Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-24 / 118. szám, szerda
Szerda, 2000. május 24. 4. évfolyam, 5. szám Az öntözés akkor hatékony, ha megfelelő időben és mennyiségben jut ki a talajra és a növényekhez Vízért sóvárog a határ Illusztrációs felvétel A Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy | Szlovákia intenzív mezőgazdasági ter- mőterületein az öntözés létszükséglet. Az évi csapadékmennyiséget feldolgozó statisztikai adatokat figyelembe véve az országban több mint 800 ezer hektár mezőgazda- sági földterület szenved kisebb-na- gyobb mértékben vízhiányban, s ennek ellensúlyozására az előző évtizedekben több mint 30Ö ezer hektáron építettek ki a csapadék pótlására öntözőberendezéseket. Az utóbbi években főleg az ágazat egyre romló gazdasági helyzete miatt az említett öntözőberendezések kihasználtsága jóval alatta maradt a növényzet vízigényének, hiszen miközben az átlagos csapadékmennyiség évente 300-400 mm között mozog, a termesztett növények minimális vízigénye általában 500-600 mm. A vízgazdálkodási szakemberek szerint az öntözhető területeken évente átlagosan 1200-1800 köbméter vizet kellene kijuttatni hektáronként, hogy az egyes növények várt terméshozamait biztosítani tudják. A feltételes mód használata azért indokolt, mivel a hazai viszonyok Az öntözőberendezések alkatrészei a hulladékfelvásárló telephelyeken kötöttek ki. között az öntözőberendezések kihasználtsága meg sem közelíti az optimális szintet. Gyorsan hozzá kell tenni, hogy mindez nem a termelők, vagy a szivattyúállomásokat működtető üzemeltetők hibája. Az utóbbi évtizedben úgy alakult a helyzet, hogy a nagyüzemi szinten több száz hektárt öntözni képes széles hatósugarú öntözőberendezések egyes alkatrészei hamar felkeltették a guberálásból élők figyelmét, így a rendszerváltás utáni káoszban a hulladékfelvásárló telephelyeken kötöttek ki. A feltételezések szerint Szlovákiában mintegy 400 nagyüzemi szintű széles hatósugarú öntözőberendezésnek ma már alig 70 százaléka üzemképes, a többit szétlopták, leszerelték, s olyan állapotban vannak, hogy felújításuk többe kerülne mint az új. A szövetkezetek transzformációs folyamatában szintén nagyon sok öntözőberendezés cserélt gazdát vagyonrész fejében, s vált sokesetben az enyészet martalékává. Pár évvel ezelőtt az országban mintegy 10 ezerre becsült forgódobos öntözőberendezések számát ma már saccolni sem érdemes. A rendszeres karbantartás és felújítások elmaradása, a berendezések megrongálása oda vezettek, hogy néhol hiába volna igény a mesterséges csapadékpótlásra, a berendezések állapota egyszerűen nem teszi lehetővé az öntözést. Az április közepe óta tartó szárazság az idén újra időszerűvé tette az öntözés és a vele kapcsolatos problémák, elsősorban a csapadékpótlás finanszírozásának kérdését. A termelők általában azzal indokolják az öntözés mellőzését, hogy drága a víz, illetve nincs rá pénzük. Kétségtelen, hogy míg a 90-es évek elején 50 fillérbe került a felhasznált víz köbmétere, az idén ennek a maximális ára már 2 korona. Ráadásul az előző évek tapasztalatai alapján a termelők és a vízszolgáltatók (üzemeltetők) tartanak attól, hogy az állami támogatások rendszerében az öntözésre jóváhagyott 70 százalékos költségtérítést az idén is valamilyen indokra hivatkozva megkurtítják, s végül Tartanak attól, hogy a 70 százalékos költség- térítést az idén is megkurtítják. többe kerül majd a leves mint a hús. Újabban a földbe elhelyezett csővezetékek állapota is egyre gyakrabban kerül szóba annak kapcsán, hogy a hálózatba juttatott viz mennyisége nem egyezik a kiöntözött mennyiséggel, magyarán a csövek lyukasak, s a föld alatt szivárog el a víz egy része. Nyilvánvaló, hogy az öntözéssel kapcsolatos problémák átfogó megoldásra várnak, egyelőre azonban a jelenlegi vészhelyzetet kell valamilyen formában hatékonyan rendezni. Az agrárvezetők tisztában vannak vele, hogy a csapadékhiány pótlása létkérdés, s a földeken működő berendezések tanúsítják is, hogy ezt komolyan is veszik. Napjainkban már mindenütt öntöznek, ahol lehet. A tárca vezetése ígéretet tett arra is, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel megkezdi a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az öntözővizet lehetőleg térítésmentesen kapják majd a termelők. A tőlük kapott visszhangokból ítélve egyelőre azonban nem bíznak benne, hogy ezt meg is valósul. Csak akkor hiszik el, ha a minisztérium járási osztályain elovashatják a róla szóló rendeletet - summázhatok a vélemények. A termények hektárhozamai 10-15 százalékos ráfordítással akár 20-30 százalékkal is növelhetők Az öntözés hozamnövelő hatása jelentős Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vízgazdálkodási szakemberek által elkészített statisztikai adatok szerint hatékony öntözéssel az egyes termények hektárhozamai akár 20-30 százalékkal is növelhetők, ugyanakkkor a ráfordítások csupán átlagosan 10-15 százalékos többletköltséget igényelnek. A cukorrépa esetében például a termesztési költségek átlagosan 36 ezer koronát tesznek ki, az öntözés költségei (víz és az energia) állami támogatását is beleértve csupán 8-10 százalékkal növelik a ráfordításokat, viszont optimális esetben a hozamok 25-30 százalékkal (10-12 t/ha) növekedhetnek. A kukoricában az öntözéssel kapcsolatos ráfordítások hektáronként 10-13 százalékos költségnövekedést jelentenek, a hozamot viszont 20-25 százalékkal (1,2-1,5 t/ha) növelhetik. A tömegtakarmányoknál a statisztikailag kiszámított költségtöbblet 16 százalékot tesz ki, viszont hatékonyságára szemléltető adat, hogy az öntözött területekről átlagosan 0,3-0,4 hektárról biztosítani lehet egy számosállat takarmányozását. Sajnos, az idei szárazság vélhetően már annyira károsította a növényzetet, hogy sokhelyütt a tavasziakat kénytelenek voltak kiszántani, s az öntözés már csak mérsékelni fogja a vesztségeket. Tudatosítani kell ugyanis, hogy a az öntözővíz akkor hozza a legnagyobb hasznot, ha megfelelő időben jut ki a növényekhez. Öntözési szakemberek véleménye szerint a mesterséges csapadékot mindig abban az időszakban kell kijuttatni a növényekre, amikor azok a legnagyobb növekedéssel reagálnak az öntözésre, (szí) ACR@BAT MZ KÉTSZER HOSSZABB IDEIG HAT! • komplex gombaölő szer kiváló profilaktikus, kurativ, eradikatív és antisporulációs hatással • az antisporulációs hatás a kezelt terület nagyságával arányosan fokozódik • gyorsan felszívódik a szövetekbe, a levelek felső és alsó részén is hat, és a betegség bármelyik fejlődési szakaszában hatásos • a növényzet burgonyapenész elleni kétszeres kezelése ACROBAT MZ-vel a fertőzés megjelenését 1 hónappal is elodázhatja • a kezelés a légköri feltételektől függően 10-14 napig hat • felszámolja a burgonyapenészt a burgonyában, a paradicsomban, az uborkában, a hagymában, a dísznövényekben stb. • rendkívül hatásos a szőlőperonoszpóra ellen A fertőzés kialakulásának feltételei esetén azonnal alkalmazza 2,0 kg/ha adagolásban a burgonyában és a hagymában 0,25 % (2,0-2,5 kg/ha) adagolásban a szőlőben, uborkában, paradicsomban Egy vagy két zárókezelés jelentősen növeli a termés minőségét. CYAN AMID THE POWER TO GROW CYANAMID SLOVAKIA spol. s r.o. Krupinská 4 851 01 Bratislava tel. 07/6381 0937 fax 07/6381 0952 VK-26 T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ
