Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-24 / 169. szám, hétfő

n Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 24. Befejeződött a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetőinek csúcstalálkozója Fásult ENSZ-fogadtatás Elültették az együttműködés gyökereit. Clinton amerikai elnök és hét társa fenyőt ültet a csúcstalálkozó helyszínén (CTK/AP-felvétel) Kozlov orosz belügyminiszter szerint 17 embert fogtak el Fokozott orosz belügyi figyelem Csecsenföldön MTI-HÍR Áradások Indiában Haidarábád. 20 ezer ember volt kénytelen elhagyni a la­kóhelyét Ándhra Prades indi­ai szövetségi állam 50 telepü­lésén a Godávari folyó áradá­sa következtében. Az elöntött területek egyes településein sok helyen másfél méteres víz állt a házakban. (MTI) Pokolgép a piactéren Kvetta. Hatalmas erejű rob­banás rázta meg szombat es­te a Pakisztán délnyugati ré­szén fekvő Kvetta városának piacterét: a pokolgép vagy ra­kéta kilenc katonát ölt meg és 28 személyt, többségében ka­tonát megsebesített. Ugyan­csak szombaton korábban már két kisebb robbanás tör­tént Kvettában, de azok nem okoztak károkat és sérülést. A rendőrség szerint az erősza­kos cselekmények mögött a Mari törzs áll, amelynek fő­nökét gyilkosság miatt letar­tóztatták. (MTI) Kiváltja magát Helmut Kohl? Berlin. Egyre több értesülés jelzi, hogy Helmut Kohl volt kancellárnak, a Keresztény- demokrata Unió (CDU) egy­kori elnökének mégsem kell bíróság elé állnia a Németor­szágban „titkos adományok a CDU-nak” néven ismert ügy­ben. A Der Spiegel szerint a bonni államügyészség 200 ezer márka kifizetése ellené­ben hajlandó lenne beszün­tetni a volt kancellár ellen in­dított eljárást. (MTI) Van remény (CTK/AP) Pápai ima Jeruzsálemért Róma. II. János Pál tegnap megismételte a Jeruzsálem különleges státusára vonat­kozó vatikáni javaslatot. A Szentszék továbbra is azt vallja, hogy a városnak kü­lönleges, nemzetközileg sza­vatolt státust kell adni. „Sze­retném imádságommal és bá­torító szavaimmal kísérni a (Camp David-i) tárgyaláso­kat, amelyek korántsem könnyűek” - mondta a pápa, arra ösztönözve a feleket, hogy a jogegyenlőség szem­pontja vezérelje őket, s hogy igazságos és tartós békére tö­rekedjenek. (MTI) „Tajvan nem része Kínának" Tajpej. - Tajvan nem része a Kínai Népköztársaságnak, és az „Egy Kína” elvet nem lehet érvényesíteni - jelentette ki tegnap Anette Lu tajvani alel- nök, aki kijelentéseivel már többször kivívta a népi Kína haragját. Szerinte a szigetor­szág 23 millió lakosának ki kell nyilvánítania, hogy Taj­van nem tartozik az anyaor­szághoz. Anette Lu az egyik legharcosabb képviselője an­nak a követelésnek, hogy Taj­vant vegyék vissza az ENSZ- be, ahonnan 1971-ben Peking nyomására kizárták. (MTI) Nago/New York. Az ENSZ fő­titkára csalódottan állapítot­ta meg, hogy a hét legfejlet­tebb ipari hatalom okinavai csúcstalálkozóján sem jutott konkrét megállapodásra ar­ról, hogyan és mikor köny- nyítse a világ legszegényebb országainak nyomasztó adósságterhét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ „Négy esztendeje nagyon sok ígére­tet hallottunk, de nagyon kevés tet­tet láttunk” - mutatott rá Kofi Annan a hetek pénteki ülése után kiadott New York-i közleményében. Annan emlékeztetett, hogy a hetek tavaly Kölnben ígéretet tettek 41 sú­lyosan eladósodott szegény ország terheinek enyhítésére, százmilliárd dollár erejéig. Mostani csúcstalálko­zójukon fogadkoztak ugyan, hogy fokozzák erőfeszítéseiket ígéretük beváltására, de nem álltak elő új kezdeményezéssel. Tony Blair brit kormányfő is megjegyezte, hogy ő is elégedetlen, és a fejlett országok többet is tehetnének ezen a téren. A