Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-23 / 117. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 23. TÉMA:AZ ARANYOSI FAL A környéken sokáig keresték a vállalkozáshoz szükséges telket. A községek sorra elutasították őket, Csallóközaranyoson letelepedhettek. Gyártelep egy csallóközi falu házainak tövében Épül a 125 méter hosszú, 3,52 méter magas betonfal (Somogyi Tibor felvételei) „Itt nőttünk fel, éltük le életünket, de nyugdíjasként saját portánkon nem leljük helyünket. A zajtól, a portól nincs hová menekülnünk. Nemcsak a házunk, de lelki egészségünk is károsodik”- panaszolták az Érdomb utca lakói. PÉTERFI SZONYA A Csallóközaranyos szélén található valamikori jegyzőkert helyén sok minden volt az évtizedek során: virágzó kert és szőlőlugas, focipálya, búcsúk idején körhinták. A főút építésekor ott raktározták az építőanyagot, később, - a ki- sebb-nagyobb szemétkupacok ellenére - a falusi gyerekek kedvenc játszóhelyévé vált a „senki földje”. Kilencvenegy január 16-án a csallóközaranyosi képviselőtestületjóváhagyásával a 7550 négyzet- méteres telket 151 ezer koronáért eladták az osztrák tőkerészesedésű Bau-partner csehszlovák kft.- nek. A hivatalos vásárt az előírásoknak megfelelően a pénzügyminisztérium is szentesítette annak ellenére, hogy az iratokon szereplő parcellák száma nem mindig A község beleegyezés nélkül a faluban nem épülhet semmi! egyezett a valósággal. - Ez volna a legkisebb gond, a nagyobb az, hogy a vállalkozással kapcsolatban kezdettől fogva félrevezettek bennünket - ismertették a tényeket a lakók. - Ugyanis a kft. képviselői azt állították, hogy házaink tövében csempe és építkezési anyagok lerakata lesz. Nem is ellenkeztünk, a raktár ellen miért is tiltakoztunk volna? Jól tudták, miért hallgattak arról, hogy a telken gyártani akarják a betonelemeket. Amikor 1994-ben beindult a tényleges gyártás, békés utcánk zajos, poros hellyé vált. A kavicsfelhúzó, a betonkeverő, a cementes tartály kalapálása, a rezgés miatt nem tudott pihenni sem felnőtt, sem gyerek. A por pedig a zárt ablakokon át is bejutott házainkba. Az utcabeliek, de a környéken élők is a polgármestert torpedózták panaszaikkal, de nem sokra mentek vele. A gyártelep mellett lakó Homyík Júíia nem adott írásos engedélyt a kft. működésére.- A rezgés következtében sorra megrepedeztek a házak falai, a miénk szintén, a cementpor belepte a lakást, a kertben lehetetlenné vált a ruhaszárítás, unokám nem lehetett a szabadban a fák alatt, hiszen a zárt ablakok, ajtók mellett is ösz- szerezzent a döbörgésre. A polgármesternek 1994 óta panaszkodom, többször levélben is, de válaszra sem méltatott. Mivel a gyártelepen sokáig nem volt illemhely sem - hogy kaphattak engedélyt? - a munkások kertem végében végezték el dolgukat. Később budit tákoltak, de az oda járók nem zárták magukra az ajtót. A sokasodó lakossági panaszokat, petíciókat a község végül továbbította az illetékeseknek, akik a por- és zajszintmérés elvégzése után 1999. december 15-ei hatállyal betiltották a betonelemek gyártását. - Bíztunk abban, hogy visszaáll a rend, a béke és a nyugalom, de tévedtünk. Házainkkal szemben és mellett 125 méter hosszú és közel négy méter magas betonfal épül. Amint elkészül, újra beindul a termelés. Alig hihető, hogy elnyeli a zajt, felfogja a port. Igaz, hogy a cementsilóra végre feltették a szűrőt, amelynek a szerződés értelmében 1994-óta ott kellett volna lennie. De amint fújni kezd a szél, felkapja a poros talajt és viszi... Ha lenne bennük emberség, locsolással is csökkenthetnék a szennyeződést. A közvetlen telekszomszédok tartanak attól, hogy a magas zajtompító fal árnyéka kertjük termését is veszélyezteti, nem beszélve a telekárak zuhanásáról. Világos: alig akad olyan vevő, aki vállalná a gyártelep szomszédságát. - A kft.- tulajdonosok és a polgármester kezdetben azt állították, hogy a telepen az aranyosiak jutnak munkához. Ez sem igaz. Amióta pedig felvállaltam az utcánkban élők érdekvédelmét, azt hangoztatják, csak azért tiltakozom, mert munkanélküliként nincs más dolgom. Azt terjesztik, összeférhetetlen vagyok, holott én csak az igazunkat védem. Nyugdíjas édesanyámét is, aki a gyárteleppel szemben lakik és nem akar ismét úgy szenvedni, - mint ahogyan kénytelen volt tavaly december közepéig - közölte Novák Jenő. - Miért kötelez bennünket a polgármester arra, hogy házaink ablakaiból csak a többméteres falat lássuk? Hogyan dönthetett megkérdezésünk, beleegyezésünk nélkül? Hogyan állíthatja a kft.-tulajdonosokkal együtt, hogy a közvetlen telekszomszédék, a Susíkék beleegyezésével bírnak, amikor tudtunkkal az idős hölgy, tehát a tulajonos aláírása egyetlen iraton sem szerepel? Nincs az a családtag, aki helyette dönthetne! Érthetetlen az is, hogy a polgár- mester miért a vállalkozók és nem a lakosok érdekeit védi?! - tette fel a kérdést az ősz hajú Novák Márta néni. Miután az Érdomb utcaiak látták, hiába reménykednek abban, hogy ügyük „valahogy” rendeződik, már nem a polgármestertől, hanem a helyi képviselőtestülettől kértek segítséget. A lakossági tiltakozás jogosságával a képviselők egyetértettek, s ezért a február 2-ai összejövetelen felülbírálták az 1991- ben hozott döntést: visszavonták a kft.-nek adott építési engedélyt. A polgármesternek kellett volna intézkednie, ám nem történt semmi. Hegedűs Sándor ugyanis jogi tanácsot kért egy komáromi ügyvédtől, aki megállapította: a testületi döntésnek nem volt jogalapja. Ezek után május 5-én a Nyitrai Kerületi Hivatal is megerősítette a Bau- partner Kft. építési engedélyét. Hiába szögezi le az irat: a község beleegyezése nélkül a faluban nem épülhet semmi, ha a testület megadta az engedélyt. Miért volt fontos eladni a parcellát, amelyre az elfogadott terület- fejlesztési terv értelmében lakásegységek épültek volna? - kérdeztük Csallóközaranyos polgármesterétől. - Azt hiszik, nincs ennél nagyobb gondja a falunak? Tudom, ki áll a tiltakozás mögött! Vannak emberek, akiknek semmi sem jó - közölte láthatóan sértődötten. Végül mégis beszámolt a telekeladásról, amely a testület bejegyzésével történt. - Az akkori eufóriában támogattuk a vállalA polgármester szerint vannak, akiknek semmi sem jó. kozni akarókat, főleg ha munkahelyteremtő szándékaik voltak. A területfejlesztési terv megváltoztatása is törvényes volt, az osztrák tőkével működő kft. bizonyos feltételek mellett kezdhette meg tevékenységét. Tény, hogy a szerződés néhány kitételét nem teljesítették időben - a levegőszennyezést szűrő felszerelésével kellett volna csökkenteniük - éppen ezért a lakók panaszait jogosnak tartva intézkedtünk. Az üzemelést a hibák elhárításáig felfüggesztették, most viszont már az sem tetszik egyeseknek, hogy hangtompító falat emelnek a gyáregység lakóházak felöli oldalára. Miért rossz, ha támogatom a vállalkozókat? Nemtagadom, kérhettem volna por-és füstpénzt is, de nem tettem, nem nehezítem helyzetüket. Csallóközaranyos 1050 munkaképes lakosából 450 a munkaügyi hivatal nyilvántartásában szerepel. - Tudtunkkal az is benne állt a szerződésben, hogy a kft. alkalmazottainak zöme helyi lesz - vetettük fel. A polgármester közölte: jelenleg ez nincs így, de még lehet. Elismételte, nem igaz, hogy az összes Érdomb utcai lakos a gyártelep beszüntetését követeli, F. vállalkozó neve nem szerepel a petíciós íven, mivel megérti a másik vállalkozót. Az elmondottak igazolására egy levelet mutatott, amelyben a kft. 6-8 dolgozója munkahelyük megszüntetésétől tartva arra kéri ne engedje a telep felszámolását.- Nem felel meg az igazságnak, hogy F. szomszéd nem kifogásolta az üzemtelepítést, a zajt, a port, hiszen többször együtt intézkedtünk a komáromi szerveknél. A neve azért maradt le az ívről, mert amikor gyűjtöttük az aláírásokat, házon kívül volt. A felesége persze aláírta - adott magyarázatot Novák Jenő a szomszédok bólogatása közepette. Amikor a két kft.-tulajdonos észrevette, hogy fotós kollégám - engedélyt kérve a munkásoktól - fényképezni kezdte a falépítést, közölték, nekik is lenne közlendőjük. Alig váltottunk néhány mondatot, részrehajlással vádoltak, mondván, miért a lakosok, s nem a vállalkozók érdekeit képviseljük?!- Érvényes engedélyünk van, a telekszomszéd beleegyezésével láttunk hozzá a gyáregység építéséhez. Nem értjük, hogy az emberek miért csak most kezdtek el tiltakozni, s nem 1994-ben, amikor beindult a gyártás? - mutatta az iratokat Frantisek Bartalos és Zdeno Novotny. Állították, semmi sem indokolta tevékenységük leállítását, a zajszint sem volt túl magas, de mert a higiénikus megijedt a nyilvánosságtól, meghozta a felfüggesztésről szóló határozatot. - Az irigység miatt van minden, kapitalistáknak, kizsákmányolóknak tartanak bennünket. Azok, akiket nem alkalmaztunk - próbáltak személyeskedni. Kiderült, hogy a valaha külföldi tőkerészesedésű kft.-ből az osztrák fél kiszállt, hogy a helyi lakosokat azért nem alkalmazták, mert nem feleltek meg elvárásaiknak. - Jelenleg hárman dolgoznak a Bau-partner kötelékében, de ha ismét termelni fogunk, megkezdjük a munkásfelvételt. (Felvetődött bennünk: ha csupán három falubelit alkalmaznak, ki volt az a 6-8 személy, aki Hegedűs Sándor segítségét kérte?) A kft.-tulajdonosok magyarázatából kitűnt, hogy nagyon nehezen találtak rá a vállalkozás elindításához szükséges csallóközaranyosi telekre, ugyanis a szomszédos községekben kérvényüket sorra elutasították. Ezért nagyra becsülik a helyi polgármester, az akkori testület segítségét. Engedéllyel rendelkeznek, beruháztak, eszük ágában sincs felszámolni a telepet. - Nincs akkora zaj, por, hogy ne lehessen az egymás mellett élés békés. A 3,52 méter magas hangtompító fal felépítése jelentős kiadást jelent, a lakók követelésének teszünk eleget. Ennek ellenére tiltakoznak. Érdekes, hogy a közeli főút zajszintje senkit sem izgat. Mi néhány decibellel léptük csak túl a határt - próbáltak meggyőzni, majd a porral kapcsolatban hozzáfűzték: a szél a földek felől is hordja a port, mégsem panaszkodik senki. Patthelyzet - mondhatnánk, hiszen aligha valószínű, hogy a község engedélyével rendelkező Bau- partner Kft. felszámolná a vállalkozást, és az Érdomb utcaiak belenyugodnának a robajjal, porral járó gyártásba. A betonfal viszont épül, a cementsilóra felszerelték a szűrőt, elkészültek a higiéniai helyiségek is. Ma még nem tudni, ezek az intézkedések mennyire járulnak hozzá az üzemelés zaj- és portszintjének csökkentéséhez. A lakók félnek, és ha a zavaró körülmények továbbra is fennmaradnak, orvoslásban bízva foglalkoztatni kívánják az illetékes szerveket. A rendszerváltás megadta a polgárnak a panasztevés jogát akkor is, ha sokan megkérdőjelezik. A község élén 1980 óta álló polgármesternek is tudnia kellett volna, hogy nem lehet jó döntés az, amit a lakosok megkérdezése, beleegyezése nélkül hoz a testület. Tényleg el kell fogadnia a lakónak, hogy házának ablakából a békés táj helyett egy betonfalra essen a tekintete?! A rezgés következtében a házfalak is megrepedeztek
