Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-31 / 124. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 31. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 21. számában megjelent kérdésre 592 helyes megfej­tés érkezett. E héten az 500 koronás jutalmat Győri Mária nagymegyeri, Rózsa Szilvia dunaszerdahelyi és Mózes Ilona kassai olvasóink nyerték. A nyerteseknek gratulálunk. A helyes megfej­tés: 1844 tavaszán. SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A vihar 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Meséről mesére 10III. Richárd 19 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Képzelt riport ergy amerikai pop- esztviálról 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Gladiátor (am.) 17,20 OBZOR: Amerikai szépség (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSÍ: Egy kapcsolat vége (am.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A holtak útja (am.) 20.30 A Mars misszió (am.) 18 Mit találsz a zabosban (cseh) 17 Hurrikán (am.) 20.15 A part (am.) 17.30 Nagyon veszélyes viszonyok (am.) 16, 18.45 Dogma (am.) 20.15 A kincses sziget 18 Az örökkévalóság meg egy nap (gör.-fr.) 20.30 Zsebtolvajok (szlov.) 19.30 KASSA ÚSMEV: Gladiátor (am.) 15.30, 18.15, 20.45 IMPULZ: B. Monkey (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Erin Brockovich - Zűrös természet (am.) 16.30,19 DRUZBA: Mátrix (am.) 15.30 South Park (am.) 18, 20 TATRA: A part (am.) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Gladiátor (am.) 16.30, 19.10 DUNASZERDAHELY- LUX: Velem, vagy nélküled (am.) 19.30 LÉ­VA - JUNIOR: Velem, vagy nélküled (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Oltári nő (am.) 17.30, 20 GYŐR CINEMA CITY: Stuart Little, kisegér (am.) 13.30, 15.30 A holtak útja (am.) 17.30,20 Sikoly 3. (am.) 15,17.30, 20 Ilyen a box (am.) 14, 17.30, 20 Toy Story - Játékháború 2. (am.)14, 16 Velem, vagy nélküled (am.) 18,20 Női vonalak (am.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Tök alsó (am.) 14,16,18, 20 Az Álmosvölgy legendája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Erin Brockovich - Zűrös természet (am.) 15, 17.30, 20 Gladiátor (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Hulla, hó, telizsák (am.) 14.15,18.15, 20.15 Dr. Zsiványok (am.) 16.15 Helmut Schaller hangversenye a Löffler Múzeumban Barokk és posztmodern ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Löffler Béla Múzeum rendszeresen otthont ad színvona­las kamarahangversenyeknek. Holnap este a Bécsi Zeneakadémia professzora, Helmut Schaller mu­tatkozik be két hölgy, Katarina Schwardyová (fúvós hangszerek) és Lydia Danihelová (gitár) kísére­tében. Az est során a művészek a német barokk fúvószenét hasonlít­ják össze az osztrák posztmodem irányzataival, egymás után hallha­tó például Telemann, Bach, Händel, valamint a kortárs Erwin Schaller és Kari Schiske egy-egy műve. Helmut Schaller személyé­ben az osztrák komolyzenei élet egyik jelentős alakja látogat ha­zánkba. Szólistaként és kamaraze­nészként egyaránt ismert, híres ze­nészcsaládból származik, és több fúvós hangszeren játszik. Számos klasszikus mű átirata fűződik a ne­véhez, nemzetközi zenei szimpózi­umok rendszeres résztvevője, ezenkívül mesterkurzusokat és sze­mináriumokat vezet Ausztriában, Németországban és Dél-Koreában. A pozsonyi Osztrák Kulturális Köz­pont támogatásával megvalósuló hangverseny 19 órakor kezdődik a múzeum kiállítótermében, (juk) Holnaptól a hazai mozik is vetítik Madonna új filmjét, A legjobb dolog című amerikai vígjátékot. A popdíva partnere Rupert Everett, aki legutóbb Julia Robertsszel komédiázott az Álljon meg a nászmenetl-ben. (Fotó: Intersonic) Június 19-ig a Shopping Park Soravia Interieur THOHA Galériájában látható Hermann Nitsch kiállítása Egy misztériumjáték képei Pozsony. Hermann Nitsch ne­ve hallatán vagy nevét olvas­va, nagyon sok embernek görcsbe rándul a gyomra a vi­lág számos országában. A vi­lághírű bécsi akcióművész idegszálakat borzoló egyéni­ség, az biztos. Most először teszi próbára Szlovákia nyil­vánosságát. TALLÓSI BÉLA Legutóbb magyarországi kiállítása kapcsán figyeltünk fel rá - azok is, akik egyébként nem igazán foglal­koznak képzőművészettel. Olyan hangos volt ugyanis a Kiscelli Múze­umban (be)rendezett Hatnapos já­ték című kiállításának a fogadtatá­sa, hogy szinte naponta taglalta az írott és az elektronikus sajtó. A kato­likus püspöki kar, a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége a betiltását követelte, néhány névte­len .jóakaró” bombariadóval fenye­getőzött. A szlovákiai kiállításnak is megvannak már az első ellenzői: ahogy hétfői számunkban közöltük, a Greenpeace sajnálatát fejezte ki az osztrák nagykövet aszszonynak írt nyűt levelében, amiért „Gabriele Matzner-Holer személyes védnök­sége alá helyezte Nitsch szlovákiai kiállítását”. A szervezet szlovákiai vezetője „undorítónak, olcsó rek­lámfogásnak” tartja, hogy Nitsch és a misztériumjátékaiban részt vevők élőlényeket „gyilkolnak meg”. Valószínű azonban, hogy nálunk is hasonló lesz a helyzet, mint Ma­gyarországon, ahol is az emberek tömegesen jártak Nitsch „véres ké­peinek” csodájára a Kiscelli Múze­umba. A kiállítás nézettsége rekor­dokat döntött. És ez így van, bárhol állít ki Hermann Nitsch - a nagyér­demű és a szakma odafigyel rá, az állatvédők, az egyház képviselői pe­dig ellenhangulatot szítanak. De mit is csinál ez a megveszekedett bécsi akcionista festő? Pritzendorfi kastélyában Orgia-Misztérium Szín­házat hatnapos misztériumjátékok­kal, amelyek során - a régi pogány, barbár mítoszokat, rituálékat a ke­resztény kánonnal szembehelyezve - előre megírt forgatókönyv szerint „misztikus megtisztulást tart”. Még­pedig azzal az eljárással, hogy bee­melt a művészetbe egy művészeti- degen(nek tartott) elemet. Annak ellenére, hogy ezt mások is megtet­ték már, illetve folyamatosan élnek ezzel az ábrázolási formával, Nitsch esetében többen kifogásolják a „mű­vészetidegen” elem használatát. Mégpedig azért, mert mindenkinél meghökkentőbb és megdöbbentőbb alapanyagot választott: a vért. A vér pedig tabu. S mivel gyermekko­runkban szüléink és más felnőttek folyton-folyvást tabukkal állítottak szembe bennünket, felnőtt korunk­ra annyi minden tilos lett számunk­ra, hogy a tabudöntögető művészet­tel nem tudunk mit kezdeni. (Két le­A Hatnapos misztériumjáték egyik jelenete (Fotó: H. Cibulka) hetőség adódik, ha el tudjuk fogad­ni, nézzük meg, ha nem, menjünk el mellette, ne vegyük észre, s inkább nézzünk meg olyan kiállítást, amely nem bántja jóízlésünket.) Nitsch nem tiszteli a tabukat, ellenkezőleg, küzd ellenük, művészete erősen ta­budöntögető. Állítja, hogy félelme­inket a tabuk alakítják ki bennünk. Ahogy a kiállítás megnyitása előtt a pozsonyi sajtótájékoztatón - ame­lyen maga a művész is jelen volt - el­hangzott, a tabukat nem születé­sünkkel örököljük, hanem a társa­dalomtól kapjuk. A gyerekek nem is tudnak róluk: tiszteletben tartásuk­ra rá kell őket vezetni. Kezdve a „ne nyúlj hozzá!”, a „ne mássz fel” fi­gyelmeztetésektől a „ne játssz az étellel!” durva tiltásig. A vér - amely erősen asszociálja a borzalmakat, az ember ellen elköve­tett kegyetlenkedéseket, tragédiá­kat - nagyon erős tabu: olyan, hogy sokan már a látványától is rosszul vannak. Ennél is erősebb azonban az élet kioltása. A „ne ölj!” az embert az élete végéig kísérő tabu - ugyan­akkor csak magunkkal szemben ér­vényesítjük ezt a parancsolatot. Ál­latot ölni, lemészárolni, ugye, sza­bad, hiszen - ha csak nem vagyunk vegetáriánusok - hússal élünk. Nitsch művészetében, Orgia-Misz­térium Színházában mindkettő je­len van: a vér és az állati tetem is. Ám ő, ahogy Pozsonyban is elmond­ta, csak olyan állatnak „veszi a vé­rét”, csak olyan állatot nyúz meg a nagyközönség szeme láttára (leg­alábbis kűencvennyolc százalék­ban), amelyet fogyasztásra szántak, s amelyet a „művészetben való sze­replése után” ilyen-olyan finom sül­tek formájában jó étvággyal kon- zumálnak. És még egy fontos mo­mentum: a tetemnek, a vérnek a művészetbe való bevitele előtt szak­emberek szakszerűen,, a higiénia előírások szigorú betartása mellett „végzik el az állat életének kioltá­sát”. Tehát a híres-hírhedt akcio­nista nem kínozza a művészet - ki­zárólag természetes tápon tenyész­tett - négylábú „áldozatait”, a biká­kat, disznókat, juhokat. Az állat nyilvánosság előtti felkoncolásával és megnyúzásával valójában csak megmutatja, amiről a fogyasztás, evés közben nem tudunk, vagy nem akarunk tudni: hogy mi is történik a vágóhíd falai mögött. Rávüágít arra is, amit talán csak a vegetáriánusok tudatosítanak, hogy mi, főemlősök más élőlények rovására, más élőlé­nyek „halálából” élünk. Az állat, tá- gabb értelemben a természet halá­lának mégsem adjuk meg azt a tisz­tességet, amit az ember halálának. Erre hívja fel a figyelmet Nitsch az­zal, hogy szakrális-misztikus jele­netsoraival az állat leölésétől az el­fogyasztásáig tartó folyamatot igyekszik megszentelni. Orgia-Misztérium Színházában „vi­lágteremtő” hatnapos misztérium­játékának reális történetével állítá­sa szerint nem akar mást, mint az életet ünnepelni. Mivel meggyőző­dése, hogy Freud „találmányának”, a pszichoanalízisnek számtalan le­hetősége van a művészetben, ő en­nek a segítségével igyekszik felszín­re hozni az ember elnyomott énjét, hogy önmaga, személyisége hatá­rainak megismerésével, az élet is­meretlen örömeit fedezze fel, s ez­által az élet ünnep legyen számára. „Extrém művészetre törekszem, amely az élet extrém oldalait mu­tatja meg, az örömtől kezdve a fáj­dalomig” - mondta pozsonyi sajtó- tájékoztatóján. Nitsch harminc éven át dominánsan vörös színnel dolgozott. A vörös szín - amely a legintenzívebb szín, s ab­szolút nyüvánvaló a vérrel való ha­sonlatossága - mint érzékelhető szubsztancia érdekli. „Érezni aka­rom, hogyan önthető, kenhető, ta­pintható.” Bár Hermann Nitsch akcionista fes­tő a kortárs osztrák képzőművészet legellentmondásosabb alakja, olyan előkelő helyre is beengedték, mint a Bécsi Opera: 1998-ban ő tervezte Massenet Herodias című operájá­nak díszletét. Alkotásai megtalálha­tók olyan híres intézmények gyűjte­ményében is, mint a New York-i Metropolitan Múzeum, a kölni Ludwig Múzeum vagy a londoni Taté Galery. A pozsonyi sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy Nitsch azt a tabut is megdöntötte, hogy a művész ne­héz körülmények között elő, pénz­telen szegény ember. Ő ugyanis dúsgazdag, hiszen hatalmas össze­gekért vásárolják „véres képeit”, te­hát megél a művészetből, ellenzői szerint olyasmiből, aminek ráadá­sul semmi köze a művészethez. A pozsonyi kiállításon is megvásárol­hatók Nitsch jellegzetesen nagy­méretű akcionista képei, jóllehet a sajtótájékoztatón elhangzott, e reprezentatív kiállítást nem üzleti szándékkal rendezték meg Szlová­kiában, hanem missziós céllal. Va­gyis hogy mi is megismerjük, mi zajlik a művészet világában határa­inkon túl. Nitsch, a „véres" festő (Archív felvétel) A DUNA MENTI TAVASZ MAI MŰSORA 8.30: A Kistiglinc gyermektánc­együttes műsora a vmk előtti téren. 9.00: Fesztiválnyitó. 9.30: A halkisasszony (népmese-át­dolgozás Benedek Elek nyomán), a galántai Magyar Tannyelvű Gimná­zium Manócska bábcsoportja, ren­dezte: Mészáros Andrea. Sündisznócska lovagol (bábjáték), a pozsonyeperjesi alapiskola és kul- túrház Kis Ugri-Bugri bábcsoportja, Giovannini Kornél és Móra Ferenc nyomán feldolgozta és rendezte: Ágh Erzsébet és Nagy Erzsébet. A tündérrózsa könnye (bábjáték), az udvamoki alapiskola Kiskabóca bábcsoportja, Kőbáné Kecskeméty Mária meséje nyomán feldolgozta és rendezte: Makki Márta, zene: Ér­sek Rezső. Az aranyszőrű bárány (bábjáték, népmese-feldolgozás), a farkasdi alapiskola Bukfenc bábcso­portja, rendezte: Komlósi Margit. 11.30: A bajusz (bábjáték), a felbári alapiskola Amadé László bábcso­portja, Arany János elbeszélő köl­teményéből bábszínpadra alkal­mazta és rendezte: Csépi Zsuzsa. Péter és a farkas (zenés bábjáték), a pozsonyepetjesi alapiskola és kul- túrház Ugri-Bugri bábcsoportja, Prokofjev szvitje alapján rendezte: Ágh Erzsébet, Nagy Érzsébet. Játé­kok (bábjáték), az udvamoki Kabó­ca bábcsoport, rendezte: Makki Márta 14.00: Varjúfivérek (bábjáték, me­sefeldolgozás), a párkányi Ady End­re Alapiskola Kuckó bábcsoportja, rendezte: Himmler Zsófia. A libapásztorlány lakodalma (népi gyermekjáték), a búcsi Katona Mi­hály Alapiskola Kéknefelejcs színját­szó csapata, rendezte: Bóna Irén, Szabó Aranka. Petkó Jenő: Egyszervani komédiák (vásári komédia), a komáromi Munka utcai alapiskola Egyszervani komédiások színjátszó csoportja, rendezte: Habán Hajnalka. Helyszín a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ. Középiskolások történelmi vetélkedőjének döntője Komáromé az első hely GORFOL JENŐ Komárom. Országos döntővel ért véget a Felkelt a napunk elnevezésű középiskolai történelmi vetélkedő, amely a Múltidéző címmel 1994 óta szervezett vetélkedősorozat része volt. A verseny elődöntőjéből, ame­lynek a Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskola adott otthont, a résztvevő 22 csapat közül a legtöbb pontot elért tíz csapat jutott az or­szágos döntőbe, amelyre a komáro­mi Tiszti Pavilon dísztermében ke­rült sor. A harmadik helyen az ér­sekújvári gimnazisták, a másodikon a dunaszerdahelyiek végeztek. A tu­dás és Fortuna idén a komáromi Selye János Gimnázium tanulóit juttatta az első helyre. Az első két helyen végzett csapat képviseli a szlovákiai magyar középiskolákat a Honismereti Szövetség Kárpát-me­dencei döntőjében. A döntő mező­nyének valamennyi csapata résztve­vője lesz a Rákóczi Szövetség által októberben meghirdetett Gloria Victis című történelmi vetélkedő elődöntőjének, a győztes komáro­miak pedig közvetlenül a döntőbe kerültek. A döntőbejutott diákok jó szereplése kapcsán okvetlenül ki kell emelnem a felkészítő tanárok odaadó, áldozatkész munkáját is. A vetélkedő sikerében - az idén 60 há­romfős csapat nevezett be - minden bizonnyal jelentős szerepet játszik az egyre népszerűbb Selmecbányái történelmi előkészítő tábor, ame­lyet július 3. és 12. között az idén is megrendeznek, és amelynek témája - immár hagyományosan - egyben a következő évi vetélkedő témája. Az idén a kuruckorral és a Rákóczi- szabadságharccal ismerkedhetnek alaposabban a résztvevők.

Next

/
Thumbnails
Contents