Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-04 / 102. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 4. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK London és Frankfurt egyesülése London, Frankfurt. A londoni értéktőzsde (LSE) és a frankfurti értéktőzsde (Deutsche Börse) tegnap bejelentette részvénykereskedelmi tevékenységének egyesítését International Exchanges (iX) néven. Az együttműködésbe a New York-i forgalmazók elektronikus piaca, a Nasdaq is bekapcsolódik. Az egyesített, londoni székhelyű részvénypiac a legnagyobb lesz Európában, regionális ellensúlyt képez a New York-i Wall Street- tel szemben. Az iX-ben fele-fele arányban részesedik az LSE és a Deutsche Börse. Az európai tranzakciók várhatóan 53%-át bonyolító iX elnöke a frankfurti tőzsde jelenlegi elnöke, Werner Seifert lesz. Az együttműködés nyitva áll más tőzsdék előtt, és már tárgyalnak is a madridi és a milánói értéktőzsdével. A világ legnagyobb határidős piacát, a frankfurti és a zürichi értéktőzsde megfelelő tevékenységének egyesítéséből korábban született Eurexet ugyancsak bevonták az iX-be. (MTI) A Mól keresztezi az OMV terveit Bécs. A tegnapi osztrák lapok szerint a Mól azon van, hogy felkészüljön a térségbeli vezető szerepre és így keresztezze Richard Schenznek, az osztrák OMV konszern vezérigazgatójának hasonló terveit. A lapok budapesti keltezéssel ismertették Csák János OMV-vezérigazgató kijelentését, amelyek szerint a „Mólnak semmiféle tervei nincsenek az OMV-vel”. A Die Presse elemzése szerint mindezzel a Mól hátat fordít az OMV-nek, és világosan értésére adja, hogy nincs szüksége rá egy közép- és kelet-európai kőolajipari óriáströszt létrehozásához. Az elemzés szerint ezt az öntudatos magatartást a Mól anyagi helyzete - például az, hogy készpénzforgalma kétharmaddal haladja meg az OMV-ét - és a helyzetben rejlő tartalékok teszik lehetővé. A tőzsdén a Mól máris közel annyit ér, mint az OMV. A nagy célokhoz azonban nem elégséges a Mól számára szlovák Slovnaft megszerzése, hanem szüksége van a horvát INA- ra és szemet vetett a lengyel PKN-re is. (MTI) Összehasonlító elemzés a brüsszeli tisztviselők díjazásáról Jól fizetik az európai hivatalnokokat ILO-felmérés a világ nyugdíjrendszereiről - Közép- és Kelet-Európa nyugdíjreformjainak értékelését még korainak tartják Tömegek j övőj e bizonytalan Az ILO-szakértők szerint a visegrádi országok nyugdíjrendszerei „megfelelő állapotban" vannak (Archív felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az európai intézmények egyedülálló dolgozóinak fizetése 2-29%-kal marad el a multinacionális vállalatok hasonló beosztású munkatársainak juttatása mögött. Az eurokraták jobban keresnek, mint az ENSZ-ben vagy a NATO-ban dolgozó nemzetközi tisztviselők. Az elemzésbe vont körben a multik alkalmazottain kívül csak a tagállamok uniós képviseletein kiküldöttként dolgozó hivatalnokok keresete magasabb az európai intézmények munkatársaiénál. A vizsgált tagállamok köz- tisztviselői karánál ugyanakkor még a saját hazájukban dolgozó uniós alkalmazottak is jóval többet keresnek. Előbbiek nettó díjazása csak 50-71%-át éri el az uniósok fizetésének az egyedülállók között, illetve 49-67%-át a családosok körében. A más nemzetközi szervezetekkel való összevetés nagyon hasonló bérszínvonalat mutatott ki. A vizsgálat ugyanakkor különbségeket is feltárt. Míg a Európai Befektetési Bank (EIB) fizetéseinek alakításakor a nemzetközi bankszektor magasabb keresetei is irányadóak, addig mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind az észak-atlanti szövetségben kisebbek a tisztviselők nettó jövedelmei, mint az európai intézményekben. Az Európai Bizottság megbízásából 1999 augusztusa és 2000 áprilisa között végzett felmérésben az európai intézmények dolgozóinak