Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-06 / 154. szám, csütörtök

\ ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 6. Politika Ján Figel' külügyi államtitkár szerint Szlovákia azt szeretné, ha az Európai Unió nem halogatná a bővítést Dinamikusan kezdett tárgyalás Szlovákia megkezdte a csat­lakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Ezek hala­dásáról és az időközben fel­merült problémákról beszél­gettünk Ján FigeTlel, a tár­gyalócsoport vezetőjével. SÓKI TIBOR A csatlakozási tárgyalások kez­detével új szakaszba lépett az in­tegrációs folyamat. Hogyan ha­ladnak a megbeszélések, hol tar­tunk most? Szlovákia jól kezdte a tárgyaláso­kat az Unióval. A nyolc megnyitott, s ebből hat lezárt fejezet sikernek tekinthető. Csökkent a szomszéda­inkkal szembeni lemaradás, ez pe­dig stratégiai célunk. A szlovák kormány szempontjából a belépési dátumoknál fontosabb cél azt elér­ni, hogy megközelítőleg egy idő­ben váljunk az Unió tagjaivá. Le­maradásunkat, amely eredetileg két év volt, minimálisra kell csök- kentenünk. Arról persze korai len­ne most beszélni, hogy sikerül-e együtt belépnünk, s ha igen, mikor, de mindent meg kell tennünk azért, hogy meg tudjuk valósítani terveinket. Visegrádi partnereink az 1998-as kezdeteknél hét fejeze­tet nyitottak meg, és hármat zártak le belőlük. Ez is azt mutatja, hogy Szlovákia dinamikusan kezdett. Szándékunkban áll a francia elnök­ség alatt is hasonlóan folytatni, ar­ra számítunk, hogy belátható időn - talán két héten - belül felhívást \\ A nyolc megnyi- " tott, s ebből hat lezárt fejezet siker- . . nek tekinthető. >V kapunk a további tárgyalásokra, s megpróbálunk újabb fejezeteket előterjeszteni. A két lezáratlan feje­zet továbbra is tárgyalások témája. Melyek ezek? A gazdasági versenyről szóló és a kultúra, illetve az audiovizuális po­litika kérdésköre. Az első esetben el kell fogadni néhány törvénymódo­sítást. A másikban pedig el kell fo­gadni a sugárzásról szóló törvényt. Ön, mint főtárgyaló, mennyire elégedett az itthoni törvényal­Partereinkkel együtt szeretnénk belépni (Archív felvétel) kotás folyamatával és sebessé­gével? A törvényhozásnak vannak elmara­dásai. Szlovákiát nemcsak a törvé­nyek elfogadása, hanem azok életbe léptetése alapján is értékelik. Rár adásul egy általunk elfogadott do­kumentum, az Acquis Cómmunota- ire is kötelez bennünket. Meghatá­rozza lépéseink időrendjét. A belső felkészülés harmonogramja szerint 2002 végéig készen kell állnunk az Acquis átvételére. Minden időszak­ban el kell fogadnunk bizonyos tör­vényeket. Most például késünk az állami szolgálat megerősítésével, amely több törvénymódosítást igé­nyel. A bíróságokkal, a környezetvé­delemmel kapcsolatos törvények is késnek. Fontos lenne a régiófejlesz­tésről szóló törvény is. Ezekre Szlo­vákia fejlődése szempontjából is szükség van, hogy az állam hatéko­nyabban működjék, s hogy az ál­lampolgárok könnyebben érvénye­síthessék jogaikat és kereshessék igazukat. Minden reszortnak, de a kormány legiszlatív tanácsának, a kabinetnek és a parlamentnek is na­gyobb erőfeszítéseket kell kifejtenie. Varsó és Budapest az utóbbi időben bírálta az Uniót, s hangot adott annak az aggodalmának, hogy egyes tagállamok lassítják a bővítési folyamatot. A folyamat valóban lassúbb, mint egy éve volt, ugyanakkor széles- körűbb is. Sokkal több jelölttel folynak a tárgyalások. Másrészt Csehország, Magyarország és Len­gyelország, illetve a luxemburgi csoport államai már eljutottak a bonyolultabb fejezetekhez, ahol ütközhetnek az egyes érdekek a mezőgazdaság, a környezetvéde­lem, a személyek és a tőke szabad mozgása terén, s érthető, ha el­nyúlnak a megbeszélések. Nem lenne azonban helyes politikai akadályokat gördíteni a tárgyalá­sok elé. Az Uniónak inkább keres­nie kellene azt a modellt, amely fenntartaná az integráció dinami­káját, hogy az első jelölteket belát­ható időn belül felvehesse. Ez szá­munkra a 2003-tól terjedő éveket jelenti. Helsinkiben az Unió köte­lezettséget vállalt, hogy 2002 vé­géig kész lesz a bővítésre. A feirai csúcstalálkozó kapcsán felmerült egy terv, amely félre­tenné a regatta elvét, s amely alapján tíz jelöltet vennének fel egyszerre, mégpedig 2005-nél nem korábban. Hogy értékeli ezt a szlovák diplomácia? Ez az egyik forgatókönyv, amiről tárgyalnak. Valószínűleg sokféle kombináció születik majd, s ezek különböző érdekeket vesznek te­kintetbe. Egyesek szerint például elképzelhetetlen a bővítés első hul­láma Lengyelország nélkül, mások szerint Lengyelországnak komoly gondjai lesznek a mezőgazdaság miatt. Mi természetesen azt szeret­nénk, ha a bővítést nem halogat­nák, s a belső reformok befejezése után mielőbb végrehajtanák, s ha Szlovákia szerepelne mindegyik forgatókönyvben. Készek akarunk lenni, amikor az Unió is kész lesz a tagfelvételre. Az első hullámban akarunk belépni, s nem szeretnénk lekésni egy újabb vonatot, ahogy az az OECD és a NATO esetében történt az előző kabinet alatt. Mostanság sokat vitatkoznak az Unión belül a föderalizáció el­\\ Az első hullámban ' akarunk belépni, s nem szeretnénk lekés­ni egy újabb vonatot, ahogy az az OECD és a NATO esetében tör­tént az előző kabi- . . net alatt. >> véről, amely Berlinben született. Egyesek attól tartanak, ez egy­fajta kétszintes Unióhoz vezet. Ön szerint megalapozottak ezek a félelmek? Vegyes érzésekkel tekintünk erre a tervre. Egyrészt a flexibilitás elve már az amszterdami szerződésben is benne van. Ha az államok fele megegyezik az együttműködésben valamilyen téren, szorosabban együttműködhetnek az adott terü­leteken. Mint például a schengeni együttműködés, a pénzunió, az Eu- reka-program vagy a szociális poli­tika esetében. A másik oldalon vi­szont ez az Unió fellazulásához ve­zethet azzal, hogy egy erősebb mag és egy gyengébb periférikus övezet keletkezne. A mostani jelöltek pe­dig a másodlagos tagok pozíciójába kerülhetnének. Ezt nem akarjuk, s remélhetőleg az Unió tagjai sem akarják. A német modellt a franciák kiegészítették, Anglia pedig ellenzi. A kisebb államok megint másképp tekintenek rá. Végeredményben va­lószínűleg kompromisszúmos meg­oldás születik majd, s nem válnak be az Unió reformjának lassulásá­val kapcsolatos aggodalmaink. A Deutsche Telekomé lesz a távközlési vállalat Jó ajánlat érkezett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat privatizációjára beter­jesztett pályázatokat elbíráló bi­zottság kedden úgy döntött, hogy elfogadja a Deutsche Telekom ajánlatát. Ha a kormány jövő heti ülése is jóváhagyja a döntést, ak­kor a német távközlési óriás egy- milliárd euróért (kb. 42,5 milli­árd korona) megszerzi a Szlovák Távközlési Vállalat rézvénycso- magjának 51 százalékát. Az egy- milliárd eurós ajánlat, annak da­cára, hogy a német fél verseny­társ nélkül maradt, megfelel a vá­rakozásoknak, sőt az első körben tett ajánlatnál több mint 15 szá­zalékkal nagyobb - nyugtázta a lépést Jozef Macejko közlekedési és távközlési miniszter. Az egy- milliárd euróból 400 milliót a cég tőkeemelésére fordítanak, vagyis a kormány kasszájába 600 millió euró privatizációs bevétel folyik be. A Deutsche Telekom ígérete szerint viharos tempóban folytat­ja a telefonvonalak digitalizálá­sát, ezért fejlesztési és beruházá­si célokra 2004-ig további egy- milliárd eurót szán. (shz) SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Demokratikus Koalíció parlamenti képviselői hétfőn visszahívták frakcióvezetői posztjáról Roman Kovácot. A Ján Langos által benyújtott javaslat mellett 22-en, ellene 17-en szavaz­tak. Új frakcióvezetőt nem válasz­tottak, a frakció vezetésével ideig­lenesen Frantisek Mikloskot bízták meg. Mikulás Dzurinda kormányfő nem zárta ki, hogy Kovác leváltását az SDKU megalakulása váltotta ki. Vladimír Palkó képviselő szerint a hétfői ülés után végre tisztázódtak a frakción belüli erőviszonyok, mi­szerint a klubban a keresztényde­mokratákat 9, a Demokrata Pártot 6, a DU liberális platformját 2, a Szlovákiai Zöldek Pártját 4 és a szociáldemokratákat ugyancsak 4 képviselő képviseli. A többiek nem vallottak színt, de Palkó szerint ők azok, akik az SDKU felé orientá­lódnak. Az SDK anyapártjain'ak el­nökei hétfőn megbízták Lubomír Harach gazdasági minisztert, hogy irányítsa az Állami Tartalékalap új elnökének megválasztását, aki a hétifőn lemondott Ján Odzgan he­lyét foglalja el. Markiza-Gamatex egyezség Leállították az eljárást Pozsony. A rádió- és tévétanács kedden leállította a Markíza és a Ga- matex közötti perrel kapcsolatos el­járást. Ezt közösen kérték a Markíza televízió sugárzási jogáért folytatott per résztvevői. A sugárzás jogát a Gamatex vállalat állítólag a Markí­za Slovakia vállalat felszámolásá­val szerezte meg, pénteken azon­ban a Gamatex összes részvényét a Markíza televíziót működtető Slo- venská Televízna Spolocnosf (STS) vásárolta meg. (SITA) Szükség van a Nemzeti Régiófejlesztési Programra Elfogadhatatlan ajánlat UJ SZO-HIR Pozsony. Jozef Migas, a Demokra­tikus Baloldal Pártja, egyben a parlament elnöke elfogadhatat­lannak tartja a HZDS és a Nemzeti Párt egyes parlamenti posztok el­foglalására vonatkozó javaslatát. Migas úgy vélte, mivel várhatóan nem jön létre az egyezség a koalí­ció és az ellenzéki pártok között, a még üres posztokat is a kormány­pártoknak kell majd betölteniük. Migas szerint szeptemberben dön­tés születik. Roman Sipos, az SDL tagja, egyben az építésügyi és régi­ófejlesztési minisztérium államtit­kára arról beszélt, hogy el kellene fogadni a Nemzeti Régiófejlesztési Programot. Ennek az Európai Bi­zottság által szabott feltételeknek is meg kell felelnie, hogy Szlovákia segítséget kaphasson a nemzetkö­zi alapokból. Az államtitkár emel­lett azt is fontosnak tartja, hogy a parlament elfogadja a régiófejlesz­tésről szóló törvényt. Szerinte a si­keres regionális politika egyik fel­tétele a közigazgatási reform vég­rehajtása is. (s, st) RÖVIDEN Úgysem fogadta volna el Pozsony. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter áprüis 7-én Ró­mában részt vett az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető igazga­tói posztjára kiírt pályázaton, ám a pályázat eredményei alapján Kof- fi Ánnan ENSZ-főtitkár lengyelországi jelöltet bízott meg a funkció­val. Erről Eduard Kukán külügyminiszter tájékoztatott, megjegyez­ve, tudja, hogy ezzel felrúgja az úriemberi elveket, de szerinte Szlo­vákiában lehetetlen úriembernek lenni. A pénzügyminiszter asszony ezzel kapcsolatban azt állította, az ajánlatról csak később szerzett tu­domást, de úgy döntött, hogy azt nem fogadja el. (SITA) Lexa továbbra is bújócskát játszik Pozsony. Ivan Lexa egykori SIS-igazgató kedden sem jelent meg a belügyminisztérium kórházában, hogy egészségügyi vizsgálatnak vesse alá magát. A vizsgálatot a Lexa ellen folyó bűnvádi eljárásban részt vevő vizsgáló kérte, annak megállapítására, hogy a képviselő valóban képtelen-e arra, hogy áttanulmányozza a vele kapcsolatos anyagot. Jaroslav Ivor, a vizsgálóhivatal vezetője hétfőn kijelentet­te, amennyiben Lexa nem jelenik meg a kivizsgáláson, akár karha- talmilag is elővezethetik, sőt fogságba is helyezhetik. (SITA) A HZDS készül és résen van Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kitart amellett, hogy július 24-én adja át a előrehozott választásokra vonatkozó, népszavazást követelő petíciós íveket. Jozef Grapa központi titkár kijelentette, a HZDS résen lesz és éberen figyeli a köztársasági el­nök egészségi állapotát, mert az államfői jogkörök „megvonása” azzal fenyeget, hogy a kormány adminisztratív módon igyekszik majd megzavarni a referendumot. (SITA) Nem egyenrangú elszármazottak Pozsony. Duray Miklós szerint alapvető különbség van a külföldön élő szlovákokra vonatkozó szlovákiai törvénytervezet és a külföldön élő magyarokra vonatkozó magyarországi jogszabály tervezete kö­zött. Az MKP ügyvezető alelnöke szerint a szlovákiai törvény a nem­zetiségi eredetet veszi alapul, ami azt eredményezi, hogy ha egy 1968-ban külföldre távozott szlovák házasságot köt egy szintén Szlo­vákiából elszármazott magyar nemzetiségű nővel, a szóban forgó szlovákiai törvény a feleségre nem vonatkozna. A kevésbé diszkrimi­natív magyarországi törvényt ősszel vitatja meg a parlament. (SITA) A volt szóvivő hírtelevíziót épít Pozsony Martin Lengyel, a kormányfő egykori szóvivője hírtelevízió létesítésére nyújtott be kérvényt á rádió- és tévétanácshoz. A CEN tár­saság által kidolgozott tévék szerint a kábeltelevízió napi 16 órában sugározna híreket. Amennyiben a tanács jóváhagyja a kérést, a TA3 televízió 2001 szeptemberében kezdhetné meg sugárzását. (TA SR) Tájékozatlan a pénzügyminiszter? Pozsony. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter nem tudja, hogyan kerülhettek a tárca jövő évi költségvetésre vonatkozó hivatalos jelen­tésébe olyan adatok, melyek szerint a bruttó nemzeti össztermék (HDP) nem a tervezett 2,5 hanem csupán 1,6 százalékkal növekszik. A statisztikai hivatal felmérése szerint az első negyedévben a HDP 1,5 százalékkal nőtt, az egész évben pedig 1,6 százalékos növekedésre számítanak. A 2,5 százalékos növekedés nem elérhetetlen. (CTK) A szakszervezet bekeményít Pozsony. Amennyiben a kormány továbbra sem tartja tiszteletben az Általános Egyezményben foglaltakat, a szakszervezetek az eddigiek­nél keményebb tiltakozó akciókba kezdenek. Eugen Skultéty, a KOZ alelnöke úgy véli, a jelenlegi kormány a tavalyihoz hasonló 40 ezres tömegmegmozdulást sem veszi komolyan, ezért a Seattle-i globalizá­ció ellenes tüntetéshez hasonló tiltakozást helyezett kilátásba^de ígérte, a MacDonald’s üzleteket azért nem akarják szétverni. (SITA) Még hiányoznak a jogkörök Pozsony. A ZMOS üdvözli a kormány döntését, amellyel a 11 + 1-es közigazgatási beosztási modellt, vagyis 12 régió létrehozását támo­gatja, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a kormány eddig csupán a gaz­dasági-igazgatási és az alapítói jogköröket ruházta át a községekre, pedig szükség van az eredeti jogkörök meghatározására és az eddigi államigazgatási jogkörök átvitelére is. A ZMOS szerint 2002. január elesjével működnie kellene a regionális önkormányzatoknak. (SITA) Bizonytalan a Dopravná banka további sorsa Nem lesz újabb csőd SIDÓ H. ZOLTÁN Pozsony. A július 2-a óta kényszer­felügyelet alatt álló Dopravná ban­ka (DB) sorsa attól függ, hogy lesz- e iránta komoly érdeklődő vagy sem. Ha nem, akkor csődeljárást indítanak ellene, ebben az esetben a Betétvédelmi Alap 2,3 milliárd koronát lesz kénytelen kifizetni a betéteseknek - közölte keddi sajtó- tájékoztatóján Marián Jusko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A DB közel egy éve kereste évek óta halmozódó problémáira a megol­dást, azonban a június végi hatá­ridőig nem talált megfelelő straté­giai partnert, ráadásul az alaptőke emeléséről sem döntött, ezért a jegybank kényszerfelügyelethez folyamodott - magyarázta Jusko. A DB veszteségei, elmaradt tartalék- képzései mintegy 200 millió koro­nával meghaladják a pénzintézet alaptőkéjét, ezért a potenciális ér­deklődőnek legalább 500 millió koronát kellene belepumpálnia a kényszerfelügyelet alatt álló bank­ba. Jusko szerint a közelmúltban mintegy tíz szlovákiai pénzintézet küzdött súlyos gondpkkal, azóta néhány csődbejutott, néhánynak a kormány bankkonszolidációs prog­ramja segít, a Postabank már alaptőkét emelt, a Devin Bank problémáit pedig a pénzügymi­nisztériummal kötött egyezsége oldhatja meg, ezért nem várható, hogy a hazai bankszektor kedélyeit újabb csőd borzolja fel - vélekedett a jegybanki elnök. A Szlovák Nem­zeti Bank fennállása óta 80 milli­árd koronát fizetett be az állami költségvetésbe, a közeljövőben to­vábbi 4 milliárd koronával járul hozzá az aszály sújtotta agrárszek­tor megsegítéséhez, emellett a pénzhiánnyal küszködő Betétvé­delmi Alapot ugyancsak pénzinjek­cióban részesíti - mondta Jusko. Leváltották az SDK frakcióvezetőjét Kovác helyén Miklosko Jönnek a repülők Új gyakorlat Malackán Pozsony. Július 17. és 28. között mintegy 180 amerikai katona érke­zik a Malacka melletti kuchynai ka­tonai repülőtérre, hogy itt gyakor­latozzanak. 14-én nyolc darab A-10 Thunderbolt típusú repülőgép jön a németországi Spagdahlem tá­maszpontról. A repülők hasonló gyakorlatokat folytatnak, mint az áprilisban ugyanitt gyakorlatozó másik amerikai csoport, és most is csak gyakorló, nem robbanó bom­bákat használnak majd. (gl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents