Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-17 / 163. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 17. Cesky Krumlov parkszínházában, a Bellaria nyári palota előtt cserfesek a windsori víg nők Forog a nézőtér, forog a világ (Milos Fikejz felvétele) Két színházzal büszkélkedhet Dél-Csehország idilli kisváro­sa, Cesky Krumlov. Mindkét építmény igazi turistacsalo­gató. A Moldva-hurok fölött pompázó barokk várszínház­ban már a 18. század közepén egész estét betöltő előadáso­kat láthatott a közönség, a várkert parkszínháza pedig 1947 nyarán fogadta először a nézőket. SZABÓ G. LÁSZLÓ Shakespeare Vízkeresztjét mutat­ták be a Bellaria nyári palota előtt, a szabad ég alatt. Barokk szökőku­tak, lombos fák, fazonra vágott cserjék között elevenedett meg a já­ték - a természet lágy ölén. A követ­kező évben ugyanitt egy másik Shakespeare-mű, a Szentivánéji álom „válik valóra”. Varázsos kör­nyezet, mesébe illő látvány. Ráadá­sul sötétedés után, a csillagos ég alatt. Nincs az a színházterem, amely ennél többet nyújthat. Pedig a csoda a vérbeli barokk teátrum színpadán is nem egyszer megszü­letik. A korabeli feljegyzések leg­alábbis erről tanúskodnak. De menjünk most vissza a parkba! Joan Brehms (1907-1995), a vüág- hírű díszlettervező maga előtt lát­ván a shakespeare-i álmot, egy nap zseniális ötlettel állt elő: ha már a nyári palota színpada nem tud fo­rogni, akkor forogjon a nézőtér - a közönséggel. Páratlan elképzelés! A játszótér teljesen megnyílik a szí­nészek előtt, „ledőlnek a falak”, a néző pedig, anélkül, hogy egyetlen lépést is tenne, helyből követheti a cselekményt, amelyhez a park adja élő kulisszáit. 1958 júniusában hatvan nézővel a „fedélzetén” elő­ször tett 360 fokos fordulatot Joan Brehms amfiteátrumi konstrukció­ja. Színész és néző addig soha nem tapasztalt érzéssel élvezhette a já­tékot, egyedül azok szenvedtek, akik kézi erővel hajtották a forgót. 1959-ben, egy évvel az átadás után már négyszázan, 1960-ban pedig már ötszázötvenen foglalhattak helyet a nézőtéren. Mivel ennyi emberhez legalább ennyi „gálya­rab” kellett volna, hogy a forgó szinte szálljon a színészek után, Brehms villanymotorra kapcsolta a „csészealjat”. A találmányt nemso­kára Tarifásként emlegették szerte a világban. 1959-ben a finnországi Tamperében meg is építik testvér­mását, az amerikai színháztörténé­szek azonban a Césky Krumlov-i forgószínpadot sorolták a 20. szá­zad tíz legeredetibb színházi terve­zete közé. A Shakespeare-ciklus időközben négy darabbal bővült. A makran­cos hölggyel, a Sok hűhó...-val, az Ahogy tetszikkel és A windsori víg nőkkel. Ez utóbbit a nagy sikerű ta­valyi bemutató után ezen a nyáron ismét láthatja a közönség, és újra a Ceské Budéjovice-i Dél-Csehorszá­gi Színház remek művészeinek tol­mácsolásában. Az előadás rende­A forgó sebessége a cse­lekménysorok dinami­kájának függvénye. zője Jiíí Menzel, aki 1994 nyarán a Szenávánéji álommal jegyezte el magát a Cesky Krumlov-i parkszín­házzal. Hasonló élményben talán csak Dubrovnikban lehetett része, ahol 1982-ben a Hamletet vitte színre. Nyári játékok, szabadtéri előadás, a nézők időnként helyet változtatva figyelik a dán királyfi körüli eseményeket. Mellesleg: A windsori víg nők idei, felújított be­mutatójára is Dubrovnikből érke­zett Menzel. Tavaly nyáron ott Moliére vígjátékát, A képzelt bete­get vitte színre, amelyért Az évad legjobb rendezése díjat vette át pár nappal ezelőtt. Cesky Krumlov közönsége tehát már tavaly is láthatta Windsor talpraesett asszonyait, a sikerso­rozatot azonban nem lehetett le­zárni. Menzeli humorral megspé­kelt fergeteges vígjátékról lévén szó, a közönség repetát kívánt. Fél tízkor tehát, mihelyst besöté­tedik, felmegy a függöny, monda­nám, de függöny helyett csak egy hatalmas fehér nadrágot lát a né­ző, s azt is a Bellaria homlokzatán. Az alaphangot azzal üti le a rende­ző, hogy a nadrág sliccét kigom- boltatja. Itt és most az áll ugyanis a cselekmény középpontjában, amit egyébként a nadrág eltakar. A jelzés finom és szellemes, mint ahogy a menzeli humor sem lépi át soha az illem határát. Shakes­peare csúszós, sikamlós mondata­ihoz Menzel mindig csak épp any- nyit tesz hozzá, hogy az csiklan­dós legyen, de még csak véletlenül sem ízléstelen. Shakespeare drámai termésének kezdeti szakaszában született A windsori víg nők. Mintha sietve ír­ta volna a darabot. A szerelmi bo­nyodalmak természetesen így is tö­kéletesen működnek. Falstaff, a potrohos, önhitt lovag egyszerre két módos polgárasszonykának csapja a szelet, csak hogy pénzhez jusson valahogy. Page, a gazdag polgár elutasítja Fentont, a fiatal nemest, amikor lánya kezét kéri meg. A többiek, Ford, a féltékeny férj, Bárgyú, a békebíró, a nyim- nyám Keszeg, Caius, a francia or­vos, Sürge asszony, a cselszövő házvezetőnő a cselekmény fényes mozgatórugói. Nem véletlenül hagyja ki Shakespeare az erkölcsi konfliktusokat, „prédikáció” he­lyett a mulattatásra, a jókedvű, életörömtől duzzadó játékra figyel. A fricskából persze így is jut min­den nemesnek és minden polgár­nak, de a bohózati elemeket, a fel­szabadult játékot nem nyomja el a gúny és a kritika sem. Menzel pedig maga is az örömteli szórakoztatás híve. Színészei való­sággal ficánkolnak a darabban. Szemmel láthatóan élvezik a szere­püket, mint ahogy azt is, hogy a szó szoros értelmében körbejátszhatják a teret. A tér alatt természetesem a parkot kell érteni, amelyben hangu­latos Watteau-képek elevenednek meg esti fénytükörben. Menzel azonban a legapróbb részletekre is ügyel. A színészek mögött, a háttér­ben minden jelenetben statiszták serénykednek. Ameddig a szem el­lát, mindenütt történik valami. Itt füvet kaszálnak, ott karikát dobál­nak, amott fehérneműt teregetnek, lepedőt locsolnak. Nyári zsánerké­pekből egyszerűen kifogyhatadan az előadás. Fák és bokrok úgy van­nak megvilágítva, hogy lámpát se­hol sem lát a néző. A színészeket mindvégig fejgép követi, mi pedig „forgunk” utánuk. Itt nem marad le senki semmiről. Anélkül, hogy egyeüen lépést is tennénk, „futunk” a szereplők után. Vagy „sétálva” kö­vetjük bármelyiküket, ahogy a játék ritmusa, pontos koreográfiája meg­kívánja. A forgó sebessége a cselek­ménysorok dinamikájának függvé­nye. Könnyű kis nyári produkció, ebben nem kell művészetet keres­ni, mentegetőzött Menzel, miköz­ben jóízűen falatozott a közeli fo­gadóban, és borús este lévén attól félt, hogy elmossa az eső a munká­ját. Két alkalommal elő is kerültek az ernyők, de a színészek teljesít­ményét még az égi fürdő sem befo­lyásolta. A művészet pedig végig jelen van az előadásban. Menzel, kezében a shakespeare-i recepttel, minden figurát precízen kidolgo­zott. Szellemességével, sajátos hu­morával, összetévesztheteden mozgáskultúrájával olyan előadást hozott létre, amely nyári produkci­óként is páratían művészi élmény. Galgóczy Tibor hiánypótló munkát tett le az asztalra Az Ung-vidék pásztorművészete című könyvével A kötet dokumentumértéke vitathatatlan L. JUHÁSZ ILONA A Kárpátaljai Magyar Könyvek so­rozat 98. köteteként látott napvilá­got a Mokcsakerészen született, ma Nagykaposon élő Galgóczy Ti­bor munkája. Az Ung-vidék pász­torművészetének legavatottabb is­merője maga is fa- és szarufaragó művész. A mesterség fortélyait Lengyel János híres szirénfalvi fa­ragómestertől tanulta, aki 1960- ban költözött Nagykaposra, s itt került vele kapcsolatba Galgóczy Tibor is. Az egykori ügyes tanít­vány kezéből azóta már számos, különleges liliomos kürt került ki (Gál Sándor 1979-ben megjelent riportkötete a Galgóczy Tiborral készült Liliomos kürtök című ri­portról kapta címét). Galgóczy azonban nem csupán a mestersé­get tanulta meg, hanem szorgal­masan gyűjtötte e tevékenység em­lékeit, s igyekezett felkutatni és ös­szegyűjteni