Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-30 / 123. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 30. Belterjes korrupció JARÁBIK BALÁZS A mai kormánykoalíciót két dolog tartja össze: a korrupció és az MKP. A furcsa párosításnak ugyanúgy megvan a logikája, mint annyi min­den szlovák sajátosságnak. A korrupcióról nyugodtan elmondható, nem a fejétől bűzlik a hal. A kormánykoalíció nagy többségben való­ban szakembereket nevezett ki a tárcák élére, képtelen volt viszont le­váltani a meciari időszakban korrumpálódott középvezetői gárdát, ill. nagy melléfogásai voltak az új osztályvezetők kinevezésekor. Elég, ha felidézzük a kormányhivatal botrányait. Természetesen a korrupció burjánzását nem lehet kizárólag Meciar nyakába varrni. A mostani kormánykoalíció pártjai sem az állam által minden év elején kifizetett járandóságból élnek, hanem szinte minden pártnak megvan a saját „fejőstehén-cége”. Nem véletlenül kapálózott Migas, felrúgva a koalí­ció írott és íratlan szabályait, amikor a gazdasági miniszter kirúgta Kosovant, a fő energetikust. Nem véledenül épült ki a baloldal köré az energialobbi, s Migast sem pajtása elbocsátása kergette őrületbe. Ez érvényes a kormánykoalíció többi pártjára is, hisz miért törődik az igazságügy-miniszter - aki civilben a KDH elnöke - saját tárcájánál is jobban a Transpetrol privatizációjával? Ez a korrupciós „körszlovák” tartja össze a koalíciót, ez gátolja a külföldi tőke érdeklődését, és ez akadályozta Szlovákia júniusi felvételét az OECD-be. A szlovák média egy része Migas fejét követeli, de amíg nem mérséklődik a pártok ét­vágya, amíg saját maguk nem szabályozzák a korrupciót, a kormány egyre-másra szenvedheti el vereségeit külföldön is. A korrupciós kör kívülállójának az MKP tűnik. Bár szintén jelölte embefeit a zsíros, és a párt számára előnyös állásokba, még a gyanú árnyéka se vetődött ed­dig a magyar pártra. A Bugár vezette puritán vonal gondosan került minden korrupciógyanús politikai-gazdasági ügyletet. Elismeréssel adózik ez előtt a szlovák sajtó is, s ha a magyar politikusok továbbra is elkerülik a botrányszagú ügyeket, a következő választásokon nem marad el az eredmény. A szlovák kormánykoalíció eddig külföldi eredményeivel tündökölt a hazai politikai csatározásokban. Valós eredménynek eddig a leendő OECD-tagság, az Egyesült Államok Kongresszusának tavalyi biztató határozata és az EU helsinki csúcsér­tekezletén a csadakozási tárgyalásokra való meghívó bizonyult. (Mi­vel már a Csáky-féle hivatal puszta létéből rengeteget profitált a szlo­vák diplomácia, értheteden a külügyminisztérium magyarfóbiája.) Az OECD-be sokkal inkább az egyre izmosodó szlovák lobbi verítékes munkája, valamint Miklós és Schmögnerová szinte állandó washing­toni jelenléte juttatja az országot, mint az itthoni gazdasági eredmé­nyek. A NATO és az európai integráció azonban nem megy külföldi tőke nélkül. Az pedig egy ilyen korrupt országba be nem teszi a lábát. Van visszaút PAKOZDI GERTRUD Talán sikerült meggyőzni az Egyesült Államok politikusait Szlovákia mielőbbi OECD-taggá válásának megalapozottságáról. Ez joggal teszi derűlátóbbá az ország vezetőit, és talán azokat is, akiket nyomaszt az óriási munkanélküliség, a tőkehiány, és remélik, hogy az ország kidö­cög a válságból. Ha Szlovákia rövidesen bekerül a legfejlettebb gaz­daságú országok társaságába, vonzóbbá válhat a külföldi befektetők számára, akik az itteni bizonytalanságok láttán inkább egyik-másik szomszédunkat választják. Mivel az OECD-tagországokhoz tartozás eleve bizalomgerjesztő a külföldi befektetők számára, várható, hogy Szlovákia is rövidesen visszatornázza magát a befektetési szempont­ból biztonságosabb országok közé. Ennek fő hozadéka az lehet, hogy a külföldi pénzpiacokon kedvezőbb feltételekkel kaphatunk kölcsönt, elősegítve az eredményesebb gazdasági növekedést. Az, hogy Ameri­kában gazdaságpolitikusaink garanciát vállaltak a reformok folytatá­sára, a kormányt következetességre kötelezi. Ha a taggá válás júniusi időpontja előtt valamely koalíciós partner reformokat késleltető „bal­lépéseinek” következtében újra gyanakvást váltanánk ki az OECD-ta- gok közt, nehezen képzelhető el, hogy ismét megerősítenénk a meg­gyengült bizalmat. Igaz, nagy a munkanélküliség, de áprilisban meg­állt az infláció növekedése, a szlovák ipar teljesítménye végre növe­kedik, s a gondok ellenére az ország olcsóbban kap kölcsönt, mint az előző kabinet idején. Jóllehet a segélyből élő százezreknek nem könnyű megmagyarázni, miért nem gyorsabb a munkahelyteremtés, a reformok miért nem éreztetik még hatásukat. A Meciar-kormány idején annyit hallott a jó makroökonómiai mutatókról, hogy ennek hangsűlyozása nem sokat jelent. De az talán még jelent valamit, hogy a mostani garnitúrának a Nyugat elhiszi, amit a reformok folytatásá­ról mond, és hogy a reformok folytatásának köszönhetően életszínvo­nalunk talán hamarosan eléri a már régen OECD-tag csehországiét. Az ottani átlagkereset szlovák pénzre átszámítva kb. 4000 koronával magasabb. Ennyit arról, mit eredményezett Szlovákia számára a re­formok útjáról való, reméljük, ideiglenes letérés... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urban Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva-régió - (58238310), Kovács Ilona-mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolgatni (TA SR-felvétel) SME A Tisza térségét sújtó természeti ka­tasztrófák arra ösztönözték Ma­gyarország, Ukrajna, Románia és Szlovákia védelmi miniszterét, hogy közös utászalakulatot hozza­nak létre, melyet vészhelyzetekben, főleg árvizek idején vemének be. A megállapodást Ungváron írták alá, a román miniszter később csatlako- zott., A tragédiák rámutattak, hogy a régióban egyesíteni kell az erőket, melyek képesek a gyors és dinami­kus reagálásra” - fejtette ki Pavol Kanis szlovák védelmi miniszter. A nemzetközi utászalakulat 600 kato­nából állna, de leghamarabb 2001 végén jöhet létre. Szabó János ma­gyar tárcavezető szerint az egy­ségnem jöhet létre a NATO égisze alatt, mert a négy országból csupán egy tagja a szövetségnek, a kezde­ményezés inkább regionális. A utá­szok a négy ország területén elte­rülő Tisza-melléket biztosítanák, katonai békemissziókban valószí­nűleg nem vermének részt. Franciaország tisztában van azzal, hogy Németország befolyása Közép-Európában az integráció nélkül is növekedne Párizs EU-bővítési elképzelései A 2000. év második felében Franciaország tölti be az Eu­rópai Unió elnöki tisztségét, amikor dönteni kell az EU jövőjét illető számos kérdés­ben. Érdemes megvizsgálni Párizs Európa-politikáját, hagyományait és elképzelé­seit, mert ezek döntő befo­lyással lesznek az Unió és egész Európa jövőjére. ONDREJCSÁK RÓBERT Madeleine Albright szerint ahhoz, hogy valaki megértse az Európai Uniót, vagy zseninek kell lennie, vagy franciának. Abból kell kiindul­ni, hogy a francia politikai elit és a közvélemény legnagyobb része Franciaország nagyhatalmi státusát elvitathatatiannak tartja, és Fran­ciaország Európa egyetlen országa, amely az európai, sőt nagyhatalmi státusra tart igényt. Ezt az ország történelmével, kulturális befolyásá­val, geopolitikai helyzetével indo­kolják, de nem elhanyagolható a francia gazdaság teljesítménye és technológiája sem. Azzal tisztában vannak Párizsban, hogy országuk már nem az egyeden Európában, amely erre a pozícióra igényt tart­hat, de mindenképpen Párizs sze­remé lenni az Európai Unió motor­ja. Ez a törekvés már az európai in­tegrációs folyamat megindulása után nyilvánvalóvá vált, és a gyar­matbirodalom elvesztése még in­kább Európa felé fordította a franci­ák figyelmét. A volt gyarmatok füg- gedenedése után már csak a francia vezetésű egységes Európa Párizs egyeden esélye, hogy megtartsa (visszanyerje) előkelő helyét a nagyhatalmak szűk klubjában. Az európai integráció két nagy kérdése közül - elmélyítés és bővítés - mind­kettő szükségességéről meg vannak győződve, mert mindkettő egybe­esik Franciaország érdekeivel. Az integráció elmélyítése a kilencvenes évek elején bekövetkezett változá­OLVASOI LEVEL Emberségből elégtelen! Május elsején legtöbben piknikez- tek vagy májálison vettek részt. Mi délig az elmaradt kerti munkákat pótoltuk be, délután kerékpárra ül­tünk a feleségemmel, és megláto­gattuk a lányomat Bélyben. Még ja­vában tűzött a nap, amikor elindul­tunk hazafelé, nem sejtettük, mi vár ránk. A falu utolsó épülete egy­ben családi vállalkozás is, tészta­gyár. Érmek az épületnek az udva­rából két kutya rohant le, és a fele­sok után egyre nagyobb hangsúlyt kap a francia Európa-politikában. Az 1963-as francia-német Elysee- szerződés aláírásától számított Pá- rizs-Bonn tengely az európai integ­ráció motorjává vált úgy, hogy egyensúly alakult ki két fő össze­tevője, a francia politikai befolyás és a német gazdasági erő között. A né­met egyesítéssel ez az egyensúly veszélybe került, és a Szovjetunió felbomlása után csökkent a francia nukleáris erők jelentősége is, sőt Pá­rizsnak az ENSZ Biztonsági Taná­csában meglevő állandó tagságából származó előnyei is csökkenhetnek a szervezet bővítése esetén. Párizs számára a legnagyobb gond kétség­kívül Németország újraegyesítése, amit az európai integráció elmélyí­tésével igyekszik kiegyensúlyozni. A gazdasági és pénzügyi unió létreho­zása egyértelmű francia nyereség, A franciák a balti államo­kat és a Balkánt Európá­hoz tartozónak tekintik. hiszen az EMU-nak Németország és Franciaország nélkül nem lenne semmi értelme, így Párizs olyan te­rületen tett szert jelentős befolyás­ra, amely a németek „pályája” volt. A francia diplomácia Gaulle-ista ha­gyományai - a „nemzetállamok Eu­rópájának” ideája - az új helyzetben gyengülni fognak. Ha a németeket mélyebben akarják beágyazni az in­tegrációba, akkor el kell fogadniuk a „nemzetek feletti Európa“ létreho­zásának koncepcióját. Ennek a fran­cia történelmi hagyományok alap­ján központosított jellegűnek kelle­ne lennie, befolyásos brüsszeli bü­rokráciával - ahol a franciák döntő befolyással bírnak -, erős bizottság­gal és gyenge Európai Parlamenttel. Az Unió működőképességének biz­tosítása érdekében el lesz törölve a kötelező konszenzus, tehát a tagál­lamok vétójoga a döntéshozatali fo­lyamatban újabb csapás de Gaulle ségemre támadt. Az egész egy püla- nat alatt történt. A feleségem az út­testre vágódott. A térdét összetörte, combját, lábszárát csúnyán lehor­zsolta. Mivel láttuk, hogy a sérülés miatt nem tudjuk folytami az utat, célszerűnek véltük, ha felmegyünk az üzem területére, és ott elsőse­gélyt kérünk. A meglepetés ezután ért bennünket. Bár a tulajdonos a leányával és néhány alkalmazottal kint tartózkodott és látta az esetet, megpróbálta tagadni, hogy a bal­esetet az ő kutyái okozták, majd ki­jelentette: sem fertőtlenítőszerük, sem kötszerük nincs. Megjegyzése­men,: ami nem hangzott durván (hogy létezik az egy üzemben, ahol Európa-koncepciójára. A nemzetál­lamok befolyása a jövőben csökken­ni fog, ezért ha Franciaország to­vábbra is az Unió vezető ereje akar maradni, és mindinkább azzá akar válni, akkor a központban, Brüsszel­ben kell minél nagyobb befolyásra törekednie. A Párizs által szorgal­mazott közös európai biztonsági és védelmi politika kialakítása szintén a francia hatalom megerősítését hi­vatott szolgálni, Európa „biztonság- politikai talpra állása” által. Bár Franciaország Európa legnagyobb és egyik legmodernebb hadserege, az USA-val ezen a téren sem veheti fel a versenyt, ezért egész Európa potenciálját ki akarja használni - sa­ját céljaira. Európa USA-ra utaltsá­ga megmutatkozott az elmúlt évti­zed balkáni konfliktusaiban is, és ezen a franciák mindenképpen vál­toztatni szeretnének. 1966-tól, mió­ta de Gaulle kiléptette Franciaorszá­got a NATO katonai szervezetéből, hirdette Párizs, hogy Európának sa­ját lábán kell megállnia. Csakhogy ez európai országok nem voltak hajlandók feláldozni a NATO-beli amerikai védőernyőt a franciáért, tudván, hogy Párizs nem helyette­sítheti Washingtont. Ennek követ­keztében az USA nélküli, önálló eu­rópai biztonságpolitika létrehozá­sát szorgalmazó francia törekvések a részeredmények ellenére sikerte­lenek voltak. A kilencvenes évek közepén Párizs taktikát változta­tott, és szorosabbra fűzte kapcsola­tait a NATO-val, mondván, ha az európai védelmi identitás megte­remtése nem ment a szövetségen kívül, meg kell próbálni belülről lét­rehozni. Ez a törekvés már több si­kerrel kecsegtet, és Franciaország a jövőben is elszántan fog törekedni egy európai haderő létrehozására, amely szükség esetén az USA nél­kül is bevethető. Bár Franciaország hagyományosan - főleg a néme­tektől való félelmében - az integrá­ció elmélyítését preferálja a bőví­téssel szemben, ez utóbbi a franciák szerint is elkerülhetetlen. Ha Euró­alkalmazottak dolgoznak gépekkel, nincs elsősegélyláda) a tulajdonos nagyon megsértődött, és a követ­kezőképpen reagált: Maguk miért nem hordanak elsősegélyládát a kerékpárjukon? A kutyaadót befi­zettem, a kutyák azt csinálnak, amit akarnak. Maguk azzal, hogy engedély nélkül feljöttek az udva­romba, magánlaksértést követtek el. (Egyébként a porta az út felől nyitott, és a magánvásárlókat beje­lentés nélkül kiszolgálják.) Azonnal takarodjanak az udvaromból - volt a folytatás, majd lehülyézte a fele­ségemet, mert megijedt két kutyá­tól, engem alkoholistának nevezett, aki már elittam az eszemet. Meg­pa a többpólusú világ egyik fő ereje akar maradni, elkerülhetetlen gaz­dasági, demográfiai és földrajzi ki­terjesztése a közép-európai orszá­gokkal. A bővítés végső határait il­letően a franciák a balti államokat és a Balkánt egyértelműen Európá­hoz tartozónak tekintik, Oroszon szágot csak kulturális értelemben, Törökországot még ebben sem. A bővítéskor főleg a Franciaország­hoz történelmileg és kulturálisan közel álló országokat - Lengyelor­szág, Románia - preferálják, vala­mint stratégiai okok miatt a dél-eu­rópai és mediterrán országokat - Szlovénia, Bulgária, Ciprus, Málta -, mert a térség francia befolyási övezetnek, érdekszférának tekint­hető, és így kívánják ellensúlyozni a német befolyást Közép-Európában. Párizs tisztában van azzal, hogy Berlin befolyása Közép-Európában a bővítés nélkül is növekedne, sőt ha a bővítés meghiúsul, még in­kább, mert a kétoldalú kapcsolatok a történelmi hagyományokon ala­pulnának, ami Németországnak kedvezne. Ha viszont a régió orszá­gai EU-tagok lesznek, a kapcsolatok az Unió intézményi keretein belül realizálódnak, ami a franciáknak kedvez. Éppen ezért Franciaország támogatni fogja Közép-Európa or­szágainak integrációját, és azon lesz, hogy azok patrónusukat lássák Párizsban. Franciaország Európa- politikájának végső célja egy kibővült, erős Európa, amely aktív külpolitikát folytatna, befolyási övezetekkel rendelkezne (Afrika, Közel-Kelet) és egyenlő súllyal bír­na az USA-val a világ dolgaiban. Európa Washingtonhoz fűződő jövőbeni viszonyát Alain Juppe na­gyon is komoly szójátéka fejezi ki a legtalálóbban: Ami, allié, pás allig- ne - Barát, szövetséges, de nem harcostárs. Egy ilyen francia veze­tésű és ihletésű Európa szuperhata­lommá válna, ami a franciák elkép­zelése szerint Franciaország tekin­télyét és befolyását hivatott me­gerősíteni a világban. jegyzem, alkohol közelébe csak be­vásárlás alkalmával kerülök, ami­kor a flaskák mellett elsétálok. A fe­leségem a községi hivatalban dol­gozik, mindenki szereti, tiszteli. A prímet ugyan a tulajdonos vitte, aki már majdnem hogy a tettlegesség- hez folyamodott, de a lánya sem spórolt ajelzőkkel. Ha némi jóindu­lat, emberség, segítőkészség lett volna ezekben az emberekben, nem történik ekkora baj, így azon­ban a seb elfertőződött, és három héten keresztül a sebészetre kellett járni kezelésre. Az erős testi fájdal­mon túl a lelki megrázkódtatás is jelentős volt. Pitóczky József, Kistárkány TALLÓZÓ KOMMENTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents