Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-19 / 165. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 19. AGRÁRHÍREK Nem eladó a vetőmag Az idei szárazság következtében a hazai gabonapiacon rendkívül komoly feszültség alakult ki. A hírek szerint ügyes kereskedők már most járják a gazdaságokat, hogy előzetesen szép pénzt ígérve lábon megvegyék a termést. Az ajánlattevők már a vetőmagtermesztő gazdaságokat is megkörnyékezték. Első^ sorban az árpatermelőket, hiszen a szárazságot ez a növény sínylette meg a leginkább, s várhatóan a terméskiesés is itt lesz a legnagyobb. A szlovákiai vetőmagtermelők a nyilvántartott adatok szerint az idén több mint 24 ezer hektáron termelnek búzavetőmagot, a tervezett összhozam a feltételezések szerint mintegy 45 ezer tonna lesz. A tavalyihoz viszonyítva több mint 1000 hektárral kevesebb azonban a vetőmagnak szánt tavaszi árpa vetésterülete. A csaknem 15 ezer hektárnyi vetésterületről a szárazság miatt átlagosan 2 tonna körüli hektárhozamokkal számolnak. Sőt, ezek az adatok a szárazság miatt kiszántott vetésterületekkel még csökkenenek. A tárca vezetése a vetőmagtermesztők társulásával egyetértésben már az aratás megkezdése előtt figyelmeztetett a veszélyre és felhívta a figyelmet arra, hogy a vetőmagtermelőket szerződés köti, az általuk termelt és a követelményeknek megfelelő terményt csupán vetőmagként értékesíthetik. A feltételezett hiányra reagálva egyes hírek szerint mintegy ezer koronával magasabb árát is kínálnak a jelenlegi piaci árnál. A vetőmaggal való “üzletelés” megakadályozása érdekében a tárca és a piacalap vezetése is ígéretet tett, hogy a szeptemberi felmérésig nem adnak ki a gabonafélékre sem behozatali sem kiviteli engedélyt, (szí) Hiányzó raktárkapacitás Az Állami Piacszabályozási Alap idei tervei szerint mintegy 600 ezer tonna gabona felvásárlásának finanszírozásából szeretné kivenni a részét elsősorban raktári zálogjegyek finanszírozásával. Ehhez azonban szüksége van a feltételezett mennyiség közraktárakban való elhelyezésére. Szlovákiában jelenleg közraktári minősítéssel 380 ezer tonna gabona raktározására van lehetőség. A galántai és a nagyszombati gabonafelvásárlóüzemek ellen indított csődeljárás a közraktári minősítéssel rendelkező raktár- kapacitásokat jelentősen csökkentette, így az alap újabban megfelelő minőségű és ellátottságú raktárkapacitásokat keres a közraktári rendszerbe történő besorolásra. A minőségi követelmények változatlanok, csupán a minimális raktározási kapacitás mértékét csökkentették 10 ezer tonnáról 5 - ezer tonnára. A galántai terményfelvásárló üzem új bérlőjével kötendő szerződés alapján remélhetőleg a közraktári kapacitás jelentősen növekedhet, (szí) Illusztrációs felvétel Gabonaváltók 50 millióért Az Állami Piacszabályozási Alap az idei gabonatermés felvásárlásának finanszírozásában a váltók általi felvásárlással is megpróbálkozik. Mivel az előző időszakban a váltókkal való üzletelés iránt nem mutattak túlságosan nagy érdeklődést a termelők, az idei gabonaváltók garantálója maga az Állami Piacszabályozási Alap lesz. A váltókkal való finaszi'rozás forrásait az Általános Hitelbankkal történt megegyezés alapján sikerült biztosítani. Ezek garantálására az alap 50 millió koronát különített el. A garanciák teljesítése abban az esetben lép érvénybe, ha a váltót nem fizetik ki időben. Az alap ebben az esetben kifizeti a hiányzó összeget, ugyanakkor ráteszi a kezét a közraktárban elhelyezett gabonára, illetve a vele való rendelkezésre. (szí) Illusztrációs felvétel A Pol’nobanka idén is mintegy 1 milliárd koronát folyósít a gabonatermés felvásárlásának finanszírozára Lesz elegendő gabona? Illusztrációs