Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-25 / 119. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 25. KOMMENTÁR Újdondászok HOLOP ZSOLT Egymás szájából kapkodják ki, vagy éppen egymáséba adják a meg­újulást és annak száz meg száz szinonimáját a Magyarok Világszövet­ségének elnökjelöltjei, a küldöttek, mindenki, aki csak szót ejt a most zajló tisztújításról. Mindenki alaposan megrágja, erkölcsi síkon for­gatja a szájában, ízlelgeti a szót, magyar nyelvével kutatva próbálja kitapintani az erkölcsi sík anyagi oldalát. Nem megy. Kiköpni senki se meri, lenyelni már nem lehet, így rágódunk össz-szövetségileg, talál­gatjuk, mi lehet az, amiért meg kellene újulni. Az erkölcsileg megújhodni vágyás nem egészen újkeletű, nagyjából az elnökjelöltek választási kampányával egy időben bukkant elő a fo­gak mögül, mely választási kampány sem felelt meg mindenben az erkölcs alatt értendőkben, legalábbis ezt vetik egymás szemére aje­löltek. Konkrétumokat azonban nem hallani. Pedig ahol ennyi újdon­dász akaija ennyire az erkölcsi megújulást, ott nagy lehet a baj. De mindez nem lehet akadálya annak, hogy Csoóri Sándort a Magyarok Világkongresszusának örökös tiszteletbeli elnökévé válasszák áldásos munkájáért. Patrubány Miklós, az egyik elnökjelölt addig merészke­dett, hogy egyszer egy sajtótájékoztatóját József Attila gondolatával kezdte: „...a költő sose lódít, az igazat mondd, ne csak a valódit”, utal­va nyilván ezzel Csoóri irodalmi munkásságára, melynek értékét sen­ki sem vonhatja kétségbe, ezért nem is tudom, hogy kerül ide (került oda). Mindazonáltal veszélyes lehet a konkrétumok nélküli megúju­lás szajkózása, mert hitelét veszti, impertinens párhuzamokat juttat­hat az emberek eszébe, mint hogy a Kádár-rendszer is eh'télte a Ráko­siét, a brezsnyevi a sztálinizmust. A rendszer meg maradt. Most az egész rendszernek kellene megújulnia, nem a csúcsvezetésnek. Csoórit is azzal védték, akik védték, (sajnos azt nem tudjuk, mitől), hogy nem volt elég a tisztességes szándék, irodalmárként elveszett a buijánzó szervezetben, rátelepedtek a „gonoszak”. Tehát újuljunk meg, és nem kell hozzá nyilvános megkövezés sem, csak nem kellene mindent elhallgatni, ettől többet érne egy halk, szemlesütött elnézéskérés. Mondjuk azoktól a zsidóbérenc, bolsi, nemzetgyalázó újságíróktól, közíróktól, közéleti személyiségektől, akik vállalva, hogy zsidóbérencnek, bolsinak, nemzetgyalázónak ki­áltják ki őket, évekkel ezelőtt azt mondták, hogy meg kéne újulni. És hozzáfűztek néhány konkrétumot a megújuláshoz. JEGYZET Átlátható pályázat GAÁL LÁSZLÓ A Meaar-korszak idején mondta egyik kollégám, hogy Szlovákiá­ban az oknyomozó újságírás csú­csa kinyomozni és elérni valame­lyik minisztérium sajtótitkárát. Hi­ába, az akkori kormány csak a Slovenská republika és a Szlovák Televízió munkatársait látta szíve­sen. Az állami üzleteket is olyan suba alatti módszerrel kötötték, hogy csak véletlenül derült ki ró­luk, mi áll mögöttük. Mára nagyot változott a helyzet, most á sajtó­ügynök keresi az újságírót. Ez nor­mális társadalmakban biztosan nem szokatlan, csak a bevezető­ben ecsetelt tapasztalataim után lepett meg, milyen vehemenciával tudnak dolgozni egyes sajtosok. Nemrég kollégámmal Tren- csénben jártunk egy haditechnikai kiállításon, majd dolgunk végezté­vel elindultunk hazafelé, amikor megszólalt kollégám mobütele- fonja. Mindkettőnk meglepetésére nem őt, hanem engqm kerestek. Még nagyobb volt az ámulat, ami­kor egy számomra ismereden ügy­nökség nevében egy hölgy közöl­te, azért hív, hogy figyelmeztes­sen, okvedenül látogassuk meg az X pavüonban berendezett kiállí­tást, ahol a BAE Systems mutatja be a Hawk repülőgépet. Igencsak elszomorodott, mikor közöltem, hogy mi már letudtuk a kiállítást, és éppen hazafelé robogunk, de rögtön megígérte, hogy akkor majd postán küldi el a kiállításon bemutatott tennék anyagát. Elő­ször furcsálltám, hogy név szerint engem keres egy ismereden PR- ügynök, aki tudja, hogy éppen az­nap voltam a kiállításon. Végül rá­jöttem a titok nyitjára: a védelmi minisztérium kiállításon berende­zett sajtóközpontjában mindket­ten felírtuk magunkat a jelenléti ívre, a szemfüles sajtóügynök va­lószínűleg innen tudta meg, hogy én is ellátogattam a kiállításra. Ar­ra is rájöttem, miért vette a fárad­ságot, hogy személyesen kérjen fel a különlátogatásra. Az őt alkalma­zó ügynökség ugyanis azt a repü­lőgépgyárat népszerűsíti, amely szintén be szeretne nevezni a szlo­vák hadsereg által ősszel kiírandó repülőgép-vásárlási versenypályá­zatra. Az pedig hatalmas üzlet lesz, hát megéri a cégnek olyan ügynököket fizetni, akik mindent elkövetnek, hogy népszerűsítsék a céget. Valószínűleg igaza volt a védelmi miniszternek, amikor a minap kijelentette, a potenciális pályázóknak megvan a lehetősé­gük, hogy prezentálják magukat. Most már tudom, az említett sajtó­ügynök is csak ezt tette, amikor engem is megkeresett. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika -(58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla-kultúra - (58238313), Urban Gabriella-panoráma- (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - spoit - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace. Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com A szentpétervári jégkorong-világbajnokság ezüstje után itt a prágai arany. Mikulás Dzurinda kormányfő Mari­an Jusko jegybanki elnök társaságában a cseh-szlovák vagyonvita lezárását követően örömmel szorongatja a 14 kilós aranytéglát. (CTK-felvétel) Dzurinda és Zeman frappáns megoldással zárta le a hétéves cseh-szlovák vagyonvitát A duplanulla dicsősége A számoknál sokkal fonto­sabb az így szerzett nemzet­közi megbecsülés és kölcsö­nös bizalom - jelentette ki Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő, amikor tavaly no­vember 24-én Pozsonyban cseh kollégájával, Milos Zemannal az 1998-ban ígért egy év és egy napos határidőt betartva aláírták a hétéves cseh-szlovák vagyonvitát le­záró szerződést. TUBA LAJOS Annak idején, 1992 novemberében különösebb viták nélkül sikerült fel­osztani a közös állam vagyonát. A szövetségi kormányhoz 475 milli­árd korona értékű ingó és ingatlan vagyon tartozott. Ebből általában mindenki megkapta a saját terüle­tén található részt, a többit pedig 2:1 arányban osztották el. Vita csak a teljes összeg 5 százaléka körül tört ki, ezt azonban az elkövetkező hét év során sem tudták lezárni. A leg­nagyobb tétel kétségkívül az a cseh követelés volt, amely szerint a jegy­banki osztozkodáskor a szlovák fél 24 milliárd koronával többet vitt el a neki járó résznél. Annak ellenére, hogy ezt három nemzetközi könyv- vizsgáló cég is megerősítette, Po­zsony soha nem ismerte el az adós­ságot, sőt a Meciar-kormány 1997- ben egyszerűen törölte az erre vo­natkozó tételt a szlovák jegybank egyenlegéből. Meciar egyéb formá­ban is igyekezett jobb belátásra bír­ni a cseheket - főleg azzal, hogy kü­lönféle címeken utólagos követelé­sekkel állt elő. így például 50 milli­árd koronát követelt azért, mert to­vább használják az egykori szövet­ségi zászlót, ugyanekkorára becsül­ték annak a 13 árvái szlovák falunak az értékét, amelyet Csehszlovákia a húszas években adott át Lengyelor­szágnak a szüéziai szénmedence dé­li részének megszerzése fejében. A csehek ebből természetesen semmit sem ismertek el, mindössze annyit tudtak tenni, hogy visszatartottak 4,1 tonna aranyat, amely az osztoz­kodás eredményeként a szlovák fél­nek járt. Ebben a helyzetben kevesen hittek benne, amikor 1998 novemberében Dzurinda és Zeman egy éven belül megoldást ígért. Sokáig úgy tűnt, hogy ez nem is nagyon sikerül, főleg amikor tavaly tavaszra még az egy­szerűnek tűnő problémákat sem si­került rendezni. Ilyen volt például az egykori állami nagybankok ügye. Az 1992-es megállapodás értelmé­ben ugyanis a cseh Komercní banka Vita csak a teljes összeg 5 százaléka körül tört ki. (KB) részvényeinek egy résae a szlo­vák vagyonalapnak járt, cserébe az Általános Hitelbank (VUB) részvé­nyeiért. A Dzurinda-Zeman tárgya­lások során kiderült, hogy a helyzet ennél bonyolultabb. A szlovák pri­vatizációs ügynökség a KB 15,3 szá­zalékos csomagjára tartott igényt, de Prága csak 14 százalékról akart tudni, míg a VÚB esetében a cseh fél 34 százalékot gondolt magának, Po­zsony viszont csak 17 százalékról beszélt. Sőt, egy ügy már_ bírósági szakaszba is került. A Ceskoslo- venská obchodní banka (CSOB) ugyanis a washingtoni döntőbíró­ság elé vitte egy, a szlovák pénzügy­minisztérium által nem törlesztett 15 milliárd koronás követelésének a rendezését. Ennyi jutott ugyanis az osztozkodás során az egykoron az arab országokba irányuló és soha ki nem fizetett fegyverszállításokból Pozsonyra. Az ilyen jellegű viták miatt tavaly nyáron a két ország államfője és a parlamentek elnökei is felvetették, legjobb lenne a nullamegoldás al­kalmazása, amely keretében min­denki lemondana a másikkal szem­ben fennálló követeléséről. Novem­berben azután a két kormányfő is ezt választotta - a határt mindösz- sze egyeden tétel lépte át, a Prágá­ban visszanőtt, 670 millió koronára becsült értékű, 410 ezer darab aranyérme által megtestesített 4,1 tonna arany. A megegyezés ered­ményeként nem kell tovább vitat­kozni a 25 milliárdos jegybanki kö­vetelés sorsáról, cserébe viszont a szlovák fél nemcsak a KB-részvé- nyek esetében biztos kétmüliárd ko­rona többletről mondott le, hanem az elmúlt években felhalmozódott és szintén visszatartott 700 mülió korona osztalékról is. Tisztázódott a CSOB-vel kapcsolatos vita is. A prá­gai bankot megvásárló belga KBC a szlovák kézben levő 24 százalékot a többségi csomaggal megegyező ár­folyamon vásárolta meg, cserébe vi­szont a szlovák kormány 10 milliárd korona összegben rendkívül kedve­ző hitelt nyújtott számára. Tavaly ősszel sokan attól tartottak, hogy a kétoldali vélt sérelmek mi­att a megegyezés parlamenti ratifi­kációi nem mennek majd simán. Ez végül nem következett be, így a két kormányfő május végén valóban sütkérezhetett a frappáns megol­dásnak méltán kijáró nemzetközi el­ismerésben. OLVASÓI LEVÉL Csallóköz és Mátyusföld frigye Szeretnék reagálni a Csallóköz és Mátyusföld frigye című cikkre. Ennek előzményére még tavaly november közepén figyeltem fel a győri Kisalföld című újságban. Az írás eléggé pesszimista hangu­latú volt, különösen a Csallóközt képviselőkkel kapcsolatban. Csak egy mondatot idézek az említett lapból: „Hogy ne csak papíron működjön ez a szerződés.” Ezt szeretném én is meggyorsítani az alábbi szavaimmal: Az Új Szó cik­ke ír a közlekedésről. Már rég meg kellett volna valósítani, hogy Dunaszerdahely és Győr kö­zött napi rendszerességgel több autóbusz is közlekedjen. A járat csökkentené Nagymegyer és Csilizköz munkanélküliségét. Mindezt saját tapasztalatból tu­dom, mert több üzemben is alkal­maztak volna, ha a közlekedés megoldott. A Győrben tanuló diá­koknak nem kellene fizetniük a drága kollégiumi díjakat, és nem szakadnának el a szülőföldjüktől, amitől a politikusaink félnek. To­vábbá kisebb volna az autóforga­lom, a környezetszennyezés és az utakon javulna a biztonság. Sze­retném, ha erről a kérdésről vitát nyitnának a lap oldalain. Elmon­danák az érdekelt felek, hogy mit akar a szerződés tartalmazni, és mikorra akarják megvalósítani. A fentiekhez még annyit, hogy már hallom, a buszközlekedés veszte­séges lesz. Erre is van egy recept. Az európai uniós PHARE-prog­ram a költségek akár kilencven százalékát is állja. Sebő Gáspár, Szap Felkészültek a feladatra Aratás előtt aktuális a tűzesetek megelőzéséről beszélni. Nemcsak a hivatásos, hanem a községek ön­kéntes tűzoltó szervezetei is kellő­en készülnek, hogy adott esetben bevetésre készen álljanak, segítve a hivatásos tűzoltók munkáját. Felké­szültségük felmérésére szolgálnak a körzeti versenyek, amelyből a Dunaszerdahelyi járásban négyet rendeznek, hiszen a 84 önkéntes tűzoltó szervezet 3495 tagja jelen­tős potenciális erőt képvisel a helyi tűzvédelemben. A harmadik ilyen körzeti versenyre május 21-én a TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A lapnak nyilatkozott Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. A tavaly meghozott megszorító in­tézkedések ellenére, melyek az ál­lam tartozását és a költségvetési de­ficit leszorítását voltak hivatottak előidézni, a 2001-es költségvetés mégis az ideinél nagyobb deficittel számol. Schmögnerová ezt azzal magyarázza, hogy két dolog, a vál­lalkozói adók csökkentése s az egyes behozatali vámok megszüntetése, nem jelent meg az idei költségvetési hiányban, s ez csak jövőre jelentke­zik egyszeri alkalommal. Ez a tárca számára 20 és 22 müliárd korona közötti bevételkiesést jelent. Ezen­kívül nőni fognak a kiadások is a ter­vezett közigazgatási reformmal kapcsolatban, valamint a gazdaság fellendítését célzó kis- és középvál­lalkozásokat támogató projektu­mok miatt. A jövő évi költségvetés emiatt nagyon szigorú gazdálko­dást követel majd. Az állami bankok privatizálásával kapcsolatban el­mondta, már többet átvilágítottak egyes nemzetközi könyvvizsgáló cé­gek, s már folynak a tárgyalások a potenciális vevőkkel. Jelezte, a bankszektor fellendítése külső be­fektetők nélkül nem képzelhető el. SME Új megoldást talált a védelmi mi­nisztérium az S-300-as védelmi ra­kétarendszer problémájának meg­oldására. A rendszer megvételéről még a Meciar-kabinet írt alá szerző­dést az orosz féllel, melyet később a Dzurinda-kabinet egyoldalúan mégis felmondott. Pavol Kanis sze­rint a megoldás az lesz, hogy Orosz­ország Szlovákián keresztül egy harmadik országnak fogja eladni, s a bevétel Szlovákiát illeti majd. Ez­zel elkerülhető az a büntetés, me­lyet Oroszország a szerződés fel­bontása miatt számolt volna fel Szlovákiának. MLADÁ FRONTA DNES A németek Közép-Európához tar­toznak. A csehek, a lengyelek, a szlovákok és a magyarok legfőbb ér­deke, hogy az új berlini köztársaság figyelme erre a térségre összponto­suljon. Országaink érdeke, hogy Né­metország ismét Közép-Európa ter­mészetes alkotóelemévé váljon. Ezért természetes az az igény, hogy a visegrádi csoport minél hamarabb Németországgal bővüljön ki - írja a lap. A cseh újság szerint a keleti po­litika eddig csak kolonca volt Né­metország fő politikai irányvonalá­nak, amely érdekeit Nyugat-Euró- pára és az USA-val való együttmű­ködés kiépítésére összpontosította. Ha a németeket keleten valami ér­dekelte, akkor az Oroszország volt. Közép-Európa, bár évszázadokon át elsőrendű német érdekövezet volt, a figyelem perifériájára szorult. Ma azonban Németország az egyetlen olyan ország, amelynek valóban ér­deke az Európai Unió kibővítése Kö- zép-Európával. Németország az egyetlen állam, amelynek a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a magya­rok csaüakozása az Unióhoz kézzel­fogható előnyöket hoz. 400 lakosú Békén került sor, ahova a Felső-Csallóközből 19 tűzoltóraj érkezett. A vetélkedőn a résztvevők a tűztámadás és a 4x100 méteres staféta során a fizikai állóképesség mellett a tűzoltó technika gyors, szakszerű alkalmazásából is ízelítőt adtak. A nők kategóriájában a házi­gazda békéi lányok lettek az elsők. Míg a fiúk és férfiak kategóriájában egyaránt a nagymagyariak reme­keitek. Az egyéni versenyben is mind a férfiaknál, mind a nőknél a nagymagyariak vitték el a pálmát ifjabb Zsigó József és Zsigó Éva sze­mélyében. A jól szervezett verse­nyen kiosztott értékes díjakat Ko­vács Béla járási parancsnok, az Ön­kéntes Tűzoltók Járási Bizottságá­nak elnöke, Szomolay Ernő, vala­mint ügyvezető alelnöke, Czajlik Jenő adta át. Méri István, Dunaszerdahely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents