Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-19 / 114. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 19. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Norvég gáz Kelet-Európának Vilnius. Szlovákia és Litvánia egyaránt érdekelt a tervezett norvég - lengyel, Balti-tenger alatt húzódó gázvezeték építé­sében. Az orosz energiaellátás­tól való függetlenséget biztosító norvég gázvezeték építésével kapcsolatban nemrég már Észt­ország is jelezte érdeklődését. Szlovákia részvételéről a tervek szerint a május 31-éré tervezett pozsonyi lengyel - szlovák mi­niszterelnöki találkozón tár­gyalnak. (SITA) Nemzetközi pénzügyi csalások Washington. A Világbank azokra a pénzügyi csalásokra és visszaélésekre figyelmeztetett, amelyeket nevében az utóbbi időben elkövetnek. Az elmúlt időszakban több csalás vált is­mertté és a nemzetközi pénzin­tézet most a nyomozóhatósá­gokkal együttműködve próbálja ezeket felderíteni. Egy esetben a csalók a Világbank könyv- vizsgálóinak adták ki magukat, és több nyugat-afrikai ország hitelezőjének küldtek levelet azzal, hogy a Világbank az adósságok törlesztésére alapot gyűjt, és abból minden köl­csönt megtérít, ha a hitelezők egy bizonyos előzetes „tagsági díjat” befizetnek. (MTI) A Pepsi Cola üzeme Malackán Pozsony. A Pepsi Cola SR Kft. tegnap megnyitotta első szlo­vákiai termelőegységét. A cég a malackai Slovpaktól hozzá­vetőleg 3 millió dollárért ju­tott hozzá a telekhez és az épületekhez, további 3 milliót fektetett azonban a gyártást biztosító gépekbe és berende­zésekbe is. Az új üzemben a cég alkoholmentes üdítőit pa­lackozzák. Ezzel 90 százalék­kal csökken majd a cég Cseh­országból behozott üdítőinek mennyisége. (SITA) A Terra és a Lycos fúziója New York. A Terra Networks és a Lycos internet-szolgáltatók szerdán bejelentett fúziója nyo­mán elemzők a verseny kié­leződésére és újabb egyesülések­re számítanak az intemetszol- gáltatói piacon. A 12,5 milliárd dolláros fúzióval, a Terra Lycos létrejöttével olyan óriás születik, amely a világ első három szol­gáltatója között lesz, és mintegy 50 milliós piacot fed le. (MTI) A távközlési cég privatizációjáról Pozsony. A holland KPN távköz­lési társaság képviselői tegnap találkoztak Jozef Macejko közle­kedésügyi és távközlési minisz­terrel. A KPN egyike annak a há­rom cégnek, amelyek ér­deklődnek a Szlovák Távközlési Vállalat 51 százalékos részvény- csomagja iránt, így a tegnapi ta­lálkozó célja a privatizáció má­sodik körének feltételeivel kap­csolatos kérdések tisztázása volt. A holland cég ezen újra kinyilvá­nította, hogy a jövőben esetleg a vállalat fennmaradó részvény- csomagját is megvenné. (SITA) A hét végén EBRD-közgyűlés London. Magabiztos hangulat­ban tartja a hét végén kilencedik éves közgyűlését a londoni Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A volt keleti tömb piacgazdasági átalakításának fi­nanszírozására alakult, ma már hatvan részvényes ország és nemzetközi szervezet tulajdoná­ban lévő EBRD minden második évben a székhelyén kívül, vala­melyik tevékenységi területéhez tartozó országban rendezi a közgyűlését. Az idei helyszín Ri­ga. A közgyűlés egyik kulcs­programja az új elnök megvá­lasztása, az új elnök talán a fran­cia Jean Lemierre lesz. Az EBRD jövőre 3 rmlliárd euróra akarja növelni kölcsöneit az idén vár­ható 2,5 milliárdról. (MTI) GE Capital Leasing társaság gyors szerződéskötése Autókra szakosodnak A kelet-európai rendszerváltások egy évtizede alatt Lengyelország gazdasági helyzete javult a legnagyobb mértékben Újra felgyorsult a növekedés Leszek Balcerowicz lengyel pénzügyminiszter az általa levezényelt szigo­rú gazdasági intézkedések után úgy véli, végre országára is rásüt a nap (Archív felvétel) Pozsony. A tavalyi megtor­panás után visszatért a ki­lencvenes évek közepén megszokott növekedési tem­pó, és ennek köszönhetően - a varsói kormány nagy meg­könnyebbülésére - szerte­foszlani látszik az egyen­súlyproblémák és pénzügyi válság fenyegető rémképe. GÁL ZSOLT A kilencvenes évek