Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-02 / 126. szám, péntek
Környezetvédelem Hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 2. A Konto Globtel alapítvány támogatása Felbáron A környezetvédelmi miniszterek globális fóruma a XXI. század nagy kihívásaira keresi a választ Gólyafészket állítottak ÚJ SZÓ-HÍR Környezetvédelmi összefogás Szlovákia az elsők között írta alá a Cartagenai Egyezményt. Felbár. Május 12-e óta a kis csallóközi falunak is van gólyafészke. A faluhoz tartozó Sülyben tavaly állítottak fel kettőt, amelyeket a gólyák sikeresen el is foglaltak. A fel- báriak idén a Konto Globtel alapítvány segítségével követték a példájukat. A fészektartó kosarat a vízlépcső egykori munkásszállása melletti tó partján állították fel. Az avatásra kivonult az egész alapiskola, így koronázva meg egy, már hagyományosnak tekinthető környezetvédelmi napot. Svinger István igazgató, Tamás Andrea és Csépi Zsuzsanna pedagógusok hatásosan mozgósították a diákokat, akik több mint 120 környezetvédelmi témájú rajzot és írásművet neveztek be a meghirdetett versenybe. A környezetvédelmi napon ilyen témájú előadásokat hallgattak, illetve Jávorka Ágoston csillagász segítségével a napfoltokat is tanulmányozhatták. De a felbári alapiskolában ez nem kampányakciónak számít, hanem e- gész évben folyamatosan odafigyelnek a témára. Már csak azért is, hiszen Felbár a bősi vízlépcső egyik legnagyobb vesztes faluja, az ott lakóknak kell a legtöbbet utazniuk, ha el szeretnének látogatni a felvízcsatoma túloldalára szorult ágvizeikhez. Az odafigyelés látszik az iskola szépen ápolt környékén, amely az igazgató szerint hamarosan egy .mini arborétummal bővül. A diákokat pedig olyan élmény is érte, hogy az ötödik osztály ablakából a fészekbe látva végig követhették, amint egy bagolypár kikölti és felneveli a fiókáit. Ä Konto Globteltől nyert pályázatuk azonban nem csak a gólyafészekre szorítkozott. Ebből szerelik fel a biológia szakkört, amely idén épp az említett tavacska körüli élővilág megfigyelését és leírását tűzte ki célul, (-ti-) A május a külügyek hava volt a környezetvédelmi miniszter számára. Miklós László szerint azonban minden esetben hosszabb távon is jelentős akcióról volt szó. TUBA LAJOS Május elején az Európai Unió tagjelölt országainak környezetvédelmi miniszterei találkoztak Besztercebányán. Sikerült valamiben megegyezniük? Annak idején a kormány eldöntötte, hogy a külügyek terén is kezdemé- nyezően fellépve igyekszünk javítani Szlovákia eléggé megromlott pozícióit. Nos, a kezdeményezésünkre május 4-én és 5-én először történt meg, hogy a 13 jelölt ország környezetvédelmi miniszterei ilyen formában találkoztak. Abban már most is megegyeztünk, hogy a környezetvédelem a csatlakozási folyamat egyik kritikus témája lesz, és kivétel nélkül mindegyik kollégám úgy nyilatkozott, hogy kormánya a költségvetésben szerinte kevés pénzt áldoz ezeknek a problémáknak a kezelésére. Ez, sajnos nálunk is aktuális, én a kormányban a kezdettől fogva hangoztatom, de kollégáim csak az utóbbi időben kezdik felismerni, mennyivel rontja csatlakozási esélyeinket, ha a környezetvédelmi problémákat csak félvállról kezelik. Szó esett az előcsatlakozási alapokról is. Ezeket mindenki nagyon hasznosnak tartotta, de abban egyeztünk meg, hogy az Európai Bizottságtól az eddigieknél egyértelműbb szabályozást kérünk az IS- PA forrásainak felhasználására. Egy héttel később Budapesten a visegrádi négyek környezetvédelmi miniszterei találkoztak. Szintén a kormány határozta el annak idején, hogy újra a V4-ek teljes jogú tagjává kell válnunk. Ennek szellemében elsőként a környezetvédelmi miniszterek találkoztak tavaly májusban Selmecbányán, és ebből gyümölcsöző együttműködés született. Akkor a környezet- és természetvédelem terén kilenc fontos közös