az egykor az Ung- vidéken tevékenykedő mesterek munkáit is. Sajnos, a hosszú évek során létrejött páratlanul gazdag gyűjteménye nem Nagykaposon, nem az Ung-vidéken (az oly régen óhajtott, ám a mai napig létre nem jött helyi múzeumban) talált ott­honra, hanem 1996-ban a nagy- ijiihályi székhelyű Zempléni Mú­zeum vásárolta meg. Galgóczy Ti­bor gyűjtőtevékenysége mellett publikálta is az eredményeket. Kü­lönböző lapokban, folyóiratokban (szlovák nyelven is) sorra jelentek meg az Ung-vidék pásztorművé­szetével foglalkozó írásai. E mosta­ni kötetben összegzi sokéves gyűj­tőmunkája eredményeit gazdag képanyagot is közölve. A Fitykom című, első fejezetben a szerző egykori tanítómesterét, Lengyel Jánost mutatja be. Ez volt a ragadványneve e ritka tehetségű, kalandos életű pásztornak. Olyan ügyesen rajzolt, hogy még bankót is hamisított, amely olyan tökéle­tesre sikerült, hogy egy ungvári ke­reskedő el is fogadta tőle. Egy rö­vid részben a szerző bemutatja a XIX-XX. századi Ung-vidéki pász­tordinasztiákat, majd az egyes pásztoreszközök részletes bemuta­tása következik. Külön foglalkozik a szaruval, mint alapanyaggal, majd a pásztorművészet kutatásá­nak szentel néhány oldalt. Az Életrajzok, tárgyismertetések című fejezetben bemutatja az Ung- vidéki pásztorművészeket, köztük a szlovák mestereket is, valamint azok munkáit. Lengyel Miklósról és Babincsák Jánosról a szerző ál­tal készített rajzok is szerepelnek a könyvben. Az erről a vidékről szár­GALGÓCZY TIBOR AZ UNC VIDÉK PÁSZTORMŰVÉSZETE mazó, de ma különböző gyűjtemé­nyekben található faragott tárgya­kat is felsorakoztatja, melyek kö­zül soknak ismeretlen az alkotója. Dokumentumértékű, . hiánypótló munkát tett le az asztalra Gal­góczy Tibor, hozzájárulva ezzel az Ung-vidék népi kultúrájának ala­posabb megismeréséhez. Nem akarok szőrszálhasogató lenni, de nem lenne teljes az ismertetés, ha nem szólnék a könyv hiányossága­iról. A szerző által megírt munka • könyvészeti szempontból ugyanis nagyon sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Főleg az avatott szerkesztői kéz nem látszik rajta. Ez az Életrajzok, tárgyismertetések című részben a legszembetűnőbb, amelynek fel­építéséből hiányzik bármiféle logi­ka és átgondoltság. Mivel Galgó­czy Tibor maga is műveli a mester­séget, egy szerkesztői (?) előszó­ban, vagy bevezetésben ildomos lett volna például őt magát is be­mutatni. Nagy kár, hogy a 63. oldalon talál­ható picinyke térképen szereplő helységnevek szinte alig olvasha­tók. Galgóczy Tibor egy kétségte­lenül értékes anyagot tett le a fele­lős szerkesztő, Fedinec Csilla asz­talára. Kár, hogy nem szántak rá annyi időt és energiát, hogy a vég­termék méltó legyen ahhoz az életműhöz és kézirathoz, amelyet Galgóczy Tibor neve fémjelez. A kötet dokumentumértéke termé­szetesen mindettől függetlenül vi­tathatatlan, ezért reméljük, hogy rövidesen hozzáférhető lesz Po­zsonytól Nagykaposig valamennyi hazai könyvesboltban. (Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest 1999). Elhunyt Petri György költő, műfordító Budapest. Életének 57. évében hosszú, súlyos betegség után teg­nap elhunyt Petri György Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró. Petri György 1943-ban született, az Eötvös Loránd Tudományegye­temen szerzett diplomát magyar-filozófia szakon. Pályafutását új­ságíróként kezdte, 1974-től szellemi szabadfoglalkozású. Közel tíz éven át, 1981 és 1989 között szerkesztette a Beszélő című szamiz- dat lapot. Ezt követően a Holmi szerkesztőbizottságának volt a tag­ja. Versei 1975 és 1989 között csak külföldön vagy illegális kiad­ványokban jelenhettek meg. Jelentősebb művei: Magyarázatok M. számára, Körülírt zuhanás, Ami kimaradt, Valami ismeretlen. Ösz- szegyűjtött versei 1996-ban jelentek meg, korábban ezek Örökhét­fő címmel szamizdatban voltak olvashatók. A frankfurti könyvvá­sárra poémakötete - Amíg lehet - került ki. (MTI) Könnyűzenei és irodalmi fesztivál Esztergom. Fesztergom 2000 címmel rendeznek könnyűzenei, iro­dalmi és sportfesztivált Esztergomban: a július 20. és 22. közötti rendezvénysorozat a kábítószer-megelőzés jegyében zajlik. A ren­dezvény három napján, a Prímás-szigeten megismert könnyűzenei együttesek szórakoztatják a közönséget. Az irodalmi programról az Esztergomi Közép- és Főiskolás Diákok Önképző Köre, valamint a Pad című folyóirat szerzői és szerkesztői gondoskodnak. (MTI) MOZI ___________________POZSONY___________________ HV 1EZDA: A hazafi (am.) 17,20 HVIEZDA KERTMOZI: Velem vagy nélküled (am.) 21.15 OBZOR: A második legjobb dolog (am.) 18, 20.30 MLADOST: Galaxy Quest (am.) 18,20.30 TATRA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.30,18 Hatodik érzék (am.) 20.30 YMCA: A hazafi (am.) 15.30, 18, 21ISTROPOLIS: A hazafi (am.) 17, 20.15 Monty Python és a Szent Grál (ang.) 16, 18 Gladiátor (am.) 20 A lé meg a Lola (ném.) 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Az Álmosvölgy le­gendája (am.) 18.15 High Fidelity (am.) 18.30, 20.30 Ég velünk! (am.) 20.30 Csak egy kis pánik... (am.) 18.15 Gladiátor (am.) 17.30 Antónia (hol.-belg.-ang.) 20.30 Kerti ünnepség (szí.) 20 KASSA CAPITOL: ítéletnap (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: A hazafi (am.) 16,19 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II. (am.) 16.15,19.15 DRUZBA: High Fidelity (am.) 18, 20.15 TATRA: Négy szoba (am.) 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hatodik érzék (am.) 19 LÉVA - AMFI­TEÁTRUM: Szökőkút Zsuzsannának (szí.) 21.30 PÁTI FÜRDŐ - KERTMOZI: Egy kapcsolat vége (am.) 21.30 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Szívedbe zárva (am.) 15.30, 17.45, 20 Mission Impossible 2. (am.) 13.10, 15.30, 17.50, 20.10 Tök alsó (am.) 14, 16, 18, 20 A Tigris színre lép (am.) 13, 15, 17 Sikoly 3. (am) 19 Gladiátor (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Agyatlan apartman (am.) 14,16,18, 20 Rád vagyok kattanva (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Hetedik érzék (am.) 14,16,18, 20 Ég velünk! (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A Mars mentőakció (am.) 13.15,15.30,17.45,20 Brazil filmé lett a Kristályglóbusz Karlovy Varyban Kiosztották a díjakat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Karlovy Vary. A Thermál Szálló nagytermében tartott ünnepélyes eredményhirdetéssel szombaton este véget ért a 35. Karlovy Vary-i filmfesztivál. Andrucha Waddington fiatal bra­zil rendező Én, te, ők című játék­filmje nyerte el a nemzetközi film- fesztivál fődíját, a Kristálygló­buszt, s a velejáró 20 000 dolláros pénzjutalmat. A zsűri az idén két különdíjat is kiosztott. Ezeket Chang Dong Lee dél-koreai rende­ző Mentolcukor című alkotása, va­lamint Jerzy Stuhr lengyel rende­ző Nagyvad című filmje kapta. A legjobb rendezésért járó elisme­rést Vinko Bresan horvát rendező­nek ítélték oda Tito marsall szelle­me című alkotásáért. A közönség­díjat Alan Parker Angelin hamvai című, amerikai-ír koprodukcióban készült alkotása kapta. A legjobb női alakítás díját Regina Casé bra­zil színésznőnek ítélte oda a zsűri az Én, te, ők című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színész díját meg­osztva kapta lan Hart, aki a norvég versenyfilm, az Aberdeen alkoho­lista hősét kelti életre, valamint Hamid Farrokhnezhad a Tűz menyasszonya című iráni film fő­szereplője. Életműdíjat vett át személyesen Carlos Saura spanyol rendező a vi­lág filmművészetéhez való hatal­mas hozzájárulásáért. Ugyancsak életműdíjat kapott Vera Chytilová. A dokumentumfilmek kategóriá­jában két svéd alkotás vitte el a pálmát, (szgl) Andrucha Waddington brazil rendezőnek (baloldalt) Carlos Saura adta át a fesztivál fődíját. (CTK-felvétel) Vígak, talpraesettek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents