Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-10 / 157. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 10. Elnöki Aranyérem Veres Jánosnak Budapest. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke életműve elismeréseként posztumusz elnöki Aranyéremben részesítette Veres János szlovákiai magyar költőt, műfordítót. A Madách- és Pro Gömör-díjas költő halála után kaphatta meg a rangos elismerést, amelyet július ötödikén vett át özvegye a Parlament Nándorfehérvári termében. Veres János, a második világháború után hangot és irányt adó költő a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezett meg a gömöri földről, önzetlenül harcolt a magyarságért. A magyarság életben tartása érdekében alapította meg a Tompa Mihály Klubot és a Fáklya irodalmi színpadot, aktív tagja volt a Csemadok rimaszombati járási vezetőségének. (H. E.) Karel Kachyna új filmje a mozikban Már vetítik a hazai mozikban Karel Kachyna új, Hanele című filmjét, melynek forgatókönyve Ivan Olbracht elbeszélése alapján készült. A balladisztikus történet Kárpátalján játszódik a húszas években. A fiatal zsidó Hana más vallású szerelme kedvéért elhagyja ősei hitét és szülőfalujának zárt kis zsidó közösségét. Hanele szerepében a tehetséges cseh színésznő, Lada Jelínkova mutatkozik be, szerelmét Miro Noga alakítja, valamint feltűnik a filmben Milan Lasica, Tána Fischerová, Peter Simun és Jifi Ornest is. (SITA) MOZI POZSONY HVIEZDA: Gladiátor (am.) 17, 20 HV1EZDA KERTMOZI: A második legjobb dolog (am.) 21.15 MLADOST: Ég velünk! (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 28 nap (am.) 17,18.45 Minden héten háború (am.) 17, 20 Halálsoron (am.) 19.30 Egy bogár élete (am.) 17.30 Gladiátor (am.) 17.30 Főpályaudvar (braz.-fr.-sp.) 20.30 Sárkány visszatér (szlov.) 20 KASSA CAPITOL: Hurrikán (am.) 19 ÚSMEV: Gladiátor (am.) 16, 19 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II. (am.) 16.15, 19.15 DRUZBA: Halálsoron (am.) 16.15,19.30 TATRA: A fiúk nem sírnak (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ég velünk! (am.) 19 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: South Park (am.) 21.30 KIRÁI.YHF.I.MF.C - PRIVÁT: Galaxy Quest (am.) 20 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Szívedbe zárva (am.) 15.30, 17.45, 20 Mission Impossible 2. (am.) 13.10, 15.30, 17.50, 19, 20.10 Tök alsó (am.) 14,16, 18, 20 Tigris színre lép (am.) 13, 15, 17 A bűnös (am.) 19 Sikoly 3. (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Rád vagyok kattanva (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Hetedik érzék (am.) 14, 16, 18, 20 A Mars mentőakció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Gladiátor (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Brókerarcok (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Pitch Black - 22 évente sötétség (am.) 20 Július 12-én: református fiatalok ünnepe Kassán Tőkés László hirdet igét Színházi változatok a világról, az emberről és a mindkettőt megváltoztató gondolatról Kazincbarcikán - tizenötödször Az értékek bizonytalansága ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A magyar reformátusok július eleje wóta zajló IV. világtalálkozójának programjában új elemként szerepel, hogy valamennyi egyházkerület egy-egy kiemelt rendezvény szervezésével járul hozzá a világtalálkozó sikeréhez. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által előkészített főrendezvény helyszíne Kassa lesz, ahol július 12-én, szerdán nagyszabású ifjúsági találkozó zajlik. Az év legfontosabb református egyházi rendezvényére az egész Kárpát-medencéből érkeznek magyar fiatalok. A messziről jött érdeklődőket a helyi gyülekezet családoknál szállásolja el a találkozó idejére. Délelőtt tíz órától neves vendég, Tőkés László, a Királyhá- gómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdet igét a kassai református templomban, az istentiszteleten fellépő kórust Berkesi Sándor karnagy vezényli. Délután három órai kezdettel ünnepi hangversenyre kerül sor, melyen a debreceni Kántust, a nagyváradi Sulyok István Tanítóképző Főiskola kórusát, a helyi Fiatal Reformátusok Szövetségének kórusát, valamint Écsi Gyöngyit hallhatja a közönség. A találkozóról az abaújszinai református lelkészi hivatalban kaphatnak bővebb tájékoztatást az érdeklődők, a következő telefonszámon: 095/ 6962525. (juk) A kazincbarcikai XV. ifj.Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál harmadik évtizedét zárta június 28-a és július 2-a között. Nem tévedés, ez a kétévente megrendezett „csúcsfesztivál” érett felnőttkorban van. DUSZA ISTVÁN Egy felnőtt korú fesztivál - különösen, ha nemzetközi, s a szervezői gyakorlat szerint töredékesen világfesztivál is - ad magára, ad arra a fazonra, amit az évtizedek során a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Színjátékos Szövetség, az AITA/IATA Magyarországi Központja, valamint Kazincbarcika Város Önkormányzata és az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár közösen formált a mai arculatára. Ennek az arculatnak ma már jellegzetessége a város vendégszeretete, a szakmai nyitottság és a szakmai fórum nyíltsága. Idén nagy szerepe volt az utóbbiakban Solténsz- ky Tibor dramaturgnak, aki a meghívott előadásokat kiválogatta, valamint a Fodor Tamás rendező, Nánay István és Sándor L. István kritikusok alkotta háromtagú zsűrinek. Nem kevésbé azoknak, akik a délelőtti szakmai fórumon aktívan bekapcsolódtak a vitába, ha másképpen nem, akkor részvételükkel a zsűri kezdeményezte villámpontozás átlagoló döntéseinek meghozatalába. A fesztivál mezőnyére jellemző volt az útkeresés s annak legkülönfélébb módozatai. Merész diákszínházaktól a hivatásos társulatok ké- nyelmeskedő minőségi biztonságáig mindent nézhettünk. Mozgásszínházi iskolákat láthattunk egymás mellett, mint amilyen a két kiemelt díjat nyert együttes produkciója, illetve a fődíjat kapott társulat három produkciója volt. A budapesti Panboro Mozgásszínházi Társulat vezetője, Uray Péter rendezésében és koreográfiájában mutatta be a Vendetta című produkciót, Lorca Vérnász című drámájának alapmotívumaira. Ez a csapat nem először nyűgözte le a kazincbarcikai közönséget, de idén a megszokottnál kissé erőtlenebb volt az alaptörténet érzelmi feszültségeit a mozgás és a tánc feszes fonataival közvetítő játékuk. Más értelemben osztotta meg a szakmai közönséget a Kompánia Budakeszi, akik Gágyor Péter Szélkötő Kalamona című mesejátékát Táltosjáték címmel, a Ghymes együttes zenéjére formálták át közösségi és nemzedéki revelációvá. Ennek következtében akadtak olyanok, akik vitatták ennek a színpadi értékeit, de még azzal is megvádolták őket, hogy a politikai konjunktúrának akartak megfelelni, s a színpadi kommersz körébe utalták őket. Ugyanakkor a folklorizmusnak azzal a kivetülésé- vel találta szembe magát a néző, amely sem autentikus, sem archaikus nem akar lenni. Színpadi kifejező eszközeiket a néphagyomány, a néphit, a népzene és a néptánc alapján szervesítik a modem színházi formákkal. Sajnos nem tudták kikerülni a forma csapdáját, s a teatralitás látványából hiányzott a drámai erő. Régi résztvevője a fesztiválnak a budapesti Szárnyak Színháza, amellyel tavaly a Jókai-napok közönsége is megismerkedett. Kazincbarcika idei fődíjasainak három olyan előadását is láthatta a közönség, amely a tánc, a mozgás és a szertartás változataira alapozódott. Műhelyjellegű bemutatójuk volt a Gruffacsor-variációk című, Lewis Caroll halandzsaverseire készült Kazincbarcika idei fődíjasainak három előadását láthatta a közönség. színészi látomássor, amelyben az árnyjáték, a verbalitás és a mozgás szervesült, minőségileg vitatható állapotban, előadássá. A csoportbeli generációváltást is prezentáló Gruffacsor mellett A nő szerepében című előadásban Deák Varga Rita és a társrendező Csetneki Gábor, a Szárnyak Színháza meghatározó egyéniségei tovább építették azt az utat, amely nemzetközi sikereket is hoz a társulatnak. Harmadjára a kazincbarcikai fesztivált záró Tűzspirál című performance- ukkal nyűgözték le a közönséget. A látványos tűznyelések és a lángoló spirál fényében egy igen ösz- szetett érzelmi telítettségű mozgássort mutattak be, amely egyben beavatás is volt az egyik őselem segítségével önmagunk rejtett lelki dimenzióiba. A fesztivál nemzetközi jellegét erősítette a zsűri döntése is, amikor a kiosztott öt színészi díj egyikével a Iasi-i Ludic Student Theatre román együttesből Daniel Tupilust jutalmazta, aki férfiként A öreg Leonida és a forradalom című Caragiale- abszurdbeli Feleséget játszotta. Minősítettek, de jelezték is azt a tendenciát, amely a Kazincbarcikán fellépő külföldi társulatok esetleges színvonalából sokéves távlatban kirajzolódik. Az a tény, hogy két évvel ezelőtt az ostravai Bílé divadlo (Fehér Színház) osztatlan sikert aratott, nem egyenesítette ki a kérdőjeleket, amelyek a külföldiek szereplése körül sorakoznak. Idén a legnagyobb csalódást az argentínai Santa Fé-ből érkezett La Corda Azul bábszínházi alapozottságú bohóctréfákat felfűző, az amerikai bábfilmek globalizáló hatásainak engedő gyerekelőadása okozta. Általában értetlenkedő elutasítás fogadta a fesztiválon évtizedek óta vendégeskedő német Rolf Denne- man és csapatának technikai eszközökkel megvalósított előadását egy magányos férfi többféle módon is vizualizált anyakomplexusáról. A szakmai botrányt csupán a zsűrinek az értékelésen mutatott tapintata akadályozta meg. Ezeknek a vendégeskedéseknek a tükrében látszik esetlegesnek a két külföldi magyar együttes idei vendégszereplése. Mind a kolozsvári Maszkura, mind a losonci Kármán Színkör mutatott már jobb formát is. A mieinkről elmondható, hogy akkor jutottak el Kazincbarcikára, amikor az útkeresés, a társulat megújítása, a korábbi, de most újra visszatért fiatal színészek adaptálása a legnagyobb gondjuk. Azon azért lehet vitatkozni, hogy ez volt-e a legmegfelelőbb pillanat az ottani bemutatkozásra, amikor korábban a Pinter-egyfelvonásosok- kal nemzetközi sikereket is arató együttes nem jutott el Kazincbarcikára. Tény: ha egészséges a losonci csapat, márpedig a szellemiségük, a lelki kondíciójuk ezt tanúsítja, akkor a kazincbarcikai szereplés minden együtthatójával előrelendíti a Kármán Színkört. Még akkor is, ha Zalán Tibor Halvérfesték című szövege bizonyos értelemben, mind a rendezői bizonytalanság oldaláról, mind a színészi kiegyensúlyozatlanság felől nézve, kifogott rajtuk. Fontos volt azonban, hogy előadásuk kapcsán bontakozott ki a szakmai értékelés egyik érdekfeszítő vitája a szöveg és az ennek alapján születő színjáték hatásáról. Ez pedig igencsak tanulságos lehetett a számukra. Daniel Tupilus (jobbról a Feleség szerepében) a romániai lasi egyetemi színjátszói közül színészi díjat kapott. Partnere Cotolin Mindru mint Férj. (A szerző felvételei) Hetven szerző száz munkáját tekintheti meg a közönség Megjelent az Irodalmi Szemle 3-4. száma. Benne: kortárs szépirodalom, kritika, tanulmányok Megnyílt a 4. Fotószalon Márai Sándor születésnapjára emlékeznek MTI-HÍR Budapest. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) Fotótagozatának ez évi, sorrendben negyedik úgynevezett Fotószalon kiállítása július hatodikán nyüt meg Budapesten, a Vigadó Galériában. Az idei fotós mustrán hetven fényképész száz munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A fotóművészet szinte minden műfaja helyet kapott az ezúttal nem központi témakör köré szerveződött kiállításon. A vendégek így láthatnak többi közt az alkalmazott fotográfia, a riport témakörébe tartozó munkákat, zsánerképeket, portrékat, tájképeket, aktokat, valamint néprajzi dokumentumképeket is. A július 23-ig nyitva tartó kiállításon megtekinthetők például Ács Irén, Bara István, Chochol Károly, Hemző Károly, Eifert János, Inkey Alice, Kabáczy Szilárd, Jung Zseni, Módos Gábor, Kunkovács László és Tillai Ernő képei is. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete szakmai tagozatának első szalontárlatát 1997-ben rendezték meg huszonkét alkotó részvételével a Duna Galériában. A rákövetkező esztendőben szintén a Duna Galéria adott helyszínt a bemutatónak, tavaly pedig a városligeti Olof Palme házban tárták a közönség elé felvételeiket a fotóművészek. LAPAJÁNLÓ Egy tudatos író különös világa jelenik meg azokban a pályaképekben, arcképvázlatokban, melyet az Irodalmi Szemle közöl Márai Sándor századik születésnapjára emlékezve. Szeberényi Zoltán, Pomo- gáts Béla, Németh Zoltán és Fonod Zoltán foglalkozik az író életútjá- val. Szemelvények formájában az olvasó ízelítőt kaphat az ünnepelt író műveiből is. A szépirodalmi rovatban Esterházy Péter legújabb regényéből közöl részletet a folyóirat, köszöntve az írót ötvenedik születésnapja alkalmából. Gál Sándor, Tőzsér Árpád, Dénes György, Török Elemér, Csontos Vilmos versei mellett Aich Péter és Vladimír Párái novelláját is olvashatják. L. Erdélyi Margit a misztikum kérdésével foglalkozik az „Ádám-játékokban”, Lanstyák István pedig a nyelvi hiány kérdésével és annak kiküszöbölési módjával foglalkozik tanulmányában. Egy tizenhatodik századi kassai, német nyelvű jogforrást ismertet meg Weiwum Bence tanulmánya, Fried István pedig Sziklay László 1962-ben megjelent szlovák irodalomtörténetét vizsgálja a mai ösz- szehasonlító irodalomtudomány szempontjából. A folyóirat kritikai rovatában Tőzsér Árpád Orbán Ottó verseskötetéről és Alexa Károly kritikagyűjteményéről írt. Itt olvashatjuk Matús Mónika írását Bodor Ádám kötetéről, valamint Dusán Kovác reagálását Szarka László kötetére, melyben az 1867 és 1918 közötti évek magyar nemzetiségi politikáját vizsgálja a szlovák nemzeti fejlődés szempontjából. Elismeréssel szól a szerző arról, ahogy Szarka László a magyarosítás kérdését tárgyalja munkájában, azzal a szándékkal, hogy a hamis történettudattól megszabadítsa olvasóit és talán a szakmai közönséget is. A folyóirat a Kassán élő Duncsák Attila képzőművész alkotásait mutatja be. (dz) A losonci Kármán Színkör Zalán Tibor Halvérfesték című drámáját mutatta be, nagy vitát indukálva Kazincbarcikán a szöveg és a színpadi játék kapcsolódásáról.
