztatni. Ha lenne egy alapvető törvénygyűjtemény, a hivatalnok azt az ügyfél kezébe adhatná. Tanulmányában megállapítja, hogy a kisebbségi nyelvek hiva­tali használata a tavalyi törvény tükrében lényegében magán­ügy. Sajnos, ez a helyzet. A törvényt úgy fogalmazták meg, hogy az állam­nak lehetőleg minél kevesebb köte­lezettsége legyen, és az önkor­mányzatok esetében is inkább le­hetőségekről beszél. Sajnos, ez nem csupán a törvényre jellemző, hiszen a jelenlegi szlovák politika szerint is magánügy a kisebbségi nyelv használata. Például az, amit tudomásom szerint a kisebbségi vagy regionális nyelvek chartájá­nak közéleti nyelvhasználatról szó­ló fejezetéből el akarnak fogadni, pontosan ezt a szemléletet tükrözi. Vagyis a charta e részéhez is sze­lektív módon közelítenek? Igen. A charta fokozatokat állapít meg a kisebbségi nyelvek haszná­latát illetően. A tavaly őszi változa­tot láttam, amellyel a lehető leg­gyengébb formulációkat kívánta elfogadni az állam. Ez a részéről minimális kötelezettségvállalást jelentene. A közigazgatási reform és a charta ratifikációja mennyiben segíthetné elő a nyelvhasználati törvény alkalmazását? vv A nyelvi charta '^elfogadásától . . nem sokat várok. V\ Nyilvánvaló, hogy már a kisebbsé­gi nyelvhasználati törvény jóváha­gyásakor figyelembe vették, mit kívánnak elfogadni a chartából. Úgy tűnik tehát, hogy a jelenlegi szabályozáson és joggyakorlaton nem kívánnak túllépni. A charta elfogadásától nem sokat várok, mert az említett változat csak ki­sebbségi nyelveket hajlandó elis­merni, regionálisakat nem. Tartok attól, továbbra is megmarad, hogy a kisebbségi nyelvek használatát nem területekhez, hanem telepü­lésekhez kötik majd. A Lévai, a Lo­sonci, a Nagyrőcei, a Nagykürtösi és a Tőketerebesi járásban a ma­gyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot, de a járási székhe­lyen nem, ezért ott a magyart a hi­vatali érintkezésben nem lehet használni. Kérdés, a közigazgatási reformmal megszűnnek-e a járási hivatalok, hol húzzák meg a köz- igazgatási határokat, mely jogkö­rök kerülnek az önkormányzatok­hoz. Ha a járások megszűnnének, és a megmaradó körzetek a jelen­leginél nagyobb hatáskörrel ren­delkeznének, nyilvánvalóan több helyen használhatnánk a magyart. Ha a regionális önkormányzat­okon belül a magyarság kisebbség­be kerül, megint az lehet a helyzet, hogy demokratikus módon lesza­vazzák például a magyar nyelvű űrlapok használatát az önkor­mányzatoknál. Tegnap délelőtt a pozsonyi gyermekklinikán új műveseállomást adtak át Mikuláš Dzurinda és felesége jelenlétében Aranykezű orvosok Pozsony. „A kormány eddig főleg a gazdaság fellendítésére összpon­tosított, ám a választási időszak második felében az oktatás és az egészségügy helyzetének rendezé­se vár ránk” - ismertette célkitűzé­seit a kormányfő a pozsonyi gyer­mekklinikán. Mikuláš Dzurinda a rendelkezésére álló alapból 500 ezer koronával járult hozzá az új, hordozható művesekészülék árá­hoz. „A gyermekbetegek megsegí­tése zöld utat kell, hogy kapjon, lé­nyeges megteremteni a műszaki feltételeket ahhoz, hogy a kis bete­gek a legjobb, a legkorszerűbb el­látásban részesüljenek” - hangsú­lyozta. Robert Vetrák, az intézet igazgatója szerint az új műve- seállomás nem valósulhatott volna meg támogatók nélkül. A hétmilli­ós beruházás két és fél hónap alatt készült el, évente 700-1000 gyer­meket kezelhetnek, (erf) Mikuláš Dzurinda kormányfő az egyik kis beteggel (Dömötör Ede felvétele) Az országot nem pártérdekek alapján kellene felosztani A DS az MKP-javaslatról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 20,4%-kal Robert Fico (Smer) Szlovákia legmegbízha­tóbb politikusa, bár népszerűsége júliushoz képest 1,2 %-kal csök­kent. A második Vladimír Mečiar (HZDS) 18,1, a harmadik Mikuláš Dzurinda kormányfő 12,9%-kal. Rudolf Schuster államfőben a pol­gárok 12,1%-a bízik. Őt Anna Malíková (SNS) 9,8, Bugár Béla (MKP) 6,4, Ivan Miklós miniszter­elnök-helyettes 5,2 és Sergej .Kozlík (HZDS) 3,3%-kal követi. Csáky Pált (MKP) mindössze 2,7% tartja megbízhatónak. A júliusban végzett felméréssel összehasonlít­va pozitív, mintegy 2%-os változás Ivan Mikloš esetében tapasztalha­tó. Vladimír Mečiar főleg az idő­sebbeknek szimpantikus. A lako­sok 35,2%-a egyetlen politikusban sem bízik, (t) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Demokrata Párt (DS) megalapozatlannak és a közigaz­gatási reform alapelveivel ellenté­tesnek tartja az MKP javaslatát az önálló Komárom megye létrehozá­sára - nyilatkozta Ľudovít Kaník. A párt alelnökét meglepte, hogy az MKP a reform kritikusainak az ol­dalára állt. A reform szerinte törté­nelmi és földrajzi kritériumokból valamint a demokrácia alapelvei­ből indul ki, melyeknek semmi kö­zük sincs ahhoz, amit az MKP java­sol. Szerinte fátylat kell borítani a szűk csoportérdekekre, így az or­szágot nem a pártérdekek alapján kell felosztani. Az államigazgatási szervek racionalizációjával kap­csolatban elmondta: minél hama­rabb hajtják végre a reformot, an­nál több pénzt sikerül megtakarí­tania az államnak, (mi) RÖVIDEN Nem vonják felelősségre Miklós Lászlót Pozsony. A Magyar Koah'ció Pártja egyelőre nem akarja felelősségre vonni Miklós László környezetvédelmi minisztert azért, mert az MKP miniszterei közül egyedüliként egy kormányülésen a 12 közigazgatási egység kialakítása mellett szavazott. Kvarda József, az MKP alelnöke közölte: a párt e héten megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, Miklós László a sajtó nyilvánossága előtt személyesen magyarázza meg a párt országos tanácsának határozatával ellentétes döntését. (SITA) Mossa kezeit a belügyi tárca Pozsony. Nem a belügyminisztérium, hanem a törvény-előkészítő ta­nács javasolta a közigazgatási reformmal kapcsolatos jogszabályok tárgyalásának elnapolását - reagált Jozef Liška, a belügyi tárca köz- igazgatási főosztályának vezetője Ľubomír Fogaš kijelentésére, mely szerint Pittner tárcája kérte a halasztást. (TA SR) Varga György az együttműködés híve Kassa. Varga György, a Magyar Köztársaság kassai főkonzula és Štefan Vranovský, a Kassai Kerületi Hivatal vezetője tárgyalásokat folytatott a Kassai kerület és Borsod megye együttműködési lehető­ségeiről. Egyetértenek a határ menti regionális együttműködés fontosságában, és közös vállalatok alapításával a kereskedelmi kapcsolatok felújítását tervezik. (TA SR) A Demokrata Párt születésnapja Pozsony. A Demokrata Párt első ízben rendez önálló megemléke­zést a szlovák nemzeti felkelés évfordulója alkalmából. Ľudovít Kaník, a Demokrata Párt alelnöke szerint pártjuk a felkelés idejé­ben született, így ezentúl augusztus 29-ét - mint a párt születés­napját - évente megünneplik. (mi) Anya és fia gombamérgezés áldozata Szinna. Gombamérgezés áldozata lett egy 79 éves ladoméri asz- szony, aki gombából készített ebédet. A gombák közt volt légyölő ga­lóca is. Fia kritikus állapotban fekszik a homonnai kórházban. (TA SR) Meghalt egy magyar turista Magas-Tátra. Tegnap a Lomnici-csúcson életét vesztette egy 29 éves magyar turista. Az esetet egy másik magyar turista jelentette. A sze­rencsétlenüljárt férfi 300 métert zuhant, a helyszínen belehalt sérülé­seibe. Az év elejétől a Magas-Tátrában 8 haláleset történt. (TA SR) Nem jó ötlet a Komárom megye Kassa. Pavol Hrušovský nem tartja jó ötletnek az MKP által szor­galmazott - Komárom központú -13. megye létrehozását, miköz­ben a kabinet már jóváhagyta a 12 megyés modellt. A parlament alelnöke kitart Viktor Nižňanský kormánybiztos eredeti közigazga­tási reformtervezete mellett. (TA SR) Mától csak kérvénnyel juthatnak pénzhez Pozsony. Ma fejeződik be a Szlovák Kezesbank (SKB) betéteseinek já­ró pénz kifizetése. Mától a csődbe ment bank betétesei már csak a Be­tétvédelmi Alaphoz benyújtott írásos kérvénnyel juthatnak hozzá pénzükhöz az Általános Hitelbank fiókjaiban. Indokolt esetben a kér­vényt 2003 június 18-ig adhatjuk be. A Betétvédelmi Alap máig 33 161 ügyfélnek 4,287 milliárd koronát fizetett ki. (SITA) A konzul szerint is túl szigorú a magyar törvény Különös kihallgatás GAÁL LÁSZLÓ Vezekény/Budapest. A Veszprém­ben elítélt vezekényi fiúk nyilatko­zata szerint az őket kihallgató rend­őrök nagyon durván bántak velük, arról faggatták őket, mióta tartóz­kodnak Magyarországon, hány gép­kocsit törtek már fel, és az ujjlenyo­matukat is ellenőrizték. Mindezt azért, mert az útlevelükben nem volt határátlépést igazoló pecsét. Pedig csak arról van szó, hogy az út­levél-ellenőrzést végző határőr nem bélyegezte le, amikor a fiúk kétna­pos autóbuszkirándulás résztvevői­ként Magyarországra utaztak. A fü­redi suhancok által véresre vert és rugdosott Gál Sándornak - akinek az orrát is eltörték-, nem biztosítot­tak orvosi ellátást. Štefan Rozkopal budapesti szlovák konzul kérdé­sünkre elmondta, az ügyről a vezekényi polgármestertől szerzett tudomást hétfőn, ennek alapján ér­deklődött a rendőrségen. Hivatalos értesítést a magyar szervektől teg­napig nem kapott, és arról sem tu­dott, hogy szerdán folyt a tárgyalás. Elmondta, az, hogy a fiúk útlevelét a rendőrök elvették, nem mond el­lent a magyar jogszabálynak, ezt a rendőrök akár gyorshajtásért is megtehetik, emiatt már sok külföldi bírálat érte Magyarországot. (Az esetről riportban számolunk be.) KDH: a homoszexuálisok nem képesek családalapításra Nem normális házasság ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony.,.Amíg én ülök az igazság­ügy-miniszteri székben, Szlovákiá­ban nem kerülhet sor az egyneműek közötti házasságkötés legalizálásá­ra” - jelentette ki a Keresztényde­mokrata Mozgalom sajtóértekezle­tén Ján Čamogurský. A KDH elnöke elmondta, a jelenlegi szlovák jog­rend is lehetővé teszi a homoszexu­ális párok együttélését, és erről akár közjegyző által hitelesített szerző­dést is köthetnek, ám ez a szerződés nem tehető egyenlővé a „normális” férfi és nő közötti házassággal. Čar- nogurský azzal érvelt, a házzasság- kötés célja a családalapítás vagyis az utódnemzés, tehát a társadalom építése, erre pedig az egynemű pá­rok képtelenek. Alojz Rakús képvi­selő elmondta, a homoszexualitás nem betegség, csak lelki zavar, ám a pozitív diszkrimináció növelné e nem kívánatos zavar előfordulását. A homoszexuálisokat számba vevő hivatalos felmérés egyelőre csak az USA-ban készült, ahol a férfiak 2,6, a nők 1,2 százaléka vallotta be, hogy saját neméhez vonzódik. Egy másik, Rakús által megbízhatatlannak ne­vezett felmérés 10-37 százalékról beszél. A Szlovákia és a Vatikán kö­zött megkötendő szerződés 11. pontja is tartalmazza az egyneműek közötti házasság elutasítását, (gl) Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről Továbbra is Fico vezet

Next

/
Thumbnails
Contents