Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-24 / 118. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 24. AGRÁRHÍREK Késik az állami segítség ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ ”A Komáromi járás 85 ezer hektárnyi mezőgazdasági területéből mintegy 28,4 ezer hektár az öntözhető. Annak ellenére, hogy 24 ezer hektáron működőképesek az öntözőberendezések, a gazdálkodók mindössze 3253 hektáron használják ki azokat”- tájékoztatta lapunkat Földes Csaba, a Komáromi Regionális Agrárkamara igazgatója. Az ok egyértelműen a pénzhiány, hiszen 100 milliméter csapadék pótlása hektáronként 2000 korona többletköltséget jelent. A befektetés megtérülése pedig csak ideális körülmények között várható. A járásban pillanatnyilag a legnagyobb gondot a tavaszi árpa okozza, szakemberek becslése alapján a kiesés akár 20-30 százalékos is lehet. Ma már nemcsak a homokos, hanem a nehéz talajokon is mutatkoznak a szárazság okozta károk. Mérséklésük érdekében fontolóra kell venni a kiszántásra ítélt árpa kukoricával való pótlását; persze ez a lehetőség csak az öntözhető parcellákon jöhet számításba. Az öntözőberendezéseket üzemeltető Agrostav vállalat illetékeseivel folytatott megbeszélések kapcsán az agrárkamara igazgatója azt is elmondta, hogy igény esetén 3-5 napon belül működőképes állapotba tudnák hozni a berendezéseket. Az utóbbi napokban sok szó esett arról, hogy a krízishelyzetre való tekintettel a gazdálkodók ingyen kaphassák az öntözővizet. Földes Csaba nemigen bízik abban, hogy erre sor kerül. Hiszen, mint megjegyezte: egyre késik az állami tartalékalap készletei egy részének felszabadítása is, amelyre pedig nagy szükség lenne az ideiglenes gabonahiány.kompenzálására. Félő, hogy az öntözővíz esetében is későn jön az állami segítség. Igaz ugyan, hogy az utóbbi napokban esősre fordult az időjárás, de a mostani csapadékmennyiség nem elegendő az eddig felhalmozódott nedvességhiány pótlására, (v-s) Illusztrációs felvétel Az üzemeltetők szerint az öntözővíz kijuttatását a jelenlegi rendszer feleslegesen bonyolítja Áttekinthetetlen rendszer Ú> SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Illusztrációs felvétel A Az öntözőgazdálkodásban uralkodó jeli lenlegi állapotok 1 egyik okát a vízszol ■nmmmm gáltatást szabályozó bonyolult szerződés- rendszerben látja Farkas László a nagymagyari Varia Kft. egyik vezetője. Véleménye szerint olyan ördögi kör alakul ki. amelyből sem ők, sem a termelők nem tudnak kilépni. Szemléltetésképpen elmondta, miközben ők egyrészt a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat Duna- menti vízszolgáltató üzemével (Povodie Dunaja) kötöttek szerződést, amelyben részletesen meghatározott, hogyan s mit kell elvégezniük a szivattyúállomások, a föld alatti és föld feletti öntözőrendszerek üzemeltetésének biztosítására, ugyanakkor az elvégzett munkát nem az említett szerződéses partnerük fizeti ki nekik, hanem erre a tárca regionális osztályaitól kérhetnek dotációt. Hogy a viszonyok még áttekinthetetlenebbek legyenek, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat szerződéses viszonyban áll a vizet felhasználó termelőkkel is, amelynek alapján az öntözővizet kiszámlázza nekik. A jelenlegi előírások alapján a valóban túlságosan drágának tartott 2 koronás köbméterenkénti árat az állami támogatással 57 fillérre csökkentve. Ugyanakkor az üzemeltetőknek is szerződést kell kötniük a termelőkkel, amelynek alapján a felszíni öntözőberendezésekhez eljuttatott víz köbméteréért 15 fillért számláznak nekik. Ezen felül úgyszintén szerződést kötnek az energetikai vállalattal, amely a szivattyúállomások működtetéséhez szükséges elektromos áramot biztosítja. Végülis ez még nem is lenne baj, hiszen a helyzetet előírások szabályozzák, s az üzemeltetőknek ehhez kell alakítaniuk vállalkozási stratégiálukat. Véleménye szerint azonban az már gondot okoz, ha a dotációkat szabályozó előírásokat járásonként más-más módon értelmezik, s ennek a különböző értelmezésnek az alapján folyósítják a pénzeket. A Varia 42 ezer hektárnyi terület öntözését biztosító hálózatot üzemeltet, amelynek egy része a pozsonyi kerületben a szenei járáshoz tartozó területeken üzemel, meghatározó része viszont a dunaszer- dahelyi járásban van. Farkas László nem érti, ha a szomszédos járásokban például 50 százalékos előleget fizetnek ki dotáció formájában az öntözőberendezések üzemeltetőinek, akik egyébként az öntözési idényre való felkészülés során végülis valakinek megelőlegezik a munkálatok bér- és anyagköltségét, akkor nekik miért csupán 30 százalékjár. Nem beszélve arról, hogy az idei második dotációs kérvényüket még válaszra sem méltatták. Miközben az év elejétől a vízgazdálkodási vállalat irányába már mintegy másfél millió korona értékű pluszmunkát is elvégeztek annak érdekében, hogy az öntözőhálózatot üzemképessé tegyék. “Április közepe óta gyakorlatilag a cégünk szponzorálja, hogy azok akik öntözni akarnak, ezt megtehessék. Akik ezt komolyan gondolják, meg is tehetik, hiszen vannak partnereink, akik már április közepe óta öntöznek. Nem tiltakoznak, nem petíciókat fogalmaznak, hanem szerződést kötöttek, s gond nélkül kapják az öntözővizet” - állítja. Kétségtelen, hogy van reális oka annak, hogy a járás termelői miért ódzkodnak az öntözési szerződésektől. 1998-ban, amikor még a kerületi hivatalok osztották az érte járó dotációt, jóhiszeműen hittek az ígéreteknek, hogy a felhasznált vízért járó támogatást megkapják, s nagyot csalódtak. Nyakukon maradt tartozásokkal érthető, hogy óvatosabbak. A Varia vezetője szerint a támogatások folyósításának rendszerében kéne változtatásokat eszközölni. Az állami támogatásra a kérvényezőnek nincs jogigénye, tehát bizottság dönti el, kinek mennyit folyósítanak. Az öntözésben is lenne a célszerű, ha a kérvényező tudná, éves viszonylatban mekkora támogatásra számíthat, s ezt meg is kapná. Akár részletekben akár egy ösz- szegben, de erre építhetné fel a kiadásainak tervét. Farkas László úgy vélekedett, ha ezekben a viszonyokban nem történnek változások, ők feladják a szélmalomharcot, hiszen egy vállalkozásnak megbízható alapokon kell állnia, nem hagyatkozhat folyamatosan az egyre bizonytalanabb támogatások folyósítására. A víz- gazdálkodásban résztvevők viszonyait azonban mindenképpen egyértelműbb szabályok alapján kell meghatározni, hogy ne függjenek a mindenkori hivatali elbírálás kénye-kedvétől. (tszl) HRIADEL ~rc$ spol. s r. o. SUPERTECH — nedvessegmero ♦ több funkció (mag és szálastakarmány mérésére) ♦ dán minőség ♦ megbízhatóság ♦ gyors és pontos mérés (0,5 %) ♦ egyszerű kezelhetőség ♦ kedvező ár Csucsminosegu fmft kombájn széleskörű felhasználással, alacsony üzemeltetési költségekkel Továbbra is vevőink rendelkezésére állunk a már megszokott pótalkatrészekkel:-yg ♦ Fortschritt E 512, E 514, E 516, E 517 ♦ CLAAS ♦ bálamadzag ä ♦ ekealkatrészek ÍV ♦ tárcsák lifp ♦ boronák ♦ traktor és pótkocsi n t Cséplőrendszer k Ä ? ' vT -v- * mm v Boltjaink: NITRA, Dolnocermánska 95 KOMÁRNO, Druzstevná 8 KOSICE, Rampová 5 LUCENEC, K. Bansela 1 TR IMÁVÁ, Nitrianska 5 Tel.: 087/6566 937 Tel.: 0819/7740 295 Tel./fax: 095/6333 588 Tel./fax: 0863/4330 149 (Nyitás június 15-én) Mobil: 0903 435 792 nonstop rVlot>il: 0903 751 825 nonstop fVlobi1: 0903 215 680 nonstop VK-385 A Hriadeí Kft. hetedik éve a mezőgazdasági termelők szolgálatában Az alkatrészellátás biztonsága ÚJ SZO-ÖSSZEFOGLALÓ ~ ' ' — ~~_ lllustrációs felvétel A nyitrai székhelyű Hriadef Kft. hetedik éve áll a mezőgazdasági termelők szolgálatában. A cég a hazai mezőgéppark alkatrészellátására összpontosít, amelynek keretében elsősorban a Zetor, UR I, UR II, Claas, Fortschritt, gépek alkatrészellátását biztosítja, emellett különböző talajművelő gépek - ekék, kombinátorok - valamint önjáró vágógépek, permetezők és trágyaszórók működéséhez szállítja a megfelelő pótalkatrészeket egyúttal a szükséges segédanyagokat is: csapágyakat, ékszíjakat, kötőelemeket, szűrőket, akkumulátorokat, kéziszerszámokat stb. A Hriadel Kft. több külföldi gépalkatrészgyártó cég képviselője a hazai piacon széleskörű partnerkapcsolatai révén modern nyugati mezőgazdasági gépek behozatalával is foglalkozik. Ezek közül finn Sampo Rosenlew kombájnokra, a a német Köckerling talajművelő- és vetőgépsorokra valamint az olasz Nettuno öntözőberendezésekre kizárólagos forgalmazási joggal rendelkezik. Ezen kívül többek között a francia Moreau Agri és a szolnoki Mezőgép termékeit is forgalmazzák. Természetesen nemcsak a gépek eladását, hanem a hozzájuk kapcsolódó járulékos szervizellátást is biztosítják. A középkategóriájú kombájnok kategóriájában a Sampo Rosen- lew kombájnok elsősorban a rendkívül alacsony vágási magasságukkal, egyenletes adagolással, nagyfokú tisztítási képességükkel és gazdaságos üzemeltetésükkel tűnnek ki. A Sampo kombájn a rovinkai Állami Minőségvizsgáló Intézetben elvégzett vizsgálatok eredményei alapján kiválóan alkalmas a vetőmagtermesztőknek is, mivel az általa kicsépelt magok károsodása minimális. Az utóbbi időszakban a talajkímélő termelési eljárások elterjedésével a szántás nélküli vetési technológiák is bekerültek a köztudatba. A német Köckerling cég vetőgépei elsősorban a kalászos gabonafélék valamint a silókukorica vetésére alkalmasak. A vetőgép talajelőkészítőkkel felszerelve közvetlenül a tarlóba, vagy a részlegesen előkészített talajba is képes elvetni a magot, a kiegészítők révén a tápanyagok és műtrágyák talajba való bedolgozását is elvégezheti. A vetőgép vetőelemei hidraulikusan előfeszítettek, tehát képesek a talaj egyenetlenségeihez igazodni, így a vetőmag mindig a meghatározott mélységbe kerül a talajba. Minimális átalakítással sorbavetére is alkalmas. Az olasz Nettuno öntözőberendezések a mesterséges csapadékpótlás mellett a nem teljesen tiszta víz és a hígított trágyalé kijuttatására is alkalmasak. Az öntöződobok a víz elzárását biztosító automatikus biztonsági berendezéssel védettek, az öntözőfej kerekeken mozog, a vízkijuttatás szélessége az igények szerint állítható. A Hriadel’ cég üzleti filozófiája a partnerek igényeinek lehető legjobb minőségű kiszolgálását tartja egyik fő feladatának. A termelői igényekre reagálva forgalmazzák Supertech elnevezésű nedvesség- mérőt is, amely nemcsak a gabona vagy más termények nedvességtartalmát állapítja meg kellő pontossággal, hanem kiegészítői révén a tárolt anyagok hőmérsékletének meghatározásra is alkalmas. (tszl) k ^ } IÁ 11 [<' Ö R í< fi p AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/582 38 329
