Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-07 / 155. szám, péntek

Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 7. A Szlovák Posta'és a Postabank 10 éves programja A szlovákiai korrupcióellenes harc legfontosabb eszköze a lakosság tájékoztatása és az áttekinthetőség lesz Tartós együttműködés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Együttműködési szerző­dést kötött hétfőn a Postabank és a Szlovák Posta. A szerződést 10 évre kötötték és a két vállalat minden kö­zös tevékenységét érinti, az automa- tizációtól a marketingen keresztül egészen a jutalmazásig. Mindezidá­ig 5 éves szerződéseket kötöttek, amelyek az új, a 10 évre kötött szerződéshez képest kevésbé voltak kidolgozottak és évente pontosítás­ra szorultak. Mindkét fél számára előnyös szerződésről van szó, ami a Postabank számára lehetővé teszi lakossági szolgáltatásainak nyújtá­sát Szlovákia 1620 postahivatalán keresztül - nyüatkozta Pavol Dob- rotka, a Szlovák Posta vezérigazga­tója. Az új szerződésnek köszön­hetően a posta által folytatott keres­kedelmi ügyletek 15-20 százalékkal nőnek. A bank a postán keresztül te­szi hozzáférhetővé szolgáltatásait, miközben vállalta a posta alkalma­zottainak továbbképzését is. A Szlo­vák Posta a Postabank egyik állami részvényese, a bank részvényeinek 12,24 százalékát birtokolja. Dobrot- ka szerint a posta nem tervezi része­sedésének eladását, (ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megbüntették a Volkswagent Brüsszel. Az Európai Bíróság 90 millió euró bírság megfizeté­sére kötelezte tegnap a Volks­wagent, mert annak kereskedői hátrányosan megkülönböztet­ték eltérő nemzetiségű vásárlói­kat az Európai Unió egyes tag­országaiban. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve 1998-ban megbüntette a vállalatot, mert főként Olaszországban és Ausztriában drágábban adták az autókat külföldieknek, mint helyieknek. A bizottság annak idején 102 millió ECU-s bünte­tést szabott ki a cégre. (MTI) Információs technológiák Washington. Az elmaradott or­szágok gazdasági felzárkózása nélkül az információs technoló­giai forradalom tovább fogja mélyíteni a szakadékot a gazdag és a szegény országok között - állapították meg annak a nem­zetközi értekezletnek a részt­vevői, amelyet az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) kezdeményezésére hívtak össze. A digitális szaka­dék már ma is rendkívül mély a gazdag és szegény országok kö­zött. Az internethálózathoz csat­lakoztatott számítógépek 90%-a a világ lakosságának 16%-át al­kotó, magas jövedelmű orszá- . gokban található. (MTI) Terjeszkedik a Deutsche Telekom Berlin. A Deutsche Telekom kö­zel áll ahhoz, hogy megvásárolja a Cable & Wireless-t, Nagy-Bri- tannia második legnagyobb tele-'' fontársaságát - írta a vállalathoz közeli forrásokra hivatkozva a Focus Money. Az 51 miliárd euró piaci értékű cégért állítólag rész­ben részvényekkel fizetne a DT. A bonni központú cég ugyanak­kor potenciális vásárlója Török­ország második legnagyobb mo­biltelefon társaságának a Telsim Mobilnak is. (NGO) Magyar tavak az interneten Budapest. A turisztikai szem­pontból legfontosabb magyaror­szági állóvizek már megjelentek az interneten is. A www.tisza.to nevű website a Tisza-tóról igyek­szik - egyelőre még igencsak hiá­nyosan - minél több, az idegen- forgalommal kapcsolatos adatot szolgáltatni a hely iránt érdeklő­dőknek. A www.balaton.hu web­lapon az aktuális vízhőmérséklet, a közlekedési lehetőségek, az alapvető turisztikai szolgáltatá­sok (szállások, utazási irodák) egyaránt megtalálhatók. (NGO) A Deutsche Telekomé a Matáv Budapest. A Deutsche Telekom élt a részvényesi megállapodás­ban biztosított jogával és piaci áron - mintegy 2,2 milliárd dol­lárért - kivásárolta az amerikai SBC-t a Matáv 59,53%-át birtok­ló MagyarCom GmbH-ból. Az SBC valószínűleg nem csinált rossz üzletet, a Matáv-pakett dol­lárban ma háromszor annyit ér, mint amennyibe eddig került. A Deutsche Telekom immár egye­düli fő tulajdonosként irányíthat­ja a Matávot. A tranzakció hátte­rében minden bizonnyal az áll, hogy az SBC mind nehezebben vélte fenntarthatónak az egyre erőteljesebben teijeszkedő DT- vel való társbérletet. (MTI) Lemaradunk az Európai Uniótól Pozsony. Szlovákia egy lakosra számított bruttó nemzeti termé­ke 2015-re elérheti az Európai Unió átlagának a 46%-át, ami egy százalékkal kevesebb az 1998-ban mért értéknél. A Szlo­vák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézete szerint a visszaesés oka, hogy az 1994 és 1998 közti kiegyenlítődés elsősorban az ország növekvő külföldi eladósodottságának volt köszönhető. (SITA) Sajtóóriás a cseh piacon Prága. A Vltava, a Labe, a PNPRESS, a Pragoprint kiadók egyesülésével létrejött a Vltava- Labe-Press, amely 300 ezer pél­dányban 44 napilapot ad ki. A fúzió révén Csehország legna­gyobb újságkiadója jött létre. Az új kiadóház egyetlen részvénye­se a passaui Pol-Print GmbH and Co. Medien KG, amely a Ver­lagsgruppe Passau tagja. (CTK) Fűtőanyag Temelínben Prága. A cseh Temelín atom­erőmű első blokkjába megkezd­ték a nukleáris fűtőanyag szállí­tását. A szállítás a tervek szerint 10-14 napig fog tartani. A teme- líni erőmű 2001 májusától fog működni. (CTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. július 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,399 Magvar forint (100) 16,294 Angol font 66,895 Német márka 21,678 Cseh korona 1,189 Olasz líra (1000) 21,897 Francia frank 6,464 Osztrák schilling 3,081 Japán ien (100) 41,342 Spanyol peseta (100) 25,482 Kanadai dollár 29,712 Svájci frank 27,370 Lengyel zloty 10,277 USA-dollár 44,288 Fájó pontok túl hosszú listája A korrupció elterjedéséről alkotott vélemény Átlagember Vállalkozó Hivatalnok Egészségügy 62 46 52 Bíróságok 58 51 48 Privatizáció 45 47 0 Vámhivatal 42 48 40 Rendőrség 50 42 32 Minisztériumok 43 38 32 Adóhivatalok 40 32 31 Oktatásügy 38 26 27 Bankok, takarék 29 31 29 Kerületi és járási hivatalok 33 30 22 Parlament 33 28 25 A legkorruptabb az egészségügy, valamint a bíróságok. Az adatok száza­lékban értendők. (Forrás: Világbank) Pozsony. A korrupció ellen úgy lehet a legeredményeseb­ben harcolni, ha ismeijük an­nak formáit - vallja Ivan Mik­lós miniszterelnök-helyettes és Emília Sicáková, a jelenség ellen világszerte küzdő Trans­parency International szlová­kiai szervezetének vezetője. Ezért kezdeményezték egy ezzel kapcsolatos átfogó elemzés elkészítését. TUBA LAJOS Az átfogó elemzés az Egyesült Álla­mok Fejlesztési Ügynöksége (USA­ID) támogatásával a Vüágbank vé­gezte el és eredményeit a napok­ban hozták nyilvánosságra. A kor­rupció formáinak felderítésére szolgáló kérdőívekkel a Focus köz­vélemény-kutató intézet három csoportot célzott meg: a lakossá­got, a vállalkozókat és a hivatalno­kokat. Nagyon eltérő reakciókat ta­pasztaltak, míg a 600 megszólított vállalkozó közül 400 válaszolt a kérdésekre, a polgároknál ez az arány 1:1 volt, a vezető beosztású