felvétel T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Pol’nobanka idén is a tavalyi szintnek megfelelően mintegy 1 milliárd korona összegű hitelforrást biztosít a gabonatermékek felvásárlásának finanszírozására, jelentette ki lapunknak Jaromír Matousek, a Polnobanka agrártermékek finaszírozásával foglalkozó osztályának igazgatója. Mint ismeretes, a mezőgazdaságban hangsúlyo- zottabb szerepet vállaló pénzintézet évek óta egyik meghatározó bankként veszi ki részét az agrár- termelés finanszírozásából. Idén az előző évi tapasztalatok és a felmért igények alapján továbbra is az előző években megszokott hitelkonstrukciókat kínálja a termelőknek és a feldolgozóknak. Pár évvel ezelőtt a Polnobanka volt a kezdeményezője és elindítója a mezőgazdasági váltókkal való finanszírozás gyakorlati bevezetésének, amely az előző évtizedekből fennmaradt váltótörvény módosításával vált alkalmazhatóvá. A mezőgazdasági váltók azóta is az- egyik legjelentősebb tételt jelentik az agrártermékek finanszírozásában. Idén erre a célra megközelítőleg 350 millió koronás hitelkeret áll a termelők és a feldolgozók rendelkezésére. További 350 millió koronás hitelkeretet az olajosnövények felvásárlásának finanszírozására különítettek el. A sörárpa felvásárlására mintegy 100 millió korona értékű hitelforrást bocsátanak a feldolgozók rendelkezésére, amellyel némileg enyhíteni tudják a pénzhiány miatti fokozottabb feszültséget ebben az ágazatban. A raktári zálogjegyek értékesítésének finanszírozására feltételezéseik szerint mintegy 200 millió koronára lesz szükség, ennek forrásait már szintén előkészítették partnereik számára. Jaromír Matousek szerint idén a gabonafélék felvásárlásának finanszírozásával vélhetően nem lesznek gondok, hiszen az előjelek szerint elegendő hitelforrás áll a gabo- nálánc összes résztvevőjének rendelkezésére. Személy szerint inkább attól tart, lesz-e, terem-e egyáltalán annyi gabona, hogy a felvásárlásukra elkülönített forrásokat országos viszonylatban teljes egészében felhasználhassák. Véleménye szerint nagyobb gondok várhatók jövőre tavasszal, amikor a termelőknek vissza fog kelleni fizetniük a termések megalapozására felvett hiteleket. A tavasz ugyanis köztudottan forráshiányos időszak az ágazatban. Az idei állami szabvány a felvásárolt élelmiszeripari búzát négy minőségi kategóriába sorolja Az élelmiszeripari búza minőségi paraméterei ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az agrártárca vezérkara már az év elején jóváhagyta és nyilvánosságra is hozta azt az év júliusától érvényes minőségi szabvány, amely a búza paramétereit határozza meg. Az élelmiszeripari búzát négy minőségi kategória feltételei szerint a következőképpen osztályozza: az E - elit osztályú, A - javuló, B - standard, P - gyenge sütőipari minőségű búza. A feltételeket az STN 461100-2 sz. szabvány tartalmazza. A megszabott minőségi követelményeket a mellékelt táblázat tartalmazza: max./min. E A B P Nedvességtartalom 14,0 14,0 14,0 14,0 Tömegsúly g/l min. 800,0 780,0 760,0 750,0 Nitrogéntartalmú anyagok Nx5,7 szárazanyag-tartalomban %-ban v min. 13,5 12,5 11,5 10,0 SDS-teszt ml-ben min. 55,0 50,0 45,0 40,0 Esési szám a darában 7g-ból sec. min. 250,0 220,0 220,0 160,0 Adalékanyagok összesen % max. 4,0 5,0 5,0 5,0 Ebből a törött búzamag %-ban max. 1,5 2,0 2,0 2,0 Kicsírázott magok %-ban max. 1,0 1,0 1,0 1,0 Magadalékok %-ban max. 1,5 2,0 2,0 2,0 Szemét %-ban max. 0,5 0,5 0,5 0,5 Kiegészítő ajánlott minőségi paraméterek: Nedves sikértartalom a szárazanyagban %-ban min. 30,0 27,0 25,0 22,0 Szedimentációs (Zeleny-index) ml-ben min. 35,0 30,0 25,0Búzából összesen 406 ezer hektár a nyilvántartott vetésterület, 109 ezer hektárral több, mint tavaly Kevesebb az árpa, jóval több lesz a kukorica Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes kerületekben az előző évhez viszonyítva mekkora különbségek alakultak ki a tavaszi árpa vetésterületében. Kerület 1999 2000 % Pozsonyi 8570 7949 7,3 Nagyszombati 38692 35855 7,4 Trencséni 16877 9771 42,2 Nyitrai 66055 64580 2,3 Zsolnai 11328 9123 19,5 Besztercebányai 25835 13764 46,8 Eperjesi 28856 22853 20,9 Kassai 33733 23486 30,4 Szlovákia 230000 187384 18,6 ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az idén az ország szántóterületének több mint a felén, összesen 838 ezer hektáron vetettek gabonaféléket a termelők, ami ugyan 99 ezer hektárral több, mint az azt megelőző évben, ugyanakkor megfelel az utóbbi tíz év átlagának, ami 833^ezer hektárt tesz ki. Búzából 406 ezer hektár a nyilvántartott vetésterület, 109 ezer hektárral több a tavalyinál, de úgyszintén megfelel a tízéves átlagnak. Ebből az őszi búza 388 ezer hektárt, a tavaszi csaknem 18 ezer hektárt tesz ki. Őszi búzából a vetésterület legnagyobb hányadát a Nyitrai kerületben (31%) és a Nagyszombati kerületben (27,9 %) a legkisebbet pedig a Zsolnai kerületben (15,4%) vetették el. A növénytermesztési kutatóintézet által közzétett adatok szerint az egyes kerületek számára a földművelési minisztérium által a búza ajánlott és a valóban elvetett vetés- területei között szinte elenyésző a különbség. Jelentős visszalépés történt a tavaszi árpa vetésterületében. A tavalyihoz viszonyítva, amikor 230 ezer hektárról takarították be a termést az idén a nyilvántartott vetésterület nagysága csupán 187 ezer hektár, így a csökkenés mértéke csaknem 19 százalék. Ennek az okát elsősorban a tavaszi időjárás viszontagságaiban jelölték meg a szakemberek. Emiatt nem lehetett betartani az árpa vetésének agrotechnikai határidőit, s a termelők inkább a szemeskukorica vetésére koncentráltak, ezzel próbálták meg helyettesíteni. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ország éves árpaszükségletét, a mintegy 825 ezer tonnát az idén aligha leszünk képesek megtermelni, hiszen a kisebb vetésterület mellett a szárazság még tovább rontotta a terméshozamokat. A kukorica vetésterülete 1964 óta nem volt ekkora. A már említett okok miatt (az árpa helyettesítése) az idén több mint 165 ezer hektáron termesztik, ami 35 ezer hektárral több a tavalyinál. A kukorica vetésterületének nagyságában a Nyitrai kerület van az élen, ahpl csaknem 73 ezer hektáron a tavalyinál 22 %-kal nagyobb vetésterületen termesztik. A nagyszombati kerületben a vetésterülete több mint 42 ezer hektár, a növekedés csaknem 17 százalékos. A feltételezések szerint a kukorica megfelelő hozamok esetén helyettesíteni tudja az árpában keletkezett kiesést. Evek óta állandó a rozs vetésterülete, átlagosan 30-32 ezer hektár között mozog. Termesztése elsősorban az Erdőháton (Záhorie) a meghatározó, további termőterületei a Besztercebányai, az Eperjesi és a Zsolnai kerületben találhatók. Több mint 1500 hektárral több a triticale (durumbúza) vetésterülete mint tavaly, így összesen több mint 8 700 hektáron termesztik, legnagyobb vetésterületei az Eperjesi, a Kassai és a Besztercebányai kerületben vannak. Az olajosnövények közül a repce az idén a tavalyihoz képest kisebb területről került betakarításra. Mostani vetésterülete alig valamivel több mint 90 ezer hektár, tavaly 110 ezer hektár volt. A két meghatározó gabonatermő térségben, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben 36, illetve 20 ezer hektárral kevesebbet vetettek belőle, ennek ellenére az előrejelzések szerint ez a kisebb vetésterület is képes lesz fedezni a belső piac szükségleteit, (tszl)
