Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-17 / 190. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 17. Több, mint egy évtizede igyekeztek műszaki ellenőrző központot építeni. A hónap elejétől már Rimaszombatban is ellenőrzik a járművek műszaki állapotát. Végre vége lesz a szomszédolásnak pén merült fel az ellenőrző állomás igénye, amikor a kérdés megoldása még a pozsonyi székhelyű állami útgazdálkodási intézmény hatáskörébe tartozott. A járás akkori vezetőinek sokszori sürgetésére a hivatal úgy válaszolt, hogy az akció megvalósítására nincs pénz, de az építkezést 1989-re betervezték. A tervek a megadott időpontra valóban elkészültek, már az építkezés helyét is kijelölték - a borüzem mellett mérték ki az új épület helyét - a politikai fordulat azonban ismét elodázta a kivitelezését. A kilencvenes évek elején az építkezési engedélyt saját kérésére megkapta egy helyi magáncég - amely már a műszaki dolgozókat is átképezte - az állomás kivitelezésével azonban nem boldogult. Ezután újabb magán- vállalkozó kapott lehetőséget, de sajnos neki sem sikerült megvalóFARKAS OTTÓ ugusztus 1-jén a Cserencsényi úton végre Rimaszombatban is megnyílt a műszaki ellenőrző állomás (STK), amely személyautókon kívül motorkerékpárokat, autóbuszokat, teherkocsikat, traktorokat is fogad. Ajá- rás már a nyolcvanas években lehetőséget kapott az állomás megépítésére, a kivitelezésbe azonban mindig hiba csúszott. Többnyire pénzhiány miatt húzódott az építkezés egészen napjainkig. Először a nyolcvanas évek közesítani az elképzeléseit. S amíg a szomszédos járásokban sorra nyíltak meg a műszaki állomások, a rimaszombatiak kénytelenek voltak Nagykürtösön, Rozsnyón, Losoncon és Besztercebányán ellenőriztetni gépjárműveiket. 1997-ben a járás vezetése presztízskérdésnek tekintette az említett szolgáltatás megoldását - lapunkon keresztül az érintett vállalkozói csoport egyik tagja be is jelentette a nyitás tervezett időpontját - tervük azonban pénzhiány miatt megbukott és napjainkig nem volt műszaki ellenőrző állomás Rimaszombatban. Tagadhatatlan, a járás jelenlegi vezetőinek is fájó pontja volt az említett szolgáltatás hiánya. Tavaly áprilisban a járási hivataltól hat vállalkozó kérte a műszaki ellenőrző állomás felépítésének jogát. Az előírások szerint sorrendben az elsőként bejelentkezőt illete volna az építkezés joga, azonban az éppen hivatalba lépő Rövid András, a Rima- szombati Járási Hivatal forgalmi és közúti osztályának vezetője ezt nem bízta a véletlenre és a minisztériumban kieszközölte, hogy a kivitelező kiválasztására pályázatot írhattak ki, amelyet a rimaszombati Autoprevent Kft. nyert meg. A Molnár Attila vezette társaság a kitűzött határidőnél korábban megnyitotta a műszaki ellenőrző állomást és augusztus elsejétől munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig ellenőrzi ajárműveket. A szerző felvételei az állomás megnyitóján készültek Ottjártunkkor elégedettség, derű és nyugalom honolt a faházak közt, a legkisebbek éppen Kozsár Zsuzsanna esti meséjére gyülekeztek az e célra kiszemelt mesefa alatt... A családi nyári egyetem - és rejtett közösségösszetartó vonulata JUHÁSZ KATALIN J úlius 18-tól 24-ig zajlott a Kassa-környéki járásban fekvő községben, Jászón a III. nyári ■■■ egyetem, melyet kilenc hazai és magyarországi társrendezővel közösen hozott tető alá a Csemadok területi választmánya. Az időjárás nem igazán kedvezett a táborlakóknak, néhány meghirdetett program is elmaradt, ahogy ez már művelődési táborokban lenni szokott. Ennek ellenére ottjártunkkor elégedettség, derű és nyugalom honolt a faházak közt, a legkisebbek éppen Kozsár Zsuzsanna esti meséjére gyülekeztek az e célra kiszemelt mesefa alatt, a felnőttek zöme pedig mosolyogva állt fel a Vasárnapi Újságból ismert László atya előadásának végén. Lám, ilyen papok is vannak, kontsta- tálja a rádióműsort nem hallgató, véletlen betévedő. Az idei műsor is a somodi országos művelődési táborok magas színvonalát hozta, sok a visszatérő előadó, akik miatt a résztvevők is visszajárnak, ilyen Gazda István tudománytörténész, Zombori Ottó budapesti csillagász, vagy Kántor Lajos Kolozsvárról. A nyári egyetemről annak két fő szervezőjével, Mihályi Molnár Lászlóval és Gál Sándorral beszélgettünk. „Somodiban a nyári művelődési táborok annyi érdeklődőt kezdtek vonzani, hogy egyrészt a tömeg is kezelhetetlenné vált, másrészt a környezet is devasztálódott. Akkor döntött úgy a Csemadok területi választánya, hogy a tábort magasabb szintre, a nyári egyetem szintjére emeljük. A dolog lényege persze nem az elnevezés, hanem az, hogy tömeg helyett minőségileg más közösséget szerettünk volna létrehozni, Fábry szavaival élve néha a kevesebb többet jelent. Ez valószínűleg sikerült, bár három év még nem jelenthet nagy áttörést. - meséli Gál Sándor költő, a tábor korelnöke. A jászói kemping, amely zártabb, egységesebb terület a somodinál, kedvező feltételeket kínált e célra, rangos előadókat tudtak hívni, a résztvevők száma meghaladta a százat, a középiskolásoktól • az egyetemistákon át a felnőtt, családos érdeklődőkig valamennyi korosztály jelen volt. Amíg a felnőtteket külön műsor, kézműves tevékenység, játszóház várta, de szabadabb, kötetlenebb szórakozás is tarkította a programot, amelyen a család együtt vehetett részt, ideális nyaralássá alakítva az egy hetet.” A változatos műsor egyik összeállítója, Mihályi Molnár László szerint „pont az a nemzedék fogadta örömmel a kezdeményezést, a- mely óvodás korú gyermekei miatt nem tud részt venni más hasonló táborokban. Ez az a nemzedék, amelyiknek esetleg épp mostanában kell eldöntenie, milyen iskolába adja gyermekét, illetve milyen irányultságot vesz a szellemisége, érdeklődése. Tavaly a magyar sorskérdések képezték a nyári egyetem témáját, az idei alcím pedig Magyar jövőkép az új évezred küszöbén. Nem titkolt célunk, hogy minden egyes táborral igyekezzünk helyreállítani a résztvevők önbecsülését. Az önbecsülés viszont önismeret és önértékelés nélkül nem lehetséges. Bevált az az elképzelés is, hogy ugyanazokat az előadókat újra meghívjuk, újabb témákkal. Nemcsak az fontos, amiről beszélnek, hanem az is, ahogyan képesek megragadni a hallgatókat, vezetni őket az úton. Nemcsak a végcél fontos tehát, amint az a ma délelőtti túrán is kiderült. A Szent László-for- ráshoz látogattunk el, és az emberek odafelé csak a tájat nézték, ám visszafelé, miután a forrásnál megismerkedhettek néhány gyógynövény hatékonyságával, már mindenki egy csokor gyógynövényt is szedett. Reméljük, a táborlakók gazdag szellemi csokorral térhetnek haza egy hét után.” A jászói nyári egyetemnek már kisugárzó ereje is van, egyre többen kíváncsiskodnak a községből is, főleg gyerekek és fiatalok. Ez mindenképpen biztató jelenség. Gál Sándor szerint az elmúlt húsz év somodi táborainak programjait egymás mellé rakva világossá válik azok rejtett kisebbségpolitikai, anyanyelvi, irodalmi, néprajzi és közösségösszetartó vonulata. A nyári egyetem ugyanezt magasabb szinten szeretné megvalósítani, egyetemi előadók, tudósok, kutatók bevonásával. Örömteli tény az önszerveződési hajlam e- rősödése is, azok a gyerekek, akik az első somodi táborokban egykét évesen vettek részt, ma már maguk szerveznek kisebb-na- gyobb rendezvényeket, cserkész- táborokat, kézműves-táborokat kisebb gyerekek részére. A jászói egy hét szervezőgárdáját a környék helyi Csemadok-alapszerve- zeteinek legifjabb tagjai képezik, azaz van érdeklődés a kultúra területén való tevékenykedés iránt. Ez pedig manapság nagy szó. „Nagy" volt a szöveg, kicsi a létszám FARKAS OTTÓ A napokban Rimaszombatban megtartott roma tiltakozó gyűlésre a szervezők ■■■■■ ezreket vártak, de alig félszázan vettek rajta részt. Egyesek szerint azért csak annyian, mert sokan incidenstől tartottak, nevezetesen attól, hogy a rendőrség közbelép. A romák szerint a tiltakozó akcióhoz egy meg nem nevezett felettes szerv nem akart hozzájárulni, állítják, meg is fenyegették a szervezőket. Rossz nyelvek szerint olyan hír is terjedt a járásban, hogy aki részt vesz a nagygyűlésen az valóban kap munkát. A tény, hogy akik megjelentek a tiltakozó akción azok valóban valamennyien dolgozni szeretnének. A déli tizenkettőre meghirdetett időpontban még üres volt a Fő tér, a pódium melletti árnyékban vitatkozott hangosan néhány roma az akció főszervezőjével, Kökény Bélával. Kökény már többször utcára akarta vinni a romákat, most talált is rá megfelelő okot. Egy régi római idézethez kapcsolta mondanivalójának lényegét: „1989-től a cirkuszból már elegünk van, most munkára és kenyérre van szükségünk” - mondta. (Miközben nekem az a roma munkás jutott eszembe, aki állítólag a nagy füleki sztrájkok idején nem azt kiabálta, amit az öntödei dolgozók : „munkát, kenyered’, hanem azt, hogy: „hurkát, kenyeret”.) A rimapálfalai Váradi Sándor huszonegy évet dolgozott le egy helyen, a rimaszombati gép- és traktorállomáson, de annak privatizálásakor az első hullámban elbocsátották. A családos fiatalember elmondása szerint azóta sehol sem dolgozik, most 6400-ról 4500 koronára csökkentették a segélyt. „Ide nézzen” - és két számlát nyomott a kezembe a rimaszombati Berki Márta, aki már közel jár a nyugdíjkorhatárhoz. „2238 koronát kapok az államtól, a lakásért és az áram-, illetve víz- fogyasztásért 2293 koronát kérnek tőlem. Mondja meg nekem, miből fizessem ki? Évekig a szabadkai tyúkfarmon dolgoztam, de mióta felmondtak hiába kopogtatok bárhová, sehol nem kapok munkát.” Fél óra várakozás után Kökény felkérte a körülötte állókat, vonuljanak a tribün elé ő pedig elfoglalta helyét a pódiumon. Hamisítatlan kortesbeszédet hallhatott volna tőle a „közönsége”, de elkövette azt a hibát, hogy nem a „népnek” hanem a médiák képviselőinek beszélt - szlovákul. A romák nagyrésze, keveset vagy semmit nem értve a szónoklatból, percek alatt szétoszlott. Kökény gyorsan felismerte hol követte el a hibát, a Kökény Béla, főszervező és néhány résztvevő (A szerző felvétele) kormányfőnek, a parlament elnökének és a köztársasági elnöknek címzett levelet már magyarul olvasta fel. Ebben kiemeli, hogy az elmúlt tíz év alatt a térségben élő romák és nem romák élet- színvonala a nyomor szintjére süllyedt. Állandóan növekszik a munkanélküliség, kicsi a vásárlóerő, s ez sújtja a vállalkozókat, vásárlókat egyaránt. „Mi nem saját akaratunkból vagyunk munkanélküliek, hanem azért mert járásunkban a mezőgazdasági üzemek és az építőipar nem ruház be, ügyeskedő vállalkozók garasokért jutottak hozzá az üzemekhez, amelyekben leállították a termelést és büntetlenül mindent szétlopkodtak.” - áll egyebek között a nyílt levélben. Továbbá az, hogy sokszor a nyomor az oka a régiókban sokasodó öngyilkosságoknak is. A tiltakozó nagygyűlés mintegy két és fél órán át tartott, nem hivatalos értesüléseink szerint ezen a napon a járás valamennyi rendőre ügyeletben volt. Sem a közgyűlésen, sem azon kívül nem történt semmilyen incidens a városban. A romák dolgozni akarnak - legalábbis azok, akik megjelentek az akción. Rossz nyelvek szerint, aki részt vett a nagygyűlésen az valóban kap munkát.