hivatalnokok közül viszont 850-et kellett felkeresni ahhoz, hogy össze tudják szedni a 350 értékelhető vá­Mindenki sokat vár az új információszolgál­tatási törvénytől. laszt. A felmérés kiértékelése alap­ján az öt legkorruptabbnak tartott intézményként az egészségügy, a bíróságok, a Nemzeti Vagyonalap, a vámhivatalok és a rendőrség mu­tatkozott, bár ezektől csak nagyon kevéssel maradtak le a minisztériu­mok, az adóhivatalok és a felsőok­tatás. A korrupció mértéke a legki­sebb a hadseregben, az elnöki hi­vatalban, a munkahivatalokban, a minőségi tanúsítványt kiállító hi­vatalokban és a magántulajdon­ban lévő médiákban. Ágazaton­ként is különbségek vannak, a vál­lalkozók szerint például csúszó­pénzt leggyakrabban a vámhiva­talokban, az engedélyek kiadása­kor, a minőségi tanúsítványok ki­adásakor, az építési engedélyek megszerzésekor, az állami keres­kedelmi felügyeletnek, a bírósá­gokon és a távközlésben adnak. Az átlagemberek ajándékokat vagy pénzt leggyakrabban az egészsé­gügyben és főként a kórházakban adnak. Több mint 60 százalékuk tett már ilyent, 41 százalékuk főleg ajándékot, 29 százalék pedig pénzt adott. Az összeg 50 és 100 000 korona között mozgott, de a legjellemzőbbnek az 500 korona mutatkozott. Az elemzés készítői szerint azonban különbséget kell tenni a hálapénz, illetve a szolgál­tatás megszerzésére irányuló fize­tés között. A válaszadók 25 száza­léka ettől a lépéstől jobb minősé­get remélt, 20 százaléka hálából tette, 15 százaléka természetesnek tartotta, hogy fizetnie kell, 5 szá­zaléka pedig gyorsabb ellátást sze­retett volna elérni. Ennél is sokkal rosszabb a helyzet a felsőoktatás­ban. Az oktatásügyi dolgozók kö­zött például mindössze tíz száza­lék gondolta úgy, hogy az orvosi, illetve a jogi karra csúszópénz nél­kül is be lehet jutni. Mikulás Dzurinda kormányfő a vi­lágbanki elemzés bemutatóján vá­zolta a nemrég jóváhagyott kor­rupcióellenes program további lé­péseit. Az egyes minisztériumok­nak július végéig kell kidolgozniuk saját programjukat, ez alapján pe­dig a kormány októberben jóvá­hagyja a korrupcióellenes cselek­vési tervet. Ez már konkrét felada­tokat tartalmaz határidőkkel és fe­lelősökkel. Addigra már konkrét eredmény is születik. Mivel a fel­mérés szerint az egyik kritikus pont a különféle állami engedélyek és kedvezmények megítélése, min­den minisztérium július végéig ki­dolgozza a hatáskörébe tartozó összes engedély és dotáció listáját. Ezt nyilvánosságra hozzák és meg­teremtik az engedélyezési folya­mat nyilvános ellenőrzésének me­chanizmusát. Emília Sicáková sze­rint a világ más tájain szerzett ta­pasztalatok alapján a program eredményessége éppen attól függ, hogy miként sikerül az ellenőrzés­be bevonni a lakosságot és a civü szférát. Ez történhet például a kor­rupcióellenes kormányprogram teljesítésének ellenőrzésével, a- melynek legjobb eszközei a sajtó és a kormánytól független szerve­zetek. Ezért arra kérik a kor­mányt, hogy évente értékelje ki a saját munkáját, amit azután nyil­vános vitára lehetne bocsátani. A legfontosabb teendő természete­sen a körülmények alakítása, hi­szen a világbanki felmérés ered­ménye éppen az volt, hogy a kor­rupció mértéke arányos az adott területen folyó szervezés színvon­alával, illetve a jogszabályok átte­kinthetőségével. Ezzel kapcsolat­ban mindenki sokat vár az új in­formációszolgáltatási törvénytől, amely azonban csak a jövő év ele­jén lép életbe. A TI azonban addig is igyekszik kialakítani azokat a csatornákat, amelyek segítségével az ország különböző pontjain dol­gozó civil szervezetek a lakossá­got felkészítik az ebben rejlő le­hetőségek kihasználására. Azt ugyanis naivság lenne feltételez­ni, hogy a rendszer könnyen felad­ja jelenlegi pozícióit. Legalábbis Ivan Miklós miniszterelnök-he­lyettes szerint az ellenállása olyan mértékű, hogy még a korrupcióel­lenes kormányprogram kidolgo­zásával és elfogadásával is majd­nem egy fél évet csúsztak. Szlovák Gázművek a földgáz-fogyasztást a különböző árak érvényességi ideje alapján külön-külön számolja el A gázfogyasztás díjszabásának feltételei A Szlovák Gázművek á.v. most küldi a felhasználóknak az utolsó 12 hónapos számlázási időszak alatt -1999. IV.l-től 2000. III. 31- ig - a felhasznált földgáz elszá­molását, amikor különböző szál­lítási feltételek és árak voltak ér­vényben. Erre való tekintettel a földgáz-felhasználást a különbö­ző árak érvényességi ideje alap­ján külön-külön számolják el, te­hát az elszámolási számla három különböző időszakot foglal ma­gában - 1999. április 1-től 1999. június 30-ig, 1999. július 1-től 2000. január 31-ig és 2000. feb­ruár 1-től 2000. március 31-ig. Az 1999. április 1-től 1999. júni­us 30-ig érvényes árjegyzék sze­rint 0-900 m3 felhasználásáig a gázfogyasztás díja 2,94 Sk/m3 volt. Magasabb fogyasztás 901- 6000 ill. 8000 m3 esetén 92,40 Sk állandó havi illették mellett az éves fogyasztási díj 1,73 Sk/m3 volt. A felsorolt árak tartalmaz­zák a 6 %-os hozzáadottérték- adót is. Az áremelés után 1999. július 1- től 2000. január 31-ig új árjegy­zék lépett érvénybe a háztartások számára. A 0-200 m3 évi fogyasz­tás esetén az 5,20 Sk havi illeték mellett a földgáz ára 4,90 Sk/m3 lett. A 201-1700 m3 közötti évi fogyasztás állandó havi illetéke 29 Sk lett, egyúttal a földgáznak alacsonyabb árat állapítottak meg - 3,40 Sk/m3. Az 1701-4500 m3, illetve 6500 m3 gáz felhaszná­lása esetén a földgáz ára 2,80 Sk/m3, a havi állandó illeték 103,80 Sk volt. A felsorolt árak tartalmazzák a 10 %-os hozzáa- dottérték-adót. A pénzügyminisztérium rendelete alapján 2000. január 26-án új ár­jegyzéket határoztak meg a ház­tartások által felhasznált földgáz­ra. Ez év februárjától március vé­géig ezek az árak voltak érvény­ben. A legalacsonyabb évi fo­gyasztáshoz (0-200 m3-ig) 7 Sk ál­landó havi díj tartozik a felhasz­nált földgáz ára pedig 6,40 Sk/m3. Magasabb fogyasztás esetén, va­gyis 201-1700 m3 között a maga­sabb állandó havi illeték mellett (38 Sk/hó) az ár 4,40 Sk/m3-re csökkent. 1701 - 6500 m3 fogyasz­tás esetén a földgáz köbméteren­kénti ára 3,60 Sk, az állandó havi illeték 135 Sk havonta. A felsorolt árak tartalmazzák a 10 % hozzáa- dottérték-adót. Az előző időszakban érvényes fel­tételekhez viszonyítva megválto­zott a földgáz évi fogyasztási ha­tárértéke. 2000. február 1-től egész Szlovákiában 6500 m3 a megszabott határérték (limit). Te­kintettel arra, hogy az említett ha­tárértékek mindig egy évre érvé­nyesek, azokat az egyes időszak­okra átszámítják. Az ár meghatá­rozásakor az az elv érvényesül, hogy a megállapított határértéket az egyes tarifazónákban az alaple­olvasás időszakára a következő táblázat alapján átszámítják: Évi fogyasztás (%) 720 m3-ig 720 m3 fölött Január 8,37 16,87 Február 8,33 14,45 Március 8,33 12,85 Április 8,33 8,86 Május 8,33 3,28 Június 8,33 1,68 Július 8,33 1,68 Augusztus 8,33 1,68 Szeptember 8,33 2,48 Október 8,33 8,07 November 8,33 12,85 December 8,33 15,25 Hogyan állapítják meg az ár fajtáját az érvényes áljegyzékek szerint?