Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-11 / 158. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 11. Kultúra Johnny Depp még mindig nem döntött, eljön-e a fesztiválra. A Hughes testvérek talán rábeszélik... „Éjféli misék” Karlsbadban Michael Legge, az angol mozi ifjú sztárja Alan Parker filmjével most ve­tette meg a lábát Amerikában. (CTK-felvétel) Minden fesztiválon vannak „éjféli misék”. Karlovy Vary - ban rendszerint ezek a gyö­nyör és a magasfeszültség órái. Két-három órás alkotá­sokról lévén szó, a vetítések általában a késő éjszakába nyúlnak. SZABÓ G. LÁSZLÓ A fesztiválpalota legnagyobb mozi- terme azonban minden ilyen fil­men zsúfolásig megtelik. A tűt még a széksorok mellett sem lehetne le­ejteni, annyian ülnek-fekszenek a szőnyegen. A mozi varázsa újra és újra legyőzi az embert. Ez történt A szexuális ártatlanság elvesztése, a Tágra zárt szemek és A kilencedik kapu esetében is. Mike Figgis angol filmjét Marek Eben, az esti vetítések szellemes, finom humorú házigazdája és Julian Sands, a film főszereplője is emlékezetessé tette. Eben azzal, hogy pontban éjfélkor elmesélte, hol és milyen körülmények között szabadult meg először testi vágyai­nak kamaszkori nyűgétől. A részle­tek ecsetelése helyett itt csak annyit: miközben folyt az aktus, a lemezjátszón Hana Hegerová Sza­kítás című dala forgott. Julian Sands, akit A szerelem ösvényeiből és a Dobozba zárt Heléne-ből is­merhetnek a nézők, nem állt elő hasonló történettel. Ő inkább a címválasztás rejtélyeibe avatta be a közönséget. Figgis javaslatát, Az ártatlanság elvesztését ugyanis a film producere kevésnek találta, s a nagyobb siker reményében megtol­dotta azzal a szóval, amely az egész „manővert” egyértelművé te­szi. Nie, a tehetséges angol opera­tőr története ugyanis ifjúkora első szexuális élményéről szól, amely felnőtt éveit is jelentős mértékben meghatározza. A paradicsomi táj­ban létrejött kapcsolat a bűnbeesés és a kiűzetés történetét is magában hordozza, s ezek a bibliai erejű képsorok az egész film hangulatát felfokozzák. Késő éjjel, a vetítés után Julian Sandsszel sétáltam végig a kolo- nádon. Az ivócsarnok oszlopsorai mögött feltörő forró vizű források a filmbeli édenkertet juttatták eszé­be. „Imádom a természetet - me­sélte. - A legkönyörtelenebb körül­mények között is csodálom, mire képes, milyen helyzeteket teremt. A múlt héten még Alaszkában jár­tam, Karlovy Varyból pedig a svájci Alpokba repülök. Már várnak a ba­rátaim, akückel a Himaláját is sze­retném megmászni egyszer.” Tom Cruise személyesen nincs jelen a fesztiválon, legfrissebb filmjeivel, a Magnóliával és a Tágra zárt sze­mekkel azonban hatalmas sikert inkasszált. A Magnóliában színészi pályafutása eddigi legnagyobb ala­kítását nyújtja, a Tágra zárt szeme­ket pedig a feleségével, Nicole Kidmannel forgatott közös jelene­tei teszik emlékezetessé. Ez utóbbi produkcióban, a nemrég elhunyt Stanley Kubrick erotikus thrilleré- ben azonban közel sincs annyi me­zítelenség és szeretkezés, mint amennyiről a forgatási riportok szóltak. Reklámfogásnak persze ez a legjobb, még akkor is, ha a man­hattani orgiát leszámítva, amelyen az orvost alakító Tom Cruise csak szemlélőként van jelen, a szépsé­ges Nicole Kidman is megfontoltan tárja fel teste titkait. Az Arthur Schnitzler műve nyomán forgatott film természetesen így is milliókat vonz a mozikba szerte a világon, hiszen Kubrick a műfaj nagymeste­re volt, és bizonyára az is marad. Éjszaka vetítették Luc és Jean­Pierre Dardenne Rosettáját is, aki munka nélkül teng-leng a nagyvá­rosban. Amikor felcsillan előtte a remény, és változás áll be sivár éle­tébe, azt árulja el, aki a legtöbbet tette érte. Érzelemdús, őszinte film, a Dardenne fivérek kezet foghatnak amerikai kollégáikkal, a „függetle­nek” táborába tartozó Coen testvé­rekkel. Drahomíra Vihanová a Két vándor­diák című filmjében is elindul a gyönyör, de beteljesülését gyilkos­ság követi. Húsz évvel ezelőtti tra­gédiát dolgoz fel a film: Kelet-Szlo- vákiában, egy cigánytelepülésen féltékenységből öli meg szerelmét egy tisztességes cigányfiú. El is íté­lik őt nem kis időre, de amit még ennél is nehezebben visel: az övéi, a cigányok megvetését, kiközösítését. A címbeli két fiú prágai egyetemis­ta, s mivel környezettanulmányt vé­geznek „a messzi keleten”, és szo­ros barátság köti őket a cigányfiú­hoz, tisztábban látják a gyilkosság körülményeit, mint a rendőrök. Ta­núvallomásukkal azonban kétféle­képpen ítélik meg a történteket, így aztán a barátságukat is felemészti az eset. Éles társadalombírálatának hangot adva Vihanová a bűn és bűnhődés útját is bejárja, filmje mégsem jut el azokba a mélységek­be, ahonnan a „fekete aranyat” is felhozhatta volna. Julian Sands mellett a fesztivál má­sik, sztárként kezelt vendége a hu­szonegy éves Michael Legge, aki Alan Parker (Madárka, Éjféli exp­ressz) új filmjében, az Angela ham­vaiban nyújt értékes alakítást. A harmincas évek Írországában ját­szódó történet akár egy Dickens-re- gény filmváltozata is lehetne, amelyben tragédia tragédiát követ. Fiatal házaspár három gyerekkel. A félj örök munkanélküli, de ha egy­két napra talál is valami lehetősé­get, a pénzt nyomban elissza. Fele­sége tűr és szenved a végtelenségig, a gyerekek fáznak, éheznek, egy születik, egy meghal. A család éle­tébe akkor áll be némi változás, amikor Frankie, a kiskamasz, elsze­gődik a szenesember mellé. De ez sem tart sokáig. A szénportól majd­nem megvakul. Pár évvel később, amikor már sürgönykihordóként dolgozik, anyja (a nagyszerű Emily Watson) végképp lemond semmi­haszna férjéről. Összeáll egy gusz­tustalan alakkal, csak hogy fedél le­gyen a fejük fölött, és enni adhas­son a gyerekeknek. Frankie (őt játssza Michael Legge) a film végén hajóra száll, amely New Yorkba vi­szi, ahol aztán megírja családjuk re­gényét, és a könyv által milliomossá válik. Legge, az angol mozi ifjú sztárja Alan Parker filmjével most vetette meg a lábát Amerikában, s máris az új Leonardo DiCapriót lát­ják benne. Tény és való: érzékeny játékával a legnagyobb magassá­gokba tör, és ha nem áll meg fél­úton, pár év múlva róla szól majd a világsajtó. S ha éjszaka, akkor „éjjeli pillan­gók”. Allen és Albert Hughes, a harmincéves amerikai testvérpár, akik harmadik hete Johnny Depp főszereplésével Prágában forgatják Pokolfajzat című filmjüket, az ame­rikai éjszaka császárait, a striciket állították kamerájuk elé. Klipszerű- en forgatott, színes, szókimondó dokumentum, amelyben a felara­nyozott, milliókat érő kocsikkal száguldozó amerikai „pimpek” szakmájuk tízparancsolatát mond­ják el, teret adva azok véleményé­nek is, akiket mobiltelefonon ke­resztül irányítanak. Végighallgatva a prostikat, úgy tűnik, a világ túlsó felén még a stricik is becsületesek. Legalábbis azok, akik arcukat ad­ták a filmhez. Megmutatja a szellem szárnyalását és a test követelőzését Határon túli magyar színészek nyári előadásai Mi is az, ami régen tép? PRÉKOP IVETT Mi is az, ami régen tép? Kit és mi­ért és mióta is? Te hogyan bandu­kolsz a rég kijelölt utadon, hogyan vészeled át azokat a helyzeteket és lehetőségeket, amelyeket a balsors rád mér? Lázadsz, igazodsz? Vajon a történet szereplőinek azért van-e szükségük „anyagra”, hogy elviseljék a mindennapokat, vagy valami józanul el nem érhető mitikus világot áhítanak szüntele­nül, talán önmaguk és a dolgok lé­nyegét, valóságát kutatják tuda­tuk mélyére zuhanva. Ki tudja. Szereplők úsznak be és távoznak a színről, szüntelenül forog-pereg a történet, lassan hömpölyög, majd vad iramban rohan az idő, mégis mindig egy helyben áll - örök je- lenidejűséggel. A magasabb szel­lemi szférákban való lebegés álla- tiassággal, bűnnel és mocsokkal keveredik. Az anyag szétárad a vérkeringésben, felnyomul az agy­ba - az ember szent és szörnyeteg egyszerre. Megmutatja álmait, legbensőbb gondolatait, démoni- kus varázslásait, a szellem szár­nyalását, a test követelőzését és válaszait. Krausz Tivadar legújabb könyve olyannak láttatja Budapestet, ami­lyennek csak kevesen ismerhetik. Az ottani társadalom legkülönbö­zőbb rétegeibe van bejárása. Az anyagosok, a kábítószeresek vilá­gát tárja elénk nagyon-nagyon, hátborzongatóan hitelesen. Len­dületes, magával ragadó olvas­mány (de a drogozás fajtáinak, a technikák és praktikák részletes le­írása miatt csak 18 éven felüliek­nek ajánlott), „anyagos” pesti szlenggel átitatva. Kassaiak a színpadon MTI-HÍR Négy darabban láthatják az anyaor­szág színházkedvelői a határon túli magyar teátrumok művészeit. A ha­táron túli színészek egy csoportja először július 13. és 16. között lép fel a Ferencvárosi Nyári Játékok és a Kisvárdai Várszínház közös produk­ciójában, Kocsák Tibor-Mildós Ti­bor Anna Karenina musicalében. Július 28-án az Esztergomi Várszín­ház és a Nagyváradi Szigligeti Szín­ház közös bemutatójával folytató­dik a program, Tolcsvay Lász- ló-Müller Péter-Müller Péter Sziá­mi Mária Evangéliuma című rock­operájával. Végül, augusztus 18- 20-án a Kisvárdai Várszínház saját produkcióban mutatja be Petőfi A helység kalapácsa, szeptember 7-9- én pedig Vörösmarty Marót bán cí­mű művét. A zenés Petőfi-darab- ban, illetve Vörösmarty drámájában kassai, kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi és szatmárnémeti mű­vészek játsszák majd a szerepeket a szabolcsi kisváros várszínházában. Millenniumi hármas magyar kiállítás nyílt Krakkóban A „békebeli aranykor” MTI-TUDÓSlTÁS Krakkó. A város legimpozánsabb kiállítótermében, a Művészetek Pa­lotájában egyidejűleg három, a ma­gyar impresszionista festők képei­ből, August Rodin és Constantin Meunier szobraiból és a századfor­duló Magyarországát bemutató fényképekből rendezett magyar ki­állítás nyílt meg. Krakkó helyt ad a magyar millennium ünnepségsoro­zatába üleszkedő kulturáíis, zenei, irodalmi eseményeknek is. A Ma­gyar Nemzeti Galéria és a Szépmű­vészeti Múzeum gyűjteményéből rendezett tárlat először mutatja be a lengyel közönségnek a magyar imp­resszionista festők és a két világhírű francia szobrász, August Rodin, va­lamint Constantin Meunier remek­műveit. A századforduló Magyaror­szága című fotókiállítás a „békebeli aranykor”, a XIX. század vége és a XX. század eleje világát, városainak, polgárainak életét idézi fel. Avignonban az Ember tragédiája Avignon. A pápák városában megkezdődött a hagyományos szín­házi fesztivál. Az eseménysorozatot immár ötvennegyedszer ren­dezik meg, s az idén különös figyelmet kap Kelet- és Közép-Európa előadóművészete: a 32 bemutatóból kilenc e térséget képviseli. Magyarországot a Mozgó Ház elnevezésű társulat képviseli, amely Hudi László rendezésében Csehov Cseresznyéskertjét és Madách művét, az Ember tragédiáját mutatja be. (MTI) /MOZI POZSONY HVIEZDA: Gladiátor (am.) 17, 20 HVIEZDA KERTMOZI: A máso­dik legjobb dolog (am.) 21.15 MLADOST: Ég velünk! (am.) 17.30 A nyolcadik nap (ff.-bel.) 20 CHARLIE CENTRUM: 28 nap (am.) 17, 18.45 Minden héten háború (am.) 17, 20 Halálsoron (am.) 19.30 Egy bogár élete (am.) 17.30 Gladiátor (am.) 17.30 Főpályaudvar (braz.-fr.-sp.) 20.30 Sárkány visszatér (szlov.) 20 KASSA CAPITOL: Hurrikán (am.) 19 ÚSMEV: Gladiátor (am.) 16, 19 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II. (am.) 16.15,19.15 DRUZBA: Kegyetlen já­tékok (am.) 18, 20 TATRA: A fiúk nem sírnak (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ég velünk! (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: A szibériai borbély (or.) 18 AMFITEÁTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: A part (am.) 21.