jövedelmi szerkezetét és színvonalát egyaránt összevetették a kiválasztott referenciacsoportokéval. Az uniós tagországok közül Nagy-Britannia, Dánia, Németország és Franciaország köztisztviselői, három nemzetközi szervezet (az ENSZ, a NATO és az EIB) munkatársai, valamint öt jelentősebb, legalább öt államban tevékenykedő multinacionális vállalat dolgozói szerepeltek az összehasonlításokban. Az elemzés figyelembe vette az alapfizetés részét képező kifizetéseken túl a különböző juttatásokat és költségtérítéseket is. A pótlólagos juttatások körébe beleértendő a tartós külföldi kiküldetésért járó pótlék, a lakhatási hozzájárulás, a házastárs után fizetett juttatás (spouse allowance), a szintén az EU által fizetett gyermekgondozási díj, hozzájárulás a gyermekek taníttatási költségeihez, közlekedési pótlék és utazási hozzájárulás. A tanulmány készítői számoltak a biztosítási hozzájárulással, az esetleges részvényopcióval és mobiltelefon-használati hozzájárulással, a klubtagsági díjak esetleges átvállalásával, az újság-előfizetésekkel és a személyi számítógéphez járó különböző juttatásokkal is. (vg) A világ munkaképes korú lakosságának 90%-a nem olyan nyugdíjrendszer tagja, mely megnyugtató módon biztosítaná a tagok megfelelő nyugellátását - állítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb kiadványa. ÖSSZEFOGLALÓ Egyes kevésbé fejlett régiókban a rendszerek a munkaerő csekély hányadát foglalják magukba, míg a fejlett országokban a lakosság elöregedése teszi próbára a hagyományos nyugdíjbiztosítást. Az OECD- országok ma már átlagosan a bruttó hazai tennék 10%-át költik a nyugdíjakra, többet, mint az egészségügyre - szögezte le Colin Gillion, az új kiadvány szerkesztője. Az aktív korúak növekvő hozzájárulása és a nyugdíjba vonulók juttatásainak csökkenése egyaránt velejárója a közelmúltban végrehajtott, illetve a közeljövőben tervezett reformoknak. Közép- és Kelet-Európa nyugdíjreformjainak értékelését a szerzők még korainak tartják. Lengyel-, Cseh-, Magyarország és Szlovákia nyugdíjrendszerei „megfelelő állapotban” vannak, míg a volt Szovjetunió utódállamaiban sokkal rosz- szabb a helyzet a gazdaság gyenge teljesítménye miatt. A fejlődő országokban az öregkori szegénység az egyik komoly fenyegetés a társadalombiztosítási rendszereken kívül rekedőknek. Afrikában a munkaerő több mint 90%-át foglalkoztatja a nem hivatalos szektor, és ezek a munkások szinte semmilyen szociális biztonságot sem élvezhetnek. Latin-Amerikában sokBécs. Kelet-Európábán tíz év alatt alig változott a bérszínvonalak különbsége az ausztriaihoz viszonyítva. A külföld számára ösztönzést jelent, hogy egyre biztonságosabb jogi környezetben tudnak számottevő költségelőnyöket realizálni. A Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WIIW) szerint az ausztriaival összehasonlítva a közép- és kelet-európai térségben ugyanannyival alacsonyabbak a bérek, mint a nagy politikai fordulat kezdetén, 1989-ben. A tanulmány szerzője olyan számításokat mutatott be, amelyek szerint MagyarorÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nagy visszhangot váltott ki Magyarországon az a javaslat, miszerint a kormány 2001-ben 40 ezer, 2002-ben pedig 50 ezer forintra emelné a minimálbér összegét. Bár az Európai Unióhoz való közeledés megköveteli a minimálbérek rendezését, a jelentős, 57%-os béremelést a munkáltatók és a munka- vállalók is irreálisnak tartják. A minimálbér bevezetése a háromoldalú egyeztetéstől függ, ezért a pénzügyi tárca a minimálbér 57%- os emelése helyett „első körben” a garantáltbér-rendszer bevezetését szorgalmazza. A konstrukció értelmében az állam által foglalkoztatott munkavállaló legalább 40 ezer forintot keres majd. Adatok szerint 176 ezer embert érint a módosítás a közoktatás, a társadalombiztosítás, az egészségügy és a szociális ellátás ágazatokban. Prognózisok szerint az intézkedés 24-27 müliárd forintjába kerül a büdzsének. A pénzügyi tárca úgy látja: mivel a gazdaság kai jobb az arány, ám az új állások 80%-a a feketegazdaságban jön létre. Ázsiában és Afrikában még mindig jellemzőek a gyarmati rendszer idején meghonosodott előtakaré- kossági alapok, melyek egyösszegű kifizetést teljesítenek nyugdíjba vonuláskor, ami nem egyenrangú megoldás a hátralévő évelne garantált járadékkal. A legnépesebb kontinens nyugdíjpénztárait - számos országban nem kötelező a tagság - érzékenyen érintette a délkeletázsiai pénzügyi válság. Latin-Amerikában több ország kényszerült a fel- osztó-kirovó nyugdíjrendszer tőke- fedezeti pillérrel való megerősítésére. Általában elmondható, hogy sok államban a rosszul menedzselt rendszerek magas adminisztratív költséggel, jelentős deficittel működnek, sokszor szabályozatlan pénzügyi környezetben, korrupcióval terhelten gazdálkodnak. Az ILO ajánlásai szerint minden államnak céljául kellene kitűznie a társadalombiztosítási rendszer ki- terjesztését a lakosság egészére. A meglévő rendszerek ilyen irányú áttervezését a szegénység elleni védelem jegyében lehetne végrehajtani, párhuzamosan az informális gazdaság munkásainak önsegélyezésére alapuló megoldások ösztönzésével és fejlesztésével. A fejlett országok társadalmának elöregedése által felvetett problémákra egyrészt a nők nagyobb arányban történő munkavállalása, másrészt a nyugdíjkorhatár emelése jelenthet megoldást. Az utóbbi intézkedés azonban felveti az időskorú aktívak munkanélküliség és munkaképtelenség elleni nagyobb anyagi biztosításának szükségszerűségét. A nyugdíjkifizetések alacsonyabb szágon a bruttó átlagfizetések még tavaly is csak az ausztriai hasonló adat 14%-át tették ki. Lengyel- és Csehországban 14,7, illetve 15,6%. A térségből egyedül Szlovénia bír számottevő súllyal az összehasonlító elemzésben: a legfejlettebb és a háború által a legkevésbé sújtott volt jugoszláv tagköztársaságban az átlagos bruttó bérek az osztrák szült közel 41%-ára rúgnak - összegzi a VUággazdaság. A WIIW szakembere a Die Presse részére adott nyilatkozatában rámutat, hogy a közép- és kelet-európai térségen belül is óriási eltérések vannak. Az osztrákhoz viszonyítva meglehetősen nyomott magyar bérszínvonal még mindig egyensúlyban van és növekedési pályán mozog, nem okoz majd megterhelést a jövő évi költségvetés számára az emelés. A fogyasztói árszínvonalat 0,5%-kal, a bérkiáramlást 0,9%-os mértékben növeli jövőre az intézkedés. Ha a háromoldalú tanácskozáson nem születik megállapodás a 40 ezerforintos minimálbérről, a jelenlegi 25 500 forintos minimálbér jövőre mindössze 27-28 ezer forintra növekszik. (A garantált rendszer bevezetése és a minimálbér 27-28 ezer forintos emelése megoldaná a társadalombiztosítási és egyéb jogszabályok váltogatásának problémáját. A minimálbérhez kötődik ugyanis többek között a gyermek- gondozási díj összege is. Ha a munkavállalói oldal a bértárgyalások során nem lesz képes érvényesíteni az érdekeit, veszteség nem csupán a munkavállalókat, hanem a költség- vetést éri, hiszen a járulékfizetés mértéke az, amely a minimálbér változásával leginkább módosul.) A garantált bérre vonatkozó javaslat szinten tartására irányult számos OECD-ország azon lépése is, hogy megnövelték a figyelembe vett évek számát a jövedelmek átlagának kiszámításánál. A tanulmány szerint az USA- és kisebb mértékben Nagy- Britannia - nyugdíjrendszere nagyobb kockázatot hordoz tagjai számára, mmt a nyugat-európai megoldások. Ennek oka, hogy az angolszász modell jóval erőteljesebben alapoz a magánszférára, és csekéközel háromszorosa a bulgáriainak és a romániainak. A súlyos háborús megpróbáltatások, az évekig tartó gazdasági elszigeteltség dacára Horvátország még mindig kiemelkedik a volt keleti blokkból az osztrákokéhoz viszonyított 27,4%-os bérekkel. A kereseteknek az érvényes árfolyamok közvetítésével végzett összehasonlítása azonban korántsem árul el mindent - hangoztatja a bécsi intézet jelentése -, mert a vásárlóerőt figyelembe véve korántsem ekkorák az eltérések. A cseh lakosság ádagos várásárlóereje ugyanis eléri az ausztriai 40%-át, a szlovénoké pedig a 70%-ot, de a magyarországi is egyharmadnyi köelsősorban az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók jövedelmének felzárkóztatására született. Ebben az ágazatban a legtöbb az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. A következő évben e két ágazatban 83 380 munkavállaló részesülne a garantált bérben. (Ez az ösz- szes közalkalmazott 20%-át teszi ki.) Az oktatásban mintegy 32 ezer, a közigazgatásban pedig 61 ezer munkavállalót érint a változás. Az inflációt meghaladó béremelés szükségességéről nincscen vita, a nagy összegű emelés azonban komoly problémákat vet fel: szakértők szerint már jelenleg is megvan a magyar gazdaságban a szükséges bértömeg, csak nem hivatalos formában fizetik, zsebből zsebbe. Ezt alátámasztják a fogyasztási statisztikák is. A garantált bér bevezetésével tehát a gazdaság kifehérítése a cél. Ugyanakkor ha változik a képesítés nélküli alkalazottak minimálbére, akkor a képesítéssel rendelkező alkalmazóiak bérét is emelni kell, erre viszont a cégeknek nincs pénlyebb az állam szerepe. Az ILO óvatosságra int a pénzügyi piacokon történő befektetésekkel kapcsolatban. Ezek nemcsak annak veszélyét rejtik magukban, hogy gyenge teljesítmény esetén elégtelenek lesznek a jövőbeli kifizetések. Kiugróan jó eredmények elérésekor utólag kiderül, az ügyfél túlzott mértékben takarékoskodott, és indokolatlanul csökkentette kiadásait aktív korában. (A Világgazdaság alapján) rül van. Ennek az az oka, hogy számos cikk árszínvonala ugyancsak lényegesen alacsonyabb a keleti térség államaiban. Az eltérések alakulását a termelékenység változásától teszi függővé a WIIW szakembere. A következő években mindössze néhány százalékponttal emelkedik a volt keleti országok bérszínvonalának az ausztriaiéhoz viszonyított aránya. Mivel a termelékenység emelkedésében nem várható nagy ugrás, ezért például a csehországi ádagbérszínvonal 2005-ben is csak az ausztriai egyötöde lesz. A csökkenő különbségekre vezeti vissza a WIIW, hogy nyugati cégek telepítik át a termelést Kelet-Európába. zük. Ahol lehetőség van rá, a piac kikényszeríti, hogy a jelenleg 25 500 forintos minimálbéren foglalkoztatottak egy része a jövőre kalkulált 27-28 ezer forintos minimálbér helyett többet keressen majd. A minimálbér kérdésében a legtöbben, mintegy 188 ezren a feldolgozó- iparban érintettek, magasabb bért ugyanakkor csak töredékük remélhet. Valószínűsíthető, hogy például a textiliparban sem lesznek képesek a garantált bérek szintjére emelni a legkisebb kereseteket. Ugyanígy nem hoz változást a garantáltbérrendszer a mezőgazdaságban 40 ezer forint alatt foglalkoztatott 52 ezer munkavállaló számára sem. A versenyszféra azon ágazataiban várható az átlagos bérszínvonal emelkedése, ahol jelenleg is relatív munkaerőhiány van. így például a legkisebb fizetések minimálbér fölé emelkedésére számíthat a 64 ezer gépiparban foglalkoztatott. Nemzetgazdasági szinten 745 070 munkavállaló dolgozik Magyarországon 40 ezer forintnál kevesebbért. (U) Politikusi bérek (koronára átszámolva) WIIW: továbbra is olcsó marad a kelet-európai munkaerő - óriási bérkülönbségek a régió országai között Változatlan bérszínvonal térségünkben ÖSSZEFOGLALÓ Az Orbán-kormány megemelné a minimálbért, a közalkalmazottak legalacsonyabb bevétele jövőre 40 ezer forint lesz Nagy magyar ugrás - 57%-os béremelés?
