Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-30 / 150. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 30. Újabb csecsen gyilkosságok Moszkva. Tizenöt orosz kato­nát öltek meg szerdán Csesenföldön a csecsen láza­dók közölte tegnap az orosz vezérkar. Az Interfax hírügy­nökség által idézett jelentés szerint a csecsen fegyveresek 23 támadást intéztek az orosz egységek ellen. A tizenöt ha­lott mellett 29-en megsebe­sültek. Ugyancsak szerdán Szerzseny-Jürt térségében több mint 120 embert vesztet­tek a szakadárok - állítják az orosz katonai források. (MTI) Neonácik Moszkvában Moszkva. A rendőrség Moszkvában 75 neonáci fia­talt vett őrizetbe. Az eset előz­ménye az volt, hogy mintegy 150 fiatal egy rockhang­verseny után Heil Hitler! kiál­tásokkal vonult végig az ut­cán. Közben elverték az útjá­ba kerülő járókelőket, és meg­rongáltak gépkocsikat. A szél­sőjobboldali rendbontók rátá­madtak egy rendőrségi járőr­kocsira is, és megsebesítettek egy rendőrt. (MTI) Helmut Kohl: koholt váciak Berlin. Helmut Kohl a német parlament vizsgálóbizottsága előtt tett tegnapi nyilatkoza­tában visszautasította az ille­gális pártadományokkal ösz- szefüggésben ellene felhozott vádakat, így azt is, hogy kor­mánya megvásárolható lett volna. A CDU volt elnöke kije­lentette: sem a Szaúd-Arábiá- nak eladott felderítő páncélo­sok exportja, sem a keletné­met Leuna kőolajfinomító privatizációja során nem foly­tak kenőpénzek. (MTI) Helmut Kohl (Archívum) Magyarok Magyarországon Budapest. A Vendégségben Budapesten című rendez­vénysorozat meghívottaiként a fővárosban tartózkodó 12 országból érkezett mintegy 560 magyar fiatalt fogadott tegnap az Országház Kupola­termében Áder János, az Országgyűlés elnöke. (MTI) Már biztos a csatlakozás Neszmély. Magyarország eu­rópai uniós csatlakozása im­már visszafordíthatatlan fo­lyamatnak látszik - véleke­dett Eckhard Jaedtke, az Eu­rópai Bizottság főtanácsadója a Komárom-Esztergom me­gyei Neszmélyen az Agrá- rium és vidékfejlesztés az EU-s csatlakozás fényében cí­mű konferencián. A szakértő kijelentette: megérti a tagje­lölt országoknak, köztük Ma­gyarországnak a csatlakozási időpont megnevezésével kapcsolatos sürgetését. Erre azonban az unió belső re­formjának kidolgozásáig vár­ni kell. (MTI) Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntését követően hét hónapos amerikai huzavona után újra a „szabadság szigetén" a hatéves kubai kisfiú Isten veled, Amerika! (CTK/AP-felvétel) Elián hazatért Kubába MTI-HÍREK Washington/Havanna. A hatéves kubai kisfiú, Elián González - az amerikai legfelsőbb bíróság állás­pontjának kihirdetése után - apja kíséretében szerdán délután elin­dult haza. Az amerikai főváros kö­zelében fekvő Dulles nemzetközi repülőtéren külön bérelt gép várt rájuk, hogy a szigetországba vigye őket. A washingtoni igazságügyi minisztérium közben nyilvános­ságra hozta, hogy a szövetségi kor­mánynak összesen 1,8 millió dol­lárjába került az Elián González- ügy kezelése. Szerdán este leszállt Havannában az a különrepülőgép, amellyel hét hónapi távoliét után édesapja, Juan Miguel González kíséretében hazaérkezett a hatéves Elián González. Eliánnal és édesapjával együtt érkezett Juan Miguel máso­dik felesége, aki férjével és kisba­bájukkal együtt április óta az Egye­sült Államokban várta a kisfiú sor­sának megoldódását. A repülőté­ren Elián nagyszülei, dédnagyma­mája, néhány további rokona, és a négy kisdiák szülei fogadták az ér­kezőket. Jelen volt néhány száz ku­bai iskolás is. Elián az élő tv-közve- títés tanúsága szerint szemmel lát­ható örömmel vetette magát nagy­szülei karjaiba. A kubai kormány a nap folyamán többször is felhívta a lakosság figyelmét, hogy tartóz­kodjon a hajótörésből megmentett gyermek hazatértének túláradó megünneplésétől. Maga Fidel Castro sem jelent meg a repülőté­ren, kijelentve, hogy nem óhajtja a gyermek hazatértét „politikai esz­közként” kiaknázni. A kormányza­tot Ricardo Álarcon parlamenti el­nök képviselte a rövid - mindössze hat percig tartó - repülőtéri foga­dáson. Eliánt a floridai parti őrség tavaly november 25-én mentette ki a ten­gerből, miután elsüllyedt az a bár­ka, amellyel Elián édesanyja, több más kubaival együtt, megpróbált illegálisan az Egyesült Államokba jutni. A hajótörésben a bárka uta­sainak többsége - a kisfiú édesany­ja is- életét vesztette. Augusztusban egyesítik a háború után kettéválasztott családokat és átadják a foglyokat is Közeledik a két Korea Szöul. Közeledés történt a két Korea képviselőinek a fog­lyok hazatelepítéséről és a családok újraegyesítéséről folytatott tegnapi megbeszé­lésein. MTI-HÍR A két állam vöröskereszt-küldöttsé­geinek találkozóján némi vita ala­kult ki arról, hogy a foglyok átadá­sára mikor kerüljön sor. Dél-Korea azt szeretné, ha ez szeptemberben megtörténne. Az észak-koreai kül­döttség a megbeszéléseken azt han­goztatta, hogy a foglyok átadásá­nak augusztus 15-ig, a háború után kettéválasztott családok tervezett újraegyesítéséig meg kell történnie. A dél-koreai fél szerint a foglyok ha­zaszállításának megszervezéséhez időre van szükség. Független cso­portok szerint nyolcvannyolc ko­rábbi észak-koreai fogoly él délen. Közülük 59 akar visszatérni észak­ra. Az egykori észak-koreai foglyok többsége Phenjan számára kémke­dett, ezért ítélték őket 20-40 évi börtönre. Mintegy száz kettészakí­tott család újraegyesítésének dátu­mául augusztus 15-ét jelölték. A családegyesítés lebonyolításának időpontjában a két küldöttségnek még nem sikerült megállapodnia, de a déli küldöttség vezetője derű­látóan nyilatkozott a közeli megál­lapodás lehetőségéről. A két kül­döttség egy észak-koreai üdülőhe­lyen folytatja a tárgyalásokat. Köz­ben Dél-Koreában tegnap a parla­ment jóváhagyta Li Han Dong mi­niszterelnöki kinevezését. A parla­menti szavazáson 139 képviselő tá­mogatta a kinevezést, 130 ellene szavazott. Az új kormányfő az Egyesült Liberális Demokraták el­nevezésű kis párt tagja. Dél-Koreá- ban a kormányfői tisztségnek nincs komolyabb politikai súlya. 720-an vesztették életüket Halálba menekültek Jakarta. Elsüllyedt a kelet-indoné­ziai vizeken tegnap egy 720 malukui menekültet szállító hajó. A menekültek a Maluku-szigeteken lévő Duma faluból jöttek, ahol moszlim fegyveresek, június 19-én több mint száz embert megöltek. A szerencsétlenség 2300 kilométerre Jakartától északra történt. Egyelőre nem tudni, hogy bárki is túlélte vol­na a katasztrófát. (MTI) EU-lndia csúcstalálkozó Félnapos párbeszéd Lisszabon. - Az indiai parlament hamarosan vitát kezd arról, or­szág csatlakozzon-e az ország az atomfegyver-kísérletek betiltásá­ra vonatkozó szerződéshez - mondta Atal Behari Vadzspaji in­diai miniszterelnök szerdán Lisz- szabonban, az Európai Unió és In­dia első csúcstalálkozóján. A fél­napos lisszaboni csúcstalálkozón a felek elsősorban kereskedelmi és biztonsági kérdésekre összponto­sítottak. Dzsaszvant Szingh indiai külügyminiszter szerint India csak akkor hajlandó tárgyalni Pakisz­tánnal a