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Sivatagi cápák (am.) 21.30 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: A tábornok lánya (am.) 19 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Szívedbe zárva (am.) 15.30, 17.45, 20 Mission Impossible 2. (am.) 13.10, 15.30, 17.50, 19, 20.10 Tök alsó (am.) 14, 16, 18, 20 Tigris színre lép (am.) 13,15, 17 A bűnös (am.) 19 Sikoly 3. (am.) 13.15,15.30, 17.45, 20 Rád vagyok kattanva (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 He­tedik érzék (am.) 14, 16, 18, 20 A Mars mentőakció (am.) 13.15, 15.30.17.45, 20 Gladiátor (am.) 14.30,17.30, 20.30 A TRIPMAG a csehországi dance-színtérről számol be Kirándulás a jövőbe LAPISMERTETŐ Cseh testvéreinknél is pezseg ez a techno-trance-jungle-house dolog, amelyet a harmincon felüliek egyre kétségbeesettebb igyekezettel pró­bálnak megérteni, elhelyezni a pa­lettán, a negyvenesek meg egy-az- egyben elhessegetik maguktól. A föld alól feltörő tánczenei avant­gárd mára, úgy tűnik, otthonra ta­lált a kereskedelmi csatornákon is. A zenei szaklapok piacán pedig egy­más után jelennek meg a témára szakosodott magazinok. Egy ilyet mutatunk most be, hálát adva a sorsnak, amiért értjük a cseh nyel­vet, mivel nálunk egyelőre senki sem mert próbálkozni egy elektro­nikus zenei szaklap kiadásával, bár a mainstream könnyűzenei lapok­ban itt-ott belekapnak a témába. A TRIPMAG címet viseli vizsgált saj­tótermékünk, melynek immár ötö­dik száma kapható a nagyobb hazai újságárusoknál. Leginkább a ma­gyarországi Free magazinhoz ha­sonlíthatnánk, ám udvariasságból nem tesszük, mivel a Free mégis­csak régebbtől létezik, unfair lenne tehát a komparatív hozzáállás. A hetvenhét koronás vételár senkit se riasszon el, ugyanis a laphoz egy 75 perces CD-t is csomagoltak, egyéb­ként nem először. DJ Electromajk, a trance legnagyobb csehországi szakértője válogatta a rajta szereplő számokat, és meg kell hagyni, való­di ínyencségeket sikerült egy ko­rongra raknia az MFS nevű berlini kiadó kínálatából. Ezt a nevet azért érdemes megjegyezni, mert náluk bukkant fel először a trance kifeje­zés, egyik első, 1992-es válogatásal­bumuk viselte a Trance-formed From Beyond címet. Istállójukban kezdett többek közt Cosmic Baby, Marco Zaffrano vagy az augusztusi Pepsi Szigeten is fellépő Paul Van Dyk. Mondom, már a CD megéri a jelképes összeget, a magazin pedig újabb hosszú órákra képes lekötni az ember figyelmét. Ódaadással, szakértelemmel, fiatalos lendülettel szerkesztett hatvanhat oldalon ol­vashatunk a csehországi dance- színtérről, a stílus laza, ám nem sza­bados, a tördelés tetszetős. Számíta­nak arra, hogy nem mindenki mo­zog otthonosan a témában, ezért ta­nító-nevelő cikkekből is akad né­hány, a júniusi számban például második részéhez ért az under­ground tánczene történetét bemu­tató sorozat, amely a Kraftwerktől egészen a rave-ig teijedően vizsgál­ja a műfajt. Helyet kapnak a lapban a crossover stílusok is, a riporterek beszéltetik a Csehországban fellépő külföldi lemezlovasokat, köztük a világsztár Armand van Heldent is, olvashatunk CD- és partirecen­ziókat, a lap információi alapján az Európa-szerte zajló fesztiválok te­rén pedig kimondottan napraké­szek lehetünk. (juk) Kopócs Tibor Csallóköz I. (olaj) című festménye is látható azon a kiállítá­son, amely a hét végén nyílt meg a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Ga­lériában Naturalizmus - realizmus - verizmus címmel, s amely szeptem­ber 18-ig tekinthető meg. (Reprofotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents