Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-22 / 143. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 22. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vasmű vagyona a Steel Kft-ben Kassa. Már a közeli napokban létrejön a kassai Steel Kft., a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. és a VSZ Ocel’ Rt. közös vállalata. A társaság létrehozása újabb lépésnek számít a vasmű restruktura- lizációja és az amerikai U.S. Steel befektetése során - nyilatkozta Anton Lukác, a vasmű egyik alelnöke. Az új társaságra a vasmű ingó és ingatlan vagyonának egy részét, valamint a VSZ Ocel egészét átruházzák. A vasmű alkalmazottainak nagy részét is átveszi az új cég. (SITA) Ivan Miklós az ipari parkokról Pozsony. A kormány az ipari parkok létesítését támogató speciális alap létrehozását tervezi. Ezt a városokkal és falvakkal együtt a kormány is támogatná, és a befolyt összegből a telkek felvásárlását és az ipari parkok számára szükséges infrastruktúra kiépítését finanszíroznák. Az alap finanszírozásában a kormány 60, a községek pedig 40%- ban részesednének, ám erről még tovább tárgyalnak. Az ipari parkokat a kiépítés után külföldi befektetőknek adnák el. (SITA) A Coca-Cola Észak-Koreában Szöul. Első amerikai vállalatként a Coca Cola üdítőitalgyártó startolt exportjával az eddig elzárt észak-koreai piacra, a két Korea közötti kapcsolat közelmúltbeli konszolidálódását és az amerikai kereskedelmi szigor enyhülését kihasználva. A világcég illetékese szerint első szállítmányuk már a kínai-koreai határon várakozik a koreai hatósági engedélyekre. (MTI) Legalább 50 milliárd az IPB-re Prága. A csődbement cseh IPB tank veszteségeinek fedezésre legkevesebb 50 milliárd cseh komára lesz szükség - nyilatkozta Pavel Mertük, cseh pénzügy- miniszter. Az IPB-t ugyan a CSOB vette át, ám a kormány már korábban garanciát vállalt a bank özes veszteségére. (SITA) Internet már repülőgépen is Montreal. Kísérleti jelleggel az ősszel beindítja az Air Canada - a világ légitársaságai közül elsőnek - az utasok számára az internetezést lehetővé tevő szolgáltatását. Az ehhez szükséges számítógépeket a társaság Boeing 767 típusú gépeire telepíti, és majd az ezeken szerzett tapasztalatok alapján terjeszti ki a lehetőséget egész légiflottájára a kanadai légitársaság. (MTI) Vizsgálat a benzinárak miatt Washington. Az amerikai kormány kereskedelmi felügyelete (FTC) vizsgálatot indított a középnyugati országrészekben a magas benzinárak ügyében. Az FTC elnöke szerint a szóban forgó országrészben bekövetkezett hirtelen áremelések körülményei annyira kétesek, hogy indokolják a vállalatok közötti esetleges összejátszás hivatalos kivizsgálását. (MTI) Merrill Lynch a Mol-ról London. A Merrill Lynch nemzetközi értékforgalmazó és befektetési ház szerint korlátozott lesz a befektetői érdeklődés a Mól Rt. iránt a magyar olaj- és gázipari cég földgázüzlete körüli bizonytalanságok miatt. Az állásfoglalás szerint az előző napi kormány- döntés a 12%-os gázáremelésről kiábrándító volt a Mól szempontjából. Ennek eredményeképpen az idei nettó eredmény „óriási mértékű” csökkenése várható. A Merrill Lynch előrejelzése szerint a részvényenkénti nettó jövedelem 117 forint lesz, 82%-kal kevesebb a tavalyi 668 forintnál. (MTI) Nőtt a cseh mérleghiány Prága. Csehország külkereskedelmi mérlege januártól május végéig 31,6 milliárd korona hiányt mutatott. Ez 10,7 milliárd koronával több, mint 1999 hasonló időszakában. Ajanuár- májusi behozatal az idén 26,9%-kai volt magasabb, mint egy évvel korábban. (MTI) Új StarOffice a Suntól Pozsony. A Sun Mycrosystems társaság tegnap bejelentette új, szabadon terjesztett StarOffice irodai programcsomagját, a StarOffice 5.2-t. Ez 200 oíyan módosítást tartalmaz, amelyek megkönnyítik a felhasználók munkáját. Az új verzió az angol mellett további 10 nyelven hozzáférhető, köztük lengyelül és oroszul is, a cég képviselői szerint azonban tárgyalnak a cseh nyelvű változat elkészítéséről is. (mi) Veszteséges a Matador Pozsony. A puhói Continental Matador Kft. április végéig 10,7 millió koronás veszteséget halmozott fel. Bevételei az év első négy hónapja folyamán 942 millió koronát tettek ki. A cég tavalyi vesztesége elérte a 32,3 millió koronát, miközben termékeik több mint felét exportja gyártják. (SITA) ILO: Az emberiség egynegyede a nyomorszint alatt Növekvő szegénység MTI-HÍR Genf. Az emberiség egynegyede a nyomorszint alatt él - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Az ILO jelentése szerint másfél milliárdra tehető azoknak a férfiaknak és nőknek a száma, akiknek napi megélhetésére egy dollárnál kevesebb jut. A fejlődő országokban a lakosság egyharmada él napi egy dollárnál kevesebből, a felnőttek 30%-a analfabéta, 30%-nak nem jut rendes ivóvíz, és az öt év alatti gyermekek ugyancsak 30 százalékának súlya kisebb a normálisnál. Az ILO statisztikáiból kiderül, hogy Fekete-Afrika és Dél-Ázsia lakóinak 40%-a él a szegénységi küszöb alatt, és arányuk még tovább növekszik. Ezekben az országokban a népesség túlnyomó többsége nem jut semmüyen szociális védelemhez. Tragikus a munkanélküliek helyzete is: a világon nyilvántartott 150 mülió munkanélkülinek csupán negyedrésze részesül valamiféle segélyben. A legjobb szociális védelmi rendszerrel a nyugat- és észak-európai országok rendelkeznek, míg Ausztrália, Kanada, Írország, Japán, Új-Zéland, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok rendszerét „közepesnek” minősíti az ILO. A foglalkoztatottság szerkezetét illetően a három kelet-európai tagállam esetében továbbra is kísért a „szocialista" időkből itt maradt szerkezet (Archív felvétel) A foglalkoztatási kilátásokat elemezve az OECD külön fejezetet szentelt legutóbbi jelentésében az öt új tagállamnak, amelyek közül mindegyikben lát pozitív munkaerő-piaci folyamatokat. Magyar-, Lengyelország és Dél-Korea az egy foglalkoztatottra eső értéktermelés tekintetében tud ígéretes irányzatokat felmutatni. Mexikó viszont növelni tudta a munkaképes lakossághoz viszonyított munkavállalói létszám mutatóját. A negatív irányzatok között említi az OECD, hogy Magyarországon, Lengyel- és Csehországban veszélyesen csökken a foglalkoztatottak összlakossághoz viszonyított aránya. Magyarországon ez a szám csak 34,2%, ami a lengyelországi 39,7, főleg pedig a csehországi 46,8%-os mutatóhoz képest is különlegesen alacsony. Ezzel az aránnyal nagyjából egy szinten vannak Török-, Spanyol-, Görögországgal és a különlegesen sok („bébi”) nyugdíjast megengedő Olaszországgal. A foglalkoztatás alapját képező növekedést elemezve az OECD kiemeli, hogy három kelet-európai tagjának a kilencvenes években felmutatott GDP-gya- rapodása ugyan jobb volt, mint számos feltörekvőnek minősített államé, a legfejlettebb ipari országoknak az évtized során elért, átlagosan 28%-kos növekedését azonban nem tudták követni. A három kelet-európai államnak az évtized alatt befutott pályáját elemezve a szervezet figyelmeztet: a lengyel gazdaság már 1990-ben 12%-kal zsugorodott, ezt követően azonban az évtized alatt 22%-os növekedést tudott felmutatni. Magyar- és Csehország esetében az átalakulással járó kezdeti visszaesés sokkal enyhébb volt, az előbbinél a kibocsátás az évtized végére éppen csak elérte a fordulat előtti szintet. Csehország viszont - hangoztatja az OECD - elkövette azt a hibát, hogy késleltette a vállalati szerkezetváltást, a bankrendszer, a tőkepiac átalakítását, ami oda vezetett, hogy a gazdálkodóegységek nem várt mértékben halmoztak fel banki adósságokat és munkaerőt. A késve jött korrekciós kényszer miatt Csehország egyike azon négy OECD-tagállamnak, ahol az idén és jövőre is 10% felett lesz a munkanélküliségi arány (Spanyol-, Lengyel- és Olaszországgal egyetemben). Az átalakulás évtizede alatt a foglalkoztatás Csehországban 9, Lengyelországban 14, Magyarországon pedig 19%-kal esett. A munkaerő-utánpótlás alapjául szolgáló demográfiai változások közül az OECD kiemeli, hogy Magyarországon és Csehországban valamelyest csökkent, Lengyelországban nőtt a lakosság az átalakulás évtizedében, Dél-Koreában és Mexikóban viszont 10, illetve 22%-kal gyarapodott a népesség, szemben a szervezet egészének 7%-os átlagával. A munkaerő minőségét illetően a jelentés megállapítja, hogy Magyarország és Dél-Korea esetében az OECD átlagának megfelelő a másodfokú és afeletti végzettségűek aránya, Cseh- és Lengyelország esetében viszont a mutató meghaladja az átlagost. A foglalkoztatottság szerkezetét illetően a három kelet-európai tagállam esetében továbbra is kísért a „szocialista” időkből itt maradt szerkezet, mégpedig az ipar és a nehézipar (bányászat) ádagost meghaladó és a szolgáltatások elenyésző hányadával. Az OECD-jelentésnek keretet adó ILO-beszámoló a szociális ellátás és foglalkoztatás világméretekben megfigyelhető összefüggéseit elemzi. A jelentésében tévhitnek minősíti az ILO azokat az elveket, amelyek szerint a magas színvonalú szociális ellátás és magas szintű foglalkoztatás egymással ellentétes és összeegyeztethetetlen cél lenne. A szervezet szerint példák sokasága igazolja, hogy a legjobb biztosítási formákat éppen a jó munkanélküliségi mutatókkal bíró államokban építették ki. A szervezet lényegében túlhaladottnak minősíti azokat a gazdasági elveket, melyek az ellátások szüntelen lefaragásában látták a makrogazdasági versenyképesség fokozásának legfőbb útját. Sürgeti, hogy a szolidaritás elvén működő biztosítási rendszerekből gondos szabályozással ki kell venni azokat az elemeket, amelyek betegség vagy munkanélküliség esetén ellenösztönzőként hatnak az ismételt munkába állással szemben. Korszerűbb az új cseh munkaügyi szabályozás - a heti munkaidőt az eddigi 42,5 óráról 40 órára csökkenti Párizs. A látványos fejlődés ellenére az OECD öt új tagállama továbbra is sereghajtó a foglalkoztatás hatékonysága és az értékteremtés mutatói alapján - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a foglalkoztatásról szóló előrejelzésében, amelyet a Világgazdaság ismertetett. ÖSSZEFOGLALÓ Foglalkoztatási jelentések: Az ILO szerint a jó szociális ellátás nem áll ellentétben a magas szintű foglalkoztatással Javítani kell a hatékonyságot Mindennemű diszkriminációt büntetnek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága. Viharos vita eredménye a cseh munkatörvénykönyv 2001 januárjában hatályba lépő módosítása. Az új jogszabály több fronton is erősítené a munkavállalók szociális jogait. A heti munkaidőt 42,5 óráról 40 órára csökkenti - az ebédidőt nem számítva -, túlórákkal együtt heti 48 órában állapítja meg a munkaidő felső határát. A munkaadó évente legfeljebb 150 túlóra teljesítésére kötelezheti a munkavállalót, de még a megállapodás szerinti önkéntes túlórák se haladhatják meg az évi 416 órát. Az alkalmazottak csoportos elbocsátására csak akkor kerülhet sor, ha azt a munkaadó legalább egy hónappal előbb megbeszéli a szakszervezetekkel, és az illetékes munkaközvetítő hivatalt is tájékoztatja erről. Ha átszervezés miatt történik elbocsátás, a munkaadó köteles kéthavi fizetésnek megfelelő végkielégítést adni az alkalmazottaknak (ami háromhavi fizetés is lehet, ha a kollektív szerződés úgy állapítja meg). Azoknál a vállalatoknál, ahol nincs szakszervezeti képviselet, a munkaadó köteles lehetővé tenni az alkalmazotti tanácsok működését. Se a foglalkoztatásban, se a munkaerőfelvételben nem tehet különbséget a munkaadó nemek, családi állapot, bőrszín, életkor, nemzetiségi, vallási vagy politikai hovatartozás szerint. A nőknek éppen olyan előrejutási és bérezési lehetőségeket kell biztosítani a munkahelyen, mint a férfiaknak. A diszkrimináció bármilyen megnyilvánulását büntetik. A törvény először vezeti be a munkahelyi szexuális zaklatás tilalmát. Még a szeméremsértő kifejezések használatát és ilyen jelképek vagy képek kihelyezését is megtiltja és szankcionálja. Az évi alapszabadságot a 15 évnél fiatalabb munka- vállalók számára 4 hétben állapítja meg. A gyermekgondozási szabadsághoz való jogot mindkét szülőre, nevelőszülőkre is kiterjeszti. (Ln, Vg) A Wall Streeten már nem az öltöny a munkaruha Enyhülő szabályok MTI-HÍR New York. A Wall Street-i bankárok, tőzsdeügynökök, ügyvédek kellemes alkalmi öltözékre váltják öltönyeiket. Hugo Boss és Burberries felöltőben már csak a felvételi beszélgetésre érkező munkát keresők járnak. A Goldman Sachstól a Merrill Lynchig a pénz legnagyobb New York i váraiban egymás után helyezik hatályon kívül a szigorú öltözködési előírásokat, és ma már nyitott nyakú ingben is lehet dolgozni vagy ügyfelét fogadni, zakó nélkül. - Több szabadságot teszünk lehetővé munkatársainknak. Önállóan dönthetnek, feltéve, hogy nem sortot vagy farmernadrágot választanak - mondta a JP Morgan bankház szóvivője. A JP Morgan februárban oldotta föl hivatalosan a korábbi szabályokat. Az amerikai nagyvállalatoknál régen is szokásban volt, hogy pénteken már nem kellett feltétlenül öltönyt viselniük a vezető alkalmazottaknak. Néhány hónapja e szokást kiterjesztették a hét többi napjára is - az öltöny csak akkor munkaruha, ha fontos találkozó vagy bírósági megjelenés a napi program. A forradalom tulajdonképpen a kaliforniai „Szilikon völgyben” kezdődött néhány évvel ezelőtt: az egyete- -mekről frissen kikerült és az „új gazdaság” fejlett technológiai cégeinél elhelyezkedő fiatal tudósok olyan értéket jelentettek, hogy alkalmazóik megbocsátották nekik még a strandpapucsot is. - Ügyfeleink nagyrésze lazán öltözködik, és túl nagy lett a különbség köztük és alkalmazottaink között. Egy munkanélkülieket segítő New York-i szervezet, a Career Gear összegyűjti a Wall Street-i zakókat és odaajándékozza azokat a munka- nélkülieknek, akik a legelegánsabb öltönyökben próbálkozhatnak munkát keresni. ÖSSZEFOGLALÓ Bonn. Mennyit ér egy alkalmazott, ha új-, s mennyit, ha régifajta vállalkozásnál dolgozik? Elvileg akár 22 millió eurót is. Legalábbis ezt számították ki a bonni Simon-Kucher vállalati tanácsadó cég szakértői az egyes társaságok papírjainak árfolyama alapján. A bonni szakemberek - írja a Világgazdaság - egyebek mellett azt állítják, hogy például az internetes cégek alkalmazottai harmincszor annyit „érnek”, mint egy hagyományos területen tevékenykedő vállalat dolgozói: ha valaki egy internetes vagy a tömegtájékoztatásban működő vállalatnál dolgozik, annak az eszmei értéke átlagosan 9 mülió euró, míg a hagyományos cégeknél dolgozóké mindössze 300 ezer - számol be a Die Welt. Mindezt a bonni Simon-Kucher tanácsadó cég munkatársai úgy számították ki, hogy az adott vállalat június 3-i tőzsdei árfolyamát, illetve ennek alapján piaci tőkeértékét viszonyították az alkalmazottak számához. Mindezt figyelembe véve a listát az EM.TV, az Intershop és a Lycos Europe vezeti: itt a titkárnőtől a menedzserig 22 millió euró az egy főre jutó érték. Ugyanez a web.de esetében 5,6 millió euró, a Brokátnál 4,6 millió, a SAP-nál 2,7 millió, a Deutsche Telekomnál 1 mülió. Ennél lényegesen gyengébbek a hagyományos ágazatokban működő cégek - itt a biztosítók és pénzintézetek viszik a prímet: az Allianz és a Deutsche Bank alkalmazottai a legjobb esetben egymillió körüli eszmei értéket képviselnek. A többiek viszont ennél jóval kevesebbet érnek - pláne ha a vegyiparban vagy az acélgyártásban dolgoznak. A Beiersdorfnál, a Bayemél és a Scheringnél 290 ezer, a DaimlerChrysler, a Volkswagen és a Continental autóipari konszernnél viszont mindössze 76 ezer euróra taksálják az alkalmazottakat. Az internetes cégek toronymagasan vezetik a listát Az alkalmazott értéke
