Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-08 / 156. szám, szombat
Fl Politika ÚJ SZÓ 2000. JULIUS 8. Cseh harckocsik Jemennek Prága. Csehország harminc T-55-ÖS típusú tankot adott el Jemennek. Ä harckocsik egy része már útban van az Arabfélszigetre. A Lidové Noviny úgy tudja, hogy az újabb szállítmányok szeptemberben, majd decemberben indulnak Prágából Jemenbe. Az üzletet a Zeman-kormány jóváhagyta, bár szakértők szerint nagy a kockázat. A lap megemlíti Lengyelország esetét. Varsó tavaly ötven harckocsit adott el Jemennek, ám ezek közül húsz Szudánban „kötött ki”, márpedig oda tilos minden fegyver- kivitel. (MTI) Az EU és az ENSZ megállapodása Brüsszel. Az Európai Unió és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megállapodott abban, hogy szélesítik együttműködésüket a menekültügyi politika terén. A világszervezet brüsz- szeli közleménye szerint a megegyezés Szadako Ogata ENSZ- és António Vitorino EU- fóbiztosok között született Brüsszelben. A megállapodás a bel- és igazságügyekben korszakosnak számító amszterdami EU-szerződésben foglaltaknak felel meg: az 1997-ben életbe lépett szerződésben az unió már előírta magának a kooperáció fokozását. (MTI) Kitüntették Babickijt Bukarest. Andrej Babickij orosz újságíró, a Szabad Európa Rádió tudósítója kapta meg az idén az EBESZ Újságírásért és demokráciáért elnevezésű díját. A kitüntetést Bukarestben, az EBESZ parlamenti közgyűlése ülésszátának nyitónapján Babickij felesége vette át, mivel az orosz hatóságok nem engedélyezték a tudósítónak, hogy a díj átvételére Bukarestbe utazzon. Az EBESZ a díjjal Babickij csecsenföldi tudósításait ismerte el. A katonai beavatkozás ellen szóló újságírót az orosz hatóságok kétszer is őrizetbe vették. (MTI) A díj átvételekor Babickij felesége felolvasta férje üzenetét. (TA SR/EPA) Csiang nem lett doktor Asgabat. A kínai elnök „korainak” tartja, hogy a filozófiai tudományok tiszteletbeli doktora legyen, ezért visszautasította a Türkmén Állami Egyetem által felkínált megtisztelő címet. (MTI) Amerikai büntetés Washington. Bili Clinton a dolgozók nemzetközileg rögzített jogainak semmibe vétele miatt felfüggesztette Fehéroroszország vámmentességét. Az amerikai elnök kereskedelmi képviselője a hét elején már figyelmeztette a volt szovjet köztársaságot, hogy szüntesse be a dolgozók szervezkedési jogának az eltíprását és a szakszervezeti vezetők folyamatos zaklatását. (MTI) Földrengés volt tegnap hajnalban a nicaraguai főváros közelében, valamint a török fővárosban is Franciaország Pánik Isztambulban Managua/Isztambul. Legalább öt ember meghalt és több mint harmincán megsebesültek Nicaragua csendes-óceáni partvidékén a térséget megrázó földrengés miatt. A Richter-skála szerinti 5,9-es erősségű földrengés következtében az Apoyo-lagúna partján fekvő településeken mintegy 300 ház összedőlt. A földcsuszamlások tönkretették a kárvallott településekhez vezető utakat, így a mentéshez a hadsereg helikoptereit is be kellett vetni. Az isztambuli földrengésnek 27 sérült- je van. Mindannyian azért sérültek meg, mert ijedtükben kiugrottak az ablakon, vagy leugrottak az erkélyről. A rengés erőssége 4,2-es volt. A török lakosságban még elevenen él a tavalyi súlyos rengések emléke, emiatt kisebb földmozgás esetén is sokan elszánják magukat arra, hogy leugoijanak az emeletről. Az épületekben ezúttal csekély kár keletkezett. (MTI) A felvétel Nicaraguában készült: mentők szállítanak el egy súlyosan sérült idős asszonyt. (TA SR/AP-felvétel) Az elnöki mandátumról Párizs. Az elmúlt évtizedek legnagyobb alkotmánymódosítását jelentette be csütörtök