Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-27 / 172. szám, csütörtök
8 Régió ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 27. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Magyar Hírmondó 1786-os évfolyamából. Béts A ’F.R.Ts. A ’Tanúló iffiúságra nézve helyesnek ítélte lenni, hogy a’ Vákátziók az oskolabéli tanulástól való meg-szűnés napjai, mellyek eddig September és October hónapokba tartattak, ennek utána Július, és Augustus hónapokba legyenek, és még ez idén a’ tanításnak ’s tanúlásnak folymatja korántabb végződjék - el az examennel együtt, hogy leg-alább 4 hetek legyenek Vákáczióra. A’ következeő oskolabéli esztendő, October-be 1786. észt. kezdődik, és Június végén 1787. észt. el-végződik. Erre való nézve az oskolabéli esztendő, kezdetét vészi Septemberbe 1787. észt,, és a Tanitas öszszeséggel tíz hónapokra, alkalmaztatni -fog. Rend kívül való hadi tanáts Májusnak 23-án, az Údvari hadi Tanáts Vitze-Prcsese, Gróf Kara- melli prcsessége alatt, rend kívül való hadi tanáts tartaték; a’ honnan fokán húzzák-ki, hogy a’ Török ellen nem fokára hadi készületek fognak rendeltetetni. Ezt a’ vélekedést azon építik a’ Politikusok, hogy külömben az illyen rend kívül való hadi tanáts igen ritka; ’s a’ mi több, a’ minap-is a’ Hollandusi kis villongás előtt éppen illyen rend kívül való Hadi Tanáts tartaték. Közönségesen, az e’ féle hadi Tanátsban, a’ Katonáknak mars-útjok szokott el.intéztetni, és a’ hadi népnek élelmére tartozó készületek tétetnek meg ...... Au sztriában A’ keresztyéni türedelem, már meglehetősen ki-ki-mutogatja magát a’ józanon gondolkodó Papoknak magok viselések által. Már egy tseppet sem újjság, hogy egy Lutheraánus vagy Református Pap, a’ Katholikus Papai együtt ki-kisérik a’ nem Katholikus halottat, és annak mindenik békességes nyúgovást kíván a’ maga’ hallgatóival együtt, atyafiságos öröm szülte könyvhúllatások között a’ temető helyen. / Galitziában Galitziában a’ minap, egy nemes Lengyel 13,750 német forintokat tett vala-fel egyszerre 33. számra a’ Loteriába; ös azok közzül öppen tsak egyetlen egyet talált-ki. Jó szerentséje még is, hogy a’ mint mondják, igen gazdag. Megette a máját Lembergben, egy Feldtser, ki külömben mindég igen szorgalmatos és vigyázó vala a’ maga hivatalában: ez előtt egy kevésfel egyszer talált tsak vigyázatlan lenni, ’s annak-is ugyan meg-adta az árrát. Tudniilik, egy meg-hóltt Katonát fel-bontzolván, annak máját különösen kivette, hogy azt jól meg.vizsgálja. Le-tette a’ konyhában: a’ szolgáló meg-főzte, enni való májnak vélvén. Egyszer, midőn már a’ Feldtser éppen hozzá akar - vala fogni a’ máj-vizsgáláshoz, ’s kér- ' dezné a’ szolgálótól: hol van? ez: fel-adtam, úgy mond, tegnap vatsorára, ’s meg ette Feldtser Uram. A’ Feldtser azonnal okádni kezdett, és az olly sokáig tartott, hogy a’ miatt meg-hólt. (Mind: A’ Magyar Hírmondónak 1786 Szent-János havának 10. napján Szombaton költt 45 leveléből) Zsebbe-való órák Ugyan Belső Ausztriában, egy kő míves mester ember Kersbacher Jákob ólly mesterséges Zsebbe-való órákat készít fából, hogy minden részben bámulásra méltó. Az ópra, nem nagyobb a’ közép nagyságú Zseb-óránál; minden kerekei, szegei, rugója, sőt még a’ lántza-is mind tsupa fából van ki-metzve; ’s még is, a’ mint mondják, felette helyesen és jól jár. Ezen Kőmívesnek az a ’ szerentséje vala, hogy Krisztina Ertzhertzeg Aszszonynak, midőn Bétsből Bruck városa felé útaza, egynéhány ollyan fa-órát eleibe tévén; az Ertzhertzeg Aszszony azokört bösegés fizetést adván, azokat magának vette. Minden izeket meg-borzasztó Rettenetes és minden izeket meg-borzasztó, a’ mit Chinaból írnak Frantzia országba és Romába! Ott, a’ keresztyén hit-terjesztő Missionáriusok miatt, egy igen véres nép-támadás esett, a’ mellyben 40,000 személyeket mondanak, hogy el-veszték éléteket. Mondják, hogy a’ Chinai Tsászár eggybe ki-űzött, minden keresztyén Missionáriusokat az Országból. Egy kis nevetségre való Egy falunak, a’ Szaxóniai Felső kerületben, újj tsordásra akadt a’ minap, ki a’ maga tsordás-kürtjén igen gyönyörűen tud muzsikálni. Mellyet hallván egy Strinfli takáts, rá vette magát, hogy megpróbálja, ha ugyan nem tudna é ő is ollyan gyönyörű hangokat ejteni a’ kürtön. Meg-fúvá biz ő: de bezzeg mi lett a’ végi? A’ tzéh- társai meg-tudván a’ dolgot, már többé nem karják őtet magok társoknak esméri, azt állítván, hogy magát egy tsordással egyenlő rangba tette; a’ tsordásság pedig, a’ régi tzéh szokás szerint, nem tisztességes dolog, következés