Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-20 / 115. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 20. VENDÉG KOMMEN TÁR Miért pont Katona? MORVAY PÉTER Több mint két hete még magabiztosan utasította el Katona Kálmán, Magyarország ma már egykori közlekedési, hírközlési és vízgazdálkodási minisztere az állítólagos távozásáról valahonnan valamit meghalló újságírók kérdéseit. A miniszterelnök úr ugyanis neki semmi ilyesmit nem említett. Azóta már kiderült, hogy most a médiának lett igaza és szinte utolsóként Katona is megtudta ezt. Nem lehet csodálkozni azon, hogy Katona értedenül fogadta a távozásáról szóló híreket. Egyike volt az Orbán-kormány azon minisztereinek, akinek szakmai hozzáéertését és jóindulatát senki sem kérdőjelezte meg, mi több, egy sikeresen elhárított évszázados árvíz állt a háta mögött, ami jelentősen növelte népszerűségét. Katonát ráadásul valójában nem is váltották le, csak tovább kurtították minisztériumát, amit ó, az eddig példásan lojális hivatalnok, már nem akart vállalni. A pártonkívüli miniszter által vezetett, emellet azonban nagy költségvetési pénzek felett rendelkező minisztériumból fokozatosan nyesegettek le ágazatokat és feladatokat, utoljára az autósztráda-program megvalósítását, amit elég vitatható módon közbeszerzést, parlamenti kontrolt mellőzve egy bankra bíztak. A pohár a Katona szíve csücskének nevezhető informatikai ágazat e heti Miniszterelnöki Hivatal alá rendelésével látszik betelni. Pedig az összes eddigi közül talán még ezt a lépést lehet a leginkább konkrét érvekkel alátámasztani. Vitathatadan, hogy az informatika a jövő gazdaságának egyik, sőt mondhatni igazi alapja. A nagyon erős miniszterelnöki hatalmat biztosító magyar belpolitikai rendszerben „különleges fontosságú” címkét kap az, ami ide kerül. A legizgalmasabb kérdés Katona távozásával kapcsolatban végül is az marad, ami már a múlt év végi minisztercserékkel kapcsolatban is megválaszoladanul hagytak. Vagyis, miért őt, a sikereset és alkalmasat kellet kiebrudalni abból a kormányból, ahol Pepó Pál környezetvédelmi miniszterrel már az összes valamirevaló zöld mozgalom szembefordult és vezetési képességeinek teljes hiányát már a koalíciós pártokon belül is nyüvánvaló tényként emlegetik. Vagy Szabó János honvédelmi miniszter, akinek alkalmadanságára több forrás szerint a diplomáciai nyelvezet adta lehetőségeken belül NATO-szövet- ségesek is felhívják időnként magyar partnereik figyelmét. A titok nyitja talán csak annyi, hogy kisgazda miniszterek. Lehet hogy érint- hetedenségük is a fizetség része azért, hogy Torgyán József úgy döntött, nem próbál meg Magyarország államelnöke lenni. Ü Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztóségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel, fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Kinek segítenek? MISLAY EDIT Lakni akarunk. Lakni egy saját lakásban. így módosíthatnám a mai szlovákiai viszonyokra alkalmazva Nagy Bandó hajdani hu- morfesztivál-díjas számának kezdő mondatait, és bizonyára sokak óhaját foglalnám össze. Szó se róla, rengeteg lakás „épül” nálunk - főleg a választási kampányok idején. A politikusok olyankor valamennyien kiválóan megoldják a lakáshelyzetet. Aztán ott „fent” többnyire megfeledkeznek arról, hogy itt „lent” még mindig a bérből élők vannak többségben (ha éppennem munkanélküliek). Pedig már nemcsak a pályakezdő fiataloknak okoz gondot egy saját otthon megszerzése, hanem a valamivel idősebbeknek, a harmincasoknak is. Bank- vagy jelzálogkölcsönt csak azok kapnak, akiknek amúgy sincsenek anyagi gondjaik, elvégre a pénzintézetek nem kockáztathatnak. Sokan már az új otthonukba költözködtek lélekben, amikor megtudták, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alaphoz is kölcsönért lehet folyamodni. Korai volt az öröm. KideA Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több mint elitklub Megkésve kopogtatunk A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Szlovákiával szemben nem csupán politikai, hanem gazdasági fenntartásait is ismertette, ezért kétséges, hogy már júniusban felveszik az országot a párizsi székhelyű elitklubba. SIDÓ H. ZOLTÁN A napokban az Egyesült Államok jelezte: Szlovákia belpolitikai helyzete, konkrétan a kormánypártok mind terhesebb civódása, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom aknamunkája valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy az országot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet soron következő, júniusi ülésén felvegyék tagjai közé. Az OECD csütörtökön közzétett országtanulmányából az is kiderül, hogy a belpolitikai fenntartásokon kívül Szlovákia komoly gazdasági problémái is aggodalmat keltenek. A szervezet szerint például 2004-ig a kormánynak mintegy 285 milliárd koronát kellene fordítania a közkiadások rendbetételére, továbbá a vállalati, banki szféra talpra állítására. Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes ugyan e héten intenzíven lobbizott az USA-ban a kedvezőbb országkép kialakítása érdekében, mégsem kizárt, hogy az előbb említett két tényező azt eredményezheti, hogy belépésünk júniusról decemberre tolódhat ki. Vajon miért fontos számunkra az OECD-tagság elnyerése? A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a fejlett ipari országok legfontosabb gazdaságpolitikai fóruma. Jelenleg 29 tagja van, a volt szocialista országok közül eddig Csehország, Magyarország és Lengyelország léphetett be ebbe a komoly presztízzsel rendelkező klubba, Szlovákia viszont évek óta - elsősorban politikai okokból - a szervezet ajtajában várakozik. Az OECD története még a II. vüágháború befejezése körüli időszakra vezethető vissza: 1948-ban a Marshall-terv segély- összegeiből részesülő nyugat-európai országok létrehozták az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezetet, amelynek feladata a segélyek elosztása, a háborús károk helyreállításának koordinálása volt. A szervezet 12 év alatt teljesítette ebbéli küldetését, majd a megváltozott vüággazdasági helyzetben az Egyesült Államok és Kanada csatlakozott a szervezethez, amelynek jogutódja 1961 szeptemberétől a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet lett. A 20 alapító ország sora 1964-ben Japánnal, 1969-ben Finnországgal, 1971-ben Ausztráliával és 1973-ban Új-Zé- landdal bővült, majd 21 évi szünet után az elitklub ajtaja újfent kitárult: 1994-ben Mexikó, 1995 novemberében Csehország, 1996 márciusában Magyarország léphetett be, s azóta Lengyelországgal és Dél- Koreával gazdagodott a szervezet, amelynek tagjai állítják elő a vüág összes termékének kétharmadát. Az OECD fő célja, hogy fokozza tagállaAz OECD-tagság rangot ad az adott országnak, nő annak hitele. mai gazdaságának hatékonyságát, támogassa a szabadkereskedelem bővülését, s hangolja össze azokat az erőfeszítéseket, amelyeket tagjai a fejlődő vüág támogatására tesznek. Külön súlyt és tekintélyt biztosít a szervezetnek, hogy egyebek mellett a tagállamok legfőbb gazdasági adatbankja. A párizsi központban dolgozó közel 2000 alkalmazott évente legalább 200-250 tanulmányt, jelentést készít, melyek jobbára országokra, régiókra lebontott, illetve az egész vüágra kiterjedő gazdasági prognózisok, adatban hihetetlenül gazdag elemzések. Az OECD legfőbb szerve a tanács, amelynek munkájában valamennyi tag állandó képviselője részt vesz. A tanács évente egyszer miniszteri szinten értekezik. A tanács irányítja, fogja át a különböző, például gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, tudományos bizottságok munkáját. Fontos leszögezni, hogy az OECD-tagság csupán rangot ad az adott országnak, nő annak hitele, a befektetők, a pénzügyi körök kedvezőbb elbírálásában részesülhet, azonban maga a szervezet kizárólag értékel, javasol, sem szétosztható pénzügyi eszközökkel, sem a tagországokra vonatkozó döntési hatáskörrel nem