este Jacques Chirac államfő: népszavazást út ki az elnöki mandátum hosszának lerövidítéséről. A voksolást szeptember 24-én tartják, az a tétje, hogy a jelenlegi 7 helyett 5 év legyen-e az államfői mandátum hossza. A csökkentést már a francia törvényhozás mindkét háza jóváhagyta, de életbeléptetéséhez szükség van a lakosság véleményének kikérésére, vagy pedig a két ház ünnepélyes, közös ülésére, s újbóli szavazatára. Mindenesetre az elnöki mandátum csökkentésére az összes fontosabb politikai erő szerint szükség van: a demokratikus berendezkedésű országokban egyedülálló a francia gyakorlat, az, hogy az államfő mandátuma hét évig tart, s az illető akárhányszor újrajelöltetheti magát. A csökkentéssel a francia lakosság túlnyomó többsége egyetért. (MTI) Milosevics jugoszláv elnök akár újabb nyolc évre is tisztségében maradhat Precedenst teremtettek Nagy-Britannia lordbírái Politikai és jogi erőszak Belgrád. A jugoszláv parlament csütörtökön este módosította a szövetségi alkotmányt, jogi lehetőséget teremtve arra, hogy Milosevics jugoszláv elnök mandátumának jövő évi lejárta után akár újabb 8 évre tisztségében maradjon. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A szerb ellenzék és Montenegró is azonnal hevesen bírálta a módosítást, mert lehetőséget teremt arra, hogy az eddig a törvényhozás által megválasztott államfő közvetlen elnökválasztással kétszer betölthesse a négyéves mandátumot. Milosevics mostani megbízatása a jövő nyáron jár le, és az eddigi előírások szerint többet nem lehetett volna sem jugoszláv, sem szerb elnök, miközben a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádolja őt. Ä hivatalos indoklás szerint azért került sor a módosításra, hogy a „lehető legdemokratikusabb legitimitást” adják e tisztségnek. A szövetségi parlament két háza előbb különkülön szavazott a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszlávia alkotmányának módosítását célzó javaslatról, majd együttes ülésén elfogadta és kihirdette az ily módon azonnal életbe is lépő módosításokat. Nikola Sainovics, a Milosevics elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt magas rangú tisztségviselője sajtóértekezletén közölte, hogy az elnökválasztást Milosevics jelenlegi mandátumának lejárta előtt tartják meg, „fenntartandó az állam működésének folytonosságát”. Vladeta Jankovics ellenzéki képviselő viszont úgy vélte, „ahogyan az egykori Jugoszlávia alkotmányát megváltoztatták, hogy Tito örökös elnök legyen, most ugyanúgy módosítják, hogy Müosevics az egyik elnöki tisztségből a másikba üljön át”. Dragor Hiber ellenzéki vezető „politikai és jogi erőszaknak” nevezte a módosítást, egy másik ellenzéki vezető, Zarko Korac viszont arra intett, hogy a (megosztott) szerb ellenzéknek jelenleg nincs olyan jelöltje, aki az elnökválasztáson szembeszállhatna Miloseviccsel. Módosították a szövetségi felsőházi képviselők megválasztására vonatkozó alkotmányos előírásokat is. Eddig a két tagköztársaság parlamentje delegált 20-20 képviselőt a 40 tagú Köztársaságok Tanácsába, amelynek tagjait a jövőben szintén közvetlenül választják meg és a honatyák nem hívhatók vissza. Ez csökkentheti a nyugatbarát montenegrói kormány befolyását, mert a kis köztársaság megosztott a függetlenség- és a Belgrád-párti irányvonal között. Módosult a jugoszláv kormány megválasztásának módja is: ezentúl a törvényhozás választja meg és váltja le a kormányfőt és minisztereit. A parlament eddig a kormányfőt választotta meg, aki maga állította össze kormányát, a miniszterek is neki tartoztak felelőséggel. Belgrádban azt hangoztatták, hogy a változtatások nem sértik az államszövetségi berendezkedést. Szerb ellenzéki pártok viszont veszélyeztetettnek látják Jugoszlávia fennmaradását. Blagota Mitric montenegrói alkotmánybíró „alkotmányos puccsnak” nevezte a módosítást, Dragisa Burzan kormányfőhelyettes pedig úgy vélte, hogy a történtek eltávolítják majd Montenegrót Szerbiától. Az oroszok újabb merényletektől tartanak. Folytatódtak a bombatámadások Jogkörátadás a csecseneknek MTI-HÍREK Moszkva. Az orosz légierő csütörtökön és tegnap reggel is bombázta a csecsen felkelők állásait, a harci gépek összesen negyven bevetésben vettek részt. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy csecsen terroristák újabb merényletekre készülnek orosz célpontok ellen. Az értesülés szerint a csecsen fegyveresek parancsnoki gyűlésén megtervezték a lázadók további stratégiáját, és ezen a tanácskozáson újabb terrorcselekmények terveit vázolták fel. Az orosz államfő megbeszélést tartott a Kremlben az úgynevezett erőminisztériumok vezetőivel. A csütörtök esti tanácskozásról tegnap az ITAR-TASZSZ azt jelentette, hogy a Kremlben tartott ülésen - most első ízben - részt vett Ahmed-Hadzsi Kadirov mufti, az ideiglenes csecsen adminisztráció vezetője. A megbeszélésről Viktor Kazancev, az orosz elnök megbízottja elmondta: Vlagyimir Putyin azt az utasítást adta, hogy a Csecsenföldön tevékenykedő orosz kormányképviselet jogköreit a lehető leghamarabb át kell adni a csecsen igazgatásnak. Szó volt továbbá arról, hogyan lehetne minél hamarabb „beindítani” az észak-kaukázusi köztársaságban a gazdaságot és a tömegtájékoztatást. A csecsen szakadárok elleni harcról annyit közölt, hogy az az „államfő által jóváhagyott forgatókönyv szerint folyik”. Az észak-kaukázusi haderő hanka- lai főhadiszállásán továbbra is úgy ítélik meg, hogy Csecsenföldön feszült a helyzet. A katonai felderítés olyan értesüléseket szerzett, hogy a közeljövőben a szakadárok fokozzák tevékenységüket a satoji járásban. Az orosz államfő az atomfegyverek nagyobb mértékű korlátozását sürgeti Hazatelepítik a romákat MTI-HÍR London. Nagy-Britanniában több száz roma menedékkérőre vár kitelepítés a legfelsőbb bírói hatalmat gyakorló lordbírák precedens- értékű döntése nyomán. A testület állásfoglalása szerint nem jogosultak politikai menedékre azok a kelet-európai kérelmezők, akik hazájukban egyes személyek, csoportok és nem az állam üldözésének vannak kitéve. A The Times brit napilap jelentése szerint a lordok házának bírái csütörtökön hoztak döntést Milan Horváth, egy szlovákiai roma fellebbezése ügyében, akinek menedékkérelmét a hatóságok után az illetékes bíróságok is elutasították. A testület öt tagja egyhangúlag hozta meg határozatát arról, hogy a Horváth-család nem jogosult menedékre az Egyesült Királyságban, azon az alapon, hogy egyes emberek üldözik őket és nem a szlovák állam, s az állam biztosította számukra a védelmet a jogrenden keresztül. A brit lordbírák állásfoglalása szerint a szlovák állam intézményei hatékonyan működnek, és az állam védelmet nyújt polgárainak a jogrend uralmán keresztül. Menedék annak biztosítható, akinek országában az állam képtelen vagy nem akar polgárai védelmére kelni. A The Times szerint a példaértékű döntés nyomán több száz kelet-európai romára vár hazatelepítés, akik hasonló okokra hivatkozva nyújtották be menedékkérelmüket a brit hatóságokhoz. 2,305 millió korona a roma közösség céljaira Kormánytámogatás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány 2,305 millió koronát szabadított fel a roma közösség szociális és kulturális szükségleteinek biztosítására. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes javaslatára a Szlovák TV kassai stúdiója 280 ezer koronát kap négy műsor elkészítésére, melyek célja a társadalom felvilágosítása a roma közösség helyzetéről, az intolerancia felszámolása. A Nagyszombati Kerületi Hivatal 320 ezer koronát fordíthat víz- és csatornarendszer kiépítésére a szeredi romák lakóhelyén. A Kassai Kerületi Hivatal 320 ezer koronát kap a Lunik IX. lakótelep biztonságának növelésére, 170 ezer koronát kap a Besztercebányai Kerületi Hivatal az Együtt tanácsadó központ tevékenységére, amely roma vezetők képzését vállalta. A belügyminisztérium a rendőrségi munka iránt érdeklődő romák felkészítésére kap támogatást. Kukán 2002-re várja a meghívót a NATO-tól Évvégéig tizenhat fejezet SITA-HÍR Pozsony. Szlovákia a francia elnökség alatt nyolc fejezetet nyit meg az uniós csatlakozási tárgyalásokon. Ezzel a megnyitott témakörök száma tizenhatra emelkedik, s ez eggyel több, mint ameny- nyivel a szlovák diplomácia eredetileg számolt - jelentette ki tegnap Eduard Kukán külügyminiszter. Kukán ezt azután mondta, hogy tegnap Brüsszelben találkozott Eneko Landaburuval, az Európai Bizottság bővítési részlegének vezetőjével. Kukán úgy vélte, 2001 végéig minden tárgyalási fejezetet sikerül megnyitni, ami megfelel a szlovák elvárásoknak. A NATO-bő- vítéssel kapcsolatban elmondta, a cél az, hogy Szlovákia 2002-ben meghívót kapjon a szövetségtől. Ma: amerikai rakétakísérlet Útját állná a francia-német tengely kialakításának Haider Orbánt dicsérte MTI-JELENTÉS Moszkva/Washington. Az orosz elnök szerint Moszkva kész továbblépni az USA-val az atomfegyverek nagyobb mértékű korlátozása felé, vagyis kész arra, hogy kölcsönösen 1500 egységre csökkentsék a két ország birtokában lévő nukleáris támadó fegyverek mennyiségét. Putyin Hirosima és Nagaszaki japán városok polgármestereinek küldött válaszlevelében írt erről. „Oroszország határozottan arra törekszik, hogy mind az öt atomhatalom fokozatosan haladjon a nukleáris leszerelés felé. Moszkva következetesen azon munkálkodik, hogy őrizzék meg és tartsák is be 1972-es ABM-szerződést, amely kulcsfontosságú eleme a stratégiai stabilitásnak és elengedhetetlen feltétele a hadászati támadó fegyverek korlátozásának. Sajnos mindez meghiúsulhat, ha az USA úgy dönt, hogy beindítja rakétavédelmi programját, amelynek kifejlesztését egyébként kifejezetten tiltja az ABMszerződés” - írja Putyin válaszlevelében. Fontos szakaszhoz érkezik az amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) előkészületi folyamata: újabb, több szempontból is jelentősnek ígérkező kísérletet hajtanak végre a „sötét szándékú” országok atomtámadásának elhárítására tervezett pajzs gerincét képező rakétával. Ä hozzávetőleg százmillió dollárba kerülő kísérletet közép-európai idő szerint mára ütemezték be, a helyszín a Csendesóceán térsége lesz. MTI-JELENTÉS Róma. Az osztrák FPÖ nemrégiben lemondott elnöke, Jörg Haider a La Repubblica olasz lapnak adott interjújában a hozzá legközelebb álló politikusok egyikének mondta Orbán Viktor magyar kormányfőt. A lap tudósítója így tette fel a kérdést: „Kik azok, akiket Ön a jövő politikusainak nevez, s akik a legközelebb állnak önhöz?” Haider válasza: „Például a magyar liberális-konzervatív miniszterelnök, Orbán. Nyugat-Európában néhány dán és norvég politikus is magáénak vallja eszméinket. Az olasz jobbközéppel is sok kérdésben közös nevezőn vagyunk.” A továbbiakban Haider a francianémet tengelyre épülő Európára utalt, mint olyan jelenségre, amelynek útját kell állni. Szerinte ez az elmélet ugyanis nem más, mint néhány állam hegemóniája a többi felett.