Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-09 / 132. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 9. KOMMENTÁR Szlovák gentleman TÓTH MIHÁLY Egészen odáig „fejlődött” nálunk a politikai kultúra, hogy úgyszólván minden pártvezető napirendre tért a standard politikai erők számának folyamatos csökkenése láttán. További eggyel csökkent azoknak az élenjáró közéleti embereknek a száma, akik nem tudnak napirendre térni a szlovákiai politikai struktúra balkanizálódása láttán; Ján Camogursky bejelentette, mozgalma tisztújító fórumán nem jelölteti magát az elnöki funkcióra. Az elmúlt 10 esztendő alatt tucatnyi olyan mozzanata volt a KDH elnöke politikai működésének, amelyet aligha aranybetűkkel írnak be az ország történelmébe. Fura konzervatívizmusnak minősült, amikor a 20. század utolsó évtizedében a pánszlávizmust emlegette elismerően. Alig néhány esztendővel Moszkva térségünkből való retírálása után sokakat meghökkentett, amikor ruszoíil érzelméről vallott. A jobboldal kiválóságait fejcsóválásra késztette, amikor elítélően szólt a liberalizmusról. Még a baloldalon politizálok egy része se tudott mit kezdeni azzal a gesztusával, hogy koszorút vitt Gustáv Husák sírjára. Már 1992-93-ban érezhető volt, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom központjában - hogy stílusosak legyünk - nem „püspökök”, nem hittudósok, nem példamutató hívők veszik körül a „kardinálist”, hanem jobbik esetben tisztességes falusi plébánosok, de az esetek többségében ambiciózus sekrestyések, hivatásos harangozok. Az igazi nagy kihívást az jelentette a KDH és az összes többi demokratikus párt számára is, hogy az 1998-as parlamenti választásokat követően méltó megoldást tudnak-e találni a Meciar vezette nem standard pártszövetség által kikényszerített állapot természetessé korrigálására. A megoldás keresése siralmas eredménnyel zárult. Nemcsak a Meciar-koalíció pártjai voltak és maradtak értelmezhetetlenek a nyugat-európai működő nemzetközi párttömörülések számára, hanem az 1990 és 1998 között standarddá fejlődött politikai erők zöme is elveszítette üyen besorolását. Camogursky elévülhetetlen érdeme, hogy szembe mert szállni a sekrestyéstanon- cokkal, a karrieristákkal. Visszatekintve az elmúlt 10 esztendőre, és látva a KDH mai sanyarú helyzetét, nem nehéz megállapítani, mitől vezérelve tett Camogursky nehezen értelmezhető, avítnak minősíthető politikai gesztusokat. Egy kissé régimódi, de tisztességes konzervatív ember vonul hátrább a szlovákiai politika első vonalából. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság- (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urban Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió- (58238310), Kovács Ilona- mellékletek- (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagyka pos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Teijeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somolja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Labdarúgó monarchia GRENDEL GÁBOR Hollandia és Belgium, a Benelux labdarúgás két örök riválisa ösz- szefogott, hogy közös erővel meghódítsa Európát. Némi rosszmájúsággal azt mondhatnánk: Szlovákia politikaüag olyan mélyre süllyedt, hogy az Eb-re is szinte csak vízummal utazhatunk. Bár Hollandia meg- kegyelmezett'Pozsonynak, a szlovák válogatotton ez sem segít - Jozef Adamec legénysége se vízummal, se anélkül nem jutott ki a kontinensviadalra. Ahogy Magyarország sem, pedig ha Budapest előbb reagál, és nem a 2004-es rendezési jogot pályázza meg Ausztriával, még Bicskei Bertalan is megérhette volna az Eb-t. Egész más vetülete lenne egy olyan tornának, amelyet az osztrák-magyar barátság jegyében rendeznének. Minden hazafi a monarchia szellemében járhatna ki a stadionokba mellkast döngetni, s talán még a Magyarok Vüágszövetsége is lehiggadna: ha csak ideiglenesen bár és nem is teljesen, visszaállnának bizonyos „régi” határok, s ezzel beigazolódna az MVSZ erkölcsi (re)víziója. (Hajrá Jenei Imre!) Tiszta kezek európai politikája. Milos Zeman és Romano Prodi. (TA SR/EPA-felvétel) Nálunk a demokrácia még nem elég erős ahhoz, hogy biztosítsa a politika kontinuitását Vigyázó szemetek Varsóra vessétek Lengyelország - már csak méreténél fogva is - közép- kelet-európai nagyhatalom. Történelmi, politikai kapcsolatrendszere révén is az euroatlanti integráció egyik motorjának számít (vagy legalábbis számított a közelmúltig), éppen ezért a térség többi országa számára nem mindegy, mi történik Varsóban, hogyan is alakul a lengyel integráció menete. SÓKI TIBOR Márpedig az a legújabb belpolitikai fejlemények miatt egyre kiszámíthatatlanabbnak tűnik. Jerzy Buzek miniszterelnök tegnapelőtt elfogadta három minisztere lemondását, s a lengyel kabinet a szlovákiaihoz hasonlóan súlyos válságot él át. Szakértők szerint egyre nagyobb a valószínűsége az előrehozott választások kiírásának. Az pedig menthetetlenül lelassítaná a lengyel integrációs folyamatot. És talán nemcsak a lengyelt... Több megfigyelő úgy véli, az integráció uniós ellenzői - mert olyanok is vannak - visszaélhetnek a varsói helyzettel, s a lengyel példát felhasználva próbálják majd lassítani, esetleg teljesen megakasztani a bővítési folyamatot. Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen. Bár a hivatalos EU-nyilatkozatok dagadoznak a beléjük gyömöszölt hurráoptimizmustól és biztatástól, az elmúlt hónapokban szép számmal akadtak markáns jelei a tétovázásnak is. Maga az Unió vezetése továbbra is késlekedik a tagfelvétel konkrét dátumának meghatározásával, holott az pozitív lélektani hatással lehetne a csatlakozásra VISSZHANG Melyik a két Trianon közül? Az Új Szó június 2-i számában egész oldalas cikk foglalkozik a trianoni békediktátummal, nagy képet közölve a Kis-Trianonról. Nem vagyok történész, de 86 éves koromig nagy magánkönyvtáramban sok erre vonatkozó irodalmi mű és ábrázolás gyűlt össze. Sokat kutattam, böngésztem, míg teljes határozottsággal leírhatom: a képnek a Nagy-Triaváró országokra. Elvégre a diák is könnyebben rászánja magát a tanulásra, ha tudja, mikor kell vizsgáznia. Verheugenék és Prodiék a különböző fórumokon néha egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, s ez sem járul hozzá a csatlakozók biztonságérzetének javulásához. Ráadásul már az EU- n belüli egymásra mutogatás is elkezdődött. Egyesek az FPÖ kormányra kerülése nyomán kirobbant bécsi válságot kihasználva megvádolták Ausztriát, hogy miatta késik az integrációs folyamat. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár persze határozottan visszautasította a vádakat, s rámutatott, valakik bűnbakot akarnak csinálni a sógorokból. Tulajdonképpen mindegy, hogy a vádaskodóknak vagy Schüsselnek van-e igaza. A lényeg, hogy a vita rámutatott, az EU-n belül valakik lassítani szeretnék az integrációs folyamatot, s Az EU-n belül valakik lassítani szeretnék az integrációs folyamatot. ezek a valakik nem gyengék. S ha a bécsi válságot megpróbálták kihasználni a fékezésre, a varsóit sem fogják parlagon hagyni. Persze, nem feltétlenül kell mindenért az Unión belülieket hibáztatni. Megérthető az EU-diplomaták nyugtalansága is. Főleg azoké, akik a csatlakozási tárgyalásokat vezetik. Az integráció hosszú tárgyalások sorozata, s csak akkor lehet eredményes, ha mindkét fél tudja, a következő alkalommal ugyanazzal a partnerrel ülhet tárgyalóasztalhoz. Csak így biztosítható ugyanis a megbeszélések folyamatossága. Ebből a szemszögből nézve egyáltalán nem tenne jót nont kellett volna ábrázolnia. Több könyv helyesen közli ezt az adatot. így az első Genus kis lexikonban (1933), a hozzá hasonló német egykötetes Knaurs Kon- versations lexikonban, a cseh nyelvű hatkötetes Malá cesko- slovenská encyklopédiában és az Ilustrovany encyklopédiában is. A többi magyar lexikon ismételgeti a téves megállapítást, vagyis érvényes rájuk a mondás: hallottak valahol harangozni, de nem tudják, melyik toronyban. Tehát még nyolcvan év sem volt elegendő arra, hogy valaki utánanézzen ennek a kérdésnek. Tudni kell, a lengyel csatlakozási folyamatnak egy kormányváltás. Akkor sem, ha szinte az összes lengyel politikai erő deklarálta az integráció iránti elkötelezettségét. A politikai elemzők úgy vélik, Lengyelországban eléggé megerősödött már a demokrácia, s egy kormányváltás nem vezetne feltétlenül az ország politikai orientációjának megváltozásához, és mégis... Az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő előrehozott választások - a lengyelekről van szó! - bizonyára betesznek majd egy kissé a csatlakozásnak. Talán nekünk van a legtöbb okunk arra, hogy figyeljünk a varsói eseményekre. A lengyel híreket olvasva ugyanis az embernek sokszor az az érzése, mintha az itthoni történéseket kísérné figyelemmel. Kormányválság, makrancoskodó koalíciós pártok, amelyek állandóan azt szajkózzák, hogy számukra legfontosabb az állam érdeke, és az integráció elkötelezett hívei, aztán mégis lelkiismeret-furdalás nélkül veszélybe sodorják a csatlakozást. Mindkét országban szóba kerültek már az előrehozott választások, s mindkét esetben az volt a végkövetkeztetés, hogy semmi jó nem származhat belőlük. Van azonban a két ország között egy jelentős különbség, amelyre szintén érdemes figyelnünk. Míg egy varsói kormányváltás nem változtatná meg jelentősen az ország külpolitikai orientációját, Szlovákia esetében ez egyáltalán nem igaz. Lengyelországgal ellentétben nálunk a demokrácia még nem tekinthető eléggé erősnek. Legalábbis nem ahhoz, hogy biztosítsa a politika kontinuitását. Nálunk az előrehozott választások és az azokat esetleg követő kormányváltás alapos irányváltást is jelentene egyben, annak pedig katasztrofális következményei lennének. hogy a Kis-Trianonban nem termek, hanem csak szobák voltak, ahol nem fért volna el a 4-5 delegáció. Az egyik könyvemben található ábrázoláson az épület baloldali sarkán lévő bejáratnál, a lépcsőkön pontosan húsz, részben cilinderes politikust számoltam össze. A Kis-Trianon emeletes, négyszögletes épületéhez viszonyítva a Nagy-Trianon valóságos palota, több épületszárnnyal, melyek közül csak az utolsó emeletes, a többi földszintes. Az északnyugati szárny egyik nagy termében történt a gyászos békekötés. Tudomásom szerint ez a TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA 2000. július 1-től azoknak a munka- nélkülieknek, akik már két éve nem találtak munkát, az állam a munkanélküli-segélynek csak az 50 százalékát fogja folyósítani. Az összeg, melyet azok a munkanélküliek kapnak, akik „szubjektív” okokból kerültek ebbe a helyzetbe, csak 1615 korona lesz. A család- és szociális ügyi minisztérium munkatársa szerint azért szánták el magukat erre a lépésre, hogy jobban motiválják a hosszú távon munka nélkül levőket az új állás keresésére. Egyesek szerint a gond az, hogy aki két éve vesztette el munkáját, amikor a munka- nélküliség még csak 12 százalékos volt, most még nehezebben talál majd újat, amikor már 20 százalék körüli ez a szám. Ha a munkanélküli a két év folyamán rövidebb időre talált valami idénymunkát, ezt beszámítják, s ennyivel meghosszabbodik az az időtartam, amíg még a teljes összeget fizeti neki az állam. PRAVDA A lapnak nyilatkozott Emü Cons- tantinescu. A román köztársasági elnök szerint a két ország kapcsolatán nem ejtett foltot a tiszai szennyeződés, bár szerinte ez nem tekinthető katasztrófának. Az ügy arra figyelmeztetett, hogy a régióra közösen kell vigyázni. A két ország gazdasági kapcsolatában nem lát problémát, de a gazdasági kapcsolatokon van mit javítani, ezért konkrét tervezetekkel érkezett Szlovákiába. Arra a kérdésre, hogy Románia mit tud nyújtani a NATO-nak, hogy a szervezet fontosnak tartsa az ország felvételét, a geopolitikai helyzettel, a koszovói konfliktus alatt nyújtott segítséggel, s a gazdasági helyzet lassú, de biztos javulásával érvelt. A román-magyar viszonnyal kapcsolatban elmondta, soha üyen jó nem volt, s a változás, ami az elmúlt években bekövetkezett már visszavonhatatlan. Szerinte az országban az egyszerű embereket nem érdeklik a nacionalista politikusok által szított nemzetiségi ellentétek, ők a napi gazdasági problémákkal vannak elfoglalva. DER STANDARD Az osztrák liberális napüap szerint Mádl Ferenc jelöltként azzal szerezte meg az MSZP és az SZDSZ kedvező hozzállását, hogy a Fidesz kormányzása alatt élessé vált politikai légkör közepette a konszenzus és az árkok áthidalása mellett kívánt fellépni. Az újság A konszenzus alapján jelölt magyar elnök politikai lö- vészárok-háború áldozata címmel közölte az írást. A szerző szerint a Mádlt elutasítók többsége az MSZP frakciójában keresendő. Közelebbről meg nem határozott megfigyelőkre hivatkozva azt úja, hogy Mádl ugyan soha nem volt tagja egyik pártnak sem, de bevallottan konzervatív, s a háttérben döntő szerepet játszott abban, hogy az idősebb nemzedék polgári táborát a Fidesz mellett integrálta. Azzal kapcsolatban, hogy Mádl megválasztása nem ment simán, a lap valószínűnek tartja, hogy nem használt a jelöltnek az az interjú sem, amelyet az osztrák hírügynökségnek adott, s amelyben Orbán Ausztria-politikája mögé állt. Budapest ugyanis az EÜ-tagjelöltek közül egyedül fogadta hivatalos látogatáson az osztrák kancellárt. terem jelenleg képtárnak van berendezve. Szabó Iván, Érsekújvár Kedves olvasónknak igaza van, köszönjük a helyreigazítást. A Kis-Tri- anont ábrázoló kép a História című magyarországi folyóirat 17. évfolyama 5-6. számából származik, mely alatt a következő aláírás szerepel: „A Kis-Trianon-kastély, ahol aláírták a magyar békeszerződést.” Úgy gondoltuk, hogy egy történészek által írt, szerkesztett lap nem tévedhet ebben a kérdésben. Sajnos, tévedtünk. A szerkesztőség JEGYZET Mivel a lengyelek is hasonló sorsra jutottak, mint a szlovákok és a magyarok, a visegrádi kvartett becsületét Csehországnak kell megmentenie. Négy éve Dusán Uhrin védencei ezüstéremmel tértek haza, miután úgy jártak, műit a szlovák hokisok az idei vébén: némi szerencsével bejutottak a döntőbe, ahol újoncként gyerekes hibákat vétettek. Idén, Jozef Chovanec vezetésével viszont úgy utazhatnak a csehek az Euróra, hogy a selejtezőcsoportban minden találkozót megnyertek, a világranglistán pedig a harmadik helyen állnak. Pozsony meg irigykedhet, hogy Uhrin után még ez a Chovanec is disszidált. Hogy érdemes volt-e neki átpártolnia vagy sem, nemsokára kiderül. Az európai focielit a Bajnokok Ligájában megmutatta, Csehország mellett több favoritja is lesz a belga-holland partinak. Idén a spanyolok mindenkit le- igázták a BL-ben, amelynek elődöntőjében három ibériai csapat szerepelt, s a döntőt is csupa torreádor vívta. Aztán ott van Hollandia, amely a vüágbajnoksá- gon tizenegyesekkel passzolta el a döntőbejutást, Franciaország, amely Brazüiát késztette megadásra a vébén, s a többi örök esélyes: Anglia, Németország, Olaszország. Persze van, aki beéri azzal, hogy ott lehet a viadalon. Másnak meg az is örömöt szerez, hogy utánpótláscsapata kijutott az olimpiára.
