Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-10 / 157. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 10. Elnöki Aranyérem Veres Jánosnak Budapest. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke életműve elismeréseként posztumusz elnöki Aranyéremben részesítette Veres János szlovákiai magyar költőt, műfordítót. A Madách- és Pro Gömör-díjas költő halála után kaphatta meg a rangos elis­merést, amelyet július ötödikén vett át özvegye a Parlament Nándorfehérvári termében. Veres János, a második világháború után hangot és irányt adó költő a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezett meg a gömöri földről, önzetlenül harcolt a magyarságért. A magyarság életben tartása érdekében alapította meg a Tompa Mihály Klubot és a Fáklya irodalmi színpadot, aktív tagja volt a Csemadok rimaszombati járási veze­tőségének. (H. E.) Karel Kachyna új filmje a mozikban Már vetítik a hazai mozikban Karel Kachyna új, Hanele című film­jét, melynek forgatókönyve Ivan Olbracht elbeszélése alapján ké­szült. A balladisztikus történet Kárpátalján játszódik a húszas években. A fiatal zsidó Hana más vallású szerelme kedvéért el­hagyja ősei hitét és szülőfalujának zárt kis zsidó közösségét. Hanele szerepében a tehetséges cseh színésznő, Lada Jelínkova mutatkozik be, szerelmét Miro Noga alakítja, valamint feltűnik a filmben Milan Lasica, Tána Fischerová, Peter Simun és Jifi Ornest is. (SITA) MOZI POZSONY HVIEZDA: Gladiátor (am.) 17, 20 HV1EZDA KERTMOZI: A második legjobb dolog (am.) 21.15 MLADOST: Ég velünk! (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 28 nap (am.) 17,18.45 Minden héten háború (am.) 17, 20 Halálsoron (am.) 19.30 Egy bogár élete (am.) 17.30 Gladiátor (am.) 17.30 Főpályaudvar (braz.-fr.-sp.) 20.30 Sárkány visszatér (szlov.) 20 KASSA CAPITOL: Hurrikán (am.) 19 ÚSMEV: Gladiátor (am.) 16, 19 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II. (am.) 16.15, 19.15 DRUZBA: Halálsoron (am.) 16.15,19.30 TATRA: A fiúk nem sírnak (am.) 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ég velünk! (am.) 19 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: South Park (am.) 21.30 KIRÁI.YHF.I.MF.C - PRIVÁT: Galaxy Quest (am.) 20 GYŐR CINEMA CITY: Toy Story - Játékháború 2. (am.) 13.30 Szívedbe zárva (am.) 15.30, 17.45, 20 Mission Impossible 2. (am.) 13.10, 15.30, 17.50, 19, 20.10 Tök alsó (am.) 14,16, 18, 20 Tigris színre lép (am.) 13, 15, 17 A bűnös (am.) 19 Sikoly 3. (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Rád vagyok kattanva (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Hetedik érzék (am.) 14, 16, 18, 20 A Mars mentőakció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Gladiátor (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Brókerarcok (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Pitch Black - 22 évente sötétség (am.) 20 Július 12-én: református fiatalok ünnepe Kassán Tőkés László hirdet igét Színházi változatok a világról, az emberről és a mindkettőt megváltoztató gondolatról Kazincbarcikán - tizenötödször Az értékek bizonytalansága ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A magyar reformátusok jú­lius eleje wóta zajló IV. világtalál­kozójának programjában új elem­ként szerepel, hogy valamennyi egyházkerület egy-egy kiemelt rendezvény szervezésével járul hozzá a világtalálkozó sikeréhez. A Szlovákiai Református Keresz­tyén Egyház által előkészített fő­rendezvény helyszíne Kassa lesz, ahol július 12-én, szerdán nagy­szabású ifjúsági találkozó zajlik. Az év legfontosabb református egyházi rendezvényére az egész Kárpát-medencéből érkeznek ma­gyar fiatalok. A messziről jött ér­deklődőket a helyi gyülekezet csa­ládoknál szállásolja el a találkozó idejére. Délelőtt tíz órától neves vendég, Tőkés László, a Királyhá- gómelléki Református Egyházke­rület püspöke hirdet igét a kassai református templomban, az isten­tiszteleten fellépő kórust Berkesi Sándor karnagy vezényli. Délután három órai kezdettel ünnepi hang­versenyre kerül sor, melyen a deb­receni Kántust, a nagyváradi Su­lyok István Tanítóképző Főiskola kórusát, a helyi Fiatal Reformátu­sok Szövetségének kórusát, vala­mint Écsi Gyöngyit hallhatja a kö­zönség. A találkozóról az abaújszinai református lelkészi hivatalban kaphatnak bővebb tájékoztatást az érdeklődők, a következő telefon­számon: 095/ 6962525. (juk) A kazincbarcikai XV. ifj.Horváth István Nemzetkö­zi Színjátszó Fesztivál harma­dik évtizedét zárta június 28-a és július 2-a között. Nem tévedés, ez a kétévente meg­rendezett „csúcsfesztivál” érett felnőttkorban van. DUSZA ISTVÁN Egy felnőtt korú fesztivál - különö­sen, ha nemzetközi, s a szervezői gyakorlat szerint töredékesen világ­fesztivál is - ad magára, ad arra a fazonra, amit az évtizedek során a Magyar Művelődési Intézet, a Ma­gyar Színjátékos Szövetség, az AITA/IATA Magyarországi Köz­pontja, valamint Kazincbarcika Vá­ros Önkormányzata és az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyv­tár közösen formált a mai arculatá­ra. Ennek az arculatnak ma már jel­legzetessége a város vendégszere­tete, a szakmai nyitottság és a szak­mai fórum nyíltsága. Idén nagy sze­repe volt az utóbbiakban Solténsz- ky Tibor dramaturgnak, aki a meg­hívott előadásokat kiválogatta, va­lamint a Fodor Tamás rendező, Nánay István és Sándor L. István kritikusok alkotta háromtagú zsűri­nek. Nem kevésbé azoknak, akik a délelőtti szakmai fórumon aktívan bekapcsolódtak a vitába, ha más­képpen nem, akkor részvételükkel a zsűri kezdeményezte villámpon­tozás átlagoló döntéseinek megho­zatalába. A fesztivál mezőnyére jellemző volt az útkeresés s annak legkülönfé­lébb módozatai. Merész diákszín­házaktól a hivatásos társulatok ké- nyelmeskedő minőségi biztonságá­ig mindent nézhettünk. Mozgás­színházi iskolákat láthattunk egy­más mellett, mint amilyen a két ki­emelt díjat nyert együttes produkci­ója, illetve a fődíjat kapott társulat három produkciója volt. A buda­pesti Panboro Mozgásszínházi Tár­sulat vezetője, Uray Péter rendezé­sében és koreográfiájában mutatta be a Vendetta című produkciót, Lorca Vérnász című drámájának alapmotívumaira. Ez a csapat nem először nyűgözte le a kazincbarci­kai közönséget, de idén a megszo­kottnál kissé erőtlenebb volt az alaptörténet érzelmi feszültségeit a mozgás és a tánc feszes fonataival közvetítő játékuk. Más értelemben osztotta meg a szakmai közönséget a Kompánia Budakeszi, akik Gágyor Péter Szélkötő Kalamona című mesejátékát Táltosjáték cím­mel, a Ghymes együttes zenéjére formálták át közösségi és nemzedé­ki revelációvá. Ennek következté­ben akadtak olyanok, akik vitatták ennek a színpadi értékeit, de még azzal is megvádolták őket, hogy a politikai konjunktúrának akartak megfelelni, s a színpadi kommersz körébe utalták őket. Ugyanakkor a folklorizmusnak azzal a kivetülésé- vel találta szembe magát a néző, amely sem autentikus, sem archai­kus nem akar lenni. Színpadi kifeje­ző eszközeiket a néphagyomány, a néphit, a népzene és a néptánc alapján szervesítik a modem szín­házi formákkal. Sajnos nem tudták kikerülni a forma csapdáját, s a te­atralitás látványából hiányzott a drámai erő. Régi résztvevője a fesztiválnak a budapesti Szárnyak Színháza, amellyel tavaly a Jókai-napok kö­zönsége is megismerkedett. Kazinc­barcika idei fődíjasainak három olyan előadását is láthatta a közön­ség, amely a tánc, a mozgás és a szertartás változataira alapozódott. Műhelyjellegű bemutatójuk volt a Gruffacsor-variációk című, Lewis Caroll halandzsaverseire készült Kazincbarcika idei fődí­jasainak három előadá­sát láthatta a közönség. színészi látomássor, amelyben az árnyjáték, a verbalitás és a mozgás szervesült, minőségileg vitatható állapotban, előadássá. A csoport­beli generációváltást is prezentáló Gruffacsor mellett A nő szerepé­ben című előadásban Deák Varga Rita és a társrendező Csetneki Gá­bor, a Szárnyak Színháza megha­tározó egyéniségei tovább építet­ték azt az utat, amely nemzetközi sikereket is hoz a társulatnak. Har­madjára a kazincbarcikai fesztivált záró Tűzspirál című performance- ukkal nyűgözték le a közönséget. A látványos tűznyelések és a lán­goló spirál fényében egy igen ösz- szetett érzelmi telítettségű moz­gássort mutattak be, amely egy­ben beavatás is volt az egyik ős­elem segítségével önmagunk rej­tett lelki dimenzióiba. A fesztivál nemzetközi jellegét erő­sítette a zsűri döntése is, amikor a kiosztott öt színészi díj egyikével a Iasi-i Ludic Student Theatre román együttesből Daniel Tupilust jutal­mazta, aki férfiként A öreg Leonida és a forradalom című Caragiale- abszurdbeli Feleséget játszotta. Mi­nősítettek, de jelezték is azt a ten­denciát, amely a Kazincbarcikán fellépő külföldi társulatok esetleges színvonalából sokéves távlatban ki­rajzolódik. Az a tény, hogy két évvel ezelőtt az ostravai Bílé divadlo (Fe­hér Színház) osztatlan sikert ara­tott, nem egyenesítette ki a kérdője­leket, amelyek a külföldiek szerep­lése körül sorakoznak. Idén a leg­nagyobb csalódást az argentínai Santa Fé-ből érkezett La Corda Azul bábszínházi alapozottságú bohóctréfákat felfűző, az amerikai bábfilmek globalizáló hatásainak engedő gyerekelőadása okozta. Ál­talában értetlenkedő elutasítás fo­gadta a fesztiválon évtizedek óta vendégeskedő német Rolf Denne- man és csapatának technikai esz­közökkel megvalósított előadását egy magányos férfi többféle mó­don is vizualizált anyakomplexu­sáról. A szakmai botrányt csupán a zsűrinek az értékelésen mutatott tapintata akadályozta meg. Ezeknek a vendégeskedéseknek a tükrében látszik esetlegesnek a két külföldi magyar együttes idei ven­dégszereplése. Mind a kolozsvári Maszkura, mind a losonci Kármán Színkör mutatott már jobb formát is. A mieinkről elmondható, hogy akkor jutottak el Kazincbarcikára, amikor az útkeresés, a társulat megújítása, a korábbi, de most új­ra visszatért fiatal színészek adap­tálása a legnagyobb gondjuk. Azon azért lehet vitatkozni, hogy ez volt-e a legmegfelelőbb pillanat az ottani bemutatkozásra, amikor ko­rábban a Pinter-egyfelvonásosok- kal nemzetközi sikereket is arató együttes nem jutott el Kazincbarci­kára. Tény: ha egészséges a losonci csapat, márpedig a szellemiségük, a lelki kondíciójuk ezt tanúsítja, akkor a kazincbarcikai szereplés minden együtthatójával előrelen­díti a Kármán Színkört. Még akkor is, ha Zalán Tibor Halvérfesték cí­mű szövege bizonyos értelemben, mind a rendezői bizonytalanság oldaláról, mind a színészi kiegyen­súlyozatlanság felől nézve, kifo­gott rajtuk. Fontos volt azonban, hogy előadásuk kapcsán bontako­zott ki a szakmai értékelés egyik érdekfeszítő vitája a szöveg és az ennek alapján születő színjáték ha­tásáról. Ez pedig igencsak tanulsá­gos lehetett a számukra. Daniel Tupilus (jobbról a Feleség szerepében) a romániai lasi egyetemi színjátszói közül színészi díjat kapott. Partnere Cotolin Mindru mint Férj. (A szerző felvételei) Hetven szerző száz munkáját tekintheti meg a közönség Megjelent az Irodalmi Szemle 3-4. száma. Benne: kortárs szépirodalom, kritika, tanulmányok Megnyílt a 4. Fotószalon Márai Sándor születésnapjára emlékeznek MTI-HÍR Budapest. A Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesülete (MAOE) Fotótagozatának ez évi, sorrend­ben negyedik úgynevezett Fotósza­lon kiállítása július hatodikán nyüt meg Budapesten, a Vigadó Galériá­ban. Az idei fotós mustrán hetven fényképész száz munkáját tekint­hetik meg az érdeklődők. A fotó­művészet szinte minden műfaja helyet kapott az ezúttal nem köz­ponti témakör köré szerveződött kiállításon. A vendégek így láthatnak többi közt az alkalmazott fotográfia, a riport témakörébe tartozó munká­kat, zsánerképeket, portrékat, táj­képeket, aktokat, valamint népraj­zi dokumentumképeket is. A július 23-ig nyitva tartó kiállítá­son megtekinthetők például Ács Irén, Bara István, Chochol Károly, Hemző Károly, Eifert János, Inkey Alice, Kabáczy Szilárd, Jung Zseni, Módos Gábor, Kunkovács László és Tillai Ernő képei is. A Magyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesülete szakmai tagozatá­nak első szalontárlatát 1997-ben rendezték meg huszonkét alkotó részvételével a Duna Galériában. A rákövetkező esztendőben szintén a Duna Galéria adott helyszínt a bemutatónak, tavaly pedig a vá­rosligeti Olof Palme házban tárták a közönség elé felvételeiket a fotó­művészek. LAPAJÁNLÓ Egy tudatos író különös világa je­lenik meg azokban a pályaképek­ben, arcképvázlatokban, melyet az Irodalmi Szemle közöl Márai Sán­dor századik születésnapjára em­lékezve. Szeberényi Zoltán, Pomo- gáts Béla, Németh Zoltán és Fonod Zoltán foglalkozik az író életútjá- val. Szemelvények formájában az olvasó ízelítőt kaphat az ünnepelt író műveiből is. A szépirodalmi rovatban Ester­házy Péter legújabb regényéből közöl részletet a folyóirat, kö­szöntve az írót ötvenedik születés­napja alkalmából. Gál Sándor, Tőzsér Árpád, Dénes György, Török Elemér, Csontos Vilmos versei mellett Aich Péter és Vladimír Párái novelláját is olvas­hatják. L. Erdélyi Margit a miszti­kum kérdésével foglalkozik az „Ádám-játékokban”, Lanstyák Ist­ván pedig a nyelvi hiány kérdésé­vel és annak kiküszöbölési módjá­val foglalkozik tanulmányában. Egy tizenhatodik századi kassai, német nyelvű jogforrást ismertet meg Weiwum Bence tanulmánya, Fried István pedig Sziklay László 1962-ben megjelent szlovák iroda­lomtörténetét vizsgálja a mai ösz- szehasonlító irodalomtudomány szempontjából. A folyóirat kritikai rovatában Tő­zsér Árpád Orbán Ottó versesköte­téről és Alexa Károly kritikagyűj­teményéről írt. Itt olvashatjuk Matús Mónika írá­sát Bodor Ádám kötetéről, vala­mint Dusán Kovác reagálását Szarka László kötetére, melyben az 1867 és 1918 közötti évek ma­gyar nemzetiségi politikáját vizs­gálja a szlovák nemzeti fejlődés szempontjából. Elismeréssel szól a szerző arról, ahogy Szarka Lász­ló a magyarosítás kérdését tár­gyalja munkájában, azzal a szán­dékkal, hogy a hamis történettu­dattól megszabadítsa olvasóit és talán a szakmai közönséget is. A folyóirat a Kassán élő Duncsák At­tila képzőművész alkotásait mu­tatja be. (dz) A losonci Kármán Színkör Zalán Tibor Halvérfesték című drámáját mutatta be, nagy vitát indukálva Kazincbar­cikán a szöveg és a színpadi játék kapcsolódásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents