Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-23 / 117. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 23. KO/W/WENTAR Hol terem a kenyér? PÁKOZDI GERTRÚD Az már biztos, hogy az idei gabonatermés nem lesz jobb a tavalyinál, amely köztudottan az utóbbi évtized leggyengébb termése volt. Az aszály súlyos következményem az intenzív öntözéssel együtt valamelyest még enyhíthet a végre valahára megérkezett csapadék. Elvben közel 315 ezer hektár öntözhető Szlovákiában, a gyakorlatban azonban a működésképtelen berendezések miatt mintegy 30 ezerrel kevesebb. Sok helyütt szédopták az öntözőberendezéseket, az anyagilag lerongyolódott mezőgazdasági vállalatok pedig segítség híján képtelenek pótiásukra. Meg sok helyütt nem is törekednek erre, mert nem tudnák fizetni a vízdíjat. Igaz, az utóbbi napokban hozott intézkedések alapján a vízgazdászok türelmesen kivárják, amíg a mezőgazda- sági üzemek a termésből kifizethetik tartozásukat, és a mezőgazdasági tárca általi öntözési támogatással együtt ez az intézkedés is hozzájárulhat a mutatkozó termés megmentéséhez. Az elhúzódó politikai és privatizációs huzavona közepette mintha megfeledkezett volna a kormány az aszály következményein kívül is súlyos gondokkal küszködő tárcáról. Mintha nem akarná észrevenni, hogy a gabonaraktárak nemcsak azért vannak már most kiürülőben, mert az utóbbi években az időjárás mostohán bánik a földművesekkel, hanem mert a fordulat utáni kormányok mezőgazdasági politikája a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető sikeresnek. Még mindig nem egyértelműek a mezőgazdasági támogatáspolitika alapelvei, olyan kérdésekben folyik meddő vita, amelyek a terméshozamok alakulása, az ágazat versenyképessé válása szempontjából nem sokat nyomnak a latban. A búza átlagos hozama egy tonnával csökkent az utóbbi évtizedben, és korántsem csak az időjárás miatt. A lerobbant mezőgazdasági üzemek képtelenek megfizetni a jó minőségű vetőmagot, kevesebb jut műtrágyára, növényvédő szerekre. Szakemberek szerint jó másfél évtized kell ahhoz, hogy elérjük az 5 tonnás hektáronkénti gabonahozamot. A gabonatermelés korábban állta a versenyt az uniós tagországokkal. Félő, hogy még sokáig csak múlt időben beszélhetünk erről, miközben uniós tagságunk legérzékenyebb pontja éppen ez az ágazat lesz. Nem ártana, ha ezt a tárcavezetéssel együtt az egész kormány tudatosítaná. Kenyérhiánytól nem kell félni. De nem mindegy, exportból származik-e a mindennapi betevő, vagy a hazai földekről. JEGYZET Néhány óra a szülészeten PÉTERFI SZONYA A szülés a nő életének legszebb, legboldogabb pillanata annak ellenére, hogy általában testileg megkínozza. De a természet csodája, hogy miután világra jön a kis emberke, nyoma sincs a fájdalomnak. Hogy ezt követően hogyan viseli anyaságát az újdonsült kismama, az orvosokon, a kórház személyzetén is múlik. Attól, emberként kezelik-e, vagy csak „névtelen” betegként, akitől elvárják, ne legyenek kívánságai, s lehetőleg önellátó legyen. Még az is előfordul, hogy a pimaszság legmagasabb fokának tartják, ha a szoptatási időn túl is látni kívánja csecsemőjét. És szó sem lehet arról, hogy négy-öt napnál előbb hagyhassa el a kórházat, akkor sem, ha családja vállalja gondozását. Ha pedig végre közük a jó hírt : távozhat, eltart jó fél napig, míg megkapja a kórházi zárójelentést. De amint elhagyja a kórtermet, a felszabadult ágyra tiszta ágyneműt húznak, így a kórház folyosóján kénytelen rostokolni. Sokan tudják, hogyan lehetne ez másképp, de kinek van kedve változtatni a megszokotton? Egyszerűbb dolog azon ri- mánkodni, hogy szegény az eklézsia, mint takarékoskodni. Nem mindenáron, csak ott, ahol lehetne. Például a szülészeteken. Ha simán zajlott a szülés, az anyukát egy-két napon belül hazaengedhetnék. Házi gondoskodásba, úgy, mint Angliában. Ahol a szülést követően kivétel nélkül mehet az anyuci és kisbabája - ha egészségesek - az apucihoz. Nem kivételeztek a 45 esztendős, negyedik gyerekét világra hozó Cherie Blairrel sem, miután túl volt a nehezén, s nem volt ok arra, hogy megfigyelés alatt maradjon, hazatért a Downing Street-i kormányfői rezindenci- ába. Pedig korára való tekintettel veszélyeztetett terhesnek számított, az orvosok nem marasztalták. Az egészségügyre szánt közpénzből ugyanis neki sem jár több, mint az átlagpolgárnak, holott feltehetően elég magas a bevételeiből fizetett biztosítás. Elképzelhetetlen, hogy idehaza előforduljon ilyesmi. Hiszen az sem lehetséges, hogy valaki a terhességének utolsó heteiben dolgozzon, de Cherie asszony még kedden a londoni bíróságon a brit szakszervezeteket képviselte. Tájainkon hat héttel a szülés előtt a kismama kénytelen anyasági szabadságra menni akkor is, ha kutya baja. És a szülést követően legalább öt napon át „élveznie” kell a hajnali ébresztéseket, a közös zuhanyzó előtti sorako- zást, a hidegen tálalt meleg ételt stb. Miközben az ágazat pénzhiánnyal küzd. Hol itt a logika?! Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság- (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitni: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Bugár Béla, az MKP elnöke azt javasolja, hogy a parlamenti és egyéb posztok elosztásáról törvény rendelkezzen, amely a következő választási időszakban lépne érvénybe. Az ellenőrző funkciók a mindenkori ellenzéket illetnék. Peter Muránsky (KDH) szerint ez a demokráciának nálunk hosszabb ideje nem alkalmazott modellje, a nyugati államokban természetes, hogy a parlamenti funkciók egy részét az ellenzék tölti be. A képviselő „óvatosan” támogatná a javaslatot. Jozef Tárcák (HZDS) szerint nem feltétlenül a jogszabály elfogadása jelenti a megoldást. Úgy véli, a politikai pártok egyezsége is elegendő, ha az elfogadott játékszabályokat törvényként tartanák be. Normális körülmények között nem volna szükség ilyen törvényre - véli Eubomír Andrassy (SDK). A demokratikus társadalmakban arról, hogy az ellenzéket illetik meg az ellenőrző pozíciók, íratlan egyezségek köttetnek. A nacionalizmusnak és antiszemitizmusnak nincs szüksége racionális indokokra, érvekre, elég a tévhit Egy Tiso-szobor árnyékában A nacionalizmusnak nincs szüksége racionális indokokra és érvekre - sem a magyargyűlöletnek, sem a cigányokkal szembeni előítéleteknek, sem az antiszemitizmusnak. VRABEC MÁRIA Ha nem így lenne, akkor a zsidók ma csupán szimpátiát, legfeljebb közönyt váltanának ki a közép-európai posztkommunista államok lakosságából, hiszen a népesség alig néhány ezrelékét alkotják. Ehelyett szinte mindegyik volt hitleri csatlós államban a zsidókat gázkamrákba küldőket avatják nemzeti hőssé, állítják piedesztálra és próbálják tisztára mosni - hangzott el azon a nyit- rai konferencián, amely az antiszemitizmus okaival foglalkozott. Alig tíz kilométerre attól a községtől, ahol aranyszobrot állítottak Tisónak és Hlinkának, Izraelből és Szlovákia szinte valamennyi egyeteméről érkezett történészek és szociológusok boncolgatták, mi lehet az oka annak, hogy Szlovákiában a zsidókról a legtöbb embernek ma is a világot uralni akaró befolyásos lobbicsoportok, vagy a mások nyomorúságából meggazdagodó telhetetlen uzsorások jutnak eszébe. Ez a kép a 19. században alakult ki, amikor az Osztrák- Magyar Monarchiában élő szlovákok nemzetiségi jogait elhivatottan védelmező Ludovít Stúr is azzal vádolt meg egy másik kisebbséget, hogy „szeszfőzdéivel az alkoholizmus nyomorába taszítja a szlovákságot, majd miután az nem tud árendát fizetni, elfoglalja a házait és birtokait, a nemzet pedig kénytelen saját hazájából világgá menni”. Nem csoda, hogy legtöbbször a korabeli szlovák irodalomban is batyuval, rongyosan érkező házaló árusként ábrázolják a zsidókat, akik később a nép kizsákmányolásával tesznek szert mérhetetlen vagyonra. Ez az elmélet annyira erősnek bizonyult, hogy még a 20. század harmincas éveiben is tartotta magát, hiszen a vagyonelkobzások igazságos voltát legfőképp azzal indokolták, hogy a lakosság 4 százaléka nem birtokolhatja az ország tőkéjének 45 százalékát. A fasiszta szlovák állam ideológusai még egy súlyos vétket róttak fel a zsidók bűnlajstromára: a szlovákok elmagyarosításá- ban való aktív részvétellel és a magyar dzsentri kiszolgálásával vádolták őket annak ellenére, hogy az itt élő izraeliták túlnyomó többsége ortodox vallású volt, és bár környezete nyelvét elsajátította, nem olvadt be, nemhogy másokat kényszerített volna erre. Ennek ellenére - mint ahogy azt több előadó is hangsúlyozta - ez a motívum máig is tartja magát: elég megfigyelni, milyen gyakran magyarázzák Magyarország vagy a hazai magyar pártok Az antiszemitizmusról nem kis mértékben Stúrék is tehetnek. külföldi sikereit az amerikai zsidó lobbival. Mégsem a felsorolt okok jelentik a máig is buijánzó szlovákiai antiszemitizmus legfőbb táptalaját, hanem a hazai katolikus egyház hozzáállása a klérus szerepéhez az első szlovák államban és különösen Tiso személyiségéhez. „Most, amikor maga a pápa követte meg a zsidókat, és az idő végre lemosta róluk Krisztus felfeszítésének vétkét is, különösen veszélyes, ha nagy tekintélynek örvendő egyházi személyiségek próbálják bagatellizálni a pap-elnök vétkeit, és nyíltan kifejezik hódolatukat iránta” - hangzott el Pavol Mesfan, a Zsidó Kultúra Múzeuma igazgatójának előadásában abban a városban, amelynek püspöke maga is emléktáblát szentelt fel és misét mondott Tiso tiszteletére. Az ilyen reha- büitációs törekvések a szociológusok szerint mindaddig követőkre találnak, amíg állam, nemzet és egyház összefonódik Szlovákiában, amíg a nemzeti önérzet egyet jelent azzal a tévhittel, hogy a világ MIÉINKBŐL és IDEGENEKBŐL áll, hogy közösséget csakis ugyanolyan származású, nyelvű és vallású emberekkel lehet vállalni. Sőt, sokan még tovább mentek, amikor nyíltan kijelentették, hogy a lelkek mélyén mindaddig nem várható javulás, amíg a szlovákhoz hasonló Ids nemzetek egyik legfőbb jellemzője, az állandó ellenségkép keresése, sőt tudatos ápolása marad. Bármennyire is úgy tűnik, hogy a Szlovákiában ma élő pár ezer zsidó miatt valójában nincs is értelme az antiszemitizmussal foglalkozni, itt nem az előítéletek aktuális célpontja, hanem kiváltó okai a lényegesek. A zsidók után ugyanis jöhetnek, és általában jönnek is mások: magyarok, romák, homoszexuálisok... A történet mindig ugyanarról szól. Fél éve még egy lyukas garast sem adott volna senki Hillary Clinton New York-i győzelméért A megcsalt és a hűtlen csatája véget ért JARÁBIK BALÁZS Rudy Giuliani New York-i főpolgármester a hét végén kiszállt a szenátusi választási küzdelmekből, nem kis fejtörést okozva ezzel, paradox módon, főleg eddigi ellenlábasának, Hülary Clintonnak. A republikánus táborban - ahol egyre inkább azzal voltak elfoglalva, mit kezdenek majd egy sikeres polgármesterrel, aki megbukott a szenátusi választásokon - szinte megkönnyebbüléssel fogadták a hűt. Az még csak hagyján, hogy Hillary már hónapokkal ezelőtt verte Rudyt a közvélemény-kutatók szerint. Rudy választási csapatán a teljes bizonytalanság lett úrrá, mikor sehogy sem tudták eladni a szigorú vasfegyelemmel, ám nulla toleranciával rendelkező, New York városában kiváló eredményeket elérő főpolgármestert. Azok a szakértők, akik januárban jót nevettek Hillary indulási szándékán, mondván, ennek a nőnek egyszerűen esélye sincs, azok ma Rudynak jósolnak fényes jövőt - csak nem a szenátort székben. Pedig Hillary csak saját kampányát hajtotta végre, nem reagált a főpolgármester és egyéb konzervatív körök támadásaira. Előnyt kovácsolt hátrányaiból, s az érvet, hogy soha nem élt New Yorkban azzal védte ki, hogy diplomáciai és nemzetközi kapcsolatait építette, amíg Rudy tönkretette a város iskolarendszerét, egyre több pénzt vonva el az oktatástól. Mindezt megerősítette a főpolgármester bugyuta és egyoldalú állásfoglalása a kubai fiú, Efian ügyében, s az, hogy a Dialo- ügyben (a fekete fiú esete, akit négy rendőr saját háza előtt terített le 42 golyóval) egyértelműen a rendőrök oldalára állt, feldühítve az ugyancsak befolyásos afroamerikai közösséget. A végső döfést azonban az adta Rudynak, hogy kitudódott, szeretőt tart. Felesége válással szeremé lezárni férje hűtlenségét, márpedig az Amerikai Egyesült Államokban ilyen jelennel senkit sem választanak meg semmilyen funkcióba. A szenátusi küzdelem semmiképpen sem ért véget: Hillary még nem ünnepelhet. Uj ellenfele Rick Lazio, a republikánus párt fiatal, liberális hajtása, kinek főleg ismeretlensége okoz fejtörést a first lady csapatában. Lazio megkísérli a lehetetlent, ám ne feledjük, fél éve még Hillary helyzetét tartották annak. OLVASÓI LEVÉL A rút ara esete Az 1998-ban megválasztott kormányunk és parlamentünk nem éppen elért sikereiről vált híressé, mégis hozott bizonyos javulást a mindennapi poütikában. Sikerült feloldani azokat a politikai görcsöket, melyeket az előző kormány maga előtt görgetett. Ugyanez nem mondható el a gazdasági mutatók - főleg a lakosság életszínvonalának csökkenése láttán. Ijesztően megnőtt azok száma, kiknek gondot okoz a mindennapi megélhetés. Gondolok itt a munkanélküHek, a nagycsalásodok és a nyugdíjasok rétegeire. Így marad a már majdnem világpiaci árakért való bevásárlás a világpiacitól nagyon lemaradt bérekből vagy nyugdíjakból. A kormánykoaüdót alkotó pártok állandó torzsalkodása, az állami vállalatok privatizálásának késleltetése, az ellenzék oktalan ágálása nélkül is romja a külföld által rólunk alkotott képet. De mindezek nélkül is nehezen képzelhető el, hogy az EU belátható időn belül kinyitja kapuit előttünk. A nyugat-európai polgárok életszínvonala 6-7-8-szorosa a szlovákiai átlagpolgár életszínvonalának, az egy főre jutó termelésünk százalék- aránya csak töredéke a Nyugat-Eu- rópában elért eredményeknek. A munkanélküliség 20 százalékos, környezetvédelmünk a Nyugat által elfogadhatatlan, a roma kérdés megoldatlan. Az EU-vőlegénynek nem nagy hozományt jelentünk, így hát érdekházasságról nem is lehet szó. Marad a szerelmi házasság. Ha a menyasszony nem gazdag, akkor legyen vagy nagyon szép, vagy okos, esetleg nagyon jó. Kérdés, hogy nyugati partnereink mi szépet, okosat, vagy jót tudnak felfedezni bennünk. Így ne is csodálkozzunk azon, hogy az uniós tagországok állampolgárai nem repesnek az örömtől, ha újabb kelet-európai országok felvételéről esik szó. Számunkra nem marad más, mint remélni és bízni nyugati partnereink jóindulatában és szerény mosollyal kínálni szépségünket, okosságunkat, jóságunkat. Tomanovics Zoltán, Pozsony Ne sírj kislányom! Ha színésznő akarsz lenni, itt van pár millió, vegyél egy filmgyárat és játszd el a rút kiskacsát. (Agócs Ernő karikatúrája)