nemkormányzati szervezetek egyik szóvivője megjegyezte, hogy a G8 szervezésére költött 750 millió dol­lár önmagában elegendő lett volna néhány afrikai ország teljes adóssá­gának törléséhez. Okinava záródokumentuma rögzí­ti, hogy bárkinek és bárhol a vilá­gon módjában állhasson részt ven­ni az információs világtársadalom­ban, és senkit se rekesszenek ki be­lőle. A világ hét vezető ipari állam és Oroszország vezetői a szombati megállapodás után kevesebb si­kerrel tárgyaltak a génmanipulált élelmiszerekről. Ezek kereskedel­mének kérdésében egyelőre nem sikerült közös nevezőre jutniuk. MTI-HÍREK Washington/Okinava. Ehud Barak izraeli miniszterelnök szom­baton először törte meg a két hete folyó Camp David-i izraeli-palesz­tin béketárgyalások körüli hírzárla­tot: jeruzsálemi lapjelentéseket cá­folva arról tett nyilatkozatot, hogy tárgyalóküldöttségén belül nincse­nek nézetkülönbségek. Izraeli la­pok olyan, Barak közveden környe­zetéből származó híreket közöltek, hogy a delegáció két miniszter tag­ja nyomást gyakorolt Barakra: en­gedjen keménységéből a kulcskér­désben, Jeruzsálem státusát illető­en. Barak kijelentette: támogatja MTI-HÍR Jeruzsálem. A Háárec című izrae­li lap egy magas rangú palesztin tisztviselőre hivatkozva azt írta szombaton, hogy a palesztinok tel­jes jogú tagságot kértek az ENSZ- ben és egyéb nemzetközi szerveze­tekben. Az ENSZ-ben állandó megfigyelői státust élvező palesz­tin képviselet vezetője állítólag már azzal a kéréssel fordult a vi­lágszervezethez, hogy Palesztina az ENSZ Közgyűlés soron követke­Észak-Korea rakétaprogramjának feladásáért cserében nem váija el, hogy mesterséges holdak felbocsá­tására alkalmas technológiát kap­jon -jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Ivanov szerint nem arról van szó, hogy ezeket a mesterséges holdakat észak-koreai területről bocsátanák fel, hanem harmadik ország területéről állíta­nák őket pályára. Bili Clinton ame­minisztereit, visszautasítja az őket ért bírálatot, és személyes felelős­séget vállal az egyeztetések sikeré­ért vagy kudarcáért egyaránt. A közvetítő Bili Clinton elnököt tá­vollétében helyettesítő Madeleine Albright külügyminiszter asszony szombaton egy órára találkozott Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Diplomaták jelentős előrelépésről számoltak be szinte minden kér­désben - a majdani palesztin ál­lamhatárok, biztonsági témák, a palesztin menekültek és a ciszjordániai zsidó telepek ügyé­ben -, egyedül Jeruzsálem státusá­nak kérdésében nem történt érez­hető közeledés. Barak tanácsadói ző, októberi ülésszakán már teljes jogú tagként vehessen részt. Az ENSZ a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek 1974-ben adott meg­figyelői státust. A palesztin kül­döttség státusát 1988-ban módosí­tották: azóta a teljes jogú ENSZ-ta- gok jogköreit gyakorolhatja, kivé­ve a szavazati jogot. Jasszer Arafat palesztin vezető azzal fenyegetett, hogy az Izraellel való békeegyezte­tések sikertelensége esetén népe egyoldalúan kikiálthatja a palesz­tinok államát. rikai elnök meglehetősen óvatosan nyilatkozott a rakétakisérletek leál­lításáról szóló phenjani hírekről. Kijelentette: nem tudja, mit jelent Kim Dzsong II államfő ajánlata, de nem utasította eleve vissza az észak-koreai nyüatkozatot. Vlagyimir Putyin orosz államfő szombati sajtóértekezletén beszá­molt arról, hogy az okinavai csúcs- találkozón nagy érdeklődést tanú­sítottak az oroszországi helyzet iránt. Putyin szerint a „nyolcak” ve­zető politikusainak csaknem mind­egyike méltatta nemcsak az utóbbi időben elért gazdasági eredménye­ket, de kedvezően értékelték a bel­ső problémákhoz való moszkvai hozzáállást is. Putyin szeptember 3. és 5. között hivatalos látogatást tesz Japánban, és megpróbál előre­lépést elérni a két volt háborús el­lenség békeszerződése felé. ugyanakkor arra utaltak, hogy a kormányfő nem zárja ki Jeruzsá­lem keleti, arab felén a szuvereni­tás megosztását. Bili Clinton amerikai elnök tegnap Okinaván úgy nyilatkozott, hogy az izraeli és a palesztin fél újabb hala­dást ért el távollétében a Camp David-i maratoni béketárgyaláso­kon. „Szerintem újabb előrelépést tettek... nem vesztegették az idejü­ket” - mondta Clinton Tony Blair brit miniszterelnökkel való találko­zója előtt. Az amerikai elnök azt nem említette, hogy mennyi esélyt lát az izraeli-palesztin megegyezés­re, és ily módon a több mint 50 éves viszály lezárására. Moszkva. Csecsenföldön az orosz légierő és a tüzérség az elmúlt na­pokban folyamatosan támadta a hegyvidéken megbúvó szakadár osztagokat. Az orosz belügyi kato­nák a titkosszolgálatok emberei­vel együtt faluról falura járva ku­tatnak a csecsen szakadárok után. Oroszország nagyvárosaiban to­vábbra is érvényben vannak a fo­kozott biztonsági intézkedések, a belügyi szervek majd minden nap arra figyelmeztetnek, hogy még mindig fennáll a terrorcselekmé­nyek veszélye. Az orosz főváros Brüsszel. Külügyminiszteri talál­kozóval próbálja gyorsítani a meg­egyezést az Európai Unió bővítés előtti utolsó reformjairól az EU so­ros francia elnöksége. Az uniónak a most zajló reformkonferencia nyomán 2002 végétől olyan álla­potba kell kerülnie, amely lehető­vé teszi, hogy működése zökkenő- mentes maradjon a kelet-európai államok belépését követően is. Az unió vezetői már korábban megál­lapították, hogy ehhez három át­alakítást kell tenni a hat országra tervezett, de már eddig is folyama­MTI-HÍR Róma. Romano Prodi szerint az Európai Unió bővítésének elhalasz­tása láncreakció-szerű tragédiák­hoz vezethet, a brüsszeli bizottság elnöke nem akarná magára vállalni a felelősséget a berlini fal újbóli fel­állításáért. Prodi egy inteijúban el­mondta: egyetért Giuliano Amato olasz miniszterelnökkel, aki a kö­zelmúltban az EU-bővítés szoro­sabb határidejét szorgalmazta. Prodi megállapította: az unió 2003. MTI-JELENTÉSEK Szöul/Nago. Észak-Korea szom­baton elfogadta azt a dél-koreai kezdeményezést, hogy a két or­szág kormányzati szintű tárgya­lásokat folytasson egymással Szöulban a hónap végén. Hong Szong Nam észak-koreai minisz­terelnök dél-koreai kollégájának, Li Han Dongnak írott válaszleve­lében közölte: Phenjan 35 fős kormányküldöttséget küld július 29-31-én a dél-koreai fővárosba. A két Korea között nyolc évvel ez­előtt futott zátonyra a párbeszéd. MTI-JELENTÉS Gáza. Az öngyilkos merényleteiről elhíresült Hamász palesztin geril­laszervezet alapítója hajlandó len­ne a tűzszünetre, ha Izrael teljesen kivonulna a Gáza-övezetből és a Jordán-folyó nyugati partjáról, be­leértve az arabok lakta Kelet-Jeru- zsálemet is. Ahmed Jaszin sejk a Reuters hírügynökségnek beszélt erről, reagálva azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai ihleté­sű béketerv alapján Izrael hajlandó lenne átadni a palesztinoknak még a hét végén is hemzsegett a biztonságiaktól, minden metróál­lomáson 10-20 rendőr állt. A cse­csen szakadárok, illetve az őket támogató zsoldosok több orosz városban készültek pokolgépes merényletekre. Vlagyimir Kozlov orosz belügyminiszter szerint 17 ember került rendőrkézre. Egye­bek mellett a Moszkvai Állami Egyetem, illetve a volgográdi és nyizsnyij-novgorodi vasútállo­mások ellen terveztek pokolgépes támadásokat. Robbanóanyagokat és térképeket találtak náluk. Kozlov ismét éberségre szólította fel a lakosságot. tosan módosítgatott intézmény- rendszeren: újjászabni a végrehaj­tó szervként működő Európai Bi­zottság profilját, a korszerű politi­kai követelményekhez igazítani a tagországok beleszólását a döntés- hozatalba, továbbá a lehető leg­szélesebb körben megtiltani a vé­tójog lehetőségét. A most zajló tár­gyalássorozat februárban indult, és a negyedik hete hivatalban lévő francia elnökségé a feladat, hogy december elejére, legkésőbb a Niz­zában rendezendő éwégi álíam- és kormányfői értekezleten elfo­gadtassa a reformokat mind a ti­zenöt tagországgal. január 1-ig nem lesz még felkészült a jelöltek befogadására, de a bőví­tést tényként kell elfogadnia, mert az elkerülhetetlen, nagy jelentősé­gű politikai lépés lesz. „Számos ne­hézséget kell leküzdenünk, számos áldozatot kell hoznunk, de a bőví­tés lassítása vagy elhalasztása lánc­reakció-szerű tragédiákhoz vezet­ne. Nem vállalhatom a berlini fal új­bóli felállításának a felelősségét” - mondta Prodi, hozzáfűzve, hogy az európai vezetők legnagyobb része osztja ezt az álláspontját. Utoljára a két ország miniszterel­nöke tárgyalt egymással 1992 májusában a déli fővárosban. A Nyolcak Csoportja okinavai csúcsértekezletén szombatra vir­radóra nyilatkozatban üdvözölte az Észak- és Dél-Korea között fe­szültség enyhülését. A G8-or- szágok állam- és kormányfői kife­jezték reményüket, hogy a köze­ledési folyamat a Korea-közi kap­csolatok új korszakát nyitja meg, egyúttal minden támogatásukról biztosították a két Koreát a köz­tük levő szembenállás békés fel­oldása érdekében. Ciszjordánia több mint 90 százalé­kát és megosztani a hatalmat Ke- let-Jeruzsálem bizonyos körzetei­ben. Jaszin három éve már felaján­lotta a tűzszünetet, de az általa szabott feltételeket Izrael mind a mai napig elutasította, és a sejk most is kitartott amellett, hogy a Hamász soha nem ismeri el a zsidó államot. Ahmed Jaszin közölte, hogy tűzszünetről csak azzal a fel­tétellel lehet szó, hogy Izrael elis­meri a palesztin menekültek jogát a visszatérésre és felszámolják a zsidó telepeket. Német haladék Oroszországnak Berlin/Nago. Várhatóan a hét közepén írják alá azt a német-orosz megállapodást, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy Németországgal szemben fennálló régebbi adósságából nyolcmilli- árd márkányit csak később, 2016-ig törlesszen - jelentette szomba­ti számában a berlini Der Tagesspiegel. Gerhard Schröder német kancellár Okinaván megerősítette, hogy az adósságtörlesztés el- nyújtásáról lehet szó, de az orosz adósságok törléséről nem. (MTI) Ehud Barak izraeli miniszterelnök először törte meg a Camp David-i csúcs hírzárlatát Ném vesztegették az idejüket Arafat a palesztin állam egyoldalú kikiáltásával fenyeget Teljes jogú tagságot kérnek az ENSZ-ben Legkésőbb decemberig szeretnék megreformálni az EU-t Egy európaibb unióért MTI-HÍR Olasz nyilatkozat az Európai Unió bővítéséről Prodi nem akar újabb berlini falat emelni Nyolc év után folytatódik a párbeszéd a két Korea között Észak és Dél közeledése Jaszin sejk: a Hamász nem ismeri el a zsidó államot Kivonulásért tűzszünetet Heider ellen tiltakoztak Paradicsom és petárdák Róma. Jörg Haider szombaton Velence vendégeként saját tarto­mányának, Karintiának a turiszti­kai programcsomagját mutatta be, ismételten kifejtve politikai nézeteit, miközben különféle tár­sadalmi szervezetek tiltakoztak jelenléte ellen. Petárdák durran­tak, paradicsomok loccsantak a kövezeten. A dühös tömeg transz­parensein ilyen mondatok voltak olvashatók: „Haider hóhér!”. A sajtóértekezlet végén Haidert va­lósággal ki kellett menteni a kinti tüntetők haragja miatt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents