Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-15 / 137. szám, csütörtök

22 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 15. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A Thália Színház vendégjátéka - A szürke ló 9,11 MOZI POZSONY HV1EZDA: Stuart Little, kisegér 15.30 A Ravasz, az Agy és két füstöl­gő puskacső 18, 20.30 MLADOST: Amerikai szépség 15, 17.30 CHARLIE CENTRUM: Mookie, a csimpánz 18 Hatodik érzék 18.30 Pitch Black 20.30 200 cigaretta 20.30 KASSA DRUZBA: Minden héten háború 16.30, 19.30 TATRA: Kegyetlen játékok 16, 18, 20 ÚSMEV: A Mars mentőakció 16, 18, 20 CAPITOL: Velem vagy nélküled 15.45,18 Az orléans-i szűz 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Apart 17, 19.10 DUNASZERDAHELY - LUX: Börtönpalota 19.30 LÉVA - JUNIOR: Gladiátor 16.30 A bol­dogságtól ordítani 19.15 AMFITEÁTRUM: Gladiátor 21.30 ZSELÍZ -ROCK CAFÉ: A part 20 A BOROSTYÁN FESZTIVÁL MAI MŰSORA Komárom, Tiszti Pavilon, 18.00 - Fesztiválnyitó kamarakoncert: Andrássy Zsuzsanna (zongora), Csehi Ágota (zongora), Földes Kata­lin (ének), Rácz Csaba (cselló), Tahiti Quartet, Borostyán együttes Ma kezdődik a Magyar Színházak Fesztiválja 2000 Fellép a kassai Thália is MTI-JELENTÉS Miskolc. Harmincnyolc hazai és határokon túli magyar nyelvű tár­sulat 38 előadással mutatkozik be mától június 30-áig a Miskolci Nemzeti Színházban, a Magyar Színházak Fesztiválja 2000 címet viselő rendezvénysorozaton. Az előadások skálája szinte vala­mennyi színházi műfajt felöleli: lesz klasszikus dráma, vígjáték, opera, operett, musical, balett, bábjáték és alternatív produkció. A szervezők a fővárosi és vidéki tár­sulatok jeles előadásai mellett kü­lön is a nagyközönség figyelmébe ajánlják a határokon túli magyar nyelvű társulatok bemutatóit, a Beregszászi Illyés Gyula Színház T. S. Elliott: Gyükosság a székes­egyházban, a Temesvári Csiky Gergely Színház Musset: Loren zaccio, az Újvidéki Magyar Szín­ház Pirandello: Hat szereplő szer­zőt keres, a Kassai Thália Színház Örkény: Macskajáték, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Labiche: a Lourcine utcai gyilkosság, a Sepsi­szentgyörgyi Tamási Áron Színház Isten hozott szellő című előadását. A több mint két héten át zajló fesz­tivált a magyar színházak ünnepé­nek szánják a rendezők. Az előadá­sok mellett lehetőséget teremte­nek a szakmai eszmecserékre, sor kerül például a Magyar színészek a nagyvilágból című talkshow-ra, amelyre Európa minden részéből és a tengereken túlról is várnak Magyarországról elszármazott művészeket. a ionyoKY - nem < anc Pa-dö-dö show és a 16 tagú tánckar és 1 Dupla KáVé “Egyszer ferm» egyszer fenn” legújabb tamazbeimitatója, és régi nagy skigerek, Hogy Band? find#’* ÍJÜISZÓ HIGGYE EL: EZ 0 NYÚfc MŰSORAI 2000. jón. 2619® ó Dunaszerdahely VMK Jsgyotövétel: a VMK-bon 0709/5525751« a Slovokoturistban 2000. jón. 3019® ó Gatónta Szabadtéri Színpad- Jegyelővétel: o VMK-ixin 0707/780 2787 él a Gemq<H*-txm 0707/780 2396 2000. jón. 2719® ó Komárom VMK Jegyelővétel: a VMK-bon 0819/7713170 t 2000. jól. 519® ó Hurbanovo-Ogyalla VMK “ Jegyelővétel: tel: 0819/760 2383 i 2000. jól. 2317® ó Köbölkút! Szabadtéri Színpad Háromszázhetvenöt éve született Apáczai Csere János. Sok tudomány az ő jóvoltából szólalt meg először magyarul „Hallja meg a magyar nép...” Életét a teremtő rövidre szab­ta: mindössze 34 év adatott neki, s ebből is 28 esztendő a nagy feladatra való felkészü­lésben telt el. A feladat pedig nem volt kevesebb, mint ma­gyar nyelvű népoktatást te­remteni Erdélyben, és bekap­csolni a magyarságot, a ma­gyar írásbeliséget a fejlett kultúrájú európai nemzetek szellemi körébe. LACZA TIHAMÉR Apáczai Csere János 1656. novem­ber 20-án, a kolozsvári kollégium­ban tartott igazgatói székfoglalójá­ban egyebek között ezt mondta: „Ideje hát, hogy felébredj, te álmos, te mámoros, te hályogos szemű ma­gyar nép! Végre, végre ébredj fel az álomkórból, leheld ki magadból Bacchust, kinek folyton áldozol, oszlasd el gyógyírral szemeid homá­lyát. Nézd, szemléld, vizsgáld, mi­lyen forrásból ered tömérdek nyomorúság, melynek súlya alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, ha­zánk reményei már bölcsőjüktől fogva a tudatlanság fenekeden ör­vényébe merülnek, és így felnőtt ko­rukban sem látják meg soha a vilá­gosságot, sem saját javukat, sem a haza javát. Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és állíts alsó iskolá­kat!” Nem földi pályafutásának rö­vidsége akadályozta meg őt a vállalt feladat végrehajtásában. Száz esz­tendő is kevés lett volna hozzá Euró­pának abban a szegletében, amely Apáczai számára kijelöltetett. Már az is kivételes dolognak számított, hogy egy szegény falusi fiú a Brassó­hoz közeli Apácáról eljutott a ko­lozsvári középiskolába, majd a gyu­lafehérvári főiskolára. Kolozsvárott Porcsalmi András rektor volt az, aki személyes példájával is kijelölte Apáczai pályájának irányát, a gyula- fehérvári akadémián pedig Bister- feld János Henrik buzdította az en­ciklopédikus tudás megszerzésére. Apáczai nyomban belevetette ma­gát Alstedius vaskos Tudománytár- könyvének tanulmányozásába, majd az akadémia könyvtárának to­vábbi köteteit is végigolvasta. Felet­tesei a tehetséges diákot Hollandiá­ba küldték, ahol több egyetemen is megfordult. A protestáns Hollandia és az Erdélyi Fejedelemség között egyre élénkebbé váló szellemi kap­csolatok ösztönzője elsősorban Geleji Katona István református püspök volt, aki anyagüag támogat­ta és abban reménykedett, hogy ha­zatérve az egyház erős támasza lesz. Hollandiában Apáczai megismerke­dett René Descartes filozófiai tanítá­sával, amely erősen hatott gondol­kodására, de szemléletmódját az angol puritanizmus is formálta. Hollandiai tanulmányai idején fe­jeztette le I. Károly angol királyt és kiáltotta ki Angliában a köztársasá­got Oliver Cromwell. Erdély a pro­testáns szigetországgal is építgette a kapcsolatokat, de a királyság meg­döntése árnyékot vetett erre a vi­szonyra, sőt a kivégzett uralkodó udvari lelkésze, Isaac Basire Erdély­ben lelt otthonra, ahol a despotikus hajlamú II. Rákóczi György fejede­lemre nagy befolyást gyakorolt. Apáczai ekkor még aligha sejthette, milyen szerepet játszik majd életé­ben néhány évvel később az angliai száműzött. 1650 táján fogant meg benne a terv, hogy a legkorszerűbb tudományos ismeretek összefogla­lását magyar nyelven közreadja, és még Hollandiában elkezdte írni a Magyar Encyclopaedia fejezeteit. Ez a könyv, Apáczai főműve tulajdon­képpen különböző latin nyelvű munkákból vett szövegek magyarí­tása. Ami Apáczai munkájában ere­deti: a könyv tagolása és szerkezete, s természetesen magyar nyelve. Va­jon milyen kínokat élhetett át Apá­czai, amikor magyarul kellett meg­fogalmaznia matematikai, fizikai, filozófiai, politikai gondolatokat? Elvégre magyar tudományos szak­nyelv még nem is létezett! Kétségtelen, hogy Apáczai egyik­másik forrása már az enciklopédia születése idején is túlhaladott volt. De aki egy ilyen sokrétű, nagy oda­figyelést kívánó vállalkozásba fog, az nem lehet minden területen „naprakészen” informált. Az is tény, hogy Apáczai szakmai nyelve­zete is sok kívánnivalót hagy maga után, kivált a matematikai részek nehézkesek. De ahol olyan dolgok­ról ír, amelyeket tapasztalatból is­mert, műit pl. a paraszti munka, a falusi élet - vérbeli íróként fogal­maz. Sokan azt is Apáczai szemére hányják, hogy könyvéből hiányoz­nak a szemléltető rajzok és ábrák, s emiatt a bonyolult matematikai meghatározások sokszor érthetet­lenek. Ez igaz, de ne feledjük, hogy a könyvet Hollandiában nyomtat­ták, s Apáczainak nem sok fölösle­ges pénze volt a nyomdára. Néme­lyest javult az anyagi helyzete, ami­kor feleségül vette egy tehetős hol­land polgár lányát, Aletta van der Maetet, aki 1653-ban féijével együtt kelt útra Erdélybe. Apáczait Csulai György hívta haza, II. Rákó­czi György pedig a gyulafehérvári akadémia professzorává nevezte ki. Itt hamarosan a diákok kedvence lett, amit kollégái nem néztek jó szemmel, s újszerű módszereitől sem voltak elragadtatva. 1655-ben Isaac Basire-t (Basiriust) nevezték ki az akadémia élére, s neki első dol­ga az volt, hogy megkeserítse Apá­czai életét. Nyilvános vitára hívta ki őt, de már előtte befutott neki a feje­delemnél, aki szintén jelen volt a bí­rósági tárgyalásnak is beillő szak­mai vitán. Mindenekelőtt Apáczai állítólagos puritanizmusát és az uralkodói tekintélyt aláásó nézeteit bírálták. D. Rákóczi György, aki gya­nakvó és mindenütt összeesküvést szimatoló fejedelem volt, hitelt adott a vádaknak és Apáczait me­nesztette. Egy évvel később azon­ban kinevezte a kolozsvári kollégi­um rektorává; ide számos tanítvá­nya követte őt. Apáczai Csere János mindössze hat évig működött Erdélyben, de ennyi idő alatt is sokkal többet tett, mint mások hosszú évtizedek során. A fi­lozófia, a logika, a mértan, a termé­szetrajz és még számos más tudo­mány az ő jóvoltából szólalt meg először magyarul, megalapozója volt a magyar tudományosságnak és a nevelésügynek. Életműve egy­szerre példa és erőforrás, s bizonyá­ra még sokáig az lesz a jövőben is. KASSAI NYÁRI EGYETEM - 2000. AUGUSZTUS 21-26. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmá­nya 2000. augusztus 21-26. kö­zött kilencedik alkalommal szerve­zi meg Kassán a szlovákiai magyar pedagógusok nyári egyetemét. A nyári egyetem helyszíne az Ipari Középiskola Kollégiuma (Jedliko- va 11.). A nyári egyetemre 2000. június 24-ig lehet jelentkezni az SZMPSZ P. O. BOX 49., 945 01 Komámo 1. címen a következő adatok feltüntetésével: név, mun­kahely, pontos lakcím, SZMPSZ- tagság, a választott program kód­száma és megnevezése. A nyári egyetem szakcsoportjai a következők: 1. Tanuló központú módszerek a tanítás-tanulás folyamatában (kódszám: 34.) Tartalom: A tanulást segítő és hát­ráltató tényezők; a tanulást segítő módszerek és gyakorlati alkalma­zásuk; képességek fejlesztése; sze­mélyiség- és közösségépítés; ta­pasztalatcsere. Programvezető: Sisáné Murai Ju­dit, Gyöngyös. Célcsoport: pedagógusok. 2. Az osztályfőnöki nevelés idő­szerű problémái (kódszám: 35.) Tartalom: a program célul tűzi ki a pedagógusok felkészítését, hogy munkájukkal segítsék a gyermekek szociális biztonsága képességeinek, személyiségének szabad kibonta­kozását, a tartós pszichés stressz feldolgozását, a deviancia megelő­zését, a harmonikus társkapcsolat és empátiás készség alakítását. Programvezető: Dr. Gyulai Ákosné, Sarka Ferenc, Miskolc. Célcsoport: osztályfőnökök, peda­gógusok. 3. Óvodapedagógia (kódszám: 36.) Tartalom: Hétköznapi praktikák az óvodában: módszerek, eljárá­sok az esztétikai, a környezeti, a nyelvi nevelés és a mozgásfejlesz­tés során. Az óvoda fennmaradá­sának stratégiája a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok között: elégedettségi mutatók elemzése, az óvodai pedagógiai program tartalmában rejlő lehető­ségek kihasználása, a szülők meg­nyerése az óvodai nevelés számá­ra. A dramatikus játék helye, sze­repe az óvodai tevékenységek rendszerében. A gyermekrajzok üzenete a pszichológus szemével. Kisgyermekkori testi-szellemi fej­lődés buktatói. Komplex képesség­fejlesztés játékkal. A zene szemé­lyiségfejlesztő hatása, Mozgás- és tánckultúra Előadók: Nagyné Kovács Ilona, Mis­kolc, dr. Balogh Éva, Hajdúböször­mény, dr. Velkey László, Miskolc, Pálfi Sándor, Hajdúböszörmény, dr. Nádasi Lászlóné, Miskolc. Célcsoport: óvodapedagógusok. 4. Drámapedagógia és tehetség- gondozás az alsó tagozatban (kódszám: 37.) Tartalom: Közösségalakítás, kö­zösségfejlesztés, készségfejlesztés drámajátékokkal, variációk a vers­tanításra és mesedramatizáció al­só tagozaton. Tehetséggondozás: a tehetség fo­galma, megjelenése kisgyermekkor­ban, a tehetségazonosítás főbb mo­delljei, a pedagógus személyisége és szerepe a tehetséggondozásban, a kreativitás, a tehetséges gyermekek nevelése a családban, a tehetsége­sek alulteljesítési problémái, a gaz­dagító programok típusai. Programvezető: Zsélyi Katalin, Komárom, Deme Attiláné, Mis­kolc. Célcsoport: alsó tagozatos pedagó­gusok, nevelőnők. 5. Cigánykérdés a társada­lomban és az oktatásban-neve- lésben (kódszám: 38.) Tartalom: A cigányság története, ro­ma irodalom, képzőművészet, zene, tánc, népszokások, mesterségek, többség-kisebbség viszonyának szo­ciálpszichológiai megközelítése, identitásfogalmak, társadalmi-poli­tikai szocializáció, etnoszociológiai és kisebbségjogi kérdések, a felzár­kóztatás, tehetséggondozás és szo­cializáció területén működő model­lek, pedagógiai programok, video­filmek megtekintése, elemzése. Programvezető: Rozgonyi Ibolya, Miskolc. Célcsoport: pedagógusok. 6. Magyar irodalom és módszer­tan: Éltem én egyszer, Márai Sándor (kódszám: 41.) Tartalom: A fiatal Márai, Belvárosi séták Márai nyomában, Márai- művek elemzése (versek, Egy pol­gár vallomásai, Válás Budán, Áz iga­zi), Szépség és rezignáció a század­végen, Napló - elemzések Előadók: Kováts Miklós, Kassa, Kakuszi Péter, Szeged, Komoróczy Emőke, Budapest, Lőrinczy Huba, Szombathely, Rónay László, Buda­pest. Célcsoport: magyar szakos peda­gógusok. A Magyar Encyclopaedia címlapja (Reprofotó)

Next

/
Thumbnails
Contents