Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-28 / 173. szám, péntek

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 28. A visegrádi csoport áHamainak jelenlegi életszínvonala A gazdasági megszorító intézkedések eredményeként az elmúlt évben lényegesen javultak Szlovákia makromutatói Csehország áll az élen MTI-HIR Prága. Bár a lakosság vásárlóereje az utóbbi években némileg csök­kent, a visegrádi csoporton belül to­vábbra is Csehországban a legma­gasabb az életszínvonal. A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint a brut­tó hazai termék Csehországban az uniós országok átlagának 62 száza­lékát teszi ki. Ez a mutató Magyar- országon 50, míg Lengyelország­ban 38 százalék. A csehországi árak az uniós árszínvonal 41 százalékát teszik ki, míg Magyarországon 45, Lengyelországban 49 százalékát. Csehországban tehát az egy főre eső jövedelem jóval nagyobb mint a másik két visegrádi országban, ugyanakkor az árszínvonal jóval alacsonyabb. A tanulmány szerint Közép- és Kelet-Európábán jelenleg Csehországé a legfejlettebb és leg­szélesebb kiskereskedelmi hálózat. Csehországban vannak a legna­gyobb mértékben jelen a nagy nem­zetközi üzletláncok. A köztük lévő erőteljes verseny következménye pedig az, hogy az üzlethálózat fej­lettebb és az árszínvonal alacso­nyabb, mint a szomszédos orszá­gokban. A Cseh Statisztikai Hivatal kimutatása szerint Csehországban 1989-ben mintegy 15 ezer kiskeres­kedelmi egység volt. Ma az üzletek száma meghaladja a 60 ezret. Az üzlethálózat 40 százalékát teszik ki az élelmiszerboltok. A Szlovák Takarékpénztár nyereséges első féléve Kevesebb hitelt nyúj t TA SR-HÍR Pozsony. A Szlovák Takarékpénz­tár 160,4 millió koronás nyereség­gel zárta az idei első félévet. Össze­hasonlításul: 1999-ben összesen 5,667 milliárd korona veszteséget halmozott fel. Bevételei 27,294 mil­liárd, kiadásai 27,134 milliárd ko­ronát tettek ki. Mérlegfőösszege az említett időszakban több mint 4 százalékkal nőtt, elérve a 179,8 müliárd koronát. A pénzintézetben elhelyezett betétek összege 150,554 milliárd korona, ami 7,851 müliár- dos növekedés a tavalyi év végéhez képest. Több mint 6 milliárd koro­nával csökkent ugyanakkor a bank által folyósított hitelek összege, ami ígyjúnius végére 64,754 milli­árd koronát tett ki. A bankkonszo­lidációt követően jelentős mérték­ben javult a hitelportfolió minősé­ge, mára a hitelek 75 százaléka standard hitelnek számít. A nehe­zen behajtható hitelek 9,718 milli­árd koronával, 15 százalékot ké­peznek. A takarékpénztárnak 256 millió koronával kellett hozzájá­rulnia a Betétvédelmi Alap feltöl­téséhez, hogy az kifizethesse az összeomlott SKB betéteseit. Számítógépek a nagyvilágban Köln. A személyi számítógépek egy lakosra jutó arányát tekintve a világon Luxemburg vezet, ahol 100 ezer lakosra 73 100 darab PC jut. A 2. helyen holtversenyben Szingapúr és az Egyesült Álla­mok áll, százezer lakosonként egyaránt 45 800 személyi számí­tógéppel. Őket követi Svájc, 42 100 PC-vei. Németország 30 400-zal a 13., Franciaország a 24., Olaszország a 25. (MTI) Félévi nyereség a Budvar sörgyárnál Ceské Budéjovice. Csehország harmadik legnagyobb sörgyára és vezető sörexportőre, a Budéjo- vicky Budvar 2000 első felében 682 ezer hektoliter sört állított elő, ez 14,5 százalékos növeke­dés 1999 hasonló időszakához viszonyítva, nyeresége pedig 316 mülió koronára rúgott. A cég öt év múlva már évi 2,7 millió hek­toliteres gyártókapacitással fog rendelkezni. (CTK) A Sikorsky cseh helikopterei Prága. Az amerikai Sikorsky Aircraft helikoptergyártó hosszú távra szóló szerződést kötött a cseh Aero Vodochody céggel S- 76C típusú polgári helikopterek gyártásáról. A 230 millió dollá­ros (kb. 8,7 milliárd cseh korona) ügylet fejében 7 éven át összesen több mint 100 helikopter-ka­rosszéria összeszerelését vállalja, 2000 novemberétől évi 15 dara­bot kell az Aero Vodochodynak leszállítania. (CTK) Küszöbön a CSA privatizálása Prága. A cseh kormány döntése értelmében a CSA nemzeti légi- társaság 15 %-át eladják a fran­cia Air France csoportnak és az amerikai Delta Air Lines légitár­saságnak. A két cég a részese­dés fejében több mint 12 millió dolláros tőkeemelést hajt végre a CSA-ban. A tranzakciót 2002- re tervezik. (MTI) A Deutsche Telekom első hat hónapja Bonn. Az idei első fél évben a tegnap közzétett előzetes adatok szerint 15 százalékkal 19,3 milli­árd euróra nőtt a Deutsche Tele­kom német távközlési szolgáltató csoportszintű árbevétele a tavalyi hasonló időszakban mért 16,8 milliárd euróról. A vállalat az idei első hat hónapban 7 millió új mobiltelefon-előfizetőre tett szert; a gyarapodás mintegy 40 százaléka Németországon kívüli piacokon történt. (MTI) E-kereskedelem Szlovákiában Pozsony. Szlovákia lakosságá­nak 0,3 %-a vásárol a számítógé­pes világhálón keresztül, ami a hazai internetezők 3 %-a - állítja a Taylor Nelson Sofres Interactive felmérése. A szlovákiai eredmé­nyek a lengyelországihoz hason­lítanak, ugyanakkor Csehország­ban a lakosság 3 %-a vásárolt már az interneten keresztül, ami az ottani internetezők 14 %-a. Szlovákiában a lakosság 9, Cseh­országban pedig 22 %-a kapcso­lódik a világhálóra. (SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 2000. július 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,536 Magyar forint (100) 16,329 Angol font 68,606 Német márka 21,748 Cseh korona 1,193 Olasz líra (1000). 21,968 Francia frank 6,485 Osztrák schilling 3,091 Japán ien (100) 41,585 Spanyol peseta (100) 25,565 Kanadai dollár 30,870 Sváici frank 27,375 Lengyel zloty 10,535 USA-dollár 45,253 Lejtmenet után felfelé tartunk Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes (ülve) szerint a szigorítások eredményeként az ország legfontosabb mak­rogazdasági mutatói az elmúlt egy évben lényegesen javultak, egyedül a munkanélküliek számát nem sikerült számottevően lefaragni (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Az 1999 tavaszán Szlovákiában bevezetett má­sodik gazdasági csomag óta megtett utat értékelve Ivan Miklós miniszterelnök-he­lyettes tegnap közölte: a gazdaság zilált, kaotikus ál­lapota a múlté, ma már vilá­gosan látszik a javulás jele. SIDÓ H. ZOLTÁN Ivan Miklós, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes át­fogó képet nyújtott az ország gaz­daságának pillanatnyi helyzetéről. Az egyes területeken érintve elő­ször felvázolta az 1997-es, 1998-as állapotokat, majd ezt egybevetette a jelenlegi mutatókkal. Az 1998 ok­tóbere óta megtett út összefoglaló­ját az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük. Az elmúlt egy évben lé­nyegesen csökkent a külkereske­delmi deficit, stabüizálódott a szlo­vák korona árfolyama, mérsék­lődtek a hitelkamatok, lefékező­dött a meglódult infláció, fellen­dült az ipari termelés, csökkent az államadósság, nőtt a devizatarta­lék. Ráadásul az elkerülhetetlen gazdasági korrekció ellenére 1999- ben nőtt a bruttó hazai össztermék (GDP), mégpedig 1,9 százalékkal és a reálbérek is csupán 3,1 száza­lékkal estek vissza, ami a minisz­A devizatartalékok 2000 júniusától rekord­szintre rúgnak. terelnök-helyettes szerint jóval ki­sebb ár, mint amit a cseh, a magyar vagy a bulgár stabilizáció kárval­lottjai fizettek. Ivan Miklós szerint 1998 októberé­ben katasztrofális állapotban vette át a Dzurinda-kormány az ország gazdaságát, ezért volt szükség a megszorító intézkedésekre. 1997- ben 67,5 milliárd, 1998-ban pedig 80,1 milliárd koronára rúgott a kül­kereskedelem deficitje, ez a GDP 10,3, illetve 11,2 százaléka; 1999- ben már mérséklődött a hiány, a 39,5 milliárdos deficit a hazai össz­termék 5,1 százalékának felelt meg. Az idén pedig egyértelmű ja­vulás körvonalazódik: 1995 óta először 2000 áprilisában fordult elő, hogy egyenesen havi többlet mutatkozott. Az ország külkereske­delmi hiánya 2000 júniusában 10,1 miliárd korona volt, ami lényeges javulást jelent az 1999 első félévi 26,9 milliárdos deficithez képest. Ivan Miklós a közkiadások deficit­jéről szólva közölte: 1997-ben a de­ficit elérte a GDP 5,2,1998-ban pe­dig a GDP 5,0 százalékát, tavaly vi­szont a hiány már 3,6 százalékra mérséklődött, az idén pedig a GDP 3,5-4 százaléka között alakul majd. Ami az idei állami költségvetést ille­ti, 2000 első félévében a hiány mindössze 754 millió korona volt, míg 1999 hasonló időszakában még 7,1 milliárd koronát tett ki. Tény, hogy 2000 második felében romolni fog a mutató, többek kö­zött az augusztustól 10 százalékkal emelkedő öregségi nyugdíjak kifi­zetése miatt, amivel eredetileg nem számolt a büdzsé. A szlovák korona árfolyama 1998 nyarától októberig meredeken zu­hant, azóta viszont stabilizálódott, sőt 2000 elején a Szlovák Nemzeti Banknak először kellett beavatkoz­nia a korona erősödése ellen. 1999 januárjában egy euró 43,097 koro­nát ért, 2000. július 26-án pedig 42,452-t, vagyis a korona 1,5 szá­zalékot erősödött az euróhoz viszo­nyítva. 1999-ben részben felszaba­dították a központilag szabályozott árakat, ennek hatására az 1994-1998 között művileg alacso­nyan tartott infláció meglódult, és 1999-ben 14,2 százalékot tett ki. Ebben az évben viszont már mér­A hitelkamatok két esztendő alatt látványo­san visszaestek. séklődik, a fogyasztói árak márci­ustól havonta legfeljebb 0,4 száza­lékkal nőnek, sőt júniusban 0,1 százalékos volt a defláció (áresés), vagyis várhatóan 2000 őszén újra 10 százalék alá esik a pénzromlás üteme. A stabüizáció hatására a hi­telkamatok látványosan visszaes­tek: 1998 októberében a központi jegybank adatai szerint 23,5 száza­lék, 2000 júniusában viszont már csak 10,8 százalék volt az átlagos hitelkamat. 2000 februárjától élén­kül az ipari termelés: a termelés in­dexe februárban 8,0, márciusban 8,5, áprilisban 18,7 és májusban 10,2 százalék os növekedést muta­tott. Az ország devizatartalékai 2000 júniusától rekordszintre rúg­nak: míg 1998 októberében a jegy­bank tartaléka 2,98 milliárd dollár volt, addig 2000 júliusában átlépte a 4 milliárd dollárt, ennek köszön­hetően 1998 októberében a tarta­lék 2,5 havi behozatal fedezésére volt elegendő, 2000 júliusában vi­szont már 3,6 hónapi importra. Vé­gezetül az önálló Szlovákia törté­netében 2000-ben sikerült először - ha csak kis mértékben is - csök­kenteni az államadósságot, amely­nek maximumát 1998-ban érte el 10,6 milliárd dollárral, jelenleg pe­dig 10,5 milliárd dollár. Szlovákia kivitele az első félévben 258,4 milliárd koronát, behozatala pedig 268,5 milliárd koronát tett ki Lényegesen jobb külkereskedelmi mutatók ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Szlovákia kivitele az első félévben elérte a 258,4 milliárd ko­ronát, ami 30,9 százalékkal több a tavalyi év azonos időszakához ké­pest, a behozatal ugyanakkor 19,6 százalékkal nőve, 268,5 milliárd koronát tett ki. A Szlovák Statiszti­kai Hivatal által közzétett legfris­sebb adatok szerint az ország kül­kereskedelmi hiánya 10,1 milliárd korona volt, ami 1999 első félévi deficitjéhez képest 62,5 százalékos javulásnak felel meg. Az első félé­ves eredmények alapján a gazdasá­gi tárca előrejelzésben 30 milliárd koronás külkereskedelmi deficitet jósol, az előző évi 45,2 milliárd ko­ronához képest. Az ezt megelőző prognózisok ugyanakkor még 30- 40 milliárdos hiányt feltételeztek. Anna Jostiaková, a gazdasági tárca szekcióvezetője szerint az első fél­éves hiányhoz a növekvő olajárak és a korona árfolyamingadozása járult hozzá, ez utóbbi mintegy 500 millió koronával. Jostiaková az olajárak második féléves alaku­lásával kapcsolatban optimista, a behozatalt azonban növelheti a behozatali vámpótlék módosítása, amit e hónapban ötről 3 százalék­ra csökkentettek. Az elmúlt félévben már hagyomá­nyosan a legnagyobb kereskedelmi deficitet Oroszországgal szemben könyvelhettük el, a 43,4 milliárdos hiány elsősorban az orosz olajim­port számlájára írható. Hiánnyal zártuk a félévet Spanyolországgal (5,3 mid.) és Japánnal (4 mid.) is. Pozitív külkereskedelmi mutatók­kal zártuk ugyanakkor az Ausztriá­val (9,5 mid.), Olaszországgal (7,4 mid.), Lengyelországgal (6,9 mid.), Magyarországgal (6,7 mid.) és Csehorszá'ggal (4,6 mid.) folytatott kereskedelmet. Kivitelünk Német­országba 24,3, Csehországba 23,1, Olaszországba 40,1, Ausztriába 31,8, Lengyelországba 40,4, Ma­gyarországra pedig 41,1 százalék­kal nőtt. Csaknem 100 százalékkal nőtt ugyanakkor a behozatal Oroszországból, ami az olajárak számlájára írható, a Spanyolország­ból származó behozatal 217,5 szá­zalékos növekedése a Volkswagen aktivitásainak köszönhető. Csök­kent ugyanakkor a Csehországból és Franciaországból származó im­portunk. Szlovákia exportjának 60.2 százaléka az Európai Unió, 29.2 százaléka pedig a CEFTA or­szágaiba irányul. A behozatalból az EU-országok 50, a CEFTA-országok 21 százalékban részesülnek, (mi) A külkereskedelmi mérleg hiányának alakulása a közép-európai reformországokban az év első öt hónapjában Az adatok milliárd dollárban értendők. . Az adatok százalékban értendők. (Forrás: Gazdasági Minisztérium) (Forrás: Gazdasági Minisztérium) Minisztériumi ellentétek Veszélyben a lakásépítés Pozsony. Az építésügyi tárca jövőre 7,055 milliárd koronás kiadással számol, a pénzügyi tárca viszont 3,686 milliárdban szabta meg a tár­ca kiadásainak felső határát. Az épí­tésügy szerint lakásépítésre 2,47 milliárd koronát szeretnének fordí­tani, ami 1,77 milliárddal haladja meg a pénzügy elképzeléseit. Több mint 1 milliárd koronával többet szeretne juttatni az Állami Lakásfej­lesztési Álapnak, az alap így 3,8 mil­liárd koronához jutna. Ha a pénz­ügy akarata érvényesül, veszélybe kerül a kormány által 2001-re ígért 15,5 ezer lakás felépítése. (SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Next

/
Thumbnails
Contents