képpen a’ kürtje-is tisztesség ellen van. A’ dolog bíróra költ és úgy mondják, hogy a’ Processus 30 tallérba kerül; de tsak tudni lehet mög előre, hogy annak a’ 30 tallörnak bizony a’ tzéh ládájából kel ki kerülni. (Mind: A’ Magyar Hírmondónak 1786 Szent-János havának 14. napján Szeredán költ 46 leveléből) Válogatta Puntigán József Válogatás a Komáromi Lapok 1897. július 24-ei számából Csallóköz saját külön medvéje Csallóköz saját külön medvéje még mindig él és uralkodik. Azt beszélik, hogy több keszegfalusi birtokos észlelt már medve nyomokat a határban. Legutóbb a keszegfalusi határ „Lohót” nevű dűlőjében látták feltűnni a maczkót, hol éjnek idején egy kubikos kunyhója előtt telepedett le. A kubikus a sötétben eleinte komondornak nézte, később azonban felismerve medvei minőségét: egy ásóval utánna iramodott. Medve koma sem volt rest, s a helyett, hogy felvette volna a harczot a merész kubikossal, gyorsan elhordta az irháját s azóta ismét nyoma veszett. Válogatta: Kamoncza Márta Az akkoriban Kürtabonynak hívott Szklabonya az író halála előtt pár hónappal kereszteltette át magát Mikszáthfalvára A nagy palóc szelleme BODZSAR GYULA M éltóképpen megemlékeztek a szülőföldön is Mikszáth Kálmán halálának wmmmmmm 920. évfordulójáról. Egyébként ő az egyetlen magyar író, akinek már életében a nevét viselte szülőfaluja: az akkoriban Kürtabonynak hívott Szklabonya nagy fiának halála előtt pár hónappal kereszteltette át magát Mikszáthfalvára. Alig egy évtized múltán azonban visszavette régi nevét, és 1919 óta újra Szklabonya, azaz Sklabiná a település hivatalos neve. Az előző rendszerben nem fogadta kitörő öröm illetékes helyen, ha egy magyar iskola vagy kulturális létesítmény neves magyar történelmi, vagy irodalmi személy nevét kívánta felvenni. Részben ezért is számított jeles eseménynek, amikor nemrégiben az Ipolyvarbói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola felvette a halhatatlan magyar írónak, Mikszáth Kálmánnak a nevét. egyben az író szellemi örökségének ápolását és továbbadását is jelenti az iskola mindenkori diákjainak körében. Az anyanyelvi oktatás jelentőségét és a magyar iskolák megmaradásának fontosságát emelte ki beszédében Csáky Pál, és hasonló hangnemben szólt az ünnepség résztvevőihez Szigeti László, aki egyúttal átnyújtotta az iskola igazgatónőjének a névadást engedélyező okiratot. Igaz, a kor- mányalelnök sem érkezett üres kézzel, egészen pontosan, jelentősebb pénzösszeget utaltatott át az iskola folyószámlájára. Mikszáth Kálmán életének és munkásságának kiváló ismerője, Praznovszky Mihály a budapesti Petőfi IrodalA Mikszáth-dombormű Persze, nem teljesen előzmények nélkül való, hogy a Nagykürtösi járás legkisebb teljes szervezettségű magyar alapiskolája vezetésének a nagy palócra esett a választása. Ez részben indokolható az író szülőfalujának közelségével, de egyéb okai is vannak. Az iskola diákjai régebben minden évben elzarándokoltak a szklabonyai Mikszáth Emlékházba, ha úgy adódott, virágokat ültettek a ház kertjében, rendberakták az épület környékét. Ezeknek az irodalmi kirándulásoknak lelkes szervezője, Urbán Aladár pedagógus az író emlékházának megnyitását követő években a nyári vakáció ideje alatt vállalta A névadó ünnepség résztvevői részéről élénk érdeklődéssel kísért rendezvény ünnepi beszédében az iskola igazgatónője, aki egykor maga is ennek a tanintézménynek volt a növendéke, felelevenítette az iskola félévszázados múltját, eredményeit, sikereit. Alaksa Zita beszédének végén hangsúlyozta, hogy a névfelvétel mi Múzeum és Kortárs irodalmi központ főigazgatója rövid, frappáns előadásban emlékezett a névadó emberi és írói nagyságára. Az ünnepség végén került sor az iskola bejáratának belső falán az ifj. Szabó Sándor szobrászművész által készített Mikszáth-dombormű leleplezésére. Az író születésének 150. évfordulóján az iskola udvarán Mikszáth Kálmán emlékfát ültettek (A szerző felvételei) Praznovszky Mihály irodalomtörténész Szigeti László Csáky Pál társaságában nyújtotta át Alaksa Zitának a névadást engedélyező okiratot az idegenvezető szerepét a szóban forgó emlékhelyen. Említésre kívánkozik továbbá, hogy éppen az ő kezdeményezésére alakult meg 1989 augusztusában a Palóc Társaság, amely felvállalta Mikszáth szellemi hagyatékának az ápolását. Ennyit az előzményekről. Ami pedig magát a névadóünnepséget illeti, mindenképpen emelte a rangját, hogy részt vett rajta Csáky Pál mi- niszerelnök-helyettes és Szigeti László iskolaügyi államtitkár is. A szülők
