Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-18 / 113. szám, csütörtök

Régióink ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 18. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás az „Érsekújvár és vidéke” lap 1928-as számaiból - le­porolt tardoskeddi hírmorzsák Régi pénzt talált Egyik tardoskeddi ember kertjében való ásás közben, néhány ásó­nyom mélyen régi pénzre bukkant. A pénzek keltezése 1200-ból va­ló. Tardoskedd községe, nemkülönben határa nagyon sok régiséget rejt magában, melyét érdemes volna felszínre hozni. Ilyen régiség­rejtő helyek: a Halom, a község dombja, nemkülönben a Pokolfáról elnevezett domb. Feltörték a zsidó templomot Tardoskedden nagy megbotránkozást keltett az a hír, hogy isme­retlen tettesek betörtek a zsidó templomba, ahol felfeszítették a zsinagóga perselyét és elloptak kisebb értéktárgyakat. A hitköz­ség elnöksége azonnal érintkezésbe lépett az érsekújvári csend­őrséggel és autón hozatta ki a nyomozó osztály egyik vezetőjét, Fink őrmestert, aki „Arab” nevű rendőrkutyájával rövidesen megjelent a tett színhelyén. Néhány percnyi nyomozás szenzáci­ós sikerrel járt. A kiváló szimatú dobermann kutya a templomból egyenesen a tettes házához tartott és ott meg is állott, mintegy jelezni akarva a tettes itt lakik. A gyanúsított akit letartóztattak, egyenlőre tagad. Kiépül a Pozsony - Érsekújvári autóút? Tardoskedd községé az érdem! Tardoskedd tette meg az első elha­tározó lépést abban a szégyenteljes ügyben, hogy Délszlovenszkó legfontosabb útvonala az év legnagyobb részén át úgyszólván telje­sen hasznavehetetlen. Tardoskedd község képviselőtestülete elha­tározta, hogy felír az Országos Hivatalhoz az alsójattói út rendbe­hozatala érdekében. Azt kéri, hogy ezt a rendkívül fontos közleke­dési vonalat kapcsolják be az állami úthálózatba s az állam gondos­kodjék a rendbehozataláról. A tardoskeddi képviselőtestület hatá­rozatát elküldötte az összes érdekelt városok és községek elöljáró­ságainak. Érsekújvár város közgyűlése a tegnap megtartott közgyű­lésre tűzte napirendre ezt a nagyfontosságú kérdést s nem kétsé­ges, hogy egyhangúlag támogatni fogják a helyes tardoskeddi kez­deményezést. Cigányfarsang Tardoskedden Heka Károly a második prímás muzsikált. Közönség volt, dacára a böjti időszaknak. Legtöbben a muzsikusok ismerősei voltak. Az estén „koszorú” is volt. Néhány nagyon szép magakomponálta nóta szerepelt Herka Kálmán első pírmás műsorán. A társaság a reggeli órákig víg volt. Egy kis „lőve” is jutott a füstösöknek. Megérdemelték. Vetített képű előadások A tardoskeddi előadások, melyeket az igazán népszerető tanítói gárda vezet, már eddig is jó munkát végzett. A prágai Deutsches Kulturverband tudományos képeit sikerült Kropacsek tanítónak megszerezni, melyeket a már meglévő vetítőgéppel hozzák a nép elé. Február 2-án az egyesületi ház fűtetlen termébe jött össze a több mint száz főnyi falusi közönség, hogy végighallgassa Reimann dr. orvos előadását a tüdővészről. Mert sajnos Tardoskedden is a lakásmizéria, a szociális nyomorúság és egyéb gazdasági bajok mi­att a hatalmas falunak majdnem 30 % tüdővészes. Nyilvános elis­merés illeti meg a tardoskeddi tanítóságot, mert a téli előadásokon kívül is a maguk erejéből a falu emberségéből iparkodnak a falut egészségesebbé tenni. Valóra váltak a szénleletről szóló hírek Aki hosszabb idő óta nem volt Tardoskedden, ázt az állomáson kellemes meglepetés éri, a megérkező utasnak autóbusz, áll a rendelkezésére. Igaz az ötödik utasból több van a kocsin kívül, mint a védett helyen, kezdetnek azonban ez is elég. Ám a valódi kezdet..., még kimondani sem merik az emberek: szénbányászat! Mert szén, szén van Tardoskedden, melyre a dögösi artézikutak fúrásánál bukkantak. Tardoskeddnek immár szerződése is van. Az aussigi Ceská obchodná spolocnosf 120 évre megszerezte a bányászati jogot Surány, Malomszeg, Nagykér és Tardoskedd községekben. A fúrást a cég köteles 1928 év folyamán megkezde­ni. Addig is már évi 7500 koronát fizet a községnek. Mindezt ad­dig, amíg az első szénmennyiséget felszínre hozzák, mely a szá­mítások szerint évi minimális 6000 kocsirakomány, melynek bá­nyaára 6 millió korona. Hatmillió korona félszázaléka harminc­ezer korona, ennyit kap Tardoskedd község minden évben kész­pénzben. Mi az igazság a szénbányászatról? Az utóbbi időkben valóságos lázban élt Tardoskedd népe. Bányá­szatról, munkalehetőségekről, fellendülő gazdasági életről beszél­tek. Wilcek községi főjegyző szerint azok a vérmes hírek, túlzott el­gondolások nem mások mint légből kapott hírek. A száraz tény: megindult a kutatás, de egyelőre még kutatási engedélyre van szükség. Azután: néhány fölbirtokos megtagadta, hogy földjén ku­tatásokat eszközöljenek. Néhány lap pedig többet írt á kelleténél, így tömegesen jelentkeztek már a munkások, előmunkások a még nem létező bányába. Különjáró tehenek Tetemes károkat okoznak az ún. különjáró tehenek. Már öt-hat éve szól a hirdetés: aki különjárat „szigorúan” meg lesz büntetve. A kárt tévő marhákat megfogták, erre még a különjárató kezdett han­goskodni és sok „bölcs” után a deliquenst megbüntetik 40 koroná­ra. És a legjobb: a bűnös nevetve kihajítja a pénzt és így szól: nem dráma, megettek azok 100 korona értéket is! A képviselőtestület méltósága az atyafiságos becsület megkívánja, hogy az elöljárók, a bíró, bírjanak elég tekintéllyel és erős rendelkezéssel, akár lakosé, akár elöljáróé az a kártevő marha. Kropacsek Imre tardoskeddi tam'tó gyűjtéséből összeválogatta Bencze István Ünnepeltek a több évszázados hagyomány őrzői Pelsőci kórus Saját maguk „gyártotta" papírra alkottak Védik a természetet ÖSSZEÁLLÍTÁS KMOTRIK PÉTER ennállásának huszon­ötödik évfordulóját ünnepelte az elmúlt hétvégén a Pelsőci Női Kórus. Az énekkar ne­gyedszázados pályafu­tása során bejárta Szlovákiát és Magyarországot, 1998-ban jártak Erdélyben, a Galántai Kodály Na­pokon ezüst- és aranykoszorút nyertek és az országos minősíté­sen „B” kategóriás besorolást. 1997 óta rendszeres résztvevői a Bárdos Lajos Zenei Hetek rendez­vénysorozatának. így a kórus huszonötödik születésnapja al­kalmából rendezett II. Pelsőci Kó­Balogh tanító úr már 1786-ban összhangzó éneklésre oktatta tanítványait. rusfesztivál az idei - május 6-tól június 25-ig tartó - XXIV. Bárdos Lajos Zenei Hetek programját is gazdagította. Az ünnepségen részt vett a Berkő - Berzéte - Körösi Vegyeskar, a nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar, a szek­szárdi Liszt Ferenc Pedagóguskó­rus, a miavai Cantelina Vegyes­kórus, az ELTE Női Kara - Buda­pestről, a nyíregyházi Cantemus Gyermekkar, az Óbudai Kamara­kórus, a budaörsi Pro Musica Kó­rus és természetesen a Samu Ka; talin karnagy által vezetett Pelsőci Női Kórus. A fesztivált megelőző napon, pénteken né­hány énekkar a környék több te­lepülésén is hangversenyt adott. A nyíregyháziak Rozsnyón, a bu­daörsiek Berzétén, a szekszárdiak pedig Körtvélyesen léptek fel. A pelsőci kórusfesztivál szombaton délelőtt a kilenc kórus összesen háromszáznyolcvan énekesének közös próbájával kezdődött. A valódi fellépés délután vette kezdetét a helyi művelődési ház­ban, ahol délután négy órától este kilencig tartott a maratoni kórus- hangverseny. Vasárnap délelőtt a helyi református templomban folytatódott és ért véget a feszti­vál. A rendezvényre ellátogatott Köteles László parlamenti képvi­selő, a Csemadok országos szerve­zetének alelnöke, aki a Csemadok emléklapjával jutalmazta meg a kórust és annak vezetőjét. A Cse­madok rozsnyói területi választ­mányának nevében leső Valéria, elnök gratulált az énekkarnak. Je­len volt továbbá Békési Sándor is, a debreceni kórus karnagya, aki külön a pelsőci kórus születésnap­ja alkalmából írt 80. népdalzsoltár című kórusművével ajándékozta meg az ünnepeiteket. Karai József zeneszerző is hasonló megtisztel­tetésben részesítette őket Ének és élet - című szerzeményével. A gömöri községben egyébként több évszázados múltja van a kórus­éneklésnek. A község 1558-tól ve­zetett jegyzőkönyve szerint 1786- ban már „Balogh Márton tanító úr az összhangzó éneklésre estén­ként oktatta tanítványait” - a helyi Kántus (énekkar) tagjait. A refor­mátus énekkar 1837-ben alakult Pelsőcön, s 1844-től alapszabál­lyal működött egészen 1945-ig. A második világháború árnyékában 1944-ben még megünnepelték a 100. születésnapot, de utána hosszú néma csönd következett egészen 1975-ig a pelsőci nőikar megalakulásáig... Ekohliadka 2000 elnevezé­sű versenyt idén második éve hirdette meg a Slovnaft Rt. .A verseny az alapiskolák felső tagozatos diákjai számára indult. Ebben az évben 59 iskola kapcsoló­dott be a versenybe, amelynek célja olyan csapatok létrehozása volt, melyeknek tagjai felhívják a figyel­met a környezetet szennyező cé­gekre, egyénekre, éber szemmel őrködnek életkömyezetünk felett. Az én zöld álmaim című versenybe ekológiai plakátokat kellett tervez­niük. 162 képzőművészeti alkotás érkezett a zsűrihez, ezek közül vá­lasztották ki a tíz legjobbnak ítél­tet. Alkotóik június 10-én találkoz­nak a pozsonyi Incheba kiállításon, ahol a fiatal természetvédők újság­írók vezetése alatt fognak versen­geni egymással a fő díjért, amely nem más, mint egyhetes üdülés a Kis-Kárpátokban. Ä verseny érde­kességeihez tartozik, hogy a legna­gyobb ekoplakát 2,55m X 5 méte­res volt, és méreteit tekintve alko­tóik személyesen juttatták el a zsűrihez. A környezetvédőkből ala­kult csoportok között olyan is volt, amelynek tagjai papírgyűjtést szer­veztek, az összegyűjtött hulladékot saját maguk újra felhasználták és az így „gyártott” papírra készítet­ték el a plakát-tervüket. Említésre méltó a beérkezett pályaművek technikája is, amelyek között talál­ható kollázs, krétarajz, zsírfesték­kel készült és egyéb. A legsikere­sebbnek ítélt munkát a szervezők felhasználják a természetvédelem napjához készülő nagyméretű óriásplakáthoz. Tizenegyezer fácska Egy egész erdőre való fát ültettek NÉMETH GÉZA Alistál községben a környezet fásí­tása jegyében kora tavasszal faülte­tési akció kezdődött. Az akció kere­tében hagyományos módszerrel 3300 fűzfavessző lett kiültetve, illet­ve elduggatva a mezőgazdasági mű­velésre nem alkalmas területeken, láposokon. Ezt követte a 3000 da­rab hársfa, 2000 juharfa, 1000 da­rab akácfacsemete kiültetése. A volt szeméttelep rekultivációs munkála­tainak keretében most folyik az e célra megrendelt 1000 darab kőris­fa és 700 darab szilfa kiültetése. A fent említett fafajták, a talaj összeté­telének vizsgálatai alapján, az arra kidolgozott terv szerint kerültek ki­ültetésre a község határának meg­határozott részeibe. A szakfelügye­letet a Zólyomi Erdőgazdaság bősi részlegének vezetője, Varga László mérnök, kandidátus biztosította. Az ültetési munkálatokban részt vállal­tak a községben működő két iskola tanulói, a működő szervezetek tag­jai, nem utolsósorban a község ön- kormányzata. Nem mindig igaz te­hát az a tény, hogy az emberek pasz- szívak, közömbösek. Meg kell őket szólítani. Ha jó ügyről van szó, biz­tosan jönnek, legalábbis döntő többségük. A község pályázat útján Európai Uniós támogatást nyert a munkálatokhoz. Az eredmények biztatóak. A kiültett fák döntő több­sége megfogamodott. A sokezer fa állandó jellegű gondozást igényel. Sajnos, ez jelen pillanatban megha­ladja a község pénzbeli lehetősége­it. Szükség lenne a Nemzeti Munka­hivatal segítségére, amely bizonyos közhasznú projektek megvalósítá­sához anyagi fedezetet tud biztosí­tani. A környezet védelmére szánt összeg nem kidobott pénz, hanem mindnyájunk közös érdeke. ITAL INOX SLOVAKIA ROZSDAMENTES ANYAGOK A* eszme öirefíjsziky ANTIKOR örök VK-152/L Centrála: Safárikova 154, 048 01 ROZNAVA Tel.: +421/942/7327 801,7327 955, Fax: +421/942/7321 126 Prevádzka: Vajnorská 135, 832 37 BRATISLAVA Tel : +421/7/4445 2664, 4445 2637, Fax: +421/7/4445 2648

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents