Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-12 / 159. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 12. VENDÉGKOMMENTÁR Balsors akit régen tép JÁN BALASCÁK A szlovák balosok fordítva intézik belügyeiket. A kongresszus első felvonásában döntenek a személyi kérdésekről: vezetőt választa­nak, s csupán a második felvonásban kerül terítékre a párt program­ja. Természetesebb lenne az ellenkezője - először talán meg kellett volna vitatni a programot, s annak alapján kellett volna elnököt vá­lasztani, hogy kinek az elképzeléseit támogatja a tagság. Az SDL- ben viszont olyasmi történt, mintha a parlamenti választásokon olyan képviselőkre adtuk volna szavazatainkat, akik csak a voksolás után árulták volna el országépítő elképzeléseiket. Nem izgatna ben­nünket különösebben az ügy, ha nem tudnánk, hogy a régi-új elnök nem lesz jó hatással a szlovákiai gazdasági folyamatokra. Jozef Migas ugyanis hosszú ideje elégedetlen a kormány gazdaságpoliti­kájával. Ennek egyik oka bizonyára a preferenciaszavazatok számá­nak csökkenése, amire a parlament elnöke úgy reagált, hogy hang­súlyozta a lakosság egzisztenciális gondjait, és új, szociális irányza­tú balos politikáért kiáltott. Anélkül, hogy kifejtette volna, hogyan lehetne megoldani olyan égető kérdéseket, mint a munkanélküli­ség, Migas megtámadta a kormány gazdaságpolitikáját és azokat a reformokat, amelyek az ő szemében túlságosan jobboldaliak és em­bertelenek. Nem rajong saját pártja reform- és transzformációpárti tagjaiért sem. Mielőtt még Brigita Schmögnerovát elárasztotta vol­na bírálatával, a pénzügyminiszter óva intette párttársait, ha Migas- ra szavaznak, olyan érdekcsoportot választanak, amelynek aláren­deltje lesz a párt. Pavol Hamzík, az SOP elnöke Migas újraválasztá­sára úgy reagált, az SDE nem balközép, hanem kifejezetten balolda­li párt, amely most még balabbra tolódott. Hozzátette: az SDL egyenlő lesz Migassal. Sajnos, Migas a csoportklientelizmus képvi­selője, amit - Peter Weiss párttársa szerint - radikális szociális reto­rikával leplez. A baloldal vezetőjének nincs egységes gazdasági kon­cepciója, ami a gyakorlatban pótolhatná a kabinet politikájának leg­alább egy részét. Az SDL-nek nincs elképzelése arról, hogyan kelle­ne megváltoztatni a gazdasági körülményeket vagy a gazdaságpoli­tikát ahhoz, hogy megvalósítsa baloldali szociális politikája hangza­tos szólamait. Az SDL az olcsó szociális demagógia felé vette az irányt, s ebbe könnyen beletörhet a bicskája. A szerző az Internetové noviny munkatársa JEGYZET egészségügyi dolgozó csak ak­kor lélegzett fel, amikor kölönrepülőgéppel megérkezett Walter Hasibeder, innsbrucki al­tatóorvos-professzor, s megol­dotta az életfontosságú szervek oxigénellátását. Egészen bizto­san nem várt arra, hogy imába foglalják nevét, és dicshimnuszt zengjenek róla, de nem számí­tott azzal sem, hogy akadnak, akik megpróbálják elhappolni előle a dicsőséget. Akiknek mer- szük volt kijelenteni: a kórház szakgárdájának köszönhetően került szállítható állapotba az elnök. Az innsbrucki egyetemi klinikán nyilatkozó osztrák pro­fesszorok soha, egyetlen szóval sem kérdőjelezték meg szlováki­ai kollégáik gyógyítási módsze­reit, eredményeit. Nagyon ta­pintatosan különféle sebészeti iskolákról beszéltek, miközben hangsúlyozták, valamennyi módszer jónak mondható. Ami­kor a gégemetszés sebének ál­landó vérzése okán kis műtéti korrekcióra került sor, nem bí­rálták azokat, akik miatt ez szükségessé vált. Ugyancsak nem mutattak rá a gennyesedé műtéti sebekért felelősökre, in­kább arról beszéltek - személyes érdemeiket háttérbe szorítva -, hogy egy jobban felszerelt kór­házban eleve jobbak a gyógyítá­si feltételek... Bár védték a mun­dér becsületét, példát mutattak emberségből, és leckét adtak diplomáciai érzékből is. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika - (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma - (58238339), - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szericesztóség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Grand Press Rt. Pozsony. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit, tel.: 58238322, fax: 58238321 Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A mundér becsülete PÉTERFI SZONYA Egyre javul a köztársasági elnök egészségi állapota; tűdó- és ve­seműködése, vérkeringése is gyorsabban billen helyre a várt­nál. A tizenhárom napig tartó öntudatlan állapot sem tett kárt benne, agyműködésében kiesés nem tapasztalható. A jó híreket cseppenként adagoló innsbrucki orvosprofesszorok nem csinál­nak nagy ügyet abból, hogy az egyetemi kórház már a második köztársasági elnök életét men­tette meg. Míg Václav Havel cseh államfő véletlenül került Bodner sebészprofesszor szikéje alá, Rudolf Schuster a család, a közvélemény nyomására. A kér­dés persze az: a hazai orvosok június 14-től, az elnök megbete­gedésének első napjától miért nem látták indokoltnak a kap­csolatfelvételt a tapasztalt(abb) külföldi szakértőkkel? Főleg ak­kor, amikor már tudták a diag­nózist és azt, hogy nagy a baj?! Tétovázás, kisstílűség, földhöz- ragadtság jellemezte az elnök állapotáról (félre)tájékoztató or­vosokat, miközben a névtelen „kicsik” tudásuk legjavát vetet­ték be annak érdekében, hogy minél tovább életben tartsák. A Dérer Kórházban sok orvos, TALLÓZÓ PRÁCA Noha Mikulás Dzurinda miniszter- elnök a januári gáz- és elektromo- senergiaár-emelés idején kijelen­tette, ez az utolsó a választási idő­szakban, mára ismét terítékre ke­rült a kérdés. Lubomír Harach gaz­dasági miniszter elmondása sze­rint ez nem azt jelenti, hogy már folynak az előkészületek. Az ener­getikai és gázipari vállalatok ré­széről azonban felvetődött az ár­módosítás igénye, arra hivatkoz­va, hogy a világpiaci árak is változ­tak. Az anyagot, amelyet a kor­mány elé terjesztettek, a miniszter visszavonta, mert az indoklást nem találta elégségesnek. HELSINGIN SANOMAT A Finnországban menedékjogért folyamodók egy részét a mene­külttáborok alacsony kapacitása miatt ideiglenesen börtönökben szállásolják el. így fogságba ke­rülhetnek azok a kérvényezők, akik nem tudják igazolni személy- azonosságukat, vagy kérelmüket nem képesek indokolni. A mene­kültek nem ritkán akár két és fél hónapra is rács mögé kerülhet­nek. Az illetékes finn tárca a svéd példa követését ajánlja, ahol a menekülteket internáló táborok­ban helyezik el. Ezekre jellemző, hogy teljesen el vannak zárva a környezettől. Állítólag Milan Knazko kulturális miniszter övön aluli ütést kapott Ivan Miklós miniszterelnök-helyettestől Akadnak kultúrafosztogatók is Milan Knazko kulturális mi­niszter és Ivan Miklós, a kor­mány gazdaságért felelős al- elnöke hivatalosan tegnap­előtt tárgyalt először a tárcá­ban végzett ellenőrzésről, bár a sajtó már korábban hírt adott a könyvvizsgálat ered­ményeiről. SZENTGÁLI ANIKÓ Az ellenőrzés célja: átláthatóvá ten­ni az állami pénzek felhasználását, megszüntetni vagy átalakítani a veszteséges kulturális intézménye­ket. Ebből kiindulva javasolják a megspórolandó összeg ésszerűbb felhasználását - melyet Knazko sze­rint nem az állami költségvetés fol­tozására, hanem a kultúrára kellene fordítani, hiszen - ha sikerül is meg­takarítani némi pénzt - az összeg rendkívül kicsi. A tárcavezető eti­kátlannak és övön aluli ütésnek tartja, hogy Ivan Miklós az ellenőr­zés eredményeit közzé tette a sajtó­ban, mielőtt azt az egyes tárcákkal ismertette volna. Két hete a szaktár­cavezető még nem tartotta objektív- nek a jelentés megállapításait, és a megoldásra tett javaslatokat is csak „szabad gondolatfüzérnek” minősí­tette. Tegnap, az Ivan Miklóssal folytatott megbeszélés után Knazko elismerte: az ellenőrzést szakembe­rek végezték, akik közvedenül az el­lenőrzött intézményektől szerezték be a szükséges információkat. Szük­ségesnek tartotta többször hangsú­lyozni: nem politikai, hanem szak­mai tárgyalásokat folytat Miklóssal. Úgy tűnik, sikerül megegyezniük, bár akadt néhány vitás pont. Az ellenőrzést végző csoport nyolc intézmény felszámolását javasolja, ebből három a kulturális tárca fel­ügyelete alá tartozik. Azt a hét in­tézményt, melyben gyökeres válto­zásokat szorgalmaznak, szintén Knazko tárcája felügyeli. A három felszámolandó intézmény közül a két év alatt kettőben csökkentették, a harmadikban viszont növelték az állami támogatást. Ez a fajta reduk­ció elsősorban az Irodalmi Tájékoz­tató Központot (UC) sújtotta - negyvenre csökkent az alkalmazot­tak száma, 1998-ban még százan dolgoztak az intézetben, a 41 milli­ós támogatás helyett pedig alig húszmilliót kapott a központ. Ezzel szemben jelentősen javult a Me- diális Tájékoztató Központ (MIC) helyzete - 37-ről 33-ra csökkent ugyan az alkalmazottak száma, vi­szont 12 millió helyett 18 millióból gazdálkodhattak. Ezenkívül az in­tézmény a szerencsejátékokból be­folyt összegből is mintegy 100 ezer koronát könyvelhetett el - 1998-ban ebből még egy fillért sem kapott. A legtöbb - nem az állami költség- vetésből származó - támogatásban a Nemzeti Művelődési Központ (NOC) és a Zenei Központ (HC) ré­szesült. Az ellenőrző bizottság mindkét esetben jelentős változást szorgalmaz. Felmerül a kérdés, szükség van-e egyáltalán a rendkí­vül lukrativ helyen székelő NOC-ra. Néhányan úgy vélik, ha a központot megszüntetnék vagy esedeg átköl­töztetnék, az így felszabadult helyi­ségeket drágán lehetne bérbe adni, ami jelentős összeget hozna a kony­hára. Knazko egyértelműen elveri ezt a gondolatot. Szerinte igenis van létjogosultsága a NOC-nak, hiszen különböző irodák működnek a köz­pontban, illetve kiállításokat, fontos rendezvényeket szerveznek ott. Az ellenőrző bizottság a LIC-ben ál­lapított meg magas hiányt. A köz­pont bevétele 22 és fél millióról 2,6 millióra csökkent. Néhány intézményben azok közül, melyekben radikális változtatáso­kat javasolnak, Knazko emelte az ál­lami támogatást - átiagosan másfél millió koronáról van szó. A legtöbb plusz pénz - több mint 4 millió - a Szlovák Filmművészed Intézetbe (SFÚ) vándorolt. Ezzel szemben a szerencsejátékokból és az egyéb for­rásokból származó bevétel draszti­kusan csökkent a Színművészeti In­tézetben (DÚ), 1,4 millióra az 1998- as 15 milliós összegről. Az alkalmazottak száma nem csök­kent és nem is nőtt jelentős mérték­ben. Három intézményben egyálta­lán nem került sor elbocsátásra, ket­tőből két-két embert küldtek el. A Az ellenőrzést végző csoport nyolc intézmény felszámolását javasolja. legtöbb alkalmazottnak a NOC-ban (12 személynek) és a DÚ-ban (11 személy) mondtak fel. Mindez abszolút számokban kife­jezve a következőképpen fest: azok az intézmények, melyek felszámo­lását az ellenőrző bizottság javasol­ja, 70 millió szlovák koronát takarí­tanának meg az állami költségvetés­ből, és 170 alkalmazott kerülne az utcára. Azok az intézmények pedig, amelyekben a bizottság szisztemati­kus változtatásokat szorgalmaz, ha egyéb forrásokból is szereznének támogatást, több mint egymilliárd koronával gazdálkodhatnának ha­tékonyabban. Ám ez egyelőre csak elmélet. Knazko miniszter úr szerint ugyanis a könyvvizsgálat olyasmire nem derített fényt, amit korábban már ne tudtak volna a minisztéri­umban. A tárcavezetó elmondta, amióta a minisztérium élére került, tartja magát a kormányprogram­hoz, és a kulturális szféra óriási át­alakuláson ment és megy át. Tehát az ellenőrző bizottság - legalábbis Knazko meggyőződése szerint - csak igazolta a tárca törekvéseit, transzformációs elképzeléseit. Ugyanakkor a megszüntetendő in­tézményekről a tárcavezetőnek az a véleménye, hogy bizonyos intézete­ket egyszerűen nem lehet felszá­molni, mert azokra szükség van. Érdemes feleleveníteni az 1998-ban végzett hasonló ellenőrzés eredmé­nyét is. Akkor kiderült, hogy Hudec miniszterkedése alatt a kulturális tárcához tartozó 33 szervezet közül 14 több mint 30 milliós kárt oko­zott, miközben a tárca 2,2 milliárd koronával rendelkezett. Jelentős gazdálkodásbeli változásra nem ke­rült sor Knazko irányítása alatt sem. A tavalyi 38 ellenőrzés során ismét arra a megállapításra jutottak, hogy az egyes intézmények rosszul gaz­dálkodtak - 280 milliót jogtalanul használtak fel, ebből mintegy 150 millió a közbeszerzésről szóló tör­vénnyel volt kapcsolatos. Szomorú, hogy a korrupció és a helytelen gazdálkodás az egész társadalmat behálózza - még a kultúrát is. A menő cégeket látvá­nyosan fosztogatják, és ott nagy összegekről van szó - a kultúrában ezzel szemben csak itt-ott lehet el­halászni valamit, mindenesetre akadnak szisztematikus kultúra­fosztogatók is... OLVASÓI LEVÉL Számba venni a problémákat A Magyar Koalíció Pártjának duna- szerdahelyi járási elnöksége szerve­zésében a napokban tartotta alaku­ló ülését az iskolai és kulturális bi­zottság. A jobbára tanárokból és pe­dagógusokból létrejött bizottság fő célja, hogy számba vegye a járás is­koláiban és kulturális intézményei­ben felmerülő főbb tennivalókat. Részt kíván venni a problémák megoldásában, és javaslatokat tesz az MKP országos szerveinek, illetve az államtitkároknak. Hulkó Gábor egyetemi tanszékvezető Hecht An­na távollétében szólt a járás iskolái­nak helyzetéről. Összesen 92 ma­gyar, 69 szlovák alapiskolát 446, il­letve 150 osztállyal vezetnek a nyil­vántartásban. Alistálon és Duna- szerdahelyen 16 osztállyal és 273 tanulóval egy-egy egyházi iskola működik. Szó volt továbbá az isko­latanácsok feladatairól. Mindenütt úgy kellene dolgozniuk, hogy azok egy racionális kommunikációs ösz- szekötőkapcsot alkossanak a tan­testület, a diákok és a szülők között. Terítékre kerültek a beíratási, pénz­ügyi problémák. Bírálat érte az álla­mi dotációk elosztásának módját, mivel több iskola nem kapja meg azt a pénzt sem, ami a törvényes keretekből megilletné őket. Hason­ló helyzet tapasztalható a kultúrá­ban is. Huszár László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választ­mányának titkára előadásában vá­zolta: az utóbbi 10 évben a járás kulturális élete nagyban differenci­álódott. A különböző fórumok munkája és a közművelődési tevé­kenység került az előtérbe, míg a falusi kultúrában az amatőr moz­galmak aktivitása tapasztalható. A kultúra menedzselésére minden­képpen szükség lesz, mert a mosta­ni megjelenítési formák nem felel­nek meg a jövő követelményeinek. Az iskolai és kulturális bizottság ülésén olyan megállapodás szüle­tett, hogy a hatékonyabb munka ér­dekében tagjai a jövőben a tanács­kozást megelőzően írásban is kéz­hez kapják az oktatásügy égetőbb problémáira és feladataira vonatko­zó dokumentumokat. Ezzel konkré­tabb, átgondoltabb javaslatokat te­hetnek a problémák orvoslására. A bizottság a tankönyvek adaptálását illetően is lépni szeretne, mivel a gimnáziumokban hiányzik a meg­felelő szakirodalom és az alapisko­lák felső tagozatain egyre kevesebb a képzett történelem szakos peda­gógus. Krascsenics Géza, Nyárasd Ez nyalás, nem ámítás (CTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents