Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-03 / 127. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 3. Gazdaság és fogyasztók Q Az öntözőberendezések kihasználását akadályozza a támogatás igénylése során tapasztalható bonyolult ügyintézés A szárazság okozta veszteség elérheti a 2,2 milliárdot Egyre sürgetőbb a reform A meglévő öntözőberendezések nagyobb mértékű kihasználását akadályozza a támogatás igénylése során tapasztalható túlbonyolított ügyintézés (Fotó. TASR) Pozsony. A Csallóközben kiépített öntözőberendezések átlagos életkora meghaladja a 20 évet. Karbantartásukra már évek óta nem áll rendelkezésre elegendő pénz, így szinte törvényszerű volt, hogy a hetek óta tartó szárazság által „kikériyszerí- tett” üzembe helyezésük problémákat okozott. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A Selmecbányái Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat Duna folyamvidéki lányvállalata (Povodie Dunája) az állami alapból az idén még egyetlen koronát sem kapott karbantartási munkálatokra. Miközben - Karol Kvasnica, a meliorációs részleg vezetője szerint - 2000- ben legkevesebb 92 millió koronára volna szükségük. Nem számíthatnak biztos bevételre a vízdíjakból sem; az elmúlt két évben pélEgyáltalán nem biztos, megkapják-e és milyen mértékben a dotációt. dául ebből a titulusból mintegy 18 millió koronás adósságot halmoztak fel velük szemben a térség gazdálkodói. Az állam ugyan dotáció formájában hozzájárulhat az öntözővíz árához, mégpedig legfeljebb az ár 70 százalékát kitevő összegben (ami jelenleg 2 koronának felel meg), és ugyanilyen mértékben támogathatja az öntözőberendezések üzemeltetése során felhasznált villanyáram árát is, ám erre a támogatásra nincs jogigényük a mezőgazdasági vállalkozóknak. Ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem biztos, meg- kapják-e, és ha igen, milyen mértékben a dotációt. A meglévő öntözőberendezések nagyobb mértékű kihasználását akadályozza a támogatás igénylése során tapasztalható túlbonyolított ügyintézés, emellett a vízgazdálkodási vállalat, az öntözőberendezések üzemeltetői, a víz felhasználói, valamint a földművelésügyi minisztérium regionális osztályai között kialakult szövevényes kapcsolat- rendszer. Ez utóbbiak biztosítják az illetékes adóhivatalok részére a szükséges pénzt, majd az adóhivatalok szabadítják fel a támogatás összegét az öntözőberendezések üzemeltetői és az öntözővíz végső felhasználói számára. Karol Kvasnica szerint ezt az egész hosszadalmas adminisztratív eljárást alapjaiban meg kellene változtatni. Mégpedig oly módon, hogy a gazdálkodók teljes árat fizetnének a villanyáramért, de ezzel szemben a víz díja a minimumra csökkenne. Ezáltal csökkenne az állami költségvetés adott fejezetére nehezedő nyomás és áttekinthetőbbé válna a pénz útja is. A termelők világosan lámák, miért mennyit kell üzemi és lényegesen lecsökkenne a papírmunka. De ami még ennél is fontosabb: kiküszöbölhető lenne az állami hivatalnokoknak a dotációk megítélése során tapasztalható szubjektív hozzáállása. Természetesen az államnak kompenzálnia kellene azt a veszteséget, amely a víz díjának csökkentése következtében a vízgazdálkodási vállalatoknál keletkezne. Erre azért van szükség, mert a vállalat a vízdíjból fedezi a folyópartokon végzett közhasznú munkákkal összefüggő kiadásait. Fontos lenne továbbá, hogy a talajok termékenységének fokozására szolgáló állami alap (Státny fond zveladovania a zúrodnenia pődy) folyamatosan hozzájáruljon az öntözőberendezések javításához és karbantartásához, (v-s) Az állam aktatologató, esőre váró politikája mellett kisül a határ és az ország búzából behozatalra szorulhat Nemcsak ígérgetésre van szükség KRASCSENICSI GÉZA Dunaszerdahely. Áprilisban a belvizek, májusban az aszály és az öntözőberendezések kihasználadan- ságából eredő várható terméscsökkenés keserítette a Komáromi járás agrártermelőinek mindennapi életét. Bárhogyis alakuljon a további napok időjárása, gabonafélékből igen jelentős, 25-30 százalékos kiesés mutatkozik, ami az állattenyésztés szempontjából sem elhanyagolható. Különösen nem, ha a kormány tovább halogatja az állami tartalékalap készleteinek a felszabadítását. Hiányzik a gyors és pozitív döntés. Nemcsak az állatállomány takarmányozása kerülhet veszély- • be, hanem fennáll annak az eshetősége is, hogy az ország kenyér- gabonából drága pénzen behozatalra szorul. A földművelésügyi tárca mellett létrejött válságstáb szakemberei is leginkább ígérgetnek, szerepük az aszály okozta károk elhárításában késve, nem eléggé rugalmasan mutatkozik meg. Nagy többségben a meglévő öntözőberendezéseket nemcsak műszaki, hanem anyagi okok miatt sem tudják üzemeltetni, mert a gazdaságok a dotáció ellenére is képtelen fizetni a víz- és az energiadíj magas összegét - tájékoztatott Földes Csaba mérnök, a Komáromi Regionális Agrárkamara igazgatója. Elmondta: a járás 85 ezer hektárnyi mezőgazdasági területéből 28 ezer hektár öntözhető lenne, ebből csupán alig 24 ezer hektáron működőképesek az öntözőberendezések. Május végével a Az ígéret csak ígéret maradt, a növényzet így tovább sínylődik. gazdaságok mindössze 3253 hektáron használták ki azokat. Ennek oka a pénzhiány. A termelők még akkor sem tudják megfizetni a 2 koronás köbméterenkénti árat, ha az állami támogatással több mint a felére csökken. Másrészt a meglévő vízforrások, kanálisok elhanyagolt állapotban vannak. Ez hátrányos a szivattyúállomások üzemeltetéséhez. A járás 35 kanálisából az idén tizenegyet kellett volna kitisztítani, eddig csupán hétre futott a pénzből. Az öntözőberendezések kihasználtsága jóval alatta marad a növényzet vízigényének. A100 milliméter csapadék pódása hektáronként több mint 2000 korona többletköltséget jelent. A dotációk felhasználása sem zökkenőmentes. Csakis akkor öntözhetnek, ha előzetes pénzeszközökkel rendelkeznek a termelők, mert a támogatás különbözetét előre kell kifizetni. A támogatás összegét az öntözés után kapják meg. Ez azt jelentheti, akinek nincs pénze, nem öntözhet. A tárca szakembereinek a krízis- helyzetben nemcsak ígérgetni, hanem villámgyorsan cselekedni kellene. A felszíni vizekből történt öntözést mindenképpen ingyen kellene biztosítani, ahelyett halogató, taktikázó, aktatologató, esőre váró politika folyik a kulisszák mögött, miközben kisül a határ és az ország akár búzából behozatalra szorulhat. Pontos adatokkal korai lenne még szolgálni, de annyi biztos, mind kalászosokból és repcéből gyenge termés várható. A termés- csökkenés nemcsak az aszállyal, az öntözés elmaradásával magyarázható, hanem azzal, hogy a gazdaságoknak már huzamosabb ideje nincs pénzük elegendő mennyiségű és minőségű tápanyagvisszapótlásra. A talaj tápanyagkészlete kimerülőben van, így a szárazság jobban megviseli a növényzetet, mint a korábbi években. A legfrissebb felmérések szerint a tavaszi árpa és az őszi repce vetőterületének 12-20 százaléka megsemmisült. Ha az időjárás csapadékosabbra fordulna, vagy pedig ingyenesen kihasználhatnák a felszíni vizeket, akkor takarmánykeveréket kell vetni, máskülönben az állatállomány létszámát is veszély fenyegeti. A rízis- helyzetben arra van szükség, hogy azonnal lehetővé tegyék az öntözővíz ingyenességét, amit Duna- szerdahelyen tett látogatásukkor megígértek a tárca emberei. Az ígéret csupán ígéret maradt, a növényzet tovább sínylődik. Azonnal vizet igényelne a kukorica, cukorrépa, napraforgó, de a zöldség- és gyümölcstermést is veszélyezteti a további aszály. Átmeneti lehűlés, 5- 10 milliméter csapadék csupán 1-2 napra felfrissítheti a növényzetet, ezért ahol csak lehet, esős időben is üzemeltetni kell a berendezéseket. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 1-én 18-22 Sk/kg Komárom június 1-én 15-20 Sk/csomó Zseliz június 1-én 20 Sk/csomó Rimaszombat június 1-én 18 Sk/kg Losonc június 1-én 10-18 Sk kg Kassa június 1-én 16-17 Sk/kg petrezselyem 12 Sk/csomó 15 Sk/csomó X 25 Sk/kg 18-20 Sk/csomó 30-32 Sk/kg újburgonya 24-26 Sk/kg X X 20 Sk/kg 24-25 Sk/kg 30 Sk/kg fejessaláta 6-8 Sk/fej 3-5 Sk/fej X 6 Sk/fej X 7 Sk/fe paprika 110-120 Sk/kg 79 Sk/kg 7-10 Sk/db 70-90 Sk/kg 70-105 Sk/kg 8 Sk/db karalábé 6-8 Sk/db 3-5 Sk/db 6 Sk/db 6 Sk/db 6-13 Sk/db 6 Sk/db zeller 40 Sk/kg 3 Sk/szelet X 10 Sk/kg 15-16 Sk/db 30 Sk/kg káposzta 16-20 Sk/fej 15 Sk/kg X 18 Sk/kg 12 Sk/kg 16 Sk/kg görögdinnye 29 Sk/kg X X X X X zöldborsó 50-60 Sk/kg 30 Sk/kg X X X 60 Sk/kg hagyma 12-18 Sk/kg 15 Sk/kg 14 Sk/kg 15 Sk/kg 14-15 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 4060 Sk/kg 5560 Sk/kg 60 Sk/kg 50 Sk/kg 58-59 Sk/kg 6065 Sk/kg cseresznye 30-40 Sk/kg 20 Sk/kg X 40-45 Sk/kg 20 Sk/7 dl 38 Sk/kg karfiol 25-35 Sk/db 10-35 Sk/fej 20-25 Sk/db 45 Sk/fej 32-38 Sk/db 30 Sk/fej dióbél 160-170 Sk/kg X 100 Sk/kg X 120 Sk/kg 130 Sk/kg kel 25 Sk/drb 10 Sk/db X X 17 Sk/db 25 Sk/db alma 25-28 Sk/kg 27 Sk/kg X 24 Sk/kg 24-32 Sk/kg 26-30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg X X X X X eper 40-50 Sk/kg 40-50 Sk/kg X 30 Sk/I 20-28 Sk/7 dl 50 Sk/kg uborka 20-25 Sk/kg 20 Sk/kg 30-35 Sk/kg 28 Sk/kg 28-30 Sk/kg 26-30 Sk/kg tojás 2,70 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 3,00 Sk/db 2,60 Sk/db retek X 5 Sk/csomó 5 Sk/csomó X 6 Sk/csomó X Kérdéses a kárrendezés ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet és a földművelésügyi minisztérium szakembereinek becslése szerint a szárazság okozta károk elérhetik a 2,2 milliárd koronát, de az időjárás további alakulásától függően akár nagyobb veszteséggel is számolni lehet. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara regionális kirendeltségein keresztül tovább pontosítja ezeket az adatokat, és már most felszólítja a kormány arra, hogy tegyen meg mindent a károk enyhítése érdekében. Félő, hogy a végrehajtó hatalom a dotációk rovására próbálja majd meg rendezni az időjárás okozta károkat. Ez azonban számunkra elfogadhatatlan - nyilatkozta Pavol Magdolen, az Agrárkamara elnöke. - Hiszen a kormány által a napokban jóváhagyott mezőgazdasági törvény módosításából is kimaradt az állami támogatás összegének valorizációja. Egyre gyakrabban hallani arról is, hogy nem teljesül az állami költségvetés bevételi oldala, ezért népszerűtlen intézkedésekre van szükség, beleértve az agrárágazatnak szánt összegek egy részének befagyasztását. Amennyiben a szárazság okozta károk enyhítése érdekében még az amúgy is szűkös dotációs kerethez is hozzányúlnának, újabb csapás érné a hazai mezőgazdaságot. Az Agrárkamara illetékesei szerint a mostani rendkívüli időjárás ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az ágazat részére speciális alapot kell létrehozni, amely hasonló helyzetekben kisegítené a gazdálkodókat. Igaz ugyan, hogy a kormány és az Agrárkamara közt folytatott tárgyalások során megegyezés született a biztosítási díj egy részének jóváírásáról, ez azonban csak csepp a tengerben. Az őstermelésben előforduló kockázati tényezők közül ugyanis jó néhányra egyszerűen nem lehet biztosítást kötni, ha viszont megtörténik a baj, a vállalkozóknak kevés esélyük van a kártérítésre. Az utóbbi napokban a legfelsőbb állami vezetők nyilatkozatot nyilatkozatra halmoztak arról, mit tettek és mit kívánnak még tenni annak érdekében, hogy Szlovákia még júniusban OECD taggá váljon. De egy szóval sem említették, miként kívánják rendezni a mezőgazdaságban keletkezett milliárdos károkat, amelyek pedig teljes csődbe vihetik az ágazatot - nehezményezte az Agrárkamara elnöke, (v-s) NÖVÉNYVÉDELEM Ismételt védekezés Az almamolyhemyók elleni szokványos szerek haználata esetén általában ismételt permetezésre van szükség, amit hozzá- vetőeg két héttel az első permetezés után kell elvégeznünk. Az első szignalizácoós körzet számára - ahová a Dunaszerdahelyi és Komáromi járások, valamint a Galántai, Vágsellyei és az Érsekújvári járások déli területei tartoznak - ezért már június 5. után permetezhetünk. A második szignalizációs körzetbe tarztozó Pozsonyi, Nagyszombati, Nyitrai Lévai, Losonci, Rimaszombati és Nagymihályi járásokban ezt június 8-ka után tehetjük meg. A következő szerekkel védekezhetünk: Actellic 50 EC, Reldan 40 EC, Sumithion Super, Ultradd 40 WP, Zolon EC, valamint Agre- vo, Decis 2,5 EC, EW 50,25 FLOW, Delta plus 5 EC, Cyper 10 EM, Cyprin 10 EC, Karate 2,5 EC és 2,5 WG, Talstar 10 EC, Vaztak 10 EC 10 SC, Nurelle D valamint Trebon 10 F. (RN) AGRÁRMORZSÁK Csődeljárás a kassai borüzem ellen Kassa. Csődeljárást indított a kassai kerületi bíróság a kassai borüzem ellen. Az eddig ismert adatok szerint a cég több mint 200 millió korona határidőn túli tartozást halmozott fel hitelezőivel szemben, de a közeljövőben további hitelezők jelentkezésére lehet számítani. A csődeljárást egy vállalkozó és három szövetkezet kezdeményezte. (TASR) Növekszik a hazai sajtgyártás Pozsony. 1990-hez képest 231 százalékkal növekedett a hazai sajtgyártás. Ez egyrészt a belföldi fogyasztás, másrészt a kivitel növekedésének köszönhető. A legnagyobb kereslet a füstölt sajtok iránt mutatkozik, ugyanakkor- a tíz évvel ezelőtti mennyiséghez képest - csaknem 40 %-kal csökkent az ömlesztett sajtok előállítása. Jelentős tartalékok vannak a túró- és a túrókrémek gyártása terén is. A zsolnai székhelyű Tejipari Kutatóintézet adatai szerint 1990 óta 70 százalékkal csökkent a tejpor kivitele. Az elsődleges ok a tejtermelés viszszaesése, de ugyancsak közrejátszik az a tény is, hogy állami támogatás nélkül veszteséges e termék kivitele. A tejtermékek esetében egyébként több mint 700 millió koronás pozitívumot mutat a külkereskedelmi mérleg. (RN) Magasan vezet a narancs Pozsony. Annak ellenére, hogy az 1993-as 2,88 literhez képes 1999-re 12,54 litere növekedett az éves hazai gyümölcsléfogyasztás, még mindig 2,5-5-ször kisebb, mint például a németországi, ausztriai vagy franciaországi fogyasztás. A gyümölcskoncentrációt alapul véve tavaly a nektárok (39,3%) voltak a legkelendőbbek, majd a 100 százalékos gyümölcslevek (35,7%) és a limonádék (25%) következtek. Ez mindenekelőtt anyagi okokra vezethető vissza. Az ízek közül a narancs vezet 46 százalékos részesedéssel, a második a multivitamin (13,1%), a harmadik pedig az alma (13%). (RN) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. június 5-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró Árfolyam 42,752 Valuta Magvar forint (100) Árfolyam 16,491 Angol font 68,415 Német márka 21,859 Cseh korona 1,184 Olasz líra (1000) 22,080 Francia frank 6,518 Osztrák schilling 3,107 Japán ien (100) 42,067 Spanyol peseta (100) 25,694 Kanadai dollár* 30,661 Sváici frank 27,187 Lengyel zloty 10,449 USA-dollár 45,697