rendelkezik. Éppen eüenkezőleg, a tagoknak állniuk kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet éves működési költségét, amely mintegy 300 mülió dollárra rúg. E csinos summa egynegyedét az USA fedezi, a tagok a bruttó hazai össztermékük nagysága alapján megáüapított kvóta szerint járulnak hozzá a kiadásokhoz. A minimális tagsági dij évi 300 ezer doüár, ennyit fizet például Csehország, Szlovákiára szintén ekkora befizetés vár. Az Európai Unió és a NATO valamennyi áüama az OECD tagja. Az OECD az a Rubicon, amelyen átlépve az adott ország visszafordíthatatlanul a fejlett nyugati közösséghez kapcsolódik, márpedig ennek előnyét, hozadékát nehéz lenne pénzben kifejezni. A kormányok, az intézmények, az üzleti és pénzügyi körök, a nemzetközi bankok az egyes áüamok gazdasági megítélésénél az OECD véleményét tekintik mérvadónak. Ha Szlovákia méltónak bizonyul az OECD-tagságra, akkor egy lépéssel közelebb jut az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, s megszűnik bizonytalan geopolitikai helyzete a Nyugat és a Kelet határán. Szlovákia eredetileg Csehországgal együtt lépett volna be a párizsi központú szervezetbe, azonban a Meciar-kormány otromba lépései lehetetlenné tették, hogy már 1995- ben, esetleg 1996-ban taggá válhassunk. A vüág legfejlettebb országait tömörítő klub időközben Lengyelországgal, Magyarországgal, Dél-Ko- reával bővült, s mint később kiderült, éppen a 90-es években felvett országok okozták a legtöbb gondot. Mexikót, Dél-Koreát válság rázta meg, Václav Klaus kormánya pedig túl szép színekben mutatta be Csehországot. Ezért az OECD fokozta éberségét, s ennek éppen Szlovákia a kárvaüotija. Országunk a későn jövők terhét cipeli, sajnos, ugyanezzel a fájó ténnyel szembesülünk a későbbiek során NATO- és európai uniós felvételünkkor is. OLVASÓI LEVÉL Gottwald nyomdokaiban Az SDL elnöke és - néhány felelőtlen választópolgár jóvoltából - egyúttal a parlament elnöke, Jozef Migas a jelek szerint csülapíthatat- lanul vágyik elhíresült pártelődje, Element Gottwald babérjaira. Ä kijevi (párt) főiskola jeles diplomása először „a dolgozó nép februári győzelmének” évfordulóján határozta el, utánozza eszmei vezérét, Gottwald elvtársat. Azoknak az instrukcióknak a szellemében, amelyeket a kijevi agytágitón sulykoltak a fejébe, úgy gondolta, kormányt robbant, ahogy azt negyvennyolcban Gottwald tette. Másképp nem értékelhető akkori kijelentése, hogy pártjával ldlép a kormányból, mert az nem viselkedik keüőképpen szociálisan. A Meaar-féle babkák üdvrivalgással üdvözölnék, hogy ez a mi emberünk, aki a váüán visz be minket a... Na hová? Nyüván maga sem tudja, mert amit felrótt saját kormányának, arról elsősorban az ő „kijevi-moszkvai” fazonú pártjának miniszterei tehernek. Nem tudnám sajnálni Pavel Koncos földművelési minisztert, aki tűzzel-vassal védekezik a földtulajdon visszaszolgáltatása eüen. Ismét kolhozo- sítani akarja őket, mint elődje, Peter Baco, aki a vagyonvisszaadást úgy képzelte el, hogy odaadja népes családjának. A népjóléti miniszter, Peter Magvasi azon morfondíTALLÓZÓ OROSZ LAPOK Az új orosz kormányban nem történtek alapvető változások az előző kabinethez képest, ami azt jelenti, hogy ez a minisztertanács nem lesz hosszú életű, hiszen Vlagyimir Putyin elnök Oroszország teljes megújhodását ígérte - állapította meg tegnapi számában a Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap. Az orosz lapok pénteken egyértelműen csak formalitásnak ítélték, hogy megszűnt az első miniszterelnök-helyettesi poszt, s Kaszjanovnak a korábbi hét helyett csak öt helyettese lesz, akárcsak a két új tárca felállítását, továbbá 13 minisztérium és országos főhatóság összevonását, illetve megszüntetését. Az új kormányban mindössze 24 tárca van, 21 minisztert már ki is neveztek, s nem történtek érdemleges személycserék. A moszkvai lapok változatlanul nagy teret szentelnek Putyin tervezett adminisztratívterületi reformjainak. A Sze- vodnya azt hangsúlyozza, hogy a hét körzeti elnöki megbízott között öt tábornok van, ami arra enged következtetni, hogy a további reformokban a kemény kéz és a katonák fokozott szerepet kapnak. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Oroszország még nem érett meg igazán a föderációs kapcsolatok Putyin-féle reformjaira, a köztársaságok és területek vezetői valószínűleg nem adják fel oly köny- nyen felsőházi tagságukat és ezzel befolyásukat, valamint szembe- szállnak mentelmi jogaik korlátozásával is. LE FIGARO MAGAZINE Teljes beismerő vallomást tett egy újságírónak a Franciaországban vonatos gyilkosként emlegetett, portugál fogságban levő Sid Ahmed Rezala. Ügyvédjei a magazin mai számának betiltását kérték. A 20 éves fiú, akit három fiatal nő meggyükolásával gyanúsítanak - kettejükkel vonaton végzett - hónapokkal ezelőtt Portugáliába szökött, ahol azonban elfogták. A francia hatóságok kérték a kiadatását, de Portugália, amelynek törvényei alapján enyhébb ítélet várna Re- zalára, mint saját hazájában, nem sieti el a párizsi kérés teljesítését. A Le Figaro Magazine, mint szerkesztősége előzetesen hírül adta, e hétvégi számában közli a fiú részletes vallomását. A lap riportere a beszámoló szerint Rezala börtönében készítette az interjút, de hogy miként, arról nem ad tájékoztatást. A saját magára átkot szóró fiú azt mondja kedveséről, egy 20 éves diáklányról, akit tavaly decemberben holtan találtak Amiens városában, hogy egy férfi miatt állt rajta bosszút. Egy - ugyancsak 20 éves - brit lányt, akit a Limoges-Párizs vonaton öltek meg Rezala saját bevallása szerint szintén egy férfi miatt gyilkolt meg. Kölcsönadta neki a mobiltelefonját - mondja -, az meg „a hapsijának telefonált”. Harmadik áldozatát, egy családanyát a Calais- Ventimille között közlekedő vonaton ölte meg, saját megítélése szerint „teljesen értelmetlenül”. „Tiszta őrület volt, nem tudom, mi fogott el” mondta. A rejtélyes körülmények között tett vallomás kiegészül azzal, hogy Rezala, a marseille-i bevándorló család gyereke tavaly ősszel-télen, a gyilkosságok időpontjában rendszeresen alkoholt fogyasztott, és „tablettát” szedett. rozik, legyen vagy ne legyen a VSZ igazgatótanácsának elnöke. Annak a cégnek, amelyet már nélküle is kirabolt az abarai szövetkezet egykori elnökének, Rezes Sándornak a fia. Ezért tartom farizeusnak Migas elvtársat, mert ha a jelenlegi helyzet miatt hibáztathat valakit, az elsősorban az ő pártja. Jobb lenne tehát, ha saját sorait rendezné, s letenne Szlovákia destabilizálásáról, mint legutóbb, amikor a szlovák kormány elnöke eüen szavazott. Palágyi Lajos, Dunaszerdahély- Drágám, akkora orrod van, hogy te is lehetnél tv-bemondó (Peter Gossányi karikatúrája) A szerző független publicista JEGYZET rült, hogy az igénylők maximum 600 ezer koronát kaphatnak. Feltéve, ha 35 évnél fiatalabbak. Harmincöt éven felül ugyanis már csak 350 ezer jár. Ezenkívül a kölcsönt csupán két évnél nem öregebb lakás vásárlására, illetve házépítésre lehet fordítani. Mihez lehet ennyi pénzzel kezdem? Matekból soha nem voltam kitűnő, de azért számoljunk egy kicsit. Vegyünk egy négytagú fiatal családot. Ha megkapják a legmagasabb kölcsönt, lesz 600 ezer koronájuk, amihez esetleg még hozzátehetnek egy szerényebb összeget. (Ugyanis hajói „el lennének eresztve” anyagilag, valószínűleg magánerőből is megoldhatnák lakásgondjukat.) De mihez kezdjenek ezzel az - egyébként egészen formás - összeggel, ha például Pozsonyban a két évnél nem öregebb lakások között a legolcsóbbnak az ára is másfél millió korona körül mozog? Persze, szaladhatnának még a lakástakarékpénztárakhoz, kölcsönkérhetnek ismerőstől, rokontól, csak az a kérdés, miből fogják törleszteni. Sajnos, a mai húszon- és harmincvalahány éveseknek még mindig csak az elenyésző része cégigazgató vagy filmgyártulajdonos. Kiknek szánta vajon az alap a segítséget? Úgy tűnik, nem azoknak, akik valóban rászorulnak.