- megállapítják a felhasználó tel­jes fogyasztását az adott időszak­ban érvényes áljegyzék alapján- a fenti táblázat alapján átszá­mítják az egyes tarifazónák ha­tárértékeit a számlázott időszak­nak megfelelő mutatók alapján,- az így megállapított fogyasztást összehasonlítják a tarifazónák át­számított határértékeivel, s ennek alapján besorolják az egyes tarifa­zónákba- azt a fogyasztást, amely az adott időszakban meghaladja a maxi­mális határértéket, a termelési fogyasztásra (kisfogyasztók) ér­vényes árjegyzék szerint szám­lázzák, azon az áron, amely a számlázási jog napján érvényes. Tehát az 1999. IV. 1-től 1999. VI. 30-ig - 3,52 + 6% DPH = 3,73 Sk/m3, az 1999. VII. 1-től 2000. január 31-ig és 2000. február 1- től 2000. március 31-ig 4,15 + 10 % DPH = 4,57 Sk/m3. 1. sz. példa (az alacsonyabb li­mittel rendelkező járásból szár­mazó fogyasztó) Az alacsonyabb limittel rendelke­ző járásból származó fogyasztó számára 1999. április 1-től 1999. június 30-ig a következő számolá­si menet volt érvényes: ha a fo­gyasztó ebben az időszakban 910 m3 gázt használt fel ( 25 617-24 707), ebből 829 m3-t a háztartá­sok számára adott időszakban ér­vényes áijegyzék szerint számláz­nak, 81 m3 meghaladja ezt a limi­tet. Ezt a mennyiséget már a ter­melési fogyasztás (ldsfogyasztók) kategóriájában érvényes áron számlázzák, amely a számlázási jog napján érvényes (3,73 Sk/m3). 1999. július 1-től 2000. január 31- ig magasabb fogyasztás esetén pl. 2890 m3 (28 507-25 617), miköz­ben erre az időszakra a háztartá­sok számára 2650 m3 a megsza­bott limit, az ezt meghaladó fo­gyasztást, jelen esetben 240 m3-t szintén a termelési fogyasztás (kisfogyasztók) kategóriájában érvényes áron számlázzák, amely a számlázási jog napján érvényes (4,57 Sk/m3). Ha a fogyasztó 2000. február 1-e és március 31-e között 1830 m3 gázt (30 337-28 507) használt fel, miközben a ház­tartások számára erre az időszak­ra megállapított limit 1775 m3, az ezt meghaladó mennyiséget tehát 55 mi-t szintén a termelési fo­gyasztás (kisfogyasztók) kategóri­ájában érvényes áron számlázzák, amely a számlázási jog napján ér­vényes (4,57 Sk/m3). 2. sz. példa (magasabb limittel rendelkező járásból származó fo­gyasztó) Ha a magasabb limittel rendelkező járásból származó fogyasztó az el­ső időszakban 1181 m3 gázt fo­gyasztott (16 502-15 321), és a háztartások számára erre az idő­szakra 1106 m3 a megszabott limit, az ezt meghaladó mennyiséget, te­hát 75 m3-t a termelési fogyasztás (kisfogyasztók) kategóriájában ér­vényes áron számlázzák, amely a számlázási jog napján érvényes (3,73 Sk/m3). Ha az 1999. július 1- e és 2000. január 31-e közötti idő­szakban a háztartások számára megszabott limit 3827 m3, a fo­gyasztó által felhasznált mennyi­ség pedig 3947 m3 (20 449 -16 502), a határértéket meghaladó mennyiséget, amely 120 m3-t tesz ki, a termelési fogyasztás (kisfo­gyasztók) kategóriájában érvé­nyes áron számlázzák, amely a számlázási jog napján érvényes (4,57 Sk/m3). Ha 2000. február 1- e és március 31-e között 1820 m3-t (22 269-20 449) fogyasztott a fel­használó, miközben a háztartások számára megszabott limit ebben az időszakban 1775 m3 volt, az ezt meghaladó 45 m3 mennyiséget már a termelési fogyasztás (kisfo­gyasztók) kategóriájában érvényes áron számlázzák, amely a számlá­zási jog napján érvényes (4,57 Sk/m3). VK-531

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents