Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-23 / 117. szám, kedd

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 23. TANÁCSADÓ Az öröklés kérdése K. N.: Meghalt a férjem. Kö­zös gyermekünk nem volt, de 20 évig a fiam közös háztar­tásban élt velünk (a féljem halálakor még élt a fiam édes­apja). Ki a férjem törvényes örököse és milyen arányban? FEKETE MARIAN Az örökhagyó halála után első­sorban az örökhagyó gyermekei és házastársa örököl. Gyermeke csak akkor örökölne, ha az Ön férje örökbefogadta volna őt. Amennyiben a férjének is volt gyermeke, úgy ez a gyermek is örököl. Az örökösök első csoport­jába tartozó örökösök (az örök­hagyó gyermekei és házastársa) egyenlő arányban örökölnek. Ha az örökhagyónak volt gyermeke, de az valamilyen okból nem örö­kölne, ilyen esetben az ő gyerme­kei, illetve leszármazói öröklik meg az őt megillető részt. Ezzel kapcsolatban még el kell monda­ni azt is, hogy az örökhagyó há­zastársa nem örökölhet önálló­an, mint az örökösök első cso­portjába tartozó örökös. Ilyen esetben az örökösök második csoportjába tartozó örökösökkel együtt vagy a második csoportba tartozó örökösként önállóan, egyedül is örökölhet. Az örökö­sök második csoportjába az örök­hagyó házastársán kívül tartoz­nak még az örökhagyó szülei, va­lamint azok, akik az örökhagyó­val annak halálát megelőzően legalább egy évig éltek közös háztartásban és ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről vagy eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. A másodüt csoportba tartozó örö­kösök egyenlő arányban örököl­nek, a házastárs azonban mindig legalább a hagyaték felét örökli. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Agresszív kamatemelés A múlt héten az euró a 0,88- 0,91 USD, a dollár a 106-110 JPY szinteken ingadozott. A hét legfontosabb eseménye a Fed, az amerikai központi bank nyűt pia­ci bizottságának ülése volt, ahol a várakozásoknak megfelelően 0,5%-os hitelszigorítást hajtottak végre. Az év hátralevő részében további hitelszigorítások való- színűsíthetőek, az irányadó ka­matok az év végéig akár 1%-ot is emelkedhetnek. A korábban „szo­kásos” 0,25%-os változtatásokkal szembeni agresszívebb intézke­dés nem viselte meg a New York- i tőzsde részvényárfolyamait. Noha a legfőbb tőzsdei mutató, a Dow Jones-index számai lejjebb ereszkedtek, mégsem került sor oly mértékű zuhanásra, mint amitől többen is tartottak. A dol­lár reakciója kedvező volt, jegy­zései erősödni kezdtek. Az angol font veszített értékéből, bár itt nem változtattak az irányadó ka­matokon. A svájci frank is roha­mosan veszített értékéből, árfo­lyama a dollár ellenében 11 éves mélypontra. Az euró ezzel szem­ben nem döntött újabb negatív rekordokat, ám az Eurolandból érkező kedvező hírek továbbra is süket fülekre találnak a deviza­piacokon. Erősödött a jen, rész­ben a fokozódó kamatemelési várakozások, részben a szigetor­szági befektetők csökkenő külföl­di érdeklődése miatt. Ezen a hé­ten előreláthatólag az euró jegy­zései a 0,88-0,91 USD szintek körül fognak ingadozni. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megnyílt az út a WTO-tagság előtt Peking. Az USA-val kötöttnél nem jobb, de kölcsönös megelé­gedettségre alapot adó egyez­ményt kötött az EU a pekingi kormánnyal Kínának a Kereske­delmi Világszervezetbe való be­lépéséről. A döntő jelentőségű tanácskozás Kína csadakozásáról június másodüt felében lesz a WTO genfi székhelyén, azonban ősznél előbb Peking aligha szá­míthat a teljes jogú tagság elnye­résére. Brüsszel nem tudott ked­vezőbb feltételeket elérni, mint Washington. Érvényes ez minde­nekelőtt a távközlésre, ahol az USA 49%-os maximális tulajdoni hányadra tudott jóváhagyást ki­csikarni a távközlési hálózatok­nál és 50%-ost a növelt értékű szolgáltatásoknál. (VG) Drágább a benzin London. Elemzők szerint a kör­nyezetvédelmi előírások tartósan magasan tartják az Európában és az USA-ban egyaránt tízéves csú­cson lévő benzinárakat. A Nem­zetközi Energiaügynökség elem­zője szerint minél tisztább egy benzin, annál újabb, de annál drágább is. A magasabb árak to­vábbi termelésre ösztönzik a fi­nomítókat. Más elemzők szerint az európai finomítók év elejére időzített és számos helyen elhú­zódott karbantartásai is rontot­ták az ellátást. A múlt hét köze­pén a 98-as oktánszámú ólmo­zatlan benzint Észak-Európában tonnánként 350 dollárért adták, ilyen drágán utoljára 1990 októ­berében mérték, néhány hónap­pal az Öböl-háború előtt. (Vg) Brent: Újra 29 dollár felett Bécs. A nyersolajárak április kö­zepe óta emelkednek. Az összes­ségében mintegy 35%-os növe­kedésért az olajkartell (OPEC) korlátozó politikáját teszik fe­lelőssé. Londonban múlt pénte­ken 29 dollár fölé emelkedett a brent nyersolaj barrelenkénti ára, erősen közelítve a március elején elért küencéves csúcshoz. A drágulást azzal a várakozással magyarázzák, miszerint az OPEC a harmadik negyedévben nem emeli tovább a termelési kvótáit. Az OPEC-miniszterek sorozato­san tesznek olyan nyilatkozato­kat, hogy a jelenlegi vüágpiaci árak nem indokolják a kínálat sürgős bővítését. (MTI, VG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. május 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró Árfolyam 42,886 Valuta Magyar forint (100) Árfolyam 16,527 Angol font 70,828 Német márka 21,927 Cseh korona 1,178 Olasz líra (1000) 22,149 Francia frank 6,538 Osztrák schilling 3,117 Japán ien (100) 44,581 Spanyol peseta (100) 25,775 Kanadai dollár 31,878 Sváici frank 27,611 Lengyel zloty 10,620 USA-dollár 47,686 Tanulmány a kelet-európai munkaerő-áramlásról - az EB nem tart súlyos foglalkoztatási problémáktól a bővítés után Nem elviselhetetlen teher Brüsszel. Amennyiben az EU a tíz tagjelölt kelet- és közép­európai ország csatlakozásá­nak pillanatától teljesen sza­baddá teszi az utat az ottani munkaerő és kivándorlás előtt, kezdetben évi 335 ezer fős nyugatra áramlásra kell számítania - áll az Európai Bizottság tanulmányában. ÖSSZEFOGLALÓ A tömegnek közel kétharmada, 220 ezer munkás várhatóan Németor­szágot választja majd. A tanulmány annak a félelemnek a megvizsgálá­sára szolgált, mely szerint a keleti bővítés megkezdésével munkát ke­resők tömege árasztja el az EU amúgy is túlzsúfolt munkaerőpia­cát. Erre az aggályra hivatkozva az EU tagországainak egy része - min­denekelőtt Ausztria és Németország - azt szeretné, ha a csatlakozási tár­gyalásokon átmeneti rendszerben egyeznének meg, amelynek révén az uniós foglalkoztatási piac csak fo­kozatosan nyflna meg a kelet-euró­paiak előtt. A most nyilvánosságra hozott jelentésben szereplő számok várhatóan még hangosabb érvelés­re késztetik ezeket az államokat, jól­lehet a szerzők úgy ítélik meg: „va­lószínűtlen, hogy a korlátok elhárí­tása súlyos feszültséget okozna az uniós munkaerőpiacon”. Anna Dia- mantopulu főbiztosas szerint Brüsz- szel nem vár súlyos foglalkoztatási problémát a bővítés nyomán, és tá­mogatja, hogy a négy uniós alapsza­badság közé tartozó személyáram­lás kezdettől fogva korlátlanul érvé­nyesüljön. A jelentést megrendelő főbiztos egyben arra kérte a tagálla­mokat, fontolják meg, van-e olyan régiója az uniónak, ahol a fokoza­tosságra ténylegesen szükség van. A jelentést egy német és egy olasz szakértő készítette, de az unió A kivándorlás fő mozgatórugójának tekinthető jövedelmi különbségek a tagjelöltek és a mai EU-tagok között még évtizedekig fennmaradnak. (Archív felvétel) összes tagországából kértek sza­kértői véleményeket. A dokumen­tum várhatóan fontos helyet foglal majd el a téma vitájában a csatlako­zási tárgyalásokon, ahol éppen a jövő héten foglalkoznak vele először. A kutatás készítői azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a bőví­tés összességében nem ró elviselhe­tetlen terhet a 370 millió lakosú EU- ra ezen a területen, hiszen 2002-es szabaddá tétellel számolva az első években is csupán 335 ezer fős ki­vándorlás várható, amely tíz éven belül 150 ezer főre csökken. A te- herből mindazonáltal aránytalanul nagy rész esik Németországra. A je­lentés szerint három évtized múlva az ott lakó vagy dolgozó kelet- és közép-európaiak adhatják a német összlakosság 3,5%-át. A mai tizenöt tagállam teljes összlakosságának 1,1%-át teszik majd ki a kelet-euró­paiak ekkora a tanulmány szerint. Jelenleg az összlakosság 0,2, az összes munkaerő 0,3%-a keiet-eu- rópai. Jelentősebb munkakereső-tö- meg fogja várhatóan Ausztriát is vá­lasztani. A kivándorlás fő mozga­tórugójának tekinthető jövedelmi különbségek a tagjelöltek és a mai EU-tagok között még évtizedekig fennmaradnak. Uniós szinten még a két leginkább érintett országban- Németországban és Ausztriában- a bővítés szinte alig érinti a bére­ket és a foglalkoztatási szintet. A különbség csökkentésének előse­gítése az egyik eszköz, amellyel hatékonyan lehetséges korlátozni a munkaerő kiáramlását is. Arány­talannak tartja egyébként a jelen­tés a fizikai munkások várható szá­mát a nyugatra igyekvők között. A jelentés arra is kitér, hogy a kétol­dalú kereskedelem már eddig is 6,5-szeresére bővült az EU és a tagjelöltek között, de a javulás le­hetőségei még korántsem merül­tek ki. A közvetlen uniós befekteté­sek a tagjelölt országokban már eddig jelentős kedvező hatást tet­tek a nemzeti jövedelem, a bérek és a kamatok alakulására. Nem igazolható továbbá az a tétel, hogy ezek a befektetések az EU-ból a tagjelöltek felé mozdítanák a mun- kaerő-igényesebb ágazatokat. A dokumentum emlékeztet: je­lentős átmeneti időszakot hagytak a szabad munkaerő-áramlás megkez­désére Spanyolország és Portugália 1986-os EU-csatlakozásakor. A hé­téves korlátozásnak azonban cse­kély hatása volt, mert ezekben az években az ibériaiak munkaerőpia­ca amúgy is meglódult, és mikorra ez a feüendülés alábbhagyott, a kor­látozások véget értek. (MTI) Az EBRD áttér a régiók és a projektek finanszírozására Változó súlypontok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Riga. Balkáni és oroszországi hite­lezésének felfuttatását, a közép-eu­rópai városok kommunális szolgál­tatásainak fejlesztését állítja a kö­vetkező 12 hónapban tevékenysége középpontjába az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) - derült ki a hitelező szervezet Rigá­ban megrendezett éves közgyűlé­sén. Az EBRD a kormányok hitele­zéséről fokozatosan át kíván térni a régiók, a konkrét projektek finan­szírozására. A közgyűlésen elége­detten nyugtázták, hogy az EBRD 1991-es megalakulása óta első íz­ben tavaly szinte valamennyi kelet­európai országban gazdasági növe­kedés volt tapasztalható. Általános optimizmus övezte az éllovas kö­zép-európai gazdaságok kilátásait. Az EBRD azt tervezi, hogy a koszo­vói háború után felállított stabilitási paktum keretében az eddiginél lé­nyegesen többet fordít a balkáni or­szágok hitelezésére. Egyfelől építe­nek a magánszektor növekvő balká­ni érdeklődésére, másfelől éppen ezt az érdeklődést szeretnék ösztö­nözni. Három hónapon belül Albá­niával, Macedóniával és Horvátor­szággal 74 millió euró értékben há­rom infrastrukturális fejlesztési ter­vet bocsátanak útjára. Ä következő két évben újabb 240 milliót fordít a bank hét további infrastrukturális projektre, amivel még 335 mülió eurónyi tőkét kíván hozzájuk von­zani. Ä közgyűlés keretében Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter tárgyalt Szlovákia OECD-tagságá- ról. Peter Svec tárca-szóvivő közöl­te, hogy a svéd, a finn, a magyar és a cseh pénzügyminiszter támogat­ják Szlovákia felvételét. A taggá- válás kérdése vélhetőleg júniusban végleg eldől. (MTI, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Genf. A kelet-közép-európai orszá­gok 2050-re elveszthetik lakossá­guk egyharmadát, ha nem képesek megakadályozni a születések drá­mai csökkenését - derül ki az Egye­sült Nemzetek Szervezetének je­lentéséből. Az ENSZ a születési arány drasztikus visszaesését első­sorban a kommunizmus összeom­lásával és annak következményei­vel: így a termelés, a bérek és a jö­vedelmek drámai esésével, a mun­kanélküliség emelkedésével ma­gyarázza. A kedvezőtlen tendenci­át az is felerősítette, hogy Szlové­nia és Románia kivételével a kor­mányok jelentősen mérsékelték a gyermekes családoknak juttatott támogatásokat, vi-szont a bölcső­dei és óvodai költségek megnőttek. Az alacsony születési rátához az is hozzájárult, hogy a vasfüggöny le­omlása után megváltoztak a családi normák és az értékek. A termékeny­ség csökkenését okozta, hogy lé­nyegesen nagyobb számban tanul­tak tovább a nők. A termékenység csökkenése a volt Jugoszlávia kivé­telével a rendszerváltással kezdő­dött és azóta is tovább folytatódik. Lettországban és Bulgáriában volt a legrosszabb a helyzet, ahol a szüle­tési arány 1998-ban 1,09 ill. 1,11 %-s volt. A kelet-közép-európai tér­ségben az átlag mindössze 1,37% volt, amely egyharmaddal múlja alul az 1988-as értéket, és amely je­lentősen elmarad a fejlett országok 1,58%-os mutatójától. A bizottság javaslatokat tesz a helyzet javításá­ra: elsősorban a szülői szerepkör és a munka könnyebb összeegyezteté­sét célzó intézkedéseket, valamint pénzügyi és adókedvezményeket sürget a gyermeket nevelők, illetve a házaspárok számára. (VG) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. május 21-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 11,50 12,60 13,10 13,70 14,00 Bank Austria Creditanstalt 7,00-7,50 7,00-7,50 7,50-8,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 11,00 12,00 13,00 13,00 6,00 Dopravná banka 11,90 12,70 13,90 14,10 7,00 Investicná a rozvojová banka 9,20 10,10 10,40 10,70 11,50 5,00 Istrobanka 9,40-9,80 9,90-10,30 10,40-10,80 10,90-11,30 11,10-11,50 5,00 Ludová banka 8,50 9,50 10,75 10,25 3,50 Pol'nobanka 9,75 10,50 10,75 11,85 4,50 Postová banka 9,00 10,00 12,00 12,50 3,75 Prvá komunálna banka 11,00 11,50 12,00 12,50 12,50 4,50 Devin Bank 10,20 11,00­11,70­Tatra banka­­­­­5,00-5,75 Slovenská sporitel'na 6,00-9,50 7,50-10,00­9,50-10,50 10,50-11,00 4,00 Vseobecná úverová banka 9,00 9,50 9,50 10,00 10,00 10,00 4,75 Adókedvezményeket a gyermekes családok számára Csökkenő születések

Next

/
Thumbnails
Contents