Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-14 / 136. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 14. AGRÁRMORZSÁK Szűkül az exportárualap Brüsszel. A csapadékszegény és meleg időjárás Európa közép-ke­leti területein komolyan veszé­lyezteti mind a gabona-, mind pedig az olajosmag-termést - írja az Oü World. Szakértők szerint az 1999. évi 2,82 millió tonnával szemben csupán 2,38 millió ton­na betakarítására lehet számítani -jórészt annak következtében, hogy mintegy 15%-kal csökken­tették a vetésterületet a gabona­félék javára. A 400-500 ezer ton­nás terméskiesés következtében az új piaci szezonban feltételez­hetően az export is visszaesik, az 1999/2000. évi 1,03 millió ton­náról 600-650 ezer tonnára. Len­gyelországban mutatkozik a leg­nagyobb terméscsökkenés - a ta­valyi 1,124 miihó tonna helyett csak 900 ezer tonna repcemag­gal számolnak. Csehország ter­mését 875 ezer tormára, Szlová­kiáét 210 ezer tonnára, Magyar- országét pedig 270 ezer tonnára becsülik. Romániában viszont minden bizonnyal nő a termés - 29 ezer tonnáról 111 ezer tonná­ra. Napraforgómagból is többet várnak - a tavalyi 1,073 millió tonnával szemben 1,208 millió tonnát. (NG) Román aszálykárok Bukarest. Romániában közel 1 millió 650 ezer hektár mezőgaz­dasági területen elpusztult a ter­més 40 százaléka a tartós hőség miatt. Az aszály miatt az ország legalább másfél millió tonna ke­nyérgabona és 200 ezer tonányi vetőbúza behozatalára kénysze­rül. Az aszálykárok nagysága mostanáig eléri a 4150 milliárd lejt. Az ország 40 megyéjéből 30- ban okozott károkat a rendkívüli időjárás. Főleg az ország déli és keleti gabonatermesztő megyéit sújtja az aszály, ahol a hetek óta tartó kánikulában talajszinten 60-70 Celsius-fokot mérnek. De szárazság pusztít a partiumi me­gyékben, Biharban, Szatmárban és Szüágyban is, sőt helyenként még a hűvösebb éghajlatú Hargi­ta megyében is. Az aszály a leg­nagyobb mértékben Dőlj, Kolozs, Vaslui, Mehedinti, Olt, Botosam, Teleorman, Galati, Temes, Vran- cea, Prahova, Iasi és Maros me­gyéket sújtotta. A legnagyobb mértékben a búza, a rozs és a ta­vaszi, illetve őszi árpa károso­dott, de jelentős károk keletkez­tek a kukoricában, napraforgó­ban, a takarmánynövényekben és a cukorrépában is. (MTI) Mindent tudó kesztyű Potsdam. A gyümölcstermesz­tők egy speciális kesztyűvel va­ló puszta érintés nyomán is ké­pesek lesznek megmondani a jö-vőben az alma és az ősziba­rack érettségi fokát és cukor- tartalmát. A kesztyűbe szenzo­rokat és mini mérőkészüléke­ket építettek. Az eszköz proto­típusát az év végén tesztelik a németországi Bornim Agrár­technikai Intézetben. A gya­korlati alkalmazásig két-három évet kell várni. Az 1992-ben alapított agrártechnikai intézet tartományi, szövetségi és EU- támogatásokkal működik, to­vábbá olyan vállalatok is finan­szírozzák, amelyek saját részre kutatási célokkal bízzák meg. Ez utóbbiak adják a szűk 14 millió márkás költségvetés ha­todát. (MTI) Takarmányozási szaknap Somorja. A hétvégén a zólyo­mi széldielyű Insemas Kft. által szervezett országos szakmai körút egyik állomásán, a so- morjai mezőgazdasági szövet­kezetben a nyers és a szárított szója takarmányozásban betöl­tött szerepéről cseréltek eszmét az agrárszakemberek. Janett D. Kleinschmidt, az Insemas kana­dai partnere, a Semex Aliance takarmányozási szakembere a szójának tejtermelés növelésé­ben betöltött szerepéről tartott előadást. Az általa elmondotta­kat Pomichal István a somoijai mezőgazdasági szövetkezet főzootechnikusa gyakorlati ta­pasztalatokkal és saját vizsgála­ti eredményekkel támasztotta alá. A somoijai szövetkezetben a takarmányozásban végrehaj­tott változtatásokkal sikerült napi 12 ezer literre emelni a tejtermelést. Hangsúlyozta, hogy a takarmányozásban is egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságosság és a hatékony­ság kérdése, (szí) VÍZŐR Katasztrófa fenyeget Az elmúlt hónapok extrém szá­razsága júniusban is folytató­dik. Múlt héten a csapadékösz- szeg az öntözött területeken az elenyésző mennyiség és 2 milli­méter között mozgott. Csak a futó záporokból és zivatarokból esett Szencen 11, Losoncon 9, Pöstyénben pedig 18,8 millimé- temyi eső. A napi átlaghőmér­sékletek 25-30 Celsius fok közöt mozogtak, ami 2,8-4,8 fokkal magasabb az egyes régi­ókban mért sokévi ádagnál. A csapadékhiány és a rendkívüli meleg megsemmisítőleg hat a növényekre. A gabonafélék nagy nehezen érnek be, de a szárazság katasztrofális hatás­sal van a kapásnövényekre is. Ha a növényzet már károsodott is, intenzív öntözéssel még se­gíthetünk rajta. Az öntözés el­maradása azonban ebben a kri­tikus szakaszban katasztrofális következményekkel járhat a termésre. Az extrém szárazság már így is több milliárdos kárt okozott a mezőgazdaságnak, ezért nem szabadna hagynunk, hogy az öntözés elmulasztásá­val további milliárdok vessze­nek el. (Öntözésgazdálkodási Kutatóintézet) Ék Ha nem fon az eső, ion A ZÖLD VILÁGÉRT BAUER FOR A GREEN WORLD • „RAINSTAJT típusa csevelodobos antözoberendezesek ED fele változatban, a TX es az E PLUS típus számítógéppel irányított • öntözök onzolok. 12 • ED m szélesek • szeles hatósugarú sávos „UNESTAR" es koros CERESTAFT öntözőberendezések ■ gázolajjal es traktormeghajtással működő szivattyúk • syorskapcsolásos öntözőcsövek es - készülékek • a trágyáié kijuttatására alkalmas tartálykocsik és tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezési egyseg. Podunajská 25, 825 64 Bratislava. Tel./fax: 07/4525 89 43. Mobil: 0903 706 643, E-mail: andrasSbauer.sk VK-363 Az aszály miatt drágulhatnak a gabonafélék - árpából hektáronként csak 2,5 tonnás átlaghozammal számolnak Nagyon siralmas képet mutat az idei határ ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Az aszály miatt minden bi­zonnyal drágulnak az új termésből származó gabonafélék. A gabona­feldolgozók szerint az élelmiszeripari búza ára az aratás után meghaladhat­ja akár a 4 ezer koronát is. A felvásár­lók - a termelők megnyerése érdeké­ben - rövidíteni akarják a fizetési ha­táridőket, azaz a gazdák gyorsabban hozzájuthatnának a leadott áru ellen­értékéhez. A hazai piacon 12%-os ré­szesedéssel rendelkező oroszkai ma­lom, mely 70-80 ezer tonna gabona felvásárlását tervezi, például az eddi­gi két hónapról a felére kívánja csök­kenteni a fizetési határidőt. Siralmas képet mutat a határ. Agrárszakértők szerint a gabonafélék közül a legrosz- szabb helyzetben az árpa található, amelyből ádagosan mindössze 2,5 tonnás hektárhozam várható. Sok he­lyen egyenesen ki kell szántani az ár­pát, s a takarmányozási gondok eny­hítése érdekében kukoricát kell verni. A szakértők most becsülik fel az aszály okozta károk nagyságát. A szaktárca már beterjesztette a kár­enyhítésre vonatkozó elképzeléseit. A kabinetnek 10 napon belül kellene döntenie a kérdésről, (gy) Termésbecslés a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Kísérleti Intézet zselizi telephelyén. (TA SR-felvétel) Határon átnyúló gazdasági lehetőségeket ajánlott a magyar agrártárca államtitkára Határmenti kapcsolatok Salgótaiján. A múlt héten Sal- gótaijánban került sor a Régi­ók határok nélkül elnevezésű rendezvénysorozat első talál­kozójára. A szakmai megbe­szélések fő témája Magyaror­szág nemzetközi, országos és regionális fejlesztése vala­mint a határon átnyúló kap­csolatok bővítése volt. FARKAS OTTÓ Tamás Károly, a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára részlete­sen foglalkozott a szlovák mező- gazdasági minisztériummal folyó gazdasági megbeszélésékre. El­mondta, Magyarország sertéshúst és számos húskészítményt szállít Szlovákiába, ugyanakkor, szerinte hazánk a megtermelt növendék szarvasmarhákat nem tudja megfe­lelő módon értékesíteni. „A régiók számára ezen a téren is kínálkozik lehetőség a gazdasági kapcsolat el­mélyítésére, nevezetesen állatte­nyésztési vegyesvállalatok létreho­zása terén - mondta az államtitkár, aki példaként a sertésállomány ma­gyarországi hizlalását és szlovákiai feldolgozását, illetve a Szlovákiái hústípusú szarvasmarhák magyar- országi levágását, közös értékesíté­sét említette. - Ugyanezek a kap­csolatok létre jöhetnek a gépesítés területén is. Elképzelhetőnek tart­juk, hogy Magyarországra szlovák gépeket hozunk be, amelyekért fi­zethetnénk például sertéshússal. Mivel ilyen téren vannak előzetes tárgyalásaink, javasolni tudom, hogy a régiókban alakítsanak hatá­ron átnyúló, konkrét tevékenysé­gen alapuló vegyesvállalatokat - mondta Tamás Károly.” Az államtitkár szavai szerint Ma­gyarországnak - adottságainak kö­szönhetően - célszerű 1,2 millió hektáron búzát, 1,3 millió hektron kukoricát termelni. Ez azt jelenti, hogy az önellátáson túl mintegy 1,5 millió tonna búzát és 3,5 millió ton­Lehetőség kínálko­zik a gazdasági kapcsolat elmélyítésére... na kukoricát külföldön értékesít­het. Tamás Károly hangsúlyozta, a külföldi vevők igényesek és csak jó minőségű terményeket vásárolnak. Magyaroszrágon nem foglalkoztak génkezelt kukoricával, az USA vi­szont csakis ilyen terméket tudott volna az EU országaiba szállítani. A kiváltó tulajdonságokkal rendelke­ző magyar kukoricafajtákra alapo­zott termést a termelők idén 30 ezer forint tonnánkénti áron tudták az EU országaiban értékesítem. Az államtitkár szerint a térségekben ki­alakult termelési technológiára a jö­vőben szükséges kialakítani új és korszerű szervezeti, illetve szerke­zeti lehetőségeket, mivel tapaszta­latai szerint a mezőgazdasági ter­melőt minden térségben kizsákmá­nyolják. Változtatni kellene a hely­zeten, a magyar kormányzat most az új típusú szövetkezésekben kínál a gazdáknak új lehetőségeket. A be­szerzést, termelést, felvásárlást, fel­dolgozást és az értékesítést új típusú szövetkezésben lehetne egyesíteni így a termékpályán szerzett haszon száz százalékban a termelőknél ma­radna. A gépi és technológiai fej­lesztésekhez a tárca 30%-os vissza nem térítendő támogatást és jelen­tős kamattámogatást tud nyújtani. „Torgyán miniszterrel gyakran han­goztatjuk, hogy lábra kellene állíta­ni a romokban heverő magyar me­zőgazdasági gépgyártást. Miközben itthon a fiókokban porosodnak a korszerű traktorok gyártására vo­natkozó tervek, külföldről drágán hozzuk be a gépeket. Traktorok, gé­pek gyártására például Nógrád me­gye is megfelelő lenne. Elképzelhe­tőnek tartjuk e téren a külföldi tőke behozatalát ugyanúgy, mint a ha­tármenti együttműködést. A ma­gyar mezőgazdaság az ipar legna­gyobb megrendelője és legbizto­sabb fizetője.” Salgótarján. A magyar mezőgazda­ság reorganizációs programjában jelentős szerepet kap az úgyneve­zett átsegítő állami támogatás. Eb­ben azok a csődközeibe jutott mező- gazdasági üzemek részesülhetnek, melyek alkalmasak a termelésre és kidolgozott tervükben vázolják, hogy a jövőben tudnak eredménye­sen gazdálkodni. Ha tervezetüket a bank és a szakmai bizottság jóvá­hagyja, a program keretében az ag­rártárca hároméves 50%-os vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ezen felül a mezőgazdasági tárca az ilyen termelőkért a banknál 80%- ban vállal kezességet. Minőségi ter­mékek előállításához a tárca hektá­ronként 15 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kínál a gaz­dáknak: műtrágya vásárlására 6 ezret, 6 ezret vetőmagra és 3 ezret növényvédőszerekre. Tamás Kár­oly, a földművelésügyi és vidékfej­lesztési minisztérium közigazgatá­si államtitkára szerint a tárca egye­dülálló gazdahitelt hirdetett meg, amikor 10 éves futamidőre 80%-os kezesség mellett 50 millió forint kölcsönt kínál a gazdáknak azzal a céllal, hogy teremtsék meg a gaz- dálkozás fázisát, tehát vegyenek földet, gépeket, építsenek istálló­kat és kezdjenek el egy korszerű, jövedelmező gazdálkodást. A ban­ki kamatokat teljes egésszében a kormány fizeti, (fo) Csak alapszinten üzemel a nagylégi Agrokombinát - Szitási Ferencéknek még nem sikerült hiteleket szerezniük Tőkeerős vevő megjelenésére várnak KFWSCSENICSGÉZA Dunaszerdahely. Több mint 150 millió tartozása miatt egy éve foly­tatódik a nagylégi Agrokombinát szakaszos felszámolása, miközben az alkalmazottak létszámát je­lentősen csökkentették. Múlt év májusában a válsághelyzetben a tagság kisebbik hányada próbálta menteni a menthetőt. Szitási Fe­renccel az élen - egy életképesebb gazdálkodás reményében - új ter­melési formákra alapozva létre­hozták az Agrárvállalkozók Szö­vetkezetét. Megmaradásuk attól függött, hogy szereznek-e banki hiteleket, a cég ugyanis hitelinté­zetek segítségével szerette volna megvásárolni a felszámolás alatt álló cég vagyonának egy részét. A feladat nem könnyű, mivel egyet­len pénzintézet sem fekteti be pén­zét bizonytalan vállalkozásba. En­nek ellenére a nagylégiek remény­kedtek. A szárnyait bontogató új szövetkezet tagsága és vezetősége a siker érdekében minden tőle tel­hetőt megtett. Egy év elteltével újra felkerestük Szitási Ferencet, aki el­mondta: az Agrárvállalkozók Szö­vetkezetének nem sikerült megsze­reznie a szükséges hitelforrásokat, melynek segítségével a csődbizto­son keresztül megvásárolhatták vol­na az Agrokombinát vagyonának egy részét. így a múlt év májusában megalapított új szövetkezet nem funkcionál, nem tölti be küldetését. Szitási nem kívánt az Agrokombinát nevében nyilatkozni, annyit azon­ban elárult, mivel nekik nem sike­rült megvásárolniuk a valaha híres mezőgazdasági üzem vagyonának egy részét, ezért az Agrokombinát részenként kerül eladásra. Eddig a növénytermesztéssel és a fuvarozással összefüggő eszközök egy része került kalapács alá, és a felszámolás további 1-2 évig is el­tarthat. A szántóföldek nagyobbik hányadát kft. formájában művelik, ami azt jelenti, hogy nincs vetetlen föld a légi határban. Az első sza­kaszban az állatállomány eladásá­ról, a második szakaszban az épüle­tekről, az infrastruktúráról kötik meg a szerződést. Ezzel a lépéssel munkalehetőséget és megélhetést biztosítanak a dolgozóknak. A többi gazdasági részleg iránt is fokozott érdeklődés mutatkozik. Ha mind vevőre talál, az Agrökombinát ki­sebb egységekben működik tovább. A felszámolás alatt levő Agrokom­binát ma is létezik, működőképes vállalat, a mezőgazdasági termelés alapszinten folytatódik. Ez azt je­lenti, hogy a fejlesztés teljesen le­állt, szerkezetváltás nincs, a legna­gyobb takarékossági programra kapcsoltak, és az adminisztráció is szerényebb irodaházba költözött. Tőkeerős vevőre vár az Agrokom­binát keretében üzemelő vágóhíd és húsfeldolgozó részleg is. Fejlesz­tés nincs, a termelés folytonos. A vágásra érett állatok 70-80 százalé­kát maguk dolgozzák fel. Tőkehús­sal, kolbásszal, félkésztermékekkel és egyéb húskészítményekkel lát­ják el a piacot. A sertéshús értékesí­tésével így is gond van, mert a piac telített, és az eladási ár sem a leg­jobb. A felszámolás alatt levő kom­binát számára az lenne a legelfo­gadhatóbb, ha valamennyi terme­lési részleg vevőre találna, mert csak tőkeerős vállalkozással lehet fellendíteni az ágazatokat, és biz­tosítani az alkalmazottak stabil megélhetését. Átsegítő támogatás Egyedülálló gazdahitel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents