Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-10 / 184. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 10. Politika 5 Beszélgetés Vojtek Sándorral arról, miért jelentkeznek gyengébben felkészült diákok az egyetem magyar szakára Gyűjtőhely lett a magyar szak A Kalligram Alapítvány felvé­teli előkészítője azt a célt tűz­te ki, hogy szakoktatók segít­ségével felkészítse a felsőok­tatási intézményekbe jelent­kezőket. Magyar irodalomból Vojtek Sándor gimnáziumi ta­nár foglalkozott a diákokkal, vele készült az alábbi beszél­getés, amely arra is kereste a választ, mi az oka annak, hogy az utóbbi években egyre gyengébb felkészültséggel je­lentkeznek az egyetem ma­gyar szakára. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Hány órát vett igénybe a felvételi vizsgákra való felkészítés? Havonta egyszer, összesen tíz alka­lommal öt órát foglalkoztunk iroda­lommal. A felkészítő 17-18 résztve­vővel indult, akik Szlovákia külön­böző tájairól érkeztek. Idővel néhá- nyan lemorzsolódtak, főleg a végén, amikor az érettségire koncentráltak a gyerekek. A foglalkozások a Ma­gyar Kulturális Intézetben folytak. A résztvevők a költségeknek csak egy részét fizették, a többit alapítványok állták, amelyek a távolabbról érke­zők útiköltségét is térítették. Miről szóltak az előadások? Lényegében átvettük a négyéves gimnáziumi tananyagot. Tehát ugyanazt, amit már tanul­tak. Akkor miért volt szükség a felkészítőre? Ez egyfajta ismétlés volt. Rengeteg a gimnáziumi tananyag, épp hogy csak győzik átvenni az órákon, így az iskolában kevés idő jut az ismét­lésre. Arra törekedtünk, hogy a po­zsonyi Komenský Egyetem felvételi tesztjeire készítsük fel a gyerekeket. \\ Hiányoznak a meg- ' felelő gimnázi­umi szöveggyűjte- * * menyek. >> Főleg lexikális ismeretanyagról volt szó: írókról, művekről, korszakok­ról, stílusokról, irodalomelméleti fo­galmakról. Hogy felmérjük, meny­nyit haladtak a diákok, időnként rö­vid teszteket írattunk velük, elég fu­ra eredménnyel. Illusztrációs felvétel Ez hogy értendő? Volt péídául egy versfelismerő írás­beli. Néhány verssorból kellett meg­állapítani a szerzőt és művét. A„Fé- nyesebb a láncnál a kard” és az eh­hez hasonlóan közismert idézeteket a résztvevők fele nem ismerte fel. Ez a memoriterek fokozatos kive- szésének köszönhető? Lehet, hogy annak is, de azt hiszem, a fő ok az, hogy elég ritkán találkoz­nak a gyerekek az iskolában igazi szövegekkel. Valószínűleg úgy néz­nek ki a magyarórák, hogy a tanár előad, magyaráz, magukra az is­mertetett művekre azonban már nem jut idő. Nem olvassák őket. A diákok még a sztori szintjén sem is­merik, pedig úgy könnyebben tud­nák a címet íróhoz, szereplőkhöz kötni. A legnagyobb baj, hogy hiá­nyoznak a megfelelő gimnáziumi szöveggyűjtemények. A felkészítőn kifejezetten olyan diákok vettek részt, akik magyar szakra készültek. Az, hogy ezek a fiatalok nem nagyon olvasnak, számomra döbbenetes. Az a gyanúm, hogy manapság so­kan amolyan második lehetőség­ként veszik a magyar szakot. Bead­ják a jelentkezésüket közgazdaság- tanra, jogra, gyógyszerészeire vagy más, manapság felkapott szakra, aztán, ha ott nem járnak sikerrel,, jó lesz a magyar is”. Közben az osztá­lyomban megfigyeltem, hogy nem azok jelentkeztek magyar szakra, akik a legkreatívabb módon nyüvá- nultak meg az irodalomórákon, so­kat olvastak, szerették az irodalmat. De tanítani azok sem akarnak, akik magyar szakra mennek. Akkor miért jelentkeznek épp oda? Sok diák számára a magyar szak egyfajta mankóként szolgál más cé­lok eléréséhez. Vannak például, akik angolt akarnak tanulni, s mivel a bölcsészkaron ez a nyelv csak más szak párosításával tanulható, a ma­gyart veszik mellé mint kevésbé megerőltetőt. Időnként úgy tűnik, hogy a magyar szak amolyan gyűj­tőhely lett, ahol évről évre köny- nyebbek a felvételi kérdések, és egyre rosszabb arányban oldják meg őket a gyerekek. Pedig ha vala­ki egyes-kettesre leérettségizik, va­lamennyire kellene tudnia a vála­szolni. Az a szomorú, hogy nem azok jelentkeznek, akik tudnak, ha­nem azok, akik nem. Jelent valamilyen garanciát a bejutásra a felkészítőn való részvétel? Feltétlen garanciát nem jelent, de aki dolgozott, megoldotta otthon a kapott feladatokat, pótolta a hiá­nyosságait, bejutott az egyetemre. Az, hogy a kreatív, olvasni szere­tő, jobb képességű gyerekek nem magyar szakra jelentkez­Nem azok jelent- keztek magyar szakra, akik a legkreatí­vabbak az iroda- .. lomórákon. N> nek, nem függ össze a pedagó­gusok társadalmi presztízsvesz­tésével? Összefügg. Érettségiző diákjaim ar­ra a kérdésre, miért nem erre vagy arra a szakra jelentkeztek, azt vála­szolták, szeretnék, ha saját lakásuk és autójuk lenne. Márpedig ez ma­napság pedagógusfizetésből nehe­zen elérhető. Egy pozsonyi albérlet havi díja csaknem annyi, mint egy kezdő tanári fizetés. Azt hiszem, a szülők sem hagyják figyelmen kívül a gazdasági tényezőket, és nemigen buzdítják gyermekeiket a pedagó­gusi pályára, (vk) A szlovákiai rektorok nem támogatják maradéktalanul a diákok számának növelését az egyetemeken és főiskolákon Nincs költségvetési pénz több főiskolásra VRABEC MÁRIA Nyitra. Június végén a kormányfő, az oktatásügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter megállapod­tak, hogy még az idén 10%-kal kell emelni a szlovákiai felsőoktatási intézet hallgatóinak számát. A gya­korlatban ez 2300 elsőssel jelent többet az eredetileg tervezettnél, és a kormány 39 millió 364 ezer korona költségvetési támogatást különített el erre a célra. A megol­dás azonban mégsem ilyen egysze­rű, mert a legtöbb egyetem és főis­kola tanterem és pedagógushiány- nýal küzd, és a már felvett diákjai­nak sem tud kollégiumi szállást biztosítani. A Nyitrai Mezőgazda- sági Egyetem rektora Imrich Okenka szerint ezért korántsem biztos, hogy a Szlovákiai Rektorok Konferenciája elfogadja az oktatás­ügyi miniszter javaslatát, hiszen szakmai fórumként elsősorban a felsőoktatás színvonalát kell szem előtt tartania. „Ma már jelentős be­fektetések nélkül nem lehet a kapa­citásokat növelni, mert nincsenek laboratóriumok, számítógépek, még asztalok sem” - mondta a rek­tor. Egyrész kívánatos a főiskolai végzettségű fiatalok arányának nö­velése, de azt is tudni kell, hogy a 2000-es év első félévében minden egyetem költségének 5%-át zárol­ták, és valószínűleg így tesznek a következő félévben is, ami már 10% lesz. 1999-ben, amikor a brut­tó nemzeti össztermék 0,64%-át költötték az oktatásügyre és az egyetemek költségvetése abszolút számokban is nagyobb volt, mint az idén, 100 milliós adósságot hal­moztak fel. „Hol a garancia arra, hogy az ígért 39 milliót tényleg megkapjuk, ha arra sincs pénz, amit az eredeti költségvetésben már megszavaztak. Arról nem is szólva, hogy a diákok szociális en­gedményeit és a családi pótlékot is az államnak kell finanszíroznia. Mi a nemzeti összetermék 0,7%-át kértük erre az évre, de csak 0,6% jutott, kevesebb, mint tavaly, ebből pedig nem lehet terjeszkedni. És azt is végig kell gondolni, hogy jö­vőre már két évfolyamban lesz több diák, öt év múlva pedig a mos­tanihoz viszonyítva 50%-kal emel­kedik a számuk, de miből fogják ezt finanszírozni” - mondta a rek­tor. Amint Okenkától megtudtuk, a többi szlovákiai egyetem rektora sem támogatja maradéktalanul a diákok számának növelését, de ál­láspontjukat csak a szlovákiai rek­torok konferenciájának augusztus 9-i ülésén tisztázzák, a végső dön­tést pedig úgyis minden kar önálló­an hozza meg - függetlenül a mi­niszter j avaslatától. Lackovič: Vladimír Mečiar kabinetje is hibázott Új kormány - új reform TA SR-HÍR Brüsszel. Újra folyamatosan nő a szlovákiai roma menekültek szá­ma Belgiumban. Pontos számadat­tal senki sem tud szolgálni, mivel a romák egy része csak tájékozódni megy ki ismerőseihez, hogy meg­tudja, milyenek az esélyei, s nem jelentkezik be rögtön. A brüsszeli szlovák nagykövet sze­rint Belgium egyelőre nem gon­dolkodik a vízumkényszer ismételt bevezetésén, egyértelmű számára, hogy Szlovákia demokratikus ál­lam, s tudja, hogy úgynevezett spekulatív gazdasági emigrációról van szó. A tavaly elfogadott menekülttör­vények alapján Belgium negyven- nyolc óra alatt elintézi a mene- kültstátus-kérelmeket, s utána rögtön kiutasítja azokat, akik nem feleltek meg. ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Nem kizárt, hogyha a HZDS tagja lesz a következő kor­mánynak, megváltoztatja a közigaz­gatási reformot - jelentette ki Ľuboš Lackovič, az árnyékkormány bel­ügyminisztere. Hozzátette: kizáró­lag szakmai szempontokat érvénye­sítenének, és ha találnának egy ol­csóbb modellt, mely színvonalasabb szolgáltatásokat biztosítana a pol­gároknak, hiba lenne a régihez ra­gaszkodni. Ha a közigazgatás de­centralizációja szorosan kötődik a politikai pártok érdekeihez, nyil­vánvaló, hogy egy másik kabinet a saját elképzeléseit szeremé megva­lósítani. Lackovič elismerte: a köz- igazgatás decentralizációja során a korábbi kormány is hibázott, ezért figyelmezteti a jelenlegi kabinetet: tanuljon az előző kormány hibáiból, s ne ismételje meg őket. (sza)-■■■I RÖVIDEN 9HHHI Pozsonyban két hónap múlva kamerák Pozsony. A pozsonyi városháza két hónapon belül kamerákkal sze­reli fel az óváros legfrekventáltabb helyeit. A megfigyelt területek­ről, a kamerák bekapcsolásának és működési elvének pontos mód­szeréről folyamatosan tájékoztatják majd a sajtót. A rendszer telje­sen megfelel az Európa Tanács ajánlásainak, nem ütközik az általá­nos emberi jogokkal. A felvett anyagok nem kerülnek ki a központ­ból, s a kamerák nem fognak illem- és olyan helyeket megfigyelni, ahol az emberek esetleg vetkőznének. (SITA) Viliam Soboňa nem nyugszik Pozsony. Viliam Soboňa ügyvédje tegnap jelezte, hamarosan felje­lentik a legfőbb ügyészségen az országos rendőrkapitányság egyes munkatársait. Szerintük azzal vétettek a törvény ellen, hogy nem vonták be a Jáger biztonsági szolgálat engedélyét, miután az a va­gyonalap felkérésére Soboňáék szerint törvénytelen eszközökkel jutott be a szilácsi fürdő igazgatóságára. Ügy látják, a rendőrség vezetése összejátszik a biztonsági szolgálattal. (TA SR) , Biztosítékot kér a hivatal a hajógyártól Pozsony. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal nem hajlandó addig folyó­sítani a megígért 30 milliós kamatmentes kölcsönt a komáromi ha­jógyárnak, amíg az nem mutat fel megfelelő biztosítékot arra, hogy a pénzt visszafizeti. Peter Magvaši szerint ilyen lehetne a hajógyár egy tulajdoni részének átruházása, vagy a tulajdonostársaság töb­bi, működő cégeinek kezeskedése. - A munkahivatal nem szociális intézmény, így pénzt csak oda ad, ahonnan vissza is kapja - jelezte a munkaügyi és szociális miniszter. (SITA) Megrongálták V. László mellszobrát Komárom. A város vezetése az idén mellszobrot állíttatott a Komá­romban született V. (Utószülött) László emlékére. Gáspár Péter szobrászművész alkotását a tavasszal rendezett Komáromi Napok keretében leplezték le. Az Anglia parkban levő mellszobor mind­össze néhány hónapig állt sértetlenül, a napokban megrongálták. A tettesek után a rendőrség már megkezdte a nyomozást, (km) Újabb enyhe földrengést észleltek Eperjes. Az Eperjesi kerületben Gnézda és Újlubló környékén , il­letve a Nagyszombati kerület egyes pontjain, tegnapelőtt este eny­he, 3-as erősségű földrengést észlelt a Szlovák Tudományos Akadé­mia (SAV) geofizikai központja. A földrengést a környékbeli lako­sok is érezték. Peter Labák, a központ munkatársa szerint bár éven­te a világon 50 ezer hasonló földrengés történik, fontos, hogy min­den földmozgást feljegyezzenek, mert így tudják teljesen feltérké­pezni, s előrejelezni a komolyabb földrengéseket. Ezért arra kérik az ország lakosságát, ha földrengést észlelnek, azonnal jelezzék a központ 07/ 54 775 280-as telefonszámán. (TA SR) A kormány állja a hiteleket Pozsony. A kormány a Szlovák Távközlési Vállalat magánosításából befolyt mintegy 25 milliárd koronából a már nyilvánosságra hozott kiadások mellett összesen 10 milliárd korona értékben állja a koráb­ban felvett hiteleket, mégpedig a turócszentmártoni nehézgépgyár, a máriatölgyesi gépgyár, a zsolnai PT, az aranyosmaróti Calex, az eperjesi Solivar, a pozsonyi Vízgazdálkodási és Beruházási Vállalat, a Szlovák Villamos Művek és a Szlovák Vasutak esetében, (sárp) 1,16 milliárd korona az agrárszférának Pozsony. A kormány tegnapi döntése értelmében a Szlovák Távköz­lési Vállalat magánosításából befolyt összegből 1,16 milliárd koro­nát az agrártárca kap meg, ebből 1 milliárd jut az Állami Piacszabá­lyozási Alapnak és 160 millió korona az erdősítési programnak. Az alap a pénzinjekciót exporttámogató programokra fordítja, konkré­tan a tej és tejtermékek, valamint a komló kivitelére. E pénzössze­gekkel egyébként már az idei költségvetés is számolt. (TA SR) 104,8 milliót kap az oktatásügy Pozsony. A kabinet tegnap arról is döntött, hogy idén plusz 104,8 millió koronát szabadít fel az oktatásügy adósságainak törlesztésé­re. 50 millió jut a kifizetetlen számlák rendezésére, 4 millió korona pedig a szociális ösztöndíjakra. (TA SR) Hatvanmilliót „kap" a pénzintézet a kormánytól Deblokál a Devin Bank ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány és a Devín Bank tegnap megegyezett az orosz- országi kinnlevőségek behajtásá­nak módjáról, pontosabban a kabi­net jóváhagyta azt a szerződést, amelynek értelmében a pénzinté­zet az ország nevében deblo- kálhatja Oroszország Szlovákiával szembeni adósságát. Az egyezség eredményeként a Devin Bank a be­hajtott kinnlevőségből 60 millió dollárt használhat fel helyzetének megszilárdítására - szivárgott ki a tegnapi kormányülésről, mivel ezt a részt titkosan kezelték. Konkré­tan: az év végéig 60 millió dollár adósságot kellene behajtania, eb­ből a 20 százalékos közvetítői juta­lék fejében automatikusan 12 mil­lió dollárt kap, a fennmaradó 48 milliót pedig a pénzügyminisztéri­um hitelként nyújtja. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter az egyezség kapcsán kijelentette: a Devin Bank elérte, hogy kudarc esetén sem kell büntetést fizetnie. Ellenben a pénzügyminisztérium a későbbiek során egy főt jelölhet a bank igazgatótanácsába, továbbá a felügyelőtanács tagjainak 30 száza­lékát is a szaktárca delegálja. Ma­rián Jusko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke közölte: a Devin Bank az utóbbi napokban jelentős javulást mutatott a minimális tartalékok képzése terén. A pénzintézet koráb­ban ódzkodott a deblokációról szó­ló szerződés aláírásától, mivel túl szigorúnak tartotta a feltételeket, emellett folyamatosan többször sem tudott megfelelni a minimális tartalékképzés feltételeinek. A kabinet nem döntött Ján Čarno- gurský javaslatáról, mely a legfel­sőbb bíróság elnökének, Štefan Harabínnak a leváltását szorgal­mazza. Az igazságügyi miniszter ki­fejtette, a kormány csupán a tájé­koztatás szintjén foglalkozott a kér­déssel, arra azonban nem tudott vá­laszt adni, a végrehajtó hatalom mi­kor veszi elő újból a kérdést. (S. Á.) Belgium egyelőre nem tud pontos adattal szolgálni Megint mennek a romák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents