Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-10 / 157. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 10. Politika 5 Szabómihály Gizella nyelvész az egy évvel ezelőtt elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényről Elvben nyelvében élhet a nemzet Nyelv(ek)et éltet vagy inkább csak elv(iek)ben él az egy évvel ezelőtt, 1999. július 10-én elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény? E kérdés részleteiről Szabómihály Gizella nyelvésszel, a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport tagjával beszélgettünk, aki állami megbízásból a törvény hatékonyabb alkalmazhatósága érdekében forma- nyomtatványokat és határozati mintákat is fordít. KORPÁS ÁRPÁD Miként helyezhető a nyelvhasználati törvény az elmúlt nyolcvan esztendő csehszlováki- ai/szlovákiai jogtörténeti kontextusába? Az első, 1920. évi nyelvtörvényhez képest az összes azóta jóváhagyott jogszabály visszalépésnek számított, számít. A kisebbségi nyelvhasználatot Csehszlovákiában, Szlovákiában törvényileg csak az első köztársaság idején, 1920-ban, illetve ’26-ban rendezték. E jogszabályok eléggé széles körben engedélyezték a kisebbségi nyelvek szóbeli és írásbeli használatát. Ha korlátozottan is, ezek a szlovák állam éveiben is hatályban maradtak. ’48-tól ’89-ig egyetlen törvény sem rendezte ezt a területet, csak KB- és párthatározatok foglalkoztak a kérdéssel. A lenini nemzetiségi politika jegyében viszonylag nagyvonalú megoldásra törekedtek, de nagy ellentmondásokkal, hiszen a hetvenes-nyolcvanas években például nagy problémát jelentett a földrajzi nevek és feliratok ügye. Másrészt, a határozatokat nem hajtották végre. A ’90-es nyelvtörvény a korábbi állapotokhoz képest is nagy visszalépést jelentett, mert míg a kommunizmus idején a hivatalos érintkezésben írásban is használhatók voltak a kisebbségi nyelvek, e nyelvtörvény ezt tulajdonképpen már megtiltotta. A jogszabály szövegösszefüggéséből ugyanis az derült ki, hogy csak a többség nyelve használható, vagyis szűkítette a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét. Az 1995-ös államnyelvtörvény pedig még ennél is jobban. A tavalyi nyelvhasználati jogszabály a ’90- es nyelvtörvényhez képest többet nyújt, de jóval kevesebbet, mint a korábban kialakult gyakorlat és az igények alapján elvárható volna. Címe szerint a ’99-es törvény a kisebbségi nyelvek használatáról szól, valójában azonban csak a hivatali használatot szabályozza. A mostani kormánykoalíció még ellenzékben a ’95-ös államnyelvtörvényre egy olyan tervezettel válaszolt, amelyik a kisebbségi nyelvek használatát a hivatali érintkezésen kívül az oktatás- és művelődésügyre, a tömegtájékoztatásra és a bírósági eljárásokra is kiterjesztette volna. A politikai hátteret nyilván nem látom, de az egyeztetések során a jelenlegi koalíció pártjai - az MKP-n kívül - a Meciar-éra alatt hangoztatott érvet vették át: a kisebbségek nyelv- használati jogait a létező törvéSS A kisebbségi nyelv- használati és az államnyelvtörvény közti kapcsolat alapvető yy probléma. >> nyék elégségesen biztosítják. Csak azt, az alkotmánybíróság által is jelzett joghézagot voltak hajlandók .megszüntetni, hogy a kisebbségi nyelvek a hivatali érintkezésben nem használhatók. A hatályos törvény tehát csak az eredeti tervezet egy fejezetén alapszik, a fennmaradó rész a jogszabály jegyzeteibe került. Ön az egyik tanulmányában megjegyzi: pontatlan azoknak a településeknek a jegyzéke, amelyekben a kisebbségi nyelvek a hivatali érintkezésben is használhatók. Csak szóbeli közlésekre utalhatok. Nem tudni például, hogy a jegyzékbe kerülhet-e az eredetileg felvett egy német település. Két olyan község, ahol a horvátok részaránya meghaladja a húsz százalékot, nincs a listán. Alapvető probléma, hogy a törvény - s így a részét képező jegyzék is - a nemzetiségi, s nem az anyanyelvi arányszámokat veszi figyelembe, pedig anyanyelvűk alapján többen tartoznak az egyes kisebbségekhez, mint nemzetiségük szerint. 34 ezerrel több például a ruszin anyanyelvű, mint a nemzetiségű. Ha az anyanyelvet veszik figyelembe, valószínűleg több településen lett volna lehetőség a ruszin nyelv használatára. A kulturális tárca napjainkban olyan irányelvek kialakításán dolgozik, amelyek az államnyelvtörvényben foglaltak alkalmazását segítenék elő. A kisebbségi nyelvhasználati és az államnyelvtörvény közti kapcsolat alapvető probléma. A jelenlegi kormánykoalíció politikai álláspontja szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény előnyt élvez az államnyelvtörvény megfelelő rendelkezéseivel szemben, csak ez a törvényben így, kifejtve nem jelenik meg. Nagy tragédia, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomjavaslatára a parlamenti szavazáskor törölték a nyelvhasználati törvény kormánytervezetéből azt az eredetileg Max van der Stoel EBESZ-főbiztos szorgalmazására beemelt passzust, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezései előnyt élveznek a hasonló típusú más törvényekkel szemben. A kisebbségi nyelvhasználati törvény indoklásában és másutt is az áll, hogy ez egy lex specialis, de magának a törvénynek a szövege erről nem rendelkezik. A nyelv- használati törvény a ’95-ös államnyelvtörvénynek csak a pézbírsá- gokra vonatkozó ominózus rendelkezését helyezte hatályon kívül. A gyakorlatban a két törvény közti tisztázatlan kapcsolat valóban gondot okozhat. Egyrészt nem mindenki ismeri elfogadásuk hátterét, másrészt a hivatalnok a ’99- es törvény indoklásához nem jut hozzá. A kisebbségi nyelvhasználati törvény utal az államnyelvtörvényre, de csak egy jegyzetben. Az említetteken kívül Ön szerint az államnak még mi mindenre kellene figyelmeztetnie a hivatalokat? A nyelvhasználati törvény például nem tisztázza, mit fed az alkalmazhatóságra vonatkozó „hivatalos érintkezés” (úradny styk) fogalma. A törvénytervezet indoklása utal az \\ Kérdéses tehát, más hivatalok magukra vonatkoztatják-e a törvény előírá- . . sait. \\ államnyelvtörvényről született alkotmánybírósági határozatra, és annak alapján értelmezi is a hivatali érintkezést, ehhez azonban az egyszerű hivatalnok vagy ügyfél nem jut hozzá. A további rendelkezések csak a járási hivatalokról és az önkormányzatokról tesznek említést. Kérdéses tehát, más hivatalok magukra vonatkoztatják-e a törvény „hivatali érintkezésre” utaló előírásait. Nem világos az sem, mi számít a törvényben emlegetett „államigazgatási szervnek” (orgán verejnej správy). A Kvarda József-Gyuricsek Piroska szerzőpáros szerint az adóhivatal nem az, a belügyminisztérium ellenben annak tekinti. Nem tudom, hogy az adóhivatalok vagy a speciális feladatokat ellátó államigazgatási szervnek minősülő rendőrségek kaptak-e valamilyen eligazítást a törvényről. Mindenki csak az ön- kormányzatokkal foglalkozik, legfeljebb a járási hivatalokkal, a többi szóba jöhető szervvel nem. Második alkalommal rendezték meg a nyílt napot a külügyminisztériumban Fürdőtortúra Négyszáz kíváncsi Pozsony. Négyszáz látogató volt kíváncsi a külügyminisztérium épületére, ahol szombaton nyílt napot tartottak. Az érdeklődők pár szót válthattak a szlovák diplomácia vezetőjével, Eduard Kukannal és néhány pillanatra miniszteri székét is elfoglalhatták. Többeket érdekelt a vízumkérdés, a szlovák külképviseletek működése. Sokan arról kérdezték, mennyibe került a minisztérium épületének helyreállítása, Kukán viszont azt hangsúlyozta, fontos volt ezt a munkát elvégezni, hiszen a tárca a külföld előtt képviseli az országot. Egy 14 éves kislány pedig arról akart megbizonyosodni, hogy a külügyminiszter valóban hasonlít-e a Flinston család Frédijére. Azt mondta, tagadhatatlan a hasonlóság. (CTK) Mindenki tehetett fel kérdéseket a külügyminiszternek (TA SR-felvétel) Sobona őrzi tulajdonát Szliács. A szliácsi és kovácovái gyógyfürdő igazgatóságának épületét a hét végén Viliam Sobona és társai belül, a rendőrség pedig kívül őrizte. A rendőrök nyolcóránként váltották egymást s időnként az arra járók iratait is ellenőrizték. A gyógyfürdő privatizőre, Sobona és a csúcsvezetés a múlt hét csütörtöké óta az épületben alszik. Ekkor a nyitrai kerületi rendőrparancsnokság határozata értelmében a két biztonsági szolgálat kénytelen volt elhagyni a fürdő területét. „Az épületet magunk védjük mindaddig, amíg nem teszik lehetővé, hogy tulajdonunk védelmére rendes őrizetet biztosítsunk” - mondta Sobona, aki a rendőrparancsnokság határozatát az alkotmányos jog megsértéseként értelmezi, a rendőrség jelenlétét azonban nagyra értékelte. (TA SR) RÖVIDEN Lebecsülik Dzurinda képességeit Pozsony. Mikulás Dzurinda képességeinek lebecsülésével egyenlő az MKP és a KDH magatartása, ahogyan a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió előrehozott választásokkal kapcsolatos álláspontjára reagálnak. Ivan Gasparovicnak, a HZDS képviselőjének ugyanakkor meggyőződése, hogy mindkét pártban vannak emberek, akik szerint szükség van az előrehozott választásokra. Bugár Béla erre úgy reagált, ha Dzurinda akarna is idő előtti választást, nem tudná megvalósítani, mert arról csak a képviselők dönthetnek. (TA SR) Előrelépést az ellenzék érhet el Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter érezhető előrelépést vár a délszláv helyzetben, de erre csak a jugoszláv ellenzék egyesítésével van esély. A Jugoszlávia jövőjéről tartott kétnapos nemzetközi pozsonyi konferencián a szlovák diplomácia vezetője hangsúlyozta: a koszovói szerb menekültek helyzete nagyon összetett; Koszovónak továbbra is Jugoszlávia részét kell képeznie, és a szerbeknek vissza kell térniük otthonaikba. (CTK) Ismeretlen holttest a Dunában Pozsony. Szombaton egy 60 év körüli, ismeretlen férfi holttestét fogták ki a Dunából, a körtvélyesi tározó közelében. Az orvos nem talált külsérelmi nyomokat, a halál körülbelül öt hete állt be, azóta a holttest oszlásnak indult. (TA SR) Pangás a szlovák-ukrán határon Felsőnémeti/Ugar. Felsőnémetinél naponta mindössze tizenöt-húsz személyautó, azaz 80 utas lépi át a szlovák-ukrán határt. Ez az állapot június 28-a óta tart, amikor életbe lépett az ukránokkal szembeni vízumkényszer. Azelőtt naponta 350 személyautó és 30 autóbusz lépte át a határt, ami közel kétezer ukrán látogatót jelentett. A szinnai járásbeli Ugarnál (Ubl’a) a napi 500 autó helyett csak 50 érkezik Szlovákiába. (TA SR) Martonyi a státustörvény-tervezetről Budapest. Az előkészületben lévő státustörvény-tervezet legfontosabb célja, hogy megszüntesse a Magyarországon tartózkodó határon túli magyarok kiszolgáltatott helyzetét - mondta tegnap Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában. Martonyi elképzelhetőnek tartja, hogy a szabályozás majdani végső szövege évi három hónapnál hosszabb időszakra is munkavállalási lehetőséget biztosíthat a határon túliak számára. (MTI) A pápa a homoszexuálisokról Róma. II. János Pál tegnap a homoszexuálisok római rendezvény- sorozatára utalva keserűségének adott hangot „a jubileumi szentévet ért sérelem miatt”. A szentatya nem nevezte meg pontosan, hogy a Gay Pride egy hétig zajlott ünnepségsorozatára gondolt, mégis nyilvánvaló volt a dolog. (MTI) Elraboltak három francia újságírót Jolo. Muzulmán szélsőségesek túszul ejtették a Fülöp-szigetekhez tartozó Jolón a France 2 tv-állomás három riporterét. Az Abu Szajjaf csoport április 23-a óta tart fogságában 33 különböző nemzetiségű embert. Az AFP jelentése szerint a francia újságírók vasárnap reggel indultak el a dzsungelbe, hogy riportot készítsenek az iszlám szeparatistákkal, amikor elfogták őket. (MTI) Vihar a Sztropkói járásban Sztropkó. Több mint hatmillió koronás kárt okozott a Sztropkói járásban a szombat éjszakai vihar. A kár összege valószínűleg magasabb lesz, mert még nem ismert a mezőgazdaságban okozott pusztítás mértéke. Nizná Olsava községben szinte minden házat megrongált az erős szél. (SITA) Pártvélemények Roman Kovác kinevezéséről Nem emelnek kifogást TA SR-HÍR Pozsony. Amennyiben Roman Kovácot jelölik az egészségügyi miniszter posztjára, a Keresztény- demokrata Mozgalom (KDH) nem emel kifogásokat és támogatni fogja a jelölést. Kovác rendelkezik a szükséges tapasztalattal, mivel a parlament egészség- ügyi bizottságának elnöke - szögezte le Pavol Hrusovsky, a KDH alelnöke. Bugár Béla ezzel kapcsolatban elmondta, a Magyar Koalíció Pártja tiszteletben tartja a koalíciós szerződést, mely szerint a tárca vezetése a Szlovák Demokratikus Koalíciót (SDK) illeti meg. „Az SDK-nak kell döntenie és jelöltet állítania” - mondta Bugár. „Az ügy a kolaíció belügye, ezért neki kell azt megoldania” - reagált Ivan Gasparovic, a HZDS képviselője. „Ma az egészségügy olyan helyzetben van, hogy a miniszteri széket egy szakavatott és tapasztalt közgazdásznak kellene elfoglalnia, aki képes kivezetni az egészségügyet a válságból” - hangsúlyozta Gasparovic. Csemadok-EMKE együttműködési megállapodás Határok fölötti kézfogás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A RIS Csáky helyén szívesebben látná A. Nagy Lászlót Felmondott egyezség Törvénytervezet a politikai pártok finanszírozásáról Pénzalapok reformja ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Együttműködési megállapodást kötöttek pénteken a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Köz- művelődés; Szövetség (Csemadok) és a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) képviselői. A Csemadok nevében dr. Kvarda József, az Országos Tanács elnöke, az EMKE nevében pedig Kötő József elnök írta alá a dokumentumot. A megállapodás egyebek között leszögezi, hogy a szervezetek kölcsönösen tájékoztatják egymást éves programjaikról, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét, közös - Erdélyben, a Felvidéken és Magyarországon egyaránt megvalósuló - rendezvényeket szerveznek, támogtanak minden kezdeményezést, amely a Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését segíti elő. A megállapodást aláíró szervezetek vezetői évente legalább egyszer találkoznak, és egyeztetik elképzeléseiket a további együttműködésről, (me) SITA-HÍR Pozsony. A Roma Kezdeményezés (RIS) országos tanácsa szombaton felmonta a Szlovák Demokratikus Koalícióval (SDK) kötött választások előtti és utáni együttműködésről szóló egyezményt, melyet 1998 augusztusában kötöttek. Az egyezség felbontásának oka: az SDK nem teljesítette a dokumentumban vállalt kötelezettségeit. Alexander Patkoló, a RIS elnöke felszólította a romákat, a jövőben „ne dőljenek” be egyetlen parlamenti pártnak sem. A RIS többször felszólította Mikulás Dzurindát az ígéretek teljesítésére, és a többi párttal is tárgyalásokat kezdeményezett. A HZDS kivételével egy párt sem reagált leveleikre. A HZDS több posztot is felajánlott a RIS-nek az árnyékkormányban. Patkoló bírálta Vincent Danihel romaügyi kormánybiztos és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes tevékenységét is. A romák Csáky helyén szívesebben látnák A. Nagy Lászlót, aki szerintük nyitottabb a roma problémákra. Kassa. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter tájékoztatott az állami pénzalapok tervezett reformjáról, amelynek lényege a hatékonyság növelése, az átláthatóság, a költség- vetés átalakítása. Az anyagi eszközöket kevésbé hatékonyan használó állami pénzalapok jelentősen eladósodtak, esetükben a reform egyenlő a megszüntetéssel. Kivételt csak az atomhulladékok megsemmisítését finanszírozó alap jelent. A pénzügyminisztériumban elkészült a politikai pártQk anyagi támogatását szabályozó új törvény is, amelynek kulcsszava a mandátum szerinti juttatás. A pártok képviselőnként évi ötszázezer koronát kapnának, szigorodik a pénzelés egyéb forrásból, megszűnne a névtelen adakozás. A bevételekről minden párt köteles évente beszámolni, ennek elmulasztása a működési költségek megvonásával járna. (juk)
