Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-09 / 132. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 9. Menekítik a külföldieket Sydney. A Malaitai Sasok mi- licistái által foglyul ejtett Bartholomew Ufajalu Sala- mon-szigeteki miniszterelnök visszanyerte szabadságát, de bizalmatlansági indítványt kell kezdeményeznie önmaga ellen. Tegnap is heves harcok dúltak a Malaitai Sasok és a Guadalcanal sziget lakosságának nevében fellépő Isatabu Szabadság Mozgalom harcosai között, a szigeteken rekedt külföldieket megpróbálják kimenekíteni. (MTI) Zsugorodó kisebbségi törvény Prága. A cseh kormány későbbre halasztotta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény- javaslat megtárgyalását, mert a tegnapi kormányülésen 17 tag közül csupán 10 volt jelen. A törvényjavaslat kormány elé kerülő formája az utóbbi időben bírálatok tárgya. Petr Uhl emberi jogi biztos szerint a tárcák véleményezése után any- nyira összezsugorodott, hogy szinte nem is érdemes már foglalkozni vele, kimaradt belőle például a kisebbségi önkormányzatok felállítása. (MTI) Javult Václav Havel állapota Prága. Javult Václav Havel állapota, akin hétfőn gyomor- sérv-műtétet végeztek el. A 63 éves cseh államfő jól aludt, s a korábbi éjszakai légzési zavarok már nem ismétlődtek meg. Ernst Bodner osztrák sebészprofesszor úgy nyilatkozott: néhány napig még Prágában marad, hogy kéznél legyen, ha esetleg szükség lenne rá. Az insbrucki professzor újságíróknak azt is elmondta, hogy a műtétet ingyen végezte el. (MTI) Václav Havel cseh államfő (TA SR-archív) Új lengyel miniszterek Varsó. Az új kisebbségi lengyel kormány miniszterelnök- helyettese (a lemondott Leszek Balcerowicz helyett) Janusz Steinhoff gazdasági miniszter lesz, Lech Kaczynski kapja az igazságügyi, Jaroslaw Baue a pénzügyi és Jerzy Widzyk a közlekedési tárcát. (MTI) Harcok a sivatagban Aszmara. Az etióp és az eritreai erők között ismét harcok törtek ki az Eritrea déli részén található sivatagban, a Vörös-tenger partján fekvő Aszab városhoz közel. Mindkét fél a másikat vádolja a friss harcok kiprovokálásával, és mindegyik azt állítja, hogy nagy veszteséget okozott a másiknak. Közben tovább folynak az Afrikai Egységszervezet közvetítésével Algírban folyó közvetett béketárgyalások, de egyelőre nem sok eredménnyel. (MTI) Újabban a német sajtóban is gyakran bukkan fel a vélekedés, hogy 2005 előtt nem valószínű egyetlen új tag felvétele sem az Európai Unióba Joschka Fischer német külügyminiszter és Gerhard Schröder kancellár az EU-bővítésről és belső reformokról rendezett tegnapi berlini konferencián (TA SR/EPA-felvétel) Berlin ügyvédszerepben MTI-HÍR Berlin. Németország az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó tagjelölt országok ügyvédjének tekinti magát, és a német kormány teljes mellszélességgel síkra száll az EU mielőbbi bővítéséért - hangoztatta tegnap a német külügyminiszter. Joschka Fischer azután nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy egyórás eszmecserét folytatott magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. Az igen intenzív munkamegbeszélés középpontjában az EU bővítése, a transzatlanti kapcsolatok és a Balkán állt. A német diplomácia irányítója leszögezte: az unió bővítése érdekében mind Brüsszelnek, mind a tagjelölteknek teljesíteniük kell a kiszabott feladatokat. Külön kiemelte, hogy ezen a téren „Magyar- ország nagyon jó úton halad”. Az újabban a német sajtóban is gyakran felbukkanó vélekedésről, miszerint 2005 előtt nem valószínű egyeden új tag felvétele sem az EU- ba, Fischer közölte: korai még kőnkrét időpontról beszélni. - Mindenképpen a helsinki menetrendhez kell tartanunk magunkat. Ennek értelmében 2003. január elsejéig kell belépésre képessé válniuk a tagjelölteknek, illetve befogadásukra képessé az uniónak. Bízunk benne, hogy az első jelöltek csakugyan képessé lesznek erre - hangoztatta.- Meggyőződésünk, hogy a német kormány és személy szerint a német külügyminiszter ezután is igen fontos szerepet fog játszani ebben a folyamatban - hangoztatta a magyar külügyminiszter, nagy megelégedéssel nyugtázva Fischemek a német fél „ügyvédi szerepköréről” elhangzott kijelentését. Martonyi megerősítette, hogy Magyarország 2002 végéig teljesítem fogja az EU jogrendjének átvételét. Úgy fogalmazott: fontos, hogy az érintettek tartsák magukat a Helsinkiben elfogadott határozathoz, az uniónak képessé kell válnia új tagok felvételére, a tagjelölt országoknak pedig folytatniuk kell a fölkészülést a csatlakozásra. A Baltikum csatlakozhatna az EU-hoz, a NATO-hoz aligha Moszkva fontosabb Mind a 19 tagországban elegendő forrásnak kell jutnia a haderőfejlesztésre Nyolc NATO-tagállam keveset költ haderejére Brüsszel. Hat évre szóló új védelmi fejlesztési célkitűzéseket fogadtak el tegnap a NA- TO-tagországok védelmi miniszterei, hangoztatva annak fontosságát is, hogy ezek helyet kapjanak a tagállamok nemzeti haderő-fejlesztési terveiben. MTI-HÍR A NATO védelmi minisztereinek kétnapos értekezletének homlokterében két téma áll: a balkáni helyzet, és a szövetség katonai kapacitásfejlesztő programjai, de nagy figyelmet szentelnek a NATO és Oroszország kapcsolatai alakulásának is. Sor kerül a NATO és Ukrajna ületve a NATO és Oroszország vegyes bizottságának ülésére, valamint az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülésére. Ebben a csoportban a NATO 19 tagján kívül már további 27 európai és közép-ázsiai ország vesz részt. A nukleáris tervezőcsoport és a védelmi tervezési bizottság közleménye szerint az a cél, hogy a NATO- tagországok hadseregei képzettségben és felszerelésben kellő szintet éljenek el az esedegesen rájuk váró kihívásokkal szemben. Külön hangoztatták a miniszterek annak fontosságát, hogy a haderőfejlesztésre elegendő forrás jusson mind a tizenkilenc tagországban. George Robertson főtitkár a találkozó előtt több inteijúban ismét úgy értékelte, nem elegendő, amennyit a tagországok költenek védelmi célokra. NATO-adatok szerint nyolc tagország Belgium, Kanada, Dánia, Németország, Magyarország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország - bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékánál kevesebbet költ védelMinimális szinten kell tartani a szövetség atomütőerejét. mi célokra, és a kiadások további öt ország - Csehország, Lengyelország, Norvégia, Olaszország és Portugália - esetében is alig haladják meg a 2 százalékot. Robertsonhoz hasonlóan a védelmi fejlesztésre szánt kiadások növelését látják szükségesnek az amerikai kormányzat köreiben is. A NATO megerősítette, hogy az atomütőerő a szövetség stratégiájának központi és hitelességnövelő eleme a háborús tervekkel szembeni elrettentésre. A résztvevők úgy vélték, az erőt minimális szinten fenn kell tartani, hogy a béke és stabüitás megőrzése garantálható legyen. Egyúttal meggyőződésüket fejezték ki, hogy a NATO atomfegyverei és azok tárolása a biztonságosság legmagasabb követelményeit is kielégíti. A miniszterek üdvözölték a START- II leszerelési egyezmény és az atomkísérletek tilalmát kimondó megállapodás oroszországi ratifikálását. Úgy ítélték meg, mindkettő jelentős lépés az atomfegyverek számának további jelentős csökkentése, majd vüágszintű teljes felszámolása felé. Felhívták a figyelmet a megállapodások végrehajtásának fontosságára, és támogatásukról biztosították az Egyesült Államokat és Oroszországot a stratégiai atomfegyverek számát tovább csökkentő START-lII-ról folytatott tárgyalásokon. Megismételték felhívásukat Oroszországhoz, hogy ígéretéhez híven fejezze be azokat a csökkentéseket, amelyeket taktikai atomfegyvereivel kapcsolatban jelentett be 1991-ben és 1992-ben. Üdvözölték azt is, hogy az orosz- NATO találkozókon ismét kilátás nyílt az atomfegyverekkel kapcsolatos témák megvitatására. MTI-HÍR Vilnius. A német kancellár befejezte baltikumi körútját, amelynek során határozottan támogatta a baltiak EU-csadakozási erőfeszítéseit, de kevésbé határozottan a NATO térségbeli kiteijesztését. A balti vezetők egyértelmű német támogatást vártak a NATO már 2002-es újabb bővítéséhez. Gerhard Schröder kerülte a kényes témát, tekintettel az orosz ellenérzésekre. Ezzel szemben a baltiak EU-tagságát a kancellár hazája „nemzeti érdekének” nevezte. A Baltikum stabilitása „elváMTI-HÍR Krakkó. A távozó lengyel külügyminiszter tegnap biztosította német és francia kollégáját, hogy a kormánykoalíció összeomlása sem változtatja meg Varsó euroatlanti külpolitikáját. - Európa-barát irányvonalunkat semmi sem ingathatja meg” - mondta Bronislaw Geremek Joschka Fischemek és Hubert Védrine-nek. Fischer „demokráciában normális” eseménynek ítélte a kormányválságokat, és úgy vélte, hogy a varsói nem fogja befolyásolni az EU-bővítést, sem aláásni Lengyelország szerepét. laszthatatían Európa jólététől és sta- büitásától”, az Oroszországhoz fűződő jó viszonnyal együtt - mondta. Schröder elégedetten nyugtázta az ignalinai atomerőmű bezárására vonatkozó litván elhatározást, és további német anyagi támogatást ígért. Az európai integráció jegyében Vilnius vállalta, hogy 2005-ig bezárja a csemobüihez hasonló létesítmény egyik reaktorát, ha a Nyugat beszáll a munka finanszírozásába. A másik reaktor bezárásának menetrendjét Litvánia 2004-ben szándékozik bejelenteni, az EU 2009-es bezárással számol. Mindenesetre a védelmi és a pénzügyminiszterek tanácskozása elmaradt a „weimari háromszög” keretében. A három kormány 1991 óta tart rendszeres konzultációkat e név alatt. Védrine megerősítette, hogy a tagjelölteket érdemeik alapján fogják megítélni, és csak a tárgyalások konkrét haladása számít. Az együttműködés fejlesztése jegyében a három külügyminiszter mindenesetre megállapodott közös virslievő, zenés weimari piknikek szervezésében és a francia-német Arte kultúrtévében való lengyel részvétel kiterjesztésében. Együttműködés-fejlesztő virslievő piknikek Weimari háromszög A November 17. marxista, ultranacionalista görög terrorszervezet huszonöt éve folytatja véres akcióit Megölték az athéni brit katonai attasét MTI-HÍR Athén. Tegnap meggyilkolták az athéni brit nagykövetség katonai attaséja, Stephen Saunders dandártábornok. A diplomatát fej- és mellsérülés érte a terrortámadás során, amely a görög főváros luxusnegyedében történt. A görög rendőrség a November 17. terrorszervezetet gyanúsítja, Robin Cook brit külügyminiszter megdöbbenéssel és felháborodással nyilatkozott az orgyilkosságról. A November 17. görög terrorszervezet 25 éve folytatja véres akcióit, s hozzávetőleg ennyi véres terrorcselekményt követett el. Az Egyesült Államok által a világon legveszélyesebbek között számon tartott szervezet 4 amerikai diplomata, két török és több görög diplomata, katona, üzletember meggyilkolását vállalta nyilvánosan. A marxista és ultranacionalista nézeteket hirdető szervezetnek eddig egyetlen tagját sem tudták elfogni. Az amerikai kormány 1994- ben 2 millió dollárt ajánlott fel bárkinek, aki olyan információval szolgál, amely lehetővé teszi a terrorszervezet tagjainak letartóztatását, 1997-ben megismételte az ajánlatot. A szervezet neve arra a november 17-i mészárlásra utal, amelyre az athéni műszaki egyetemen került sor, amikor 1973-ban a diákok fellázadtak a görög „ezredesek diktatúrája” (1967-1974) ellen. 1975- ben meggyilkolták Richard Welch görögországi CIA-megbízottat, 1976-ban Evangélosz Mallioszt, aki a diktatúra idején kínvallatásokat vezetett, 1983-ban George Tsantes amerikai sorhajókapitányt és sofőrjét. 1985-ben végeznek a jobboldali Apogevmatini újság tulajdonosával, Nikolaosz Monferra- tosszal és sofőrjével. 1986 novemberében pokolgépet robbantanak Athénban, egy rendőr méghal, több megsebesül, 1987 áprilisában öt amerikai katona sebesül meg bombamerényletükben. 1988-ban meggyilkolják Alekszandrosz At- hanassziadisz gyárost, majd William Nordeen amerikai katonai attasét, 1989-ben pedig Konsztantin Andrulakisz ügyészt és Pavlosz Bakojannisz konzervatív képviselőt. 1991-ben Ronald Steward amerikai tiszt és a török nagykövetség helyettes sajtóattaséja az áldozat. 1991-ben elkövetett rakétamerényletükben egy rendőr hal meg, hat megsebesül. 1994-ben meggyilkolják Mihalisz Vrano- pulosz görög bankárt, majd Haluk Sipahioglu török diplomatát is, három évvel később pedig Kosztasz Peratikosz hajómágnást. 1998-ban összesen hat bomba- és rakétatámadásból álló merényletsorozat követnek el Athénban, a célpontok a General Motors, az Opel és Chrysler, valamint a City Bank, csak anyagi károk keletkeznek. 1999-ben három tankelhárító rakétát lőttek ki külföldi bankok és egy görög hajótársaság pireuszi irodái ellen. Ezelőtti utolsó merényletüket 1999-ben követték el, rakétatámadást intéztek Carl Heinz Kuhna athéni német nagykövet rezidenciája ellen, de csak anyagi károkat okoztak. Stephen Saunders (TA SR/EPA) Két nő volt a teherautóban Öngyilkos csecsen merénylők Moszkva. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki tanácsadó szerda este elismerte, hogy valóban öngyilkos merényletet hajtott végre két nő a csecsenföldi Xlhan-jürt településen, és a robbanásban orosz katonák is életüket vesztették. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a merényletben az alhan- jürti katonai támaszpont különleges egységének csupán két katonája vesztette életét, öten pedig megsérültek. Movladi Udugov csecsen szóvivő ugyanakkor azt közölte, hogy a támadásban legkevesebb tizenhét orosz katona meghalt. A merénylet úgy történt, hogy egy teherautó nagy sebességgel áthaladt a katonai támaszpont ellenőrző pontján, és a belügyminisztérium alakulatainak épülete előtt megállt. Hét katona odarohant a járműhöz, amelynek robbanóanyaggal volt tele, és felrobbant. (MTI)