elején Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter ál­tal levezényelt, „sokkterápia” né­ven elliíresült radikális reformok­nak köszönhetően a lengyel gaz­daság már 1993-ban (elsőként Ke­let-Európábán) növekedésnek in­dult. Varsó büszkélkedhetett a tér­ség legmagasabb növekedési rátá­jával: 1995 és 1997 között a bruttó hazai termék (GDP) átlagos évi növekedése 6,6% volt. A gyors gazdasági fejlődésnek köszönhe­tően jelentősen csökkent a munka- nélküliség, amely 1994-ben még 17% körül tetőzött, 1997-re azon­ban 10%-ra mérséklődött. Eköz­ben sikerült 15% alá szorítani a ko­rábban példátlanul magas infláci­ót, a lengyel zloty pedig erősödni kezdett a nemzetközi pénzpiacon. Az egy főre jutó GDP 1993-ban még csak kb. 1500 dollárnak felelt meg, 1998-ban azonban már 4000 dollár körül volt. Ez a példátlanul dinamikus emelkedés egyaránt kö­szönhető a gyors gazdasági növe­kedésnek valamint a zloty folya­matos erősödésének a dollárhoz képest. Az 1998 augusztusi orosz pénz­ügyi összeomlás és az európai gaz­daságok (mindenekelőtt Németor­szág) lassuló növekedése azonban egycsapásra lefékezte a lengyel konjunktúrát. 1999 első negyed­évében a GDP növekedése 1,5%-ra zuhant, az Oroszországba irányuló kivitel hónapok alatt az ötödére esett, és a gazdasági bajok azonnal megmutatkoztak a munkanélküli­ség alakulásán, amely újra 14%-ra emelkedett. A behozatal gyorsab­ban nőtt a kivitelnél, így a külke­reskedelemben hatalmas, a GDP 8%-át meghaladó hiány alakult ki. Nemzetközi szakértők 7,5% fölötti külkereskedelmi hiányt már veszé­lyesnek tartanak, ezért nem csoda, hogy megindult a „suttogás” a zloty túlértékeltségéről és egy esetleges árfolyamzuhanás és va­lutaválság kialakulásának lehető­ségéről. Ráadásul a növekedés megakadása épp Balcerowicz leg­újabb reformdönpingjének kellős közepén érte a lengyel gazdaságot. A lengyel jobboldal 1997-es vá­lasztási győzelmét követően újra a sokkterápia kiagyalója lett a pénz­ügyminiszter, így nem is váratott sokat magára a közigazgatás, a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatási rendszer jelentős költségekkel és nagy áldozatokkal járó, ám mindenképpen szükséges reformja. Már-már úgy tűnt, hogy az orosz válság, a német gazdaság lassulása és a belföldi fogyasztás csökkenése párosulva Balcerowicz legújabb reformsokkjával végképp befagyasztja a lengyel gazdaság növekedési esélyeit, mialatt a kül­kereskedelmi egyensúly felborulá­sa akár a zloty árfolyamzuhanásá­hoz is vezethet. A nemzetközi üzleti élet bizalma azonban nem rendült meg Len­gyelország iránt, épp ellenkezőleg, a külföldi beruházások nagysága 1998-99-ben csaknem megduplá­zódott és mára már meghaladta a 40 milliárd dollárt. A dollárban megjelenő befektetések biztos fe­dezetet jelentettek a külkereske­delmi hiány fedezésére, így nem csökkentek az ország valutatartalé­kai és nem nőtt számottevően a külföldi adósságállomány sem, en­nek köszönhetően elhárultak a zlotyt fenyegető veszélyek. Az 1999 második felében Nyugat-Eu- rópában meginduló gyorsabb fejlő­dés aztán elmozdította a lengyel gazdaságot a holtpontról, így a ta­valyi évet sikerült egy nem is olyan rossz, 4,1%-os GDP növekedéssel zárni. 2000 első negyedévében pe­dig a növekedés 6%-ra ugrott, ami már a kilencvenes évek közepének dinamikus fejlődésére emlékeztet. A gyorsuló konjunktúra és a beru­házások folytatódása meghozta a fordulatot a munkanélküliség ala­kulásában is, az állástalanok ará­nya újra csökkenni kezdett. A ked­vező fejlemények hatására vissza­tért a lakosság vásárlókedve, ezt jól példázza az autóeladások rekord- mértékű, 24,6%-os tavalyi növeke­dése. 1999-ben Lengyelországban 704 ezer új személygépkocsi talált gazdára, annyi, mint a kelet-euró­pai régió 10 többi országában együttvéve. A javuló gazdasági helyzet lehetővé tette, hogy a Len­gyel Nemzeti Bank megszüntesse a zloty rögzített árfolyamát, ami azt jelenti, hogy az árfolyamot ezentúl csakis a pénzpiaci kereslet és kíná­lat fogja meghatározni, úgy mint a fejlett piacgazdaságokban. A jegy­bank döntése a gyakorlatban szinte semmi változást nem hozott, hisz a zloty árfolyama ugyan korábban rögzítve volt, ámde igen széles, 30%-os lebegtetési sávban szaba­don erősödhetett és gyengülhetett. A Lengyel Nemzeti Bank így már több mint másfél éve nem is avat­kozott be a zloty védelme érdeké­ben a pénzpiacon. A jegybank dön­tése azonban jelentős kockázatot is hordoz magában. Figyelembe véve a lengyel gazdaság sajátosságát, ti. a viszonylag magas belső fogyasz­tás miatt a behozatal állandóan meghaladja a kivitelt, és tartósan magas külkereskedelmi hiány ala­kul ki, nem lehetetlen, hogy ez a zloty esetleges pénzpiaci túlértéke- lődésével párosulva komoly egyen­súlyproblémákhoz és valutaválság­hoz is vezethet. Varsóban máris so­kan azzal viccelődnek, hogy a vi­segrádi országok közül Lengyelor­szágot kivéve már mindenhol volt valutaválság, miért pont a lengye­lek maradnának akkor kivételek. Amíg azonban folytatódik a gyors gazdasági növekedés, és a nagy­arányú külföldi működőtőke­beáramlás fedezi a külkereskede­lem hiányát (márpedig 2000-ben erre lehet számítani), addig az ef­féle viccek tárgytalanok maradnak. A Nextra internetszolgáltató pozsonyi információs központja munkanapokon 8.30-tól 17 óráig várja az érdeklődőket Internethasználat kezdőnek és haladónak ÚJ SZÓ-TUDÓSITÁS Pozsony. Egyszerűség, megbízha­tóság, változtathatóság - ezek a Prosperita lízingtársaságot megvá­sárló és tegnap sajtóértekezleten be­mutatkozó GE Capital Leasing alap­elvei. Peter Smida, a cég mögött álló GE Capital menedzsere elmondta: anyacégük, a General Electric száz országban 300 ezer embert alkal­maz és tavaly 10,7 milliárd dollár tiszta nyereségre tett szert. Ezen be­lül a forgalom felét a pénzügyi szol­gáltatásokat nyújtó GE Capital bo­nyolította le. Szlovákiában elsőként a lízingcégükkel jelentek meg, és az első évben háromezer szerződést és 500 millió korona kihelyezését tűz­ték ki célul. Piacvezető szerepre el­sősorban a használt autók lízingjé­ben törekednek, forgalmuk felét várhatóan itt bonyolítják le. A gyors ügyintézés érdekében Szlovákiában elsőként partnereikkel Interneten tartják a kapcsolatot. Az alkalma­zott szoftvernek köszönhetően az ügyfél testreszabott szerződést köt­het, miközben a cég a teljes futam­időre garantálja a törlesztőrészletek változatlanságát. Ezzel a megoldás­sal a gépkocsi forgalmazójánál fél óra alatt is megköthető a lízingszer­ződés. (-ti-) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A napokban már hírt adtunk róla, hogy a kommuniká­ciós iparban vállalkozó Nextra Kft. a pozsonyi Business centrum­ban nyitotta meg első informáci­ós központját. Az infoközpont el­sősorban azokat az ügyfeleket látja el tanácsokkal, akik telefon­nal és modemmel kapcsolódnak a világhálóra, de az irodába bárki betérhet, aki az internetről és a világhálóra kapcsolódás lehető­ségeiről szeretne érdeklődni. A Plynárenská utcában található központ munkanapokon reggel 8.30 és délután 17 óra közt várja az ügyfeleket. Sokan még soha nem találkoztak az internettel, most itt az ideje, hogy ők is felkeressék központun­kat - nyilatkozta Erika Koklesová, a cég ügyfélszolgálati osztályának vezetője, hozzátéve, hogy irodá­jukban a tanácsadás mellett az ér­deklődőkkel megismertetik az in­ternetet, megtanítják őket szörföz­ni a világhálón és az elektronikus levelezés rejtelmeibe is beavatják a kezdő internetezőket. Szerinte a központ valódi értéke a közveden ügyfélkapcsolatban rejlik. Az iroda szakképzett munkatársai az inter­netes hozzáférés lehetőségei és az árakkal kapcsolatos kérdések mel­lett a szakterületet érintő techni­kai kérdéseket is megválaszolják. A cég az érdeklődők számára több tematikus bemutatót is tervez. Az első ilyenre május 24-én kerül sor, amikor az internetes keresőprog­ramokról lesz szó. Dag Oleg Stor- rosten, a Nextra vezérigazgatója szerint ugyan csak az idő dönti majd el, hogy a pozsonyi iroda mellett másutt is nyitnak-é hason­ló infoközpontot, reményei szerint azonban a jövőben erre is sor ke­rül. A Nextra Kft., amely 1999 ele­jén még Telenor Internet néven kezdte meg működését, jelenleg több mint 90 alkalmazottat foglal­koztat. A Nextra Group részeként a vezető európai intemetszolgálta- tók közé tartozik, (mi) Az amerikai Microsoft-per felpereseinek viszontválasza Elégedetlen szövetségiek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagyszombat. A Nagyszombat melletti Modrankában tegnap ün­nepélyes keretek között felavatták a Danone első szlovákiai joghurt­gyártó üzemét. Bár a szalag átvágá­sára csak tegnap került sor, a gyár már január 20-ától üzemel, jelen­leg naponta 30-35 ezer liter tejet dolgoz fel, ám ezt a mennyiséget az év végére napi 55 ezer literre kí­vánják növelni. A Danone hetedik éve van jelen termékeivel a szlová­kiai piacon. A Modrankában 50 mülió francia frankos beruházással létrehozott Danone-üzemben - amelyet a helyi húsfeldolgozó vál­lalat átépítésével létesítettek - ki­zárólag joghurtokat gyártanak. A termékek hazai alapanyagokból készülnek, tehát a tejet helybéli szövetkezetektől, a cukrot a Word csoportba tartozó cukorgyáraktól, a tejport pedig a nagymegyeri tej­üzemtől vásárolják. Mindössze a csomagolóanyag és a joghurtba ke­vert friss gyümölcs származik kül­földről. A termékek több mint 50 százalékát exportra szánják. Az üzem jelenleg 90 munkaerőt fog­lalkoztat, a két csomagolórészle­gen folyamatos, három műszakos termelés főijük. A tegnapi gyárava­táskor épp Vitalinea joghurtokat állítottak elő. (gyor) MTI-HÍR Washington. Az amerikai szövetsé­gi kormányzat képviselői, az illeté­kes bírósághoz szerdán benjmjtott, 70 oldalas viszontválaszukban elve­tették a Microsoft múlt heti ellenin­dítványát, amely arra irányult, hogy a trösztellenes előírások megsérté­sére hivatkozva ne válasszák ketté a szoftvercéget, hanem legyen elég bizonyos korlátozás a Microsoft fej­lesztési és üzletpolitikájában. A szö­vetségi igazságügy-minisztérium a- zért kezdeményezett eljárást Bili Gates óriásvállalata ellen, mert ál­láspontja szerint a Microsoft mono­polhelyzetét arra használja, hogy más termékeit (így például inter­netes kereső programját) is rákény­szerítse a vevőkre. A szövetségi kor­mány azt kérte, osszák két részre a Microsoftot - az égjük utódcégnél maradna a Windpws továbbfejlesz­tése, a másikhöz kerülnének az al­kalmazási programok. A Microsoft ellenindítványában a felperesi kére­lem elutasítását kérte, és felsorolta azokat a területeket, amelyeken - a súlyosabb szankció elkerülése érde­kében - alávetné magát bizonyos korlátozásoknak. Az ügyben az első fokú eljárás - bizonyára az utolsó előtti - közvetlenül az ítélethozatalt megelőző fázisa a felek szóbeli meg­hallgatása lesz, május 24-én. Európa legnagyobb kommunális bankja a PKB-ban Sikeresen eladott bank ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Hamarosan már a 3. e tény egyben teret nyit a találgatá­soknak, hogy ki is lesz a következő. Mivel Szlovákiában nincs megfelelő mennyiségű hazai pénzeszköz, amit fel lehetne használni a bankok tőke­emelésére, nyilvánvaló, hogy az összes szlovák érdekeltségű bank célja megfelelő külföldi beruházót találni. A tőkével rendelkezők azon­ban ott szeretnék beruházni pénzü­ket, ahol az biztonságban van és hasznot hoz, amiből következik, hogy senki sem ruház be olyan bankba, ami ezeknek az alapköve­telményeknek nem felel meg. A jö­vendőbeli beruházók így a tőkebe­fektetés előtt mindig megvizsgáltat­ják a bankot, ami hosszadalmas fo­lyamat. Szlovákiában az Első Kom­munális Banknak (PKB) sikerült el­sőként befejeznie a tárgyalásokat a külföldi beruházóval, így a folyamat befejeztével külföldi tőkéjű bankká vált. Az új tulajdonos a Dexia Kom­munalkredit Holding GmBH, a fran­cia Credit Local de France és a belga Credit Communale de Belgique egyesüléséből született pénzintézet, valamint az Österreichische Kom­munalkredit AG Wien. Az új tulaj­donos 245 milliárd eurós mérleg­főösszeggel Európa legnagyobb kommunális bankja, (ú) A szlovákiai Danone termékeit intenzíven exportálja Hazai alapanyagokból

Next

/
Thumbnails
Contents