Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-08 / 182. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 8. KOMMENTÁR Közérzeti statisztika PÁKOZDI GERTRÚD Már egy hete, hogy országszerte megkezdődött a tartósan munka- nélküliek közhasznú munkákra való felvétele. Azóta is folytatódik a már korábban kibontakozott vita, vajon kidobott pénznek számít- e az e célra szánt 2 milliárdnyi korona, vagya munkanélküliség csökkentésének pillanatnyilag valóban ez az egyetlen lehetősége. Mivel a törvény értelmében a tartósan munkanélküliek átmeneti alkalmazásáról van csak szó, az ilyen feltételek közötti közhasznú munkavégzés ellenzőinek szinte tálcán kínálkozik az érv, hogy a kormány legfőbb törekvése ezzel nem más, mint a munkanélküliségi statisztika kozmetikázása. Mivel a kormány vállalt kötelezettségei között szerepel a munkanélküliség 3 százalékkal való idei csökkentése, érthető, hogy valami kézzelfoghatót akar tenni a munkától önhibáján kívül elszokott (vagy alkalom híján még rá sem szokott) állástalanok munkába állításáért. A kisebb városok, falvak önkormányzati vezetői örülnek a munkanélküliek átmeneti alkalmazásának. Örömük érthető. Nem csak azért, mert rendbehozathatják utcáikat, közterületeiket, kitisztíttathatják árkaikat stb. Ha egy polgármester éveken át kénytelen szembesülni azokkal a gondokkal, amelyeket egy kisváros vagy falu lakosságának 20-40 százaléknyi munkanélkülije jelent, az akkor is mentőövnek tekinti a közhasznú munkavégzési lehetőséget, ha maga is tisztában van vele, a munkába állítottak zöme néhány hónap múlva ismét az állástalanok táborában lesz. Csakhogy akkor már nem a tartósan munkanélküliek kategóriájában. Tehát egy ideig a csökkentett szociális segélynél nagyobb munkanélküli-segélyt kaphat. Ez jó a munkanélkülinek és jó az önkormányzatoknak is. Közhasznú munkára, persze, nem azok kénytelenek jelentkezni, akik a még behatárolt munkaerőpiacon is előbb vagy utóbb érvényesülni tudnak. A csődbe jutott vállalata miatt átmenetileg utcára került szakmunkás a legrosszabb esetben kényszervállalkozó lesz, de képesítetlen munkanélküliből még az is nehezen lehet. Nem véletlen, hogy a munkanélküliség csökkentését világszerte átképzésekkel próbálják megoldani. Betaníttatják a szakmanélkülieket, más szakmákra képezik át azokat, akik a fejlesztés következtében váltak a munkaerőpiacon feleslegessé. így reagálnak a strukturális munkanélküliségre. A vüág fejlettebb országaiban ez a „képlet” működik is. Csakhogy Szlovákia egyelőre e szempontból is átmeneti szakaszban van, így munkanélküliség-kezelési törekvéseiben is elfogadhatók a nyilvánvalóan kényszerű átmeneti megoldások. Csak ne tartson sokáig az átmenet, mert akkor azoknak lesz igazuk, akik a közhasznú munkákra fordított 2 milliárdot is ablakon kidobott pénznek tekintik. megszüntetése össztársadalmi feladat. Mintha nem sejtenék, hogy meg kell nevezni az erőszak okait, hiszen csak így alakítható ki a jelenség megszüntetését célzó stratégia. Persze, elszánás, akarat kell hozzá. És olyan hozzáállás, mint pl. Ausztriában, ahol már 20 évvel ezelőtt nyilvánosságra hozták a bántalmazást, a családon belüli erőszak tényét. A nőmozgalmak jeles aktivistái ugyanis meggyőzték a politikusokat, hogy hadat kell üzenni az erőszaknak. A hazai civil szervezetek is igyekeznek gyógyírt találni a bajokra, ám anyagiak híján nem sokat tehetnek. Bár az utóbbi években az áldozatoknak nyújtott jogi tanácsadás is jelentős segítség, többre van szükség. Államilag támogatott, védett otthonokra. Mert a családi erőszak áldozatainak száma drámai módon emelkedik. Akkor is, ha a felelősök úgy tesznek, mintha nem tudnának semmiről. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt és a Petit Press Rt, Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238307,59233106, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332,59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, e-mü: inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováčska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt, D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt, ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Gyógyír az erőszakra PÉTERFI SZONVA A családon belüli erőszak összes károsultja között a nők aránya 71 százalékos, 70,6 százalékuk gyilkosság, 63,1 százalékuk tettleges erőszak áldozatává válik. A rémisztő adatok csupán hozzávetőlegesen tükrözik a valóságot, a jéghegy csúcsát jelentüt. Hiszen Szlovákiában nem készülnek felmérések arról, hány családot tart állandó rettegésben a brutális apa, férj. Tény, a bántalmazottak többnyire nem kürtölik világgá szenvedéseiket. Tűrniük kell azért is, mert nincs lehetőségük arra, hogy az ütlegelések, durvaságok elől elrejtőzzenek. Olyan védett otthonok falai közé, amelyekben új életet kezdhetnének. Az állam vezetői pedig mintha nem tudatosítanák, hogy a testi és szellemi erőszak Évek óta húzódik a szliácsi és a kovácsfalvi gyógyfürdők tulajdonjogáért folytatott harc, mely a napokban új színezetet kapott. Megjelent a porondon Jozef Štefanko bíró, akivel kapcsolatban korrupciót emlegetnek. SZENTGÁLI ANIKÓ 1996. május 22-én a CORVAS KFT., melynek ügyvezető társtulajdonosa Viliam Soboňa (HZDS) volt egészségügyi miniszter, megvásárolta a szliácsi és kovácsfalvi gyógyfürdők 51%-os részvénycsomagját. 1999. július 2-án a Nemzeti Vagyonalap (FNM) visszalépett a szerződéstől, mert szerintük a CORVAS cég nem tartotta be a feltételeket. 1999. július 9-én a So- boňa-féle vállalat a Pozsonyi Kerületi Bíróságon feljelentést tett a szerződés jogtalannak tartott felbontása miatt, ugyanakkor indítványozta e rendelkezés érvénytelenítését, illetve követelte: akadályozzák meg a részvények átvitelét az vagyonalap számlájára. A bíróság eleget tett a kérésnek: a határozat értelmében az alap nem rendelkezhetett a részvények 51%- ával. Ezután a vagyonalap képviselői a Besztercebányai Kerületi Bíróságon javaslatot tettek a gyógyfürdők rendkívüli közgyűlésének összehívására. A bíróság eleget tett a kérésnek, és az 1999. október 28-án tartott közgyűlésen a részvényesek leváltották az akkori vezetőséget (melynek élén VUiam Soboňa állt), új vezetőket és új felügyelőtanácsot választottak. 2000. március 22-én a legfelsőbb bíróság jóváhagyta és jogerőre emelte a közgyűlés eredményét, mely alapján az új vezetőséget és felügyelőtanácsot 2000. április 26- án bejegyezték a cégjegyzékbe. Az 51%-os részvénycsomag tulajdonjogáról szóló vita ugyan nem zárult le, az viszont világossá vált: jog szerint már nem a Soboňa-cso- port, hanem az új vezetőség felügyelete alá tartoznak a kérdéses fürdők. Ennek ellenére a Meéiar- párti privatizőr Soboňa őrző-védő szolgálatot alkalmazott, és jogtalanul tartózkodott a területen, miközben gátolta az új vezetést az irányításban. Soboňa azóta - az ismert összecsapások után - elhagyta Szliácsot, s minden bizonnyal készül a nagy megmérettetésre: a bíróságnak a közeljövőben kell döntenie a fürdők tulajdonjogáról a CORVAS és a Nemzeti Vagyonalap között. És itt lépett a színre Jozef Štefanko bíró. Štefankóval kapcsolatban az utóbbi napokban a következő tények láttak napvilágot: beválasztották a rendkívüli jogorvoslattal foglalkozó négytagú bírósági tanácsba, mely dönt a fürdők ügyében. Kiderült, Štefanko és Soboňa régi jó ismerősök, mindketten Érsekújvárból származnak, és a közelmúltban többször látták őket együtt. Štefanko állítólag a napokban Érsekújváron: is megfordult - ott van Soboňa állandó lakhelye. Köztudott, hogy Štefanko infarktuson esett át és Szliácson kezeltette magát. Egyes hírek szerint ezért a bíró egy fillért sem fizetett, a kezelés költségét a Soboňa-féle régi vezetés térítette, mely a szokottnál jóval alacsonyabb volt: napi 1650 helyett mindössze 150 koronát számláztak. A sok véletlen egybeesés kimeríti a korrupció fogalmát, vagy legalábbis felveti annak gyanúját. Jozef Štefanko 1994-ben vonta magára először a figyelmet, amikor a Slobodník-Feldek-ügyben meghozta nevezetes döntését. Mint ismeretes, Dušan Slobodník feljelentette Ľubomír Feldek költőt, mert az állítólag megjegyzéseket tett Slobodník fasiszta múltjáA részvényesek leváltották Viliam Soboňát a fürdő éléről. ra. A bíró szerint Feldek egyik verse nemcsak Slobodník minisztert támadta, hanem egész Szlovákia érdekeit sértette. Feldek - a per elvesztése után - 1995-ben szólásszabadság megsértése címén panaszt emelt a strasburgi emberi jogi bíróságon, melyet elfogadtak. Štefankót szoros kapocs köti a Mečiar-féle mozgalomhoz is, többször a HZDS „őrangyalaként” lépett fel. A Szlovákiai Bírók Szövetsége - felháborodva Štefanko tevékenységén - kizárta őt soraiból. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - a HZDS, a ZRS és az SNS a legfelsőbb bíróság alelnöki posztjára jelölte őt, ami ellen a bírói tanács és a legfelsőbb bíróság bírói tanácsa egyaránt tiltakozott. Hiába, Štefanko lett az alelnök, Harabin pedig az elnök. Štefanko igyekezett kihasználni a tisztsége adta lehetőségeket, és kolléganőjétől átvette a Čarnogurský kontra Mečiar ügyet. Kollégái azonnal figyelmeztettek: ezzel megsértette az alkotmányt, fennáll az elfogultság veszélye. A legfelsőbb bíróság elnöke a bírák nyomására érvénytelenné nyilvánította Štefanko döntését. A vitatott bíró a legnagyobb feltűnést tavaly keltette, amikor baltával próbálta érvényesíteni állítólagos lakhatási jogát az igazságügyi minisztérium épületében. Az illetékesek úgy döntöttek, Štefankó- nak, a legfelsőbb bíróság alelnöké- nek ki kell költöznie a szolgálati lakásból, helyette máshol biztosítottak neki szállást. (Tegyük hozzá, hogy már korábban szűkösnek bizonyult az említett épület: ugyanott székel a legfelsőbb bíróság, a főügyészség és az igazságügyi tárca.) Štefanko nem tett eleget a többszöri felszólításnak, baltával törte be a lakás ajtaját, és fizikailag bántalmazta a minisztérium épületét felügyelő részleg igazgatóját. Štefanko természetesen mindent cáfolt: sehová sem hatolt be erőszakosan, és állítólag csak nézegette Štefan Nozdrovický nyakkendőjét. A szemtanúk ennek ellenkezőjét bizonyították. Érdekes módon Štefanko baltás bemutatója nem ösztönözte a legfelsőbb bíróság elnökét fegyelmi eljárás kezdeményezésére. Štefan Harabin szerint ezt a parlamentnek kellett indítványoznia. A honatyák - Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter kérésére - leváltották Štefankót az alelnöki funkcióból, viszont továbbra is a legfelsőbb bíróság bírója maradt. A törvényhozás indítványozta a fegyelmi eljárást is - erőszakos behatolás és hivatalos személy ellen elkövetett tettlegesség címén. Ha a vádak bizonyítást nyertek volna, Štefankót végleg megfoszthatták volna bírói tisztségétől. A fegyelmi bizottság azonban nem zárta le az ügyet: Štefanko panaszt emelt elfogultság miatt, ezért új bizottságot választottak. Ezután a bíró betegségére hivatkozva nem jelent meg a tárgyalásokon, az összes lehetséges módon hátráltatta a vizsgálatot, így a fegyelmi bizottság - amelyn'ek egy év állt rendelkezésére, hogy pontot tegyen az ügy végére - Itifutott az időből. Štefanko továbbra is bíŠtefanko egyébként maga is érzi: nem jól áll a szénája. ró maradt. Štefanko betegségére hivatkozva hátráltatta a fegyelmi eljárást. Tény, hogy infarktuson esett át. Érdekes, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke - most már másodszor - nem kezdeményezi a fegyelmi eljárást. Harabin szerint nincs olyan bizonyíték, mely alapján korrupcióra lehetne következtemi. Harabin szerint a gyanú nem elég. Štefankót szabályosan - állítólag sorsolás útján - választották a négytagú bizottságba, mely a fürdők tulajdonjogáért folytatott harcban dönt. Ha valaki úgy véli, fennáll az elfogultság veszélye, indítványozza Štefanko leváltását a panaszokat elbíráló bírósági tanácsnál. Ezzel az ügy lezárult. Štefanko egyébként maga is érzi: nem jól áll a szénája. A napokban úgy nyilatkozott, nem vesz részt a négytagú bizottság munkájában, inkább beteget jelent. Sokan úgy vélik, Štefankónak már a parlament döntése után - amikor menesztették alelnöki funkciójából - ott kellett volna hagynia a legfelsőbb bíróságot, sőt egyesek szerint végleg fel kellett volna hagynia a bíráskodással. Ha erre előbb vagy utóbb nem kerül sor, sokakban megrendülhet - ha már meg nem rendült - a legfelsőbb bíróságba vetett bizalom, melynek garantálnia kellene az igazságosságot, az erkölcsöt és a törvények tiszteletben tartását. OLVASÓI LEVÉL Még nem jött el az idő A többi józanul gondolkodó honfitársaimhoz hasonlóan, jómagam is örömmel vettem tudomásul, hogy reális esélyeink vannak az OECD tagjai közé való bekerülésre. Ez az örömérzet kezdettől fogva nem volt túláradó, ezért okának keresésére indultam gondolataim között. Gondolataim és a negatív okok egybevetése folytán arra a szomorú felismerésre jutottam, hogy Szlovákia messze van attól a jogtól, hogy ilyen kellemes elismerésben részesüljün. Tisztelt Olvasók, engedelmükkel szeretném Önöket a szomorú tényekkel megismertetni. Első legfőbb tényező, hogy a lakosság nagyobb része nem tud és nem akar a fejlett európai államok gondolkodásmódjához alkalmazkodni. Erre bizonyíték a statisztikai adatok, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság fele még mindig Mečiar- és Fico-párti! Ami nagyon is erős ellenérv. A Lexa-hercehurca is bizonyos negatívum, de ezen ne csodálkozzunk egy olyan államban, ahol a politikusok egymástól félnek, mert nem tudják, ki, mikor lesz hatalmon. A legszomorúbb az egészben, hogy mindkét politikusközösség más-más nézeteket vall, egyszóval kétfelé tart az ország. A munkanélküliség aránya államunkban riasztóan magas, és a nép nemzetiségi hovatartozása miatt az együttélés sem sallangmentes. E szomorú tények ismeretében, számomra úgy fest a dolog, hogy az OECD-államok ítélethozatalában nagyon is közrejátszott a közeli privatizáció és a politikai stabilitás megteremtése Szlovákiában. Ez magában nem lenne rossz, de meg kell tanulnunk a lehető legtöbb javat kiaknázni a lehetőségekből, ugyanis a gazdag nyugati befektetőktől semmit sem kapunk ingyen. Ehhez kívánok a szlovákiai politikusoknak, a lakosságnak erőt és nyugodt, gyalázkodásmentes környezetet. Drozd László Feketenyék Ki a disznók közé keveredik... (TA SR/EPA) TALLÓZÓ DER STANDARD Mivel a szlovákiai romák képtelenek az alkalmazkodásra, az amerikai indián rezervátumok mintájára „cigány rezervátumokat” kell kialakítani számukra - idézte Vít’azoslav Móric szavait az osztrák napilap. „Ha ezt most mi nem tesszük meg, húsz év múlva a cigányok zárnak minket rezervátumba” - tette hozzá Móric, aki ezzel a roma lakosság magas születési arányára célzott. A lap szerint az SNS a roma kisebbség és a többségi lakosság közötti aktuális problémákon csak nyerhet. Elsősorban az ország keleti részében élő kistermelők és mezőgazdasági szövetkezetek érzik veszélyben létüket az egyre teijedő lopások miatt. A roma családok elsősorban a burgonyaföldeket lepték el. A terméslopással ez ideig saját szükségleteiket próbálták fedezni, ezért a romák szerint nem követtek el bűncselekményt. Az elmúlt hetekben azonban a portyák szervezett üzletté nőtték ki magukat - szögezi le a lap. Jozef Štefanko bíró és Viliam Soboňa „fürdőtulajdonos" régi jó ismerősök, mindketten Érsekújvárból származnak Az időhúzás nagymesterei JEGYZET