kasmíri térségről, ha szomszédja beszünteti az ellensé­geskedést. (MTI) MTI-TUDÓSiTÁS Berlin. A legmagasabb német ki­tüntetést vette át szerdán este Ber­linben a német szövetségi elnöktől Göncz Árpád, a Magyar Köztársa­ság elnöke. Johannes Rau a Német Szövetségi Köztársaság Érdem­rendje Nagykeresztjének különle­ges fokozatával tüntette ki a ma­gyar államfőt, ezzel ismerve el a két ország kapcsolatainak elmélyítésé­ben szerzett érdemeit, a demokrá­cia és a szabadság ügyéért tanúsí­tott bátor kiállását, Magyarország fejlődésére és Európa új arculatá­nak kialakítására gyakorolt befo­lyását. Az ünnepségen Rau elmond­ta: Göncz Árpád példát mutatott a németeknek azzal, hogy annak a rendszernek a képviselőivel szem­ben, amely őt is elnyomta, a megbé­Terrorizmusellenes törvény Dinstbier bírálata Belgrad. Jin' Dienstbier, az ENSZ- nek a volt Jugoszlávia területén il­letékes emberi jogi különmegbí- zottja egy tegnapi belgrádi inteijú- ban bírálta a tervezett jugoszláv terrorizmusellenes törvényt, ám kifogásolta a nemzetközi közösség Szerbia-politikáját, és a szankciók eltörlését sürgette. Dienstbier ve­szélyesnek vélte a jugoszláv parla­ment által várhatóan ma elfoga­dandó terrorizmusellenes tör­vényt, mert a törvényt az ellenzék terrorizmussal való megvádolásá­ra és független újságírók elnémítá- sára használhatják fel - vélte töb­bek között Jiíí Dienstbier ENSZ- megbízott. (MTI) kélést választotta. „Ezzel hozzájá­rult ahhoz, hogy Magyarországon békés körülmények között mehe­tett végbe a politikai átmenet a dik­tatúrából a demokráciába” - hang­súlyozta a német szövetségi elnök. A továbbiakban arról beszélt, hogy Göncz Árpád bátor magatartása nem csak a magyar nép felszabadu­lásához járult hozzá, de abban is se­gített, hogy valamennyi kelet- és közép-európai állam megszabadul­jon a diktatúrától. Ezáltal pedig fel- becsülheteden szolgálatot tett Né­metország újraegyesítése érdeké­ben is. Válaszában Göncz Árpád megköszönte a méltatást és a kitün­tetést. Mint mondta, ami az 1989. nyarán és őszén lezajlott drámai események óta történt a magyar külpolitikában, abban konszenzus van az összes politikai párt között. Oroszország a biztonsági rendszer mellett Moszkva. A Korea-közi csúcstalálkozó meggyengítette azoknak az érveit, akik a rakétavédelmi rendszer létrehozása mellett kardos­kodnak - közölte tegnap Igor Ivanov orosz külügyminiszter, miu­tán Moszkvában tárgyalt dél-koreai kollégájával, Li Dzsung Binnel. Ivanov szemlátomást Washingtonra célzott, amikor arra a kérdésre válaszolt, hogy Putyin orosz elnök közelgő phenjani látogatása al­kalmával nyomást fog-e gyakorolni az észak-koreai vezetésre, hogy álljon el a hadászati rakétarendszer fejlesztéséről. Az orosz külügy­miniszter hozzátette: Oroszország síkraszáll amellett, hogy meg­bízható biztonsági rendszer jöjjön létre a Koreai-félszigeten. (MTI) Fontos szolgálatot tett Németország egyesítésében is Kitüntették Gönczöt Bekerül az első iszlám ország az Európa Tanácsba Jóváhagyott tagfelvétel MTI-HIR Párizs. Megszavazták Örményor­szág és Azerbajdzsán felvételét az Európa Tanácsba a testület parla­menti közgyűlésének szerdai ülésén a képviselők: Azerbajdzsánnal most először kerül majd be iszlám ország a strasbourgi szervezetbe. A két or­szágot gyakorlatilag egyhangú sza­vazással vették fel a képviselők - igaz, tulajdonképpen csak megelő­legezték számukra a bizalmat, hi­szen mind Bakunak, mind Jereván­nak számos nemzetközi egyez­ményt, emberi jogi dokumentumot kell még beépítenie saját törvényei közé. Mindenesetre a közgyűlés jó­váhagyása után most a szervezet döntéshozó testületének, a minisz­teri bizottságnak kell majd hivatalo­san is felkérnie Örményországot és Azerbajdzsánt a belépésre, s ezt kö­vetően válik majd hivatalossá a csat­lakozás. A két ország a szervezet 42. és 43. tagállama lesz. Putyin patthelyzetet alakított ki az orosz dumában Átalakítaná a Házat Elfogadták a tervezetet, a büntetőintézkedések azonban egyelőre érvényben maradnak Elmozdulás a szankciók ügyében MTI-HÍR Moszkva. Az orosz elnök nem áll el a felsőház átalakításával kapcsola­tos terveitől, és arra számít, hogy az állami duma kétharmados több­séggel felülbírálja a felsőház szer­dai döntését. Az orosz törvényho­zásban heves szópárbaj alakult ki a föderációs tanács (felsőház) dönté­se után. Egyes alsóházi tagok egye­nesen lázadással vádolták a szená­torokat, mások azt hangoztatták, hogy a felsőház nem gondolta át, hogy mit tesz. A felsőháznak min­denesetre nem sok választási lehe­tősége volt. Vagy azt tehette volna, hogy hagyja magát az államfő és az alsóház által „pórázon vezetni”, va­gyis megszavazza a törvényterve­zetet, s ezzel gyakorlatilag maga alól rántja ki a szőnyeget: tulajdon­képpen feloszlatja önmagát. A má­sik lehetőség: belemegy egy megle­hetősen kétes kimenetelű vitába az államfővel és az alsóházzal. Az utóbbival azért, mert képviselői harmadik olvasatban elfogadták a hatalmi vertikum megerősítéséről szóló törvényt. Vlagyimir Putyin vélhetően arra számít, hogy az al­sóház kétharmados többséggel fe­lülbírálja, gyakorlatilag hatályon kívül helyezi a felsőház döntését, s ezután már csak neki kellene aláír­ni a jogszabályt. MTI-HÍREK Lisszabon/Párizs. Portugália teg­nap bejelentette, hogy az Európai Unió 14 tagországa elfogadta azt a tervet, amely elvezethet az Auszt­riát sújtó kétoldalú politikai szank­ciók feloldásához. A terv értelmé­ben egyelőre érvényben maradnak a büntetőintézkedések, de a Tizen- négyek felkérik az Emberi Jogok Európai Bíróságát arra, hogy ké­szítsen jelentést az „európai érté­kek” ausztriai tiszteletben tartásá­ról. A 13 másik kormányfő felha­talmazta portugál kollégáját, Antonio Guterrest: kérje fel az em­berijogi bíróság elnökét három je­lentéstevő kinevezésére. A három­tagú bizottság azt vizsgálja majd, hogy az osztrák kormány „elköte­lezett-e a közös európai értékek, különös tekintettel a kisebbségek, a menekültek és a bevándorlók jo­gai iránt”. A bíróság Ausztria bele­egyezésétől teszi függővé, hogy az Európai Unió soros portugál el­nökségének kérését teljesítve való­ban kijelölik-e a szakértőket. A bí­róság egyik szóvivőjének szerdai bejelentése szerint „elképzelhetet­len, hogy a bíróság elnöke szakér­tőket jelöljön ki, ha az egyik érin­tett ország ezt ellenzi”. Mint közöl­te, az elnök, a svájci Luzius Wildhaber ebben az ügyben több telefonbeszélgetést is folytatott a soros portugál elnökséggel. A szakértők különösen a bevándo­roltak, a menekültek kérdéseit, va­lamint a kisebbségek jogait vizs­gálják majd. A portugál javaslat el­mozdulást jelent az Ausztria elleni szankciók ügyében, mert felcsil­lantja a megszorító intézkedések feloldásának lehetőségét. Ugyan­akkor ezzel az elképzeléssel az Eu­rópai Unió elvetette a szankciók azonnali megszüntetést, amit pe­dig Bécs szeretett volna, s lényegé­ben elodázná a döntést Franciaor­szágra, a következő soros EU- elnökre hagyva e kényes téma to­vábbi kezelését.

Next

/
Thumbnails
Contents