témában egyeztünk meg és tavaly októberben Cesky Krumlovban el is kezdődött ezek kidolgozása. Ezt a sort folytattuk idén május 11-én, amikor is az EU- csatlakozás előkészületeiről, a klímaváltozás enyhítéséről, természetvédelmi kérdésekről és a privatizáció környezetvédelmi aspektusairól tárgyaltunk. Eredményeként például folyamatos információcserét alakítunk ki az EU-harmonizá- ció gazdasági következményei átfogó hatásvizsgálatához. Összefogunk a környezetvédelmi háttéripar fejlesztésében is, mert így csökkenthetők a csadakozás nagy összegű gazdasági terhei. Tovább bővült az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés, a novemberben Hágában sorra kerülő Klíma Világkonferenciára már egyeztetett állásponttal érkezünk. Ezután következett május 16. és 26. között a kenyai Nairobi. Mint ismeretes, az elmúlt években a szlovák környezetvédelmi miniszter volt a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményt aláíró országok 4. konferenciájának elnöke. Ez most járt le, de az elmúlt másfél év alatt egy nagyon bonyolult problémát kellett rendeznünk. Ez pedig a biológiai biztonságról szóló ún. cartagenai egyezmény tető alá hozása volt. Az egyezmény a genetikailag módosított állatok és növények fel- használásával és főleg külkereskedelmével foglalkozik. Ez nagyon komoly érdekütközéssel járt és emiatt Cartagena és Bécs után csak a harmadik nagy találkozón, Montrealban sikerült a többség számára elfogadható szöveget kidolgozni. A vita főként az ilyen termékek megjelölése körül folyt. A nairobi konferencia legnagyobb eseménye ennek az aláírása volt, és nagy sikernek számít, hogy hatvan ország ezt a helyszínen megtette. Az egyezmény alapján nálunk is törvényt kell elfogadni a genetikaüag módosított termékekről. Mi ezt már előkészítettük, és júniusban a kormány elé terjesztjük. A hónap utolsó napjait pedig Malmőben töltötte, a UNEP igazgatótanácsának ülésén. Tavaly októberben Szlovákiát újra beválasztották a UNEP, vagyis az ENSZ Környezetvédelmi Programja 58 tagú igazgatótanácsába, sőt engem választottak az elnökévé, ami jelenleg a legmagasabb, szlovák tisztségviselő által betöltött ENSZfunkció. Ebben a minőségben vezettem az igazgatótanács malmöi ülését, amely egyben az 1. Miniszteri Globális Environmentális Fórum is volt. Ez a fórum az idei évszázad nagy kihívásaira szeretne választ kidolgozni. Ezek pedig a magánszektor és a környezetvédelem kapcsolata, a polgári társadalom környezetvédelem iránti felelőssége a globalizálódó világban és mindenekelőtt az Agenda 21 nevű program- csomag végrehajtásának segítése. Ez a fórum jelentős állomása volt az ENSZ-közgyűlés jövőre tervezett Millénnium Találkozója előkészítésének. A UNEP-en belül egyébként tovább erősítettük azt a vonalat, amely a környezetet a térbeli és á- gazati integráció bázisán nemzetközi összefogással szeretné védeni. Ehhez azonban a források felhasználása és a felelősségvállalás terén globális partnerségre van szükség, főként a „szennyező fizet” elvének alkalmazásával. A felbári diákok a gólyafészek mellett a közeli tó környékének élővilágát is tanulmányozzák. (A szerző felvétele) Ml PRÉMIUM Hallgasson bele, milyen tökéletesen szól a jól összehangolt spórolás. Minden előnnyel játszik otthona számára és a díjszabások ritmusai elnyerik családja tetszését. Az Első Lakás-takarékpénztár Rt lakástakarékossági szerződése 6 éves rendszeres spórolás és évi 30 %-os állami prémium mellett 43 %-os nyereségig és csak 6 %os kamatú építési hitelre van komponálva. Ráadásul 6 év elmúltával a megtakarított pénzét a kamatokkal és az állami prémiummal lakásproblémái megoldására vagy tetszés szerint használhatja. Kössön szerződést június 30-áig és még háromszor nyerhet VW Golf Slovakiát únius 30-*] PRVA STAVEBNA SPORITELNA Jól összehangolt spórolás. Prémium az egész családnak! Első Lakás-takarékpénztár Jövője alapköve Magyar szabadalom Műanyag aszfalt Budapest. A műanyaghulladékok felhasználásával tízszeresére növelhető az utak kopásállósága - állítják a TVK vegyigyár munkatársai. A szabadalom kidolgozói szerint ehhez a vegyes műanyaghulladék is felhasználható, amely újrahasznosítása pedig jelenleg a legnagyobb problémák egyike. A technológia a műanyagok bomlása során a bitumenhez hasonló tulajdonságokkal bíró és vele korlátlanul elegyedő anyagot állít elő. (NSZ) A védett területek részaránya a környező országokban (százalékban) 32 Három évvel ezelőtt Szlovákiában 1 079 928 hektár védett terület volt, ami az ország területének 23 százalékát jelenti. Ez jóval több, mint az OECD országok átlaga. Ennek ellenére a világ fejlett országai közül például Dániában a védett területek aránya 32 százalék, Ausztriában pedig 29 százalék. A kenyai Nairobiban a biológiai sokféleség megőrzéséről tanácskoztak A pusztulás megakadályozása ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Nairobi. A május elejei UNEP konferencia volt az idei legnagyobb ilyen jellegű rendezvény - a kenyai fővárosban 177 állam 1500 küldötte volt jelen. Témájaként a biológiai sokszínűség megőrzése szerepelt. A biológusok becslése szerint bolygónkon 14 millió állat- és növényfaj él, közülük eddig csak 1,7 milliót határoztak meg. Az viszont biztos, hogy az ember okozta pusztítás miatt 31 ezer faj a kipusztulás szélére sodródott. Az elmúlt harminc évben eltűnt az őserdők egyötöde és elhalt a korallzátonyok tíz százaléka, miközben a létszámában gyorsan növekedő emberiség mindjobban kimeríti a természeti erőforrásokat. Az 1992-ben elfogadott biológiai sokféleség egyezmény aláírói a faj- pusztulás ütemének csökkentésére vállalkoztak. Olyan programok kidolgozását vállalták, amelyek bizonyítják, hogy a bioszféra elemeinek használata összhangba hozható a gazdasági érdekekkel. Erre mindenképpen szükség van, hiszen a világgazdaság által produkált értékek 40 százaléka közvetlenül növények és állatok feldolgozásából származik. A természet- védők szerint a felelőtlen gazdálkodás miatt olyan hatások érik a bioszférát, amilyenek hatására 65 millió évvel ezelőtt kipusztultak a dinoszauruszok. Az élővilág sokszínűségét a mezőgazdaság veszélyezteti a leginkább. A földművelés miatt jelenleg az élővilág 30 százaléka van veszélyben. Az ENSZ adatai szerint 1700-ban a Föld felszínének öt százaléka volt mezőgazdasági terület, 1980-ban viszont már 35 százalékát művelték meg. A népességrobbanás és a luxusfogyasztás miatt mind több mezőgazdasági terményre van szükség - becslések szerint 2020-ra a jelenleginél 40 százalékkal több élelem kell majd. Ez viszont azt jelenti, hogy várhatóan újabb és újabb területen irtják ki az erdőket. E gondokat látva Nairobiban arról határoztak, hogy heteken belül megkezdik a biológiai sokszínűség fennmaradását szavatoló, de a fogyasztási igényeket is kielégítő vüágméretű mezőgazdasági program kidolgozását. Ezenkívül nekilátnak a szárazsággal sújtott területek élővilága megmentését szolgáló munkaprogram előkészítéséhez is. A klímaváltozásra különösen érzékeny mediterrán térségek, szavannák, puszták kiemelkedő fontosságú természeti élőhelyek hordozói, elsivatagosodásuk viszont csak nemzetközi összefogással valósítható meg. Nairobiban ezenkívül szó esett a világ egyik leggyorsabban fejlődő á- gazatáról, a turizmusról is. Az értékes területek lepusztulása megelőzésének lehetőségeként az ökoturizmust jelölték meg, amely úgy mutalja be a természeti szépségeket, hogy a lehető legkevesebbet vesz el belőlük. Mindezek mellett azonban a tanácskozás legfontosabb eredménye a genetikaüag módosított organizmusok nemzetközi kereskedelmét szabályozó úgynevezett ökobiztonsági egyezmény közzététele volt. (Népszabadság)
