Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-13 / 109. szám, szombat

Panoráma ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 13. NAPTÁR Május 13 ^..GONDOLAT Aki vet álnokságot, arat nyomorúságot! Példabeszédek könyve NÉVNAP Szervác, Imola" A Szervác latin eredetű név je­lentése: megmentett. Az Imola magyar név, eredete ismeret­len. Köznévként egy növényt hívnak így, személynévként pedig Jókai Mór terjesztette el. Ma Gellért, Ofélia és Solt nevű ismerőseinket is köszöntsük! MAI ÉVFORDULÓIN K 70 éve hunyt el Fridtjof Nansen norvég sarkkutató. Ritka bátor ember volt, 1893-ban például a felfedezések történetének egyik legvakmerőbb tervét eszelte ki és valósította meg. Azt találta ki, hogy befagyaszt­ja hajóját egy jégtáblába, majd azzal hagyja magát szabadon sodortatni. Korábban ugyanis felfedezte a szibériai-grönlan­di tengeráramlást, amely sze­rinte az Északi-sarkig sodorta volna. Ezt akarván bizonyítani, indult útnak a híres Fram nevű hajó - amely később Amund- sent vitte a Déli-sarkra - annak rendje és módja szerint be is fa­gyott a jégbe, s megkezdődött Nansenék lélegzetelállító ka­landja, amely három évig tar­tott. Amikor már látszott, hogy a hajót bilincsbe szorító jégtáb­la nem éri el az Északi-sarkot, Nansen kiszállt, és szánon foly­tatta az útját. S bár addig náluk jobban senki nem közelítette meg a pólust, Nansen végül nem érte el célját, és rendkívül mostoha körülmények köze­pette ért haza. Ezzel együtt út- jával jelentősen növelte addig sem csekély tekintélyét - ko­rábban a vüágon elsőként ő ha­tolt keresztül a grönlandi jégta­karón, és ő bizonyította be, hogy az Északi-sark alatt nincs kontinens -, s utazásának ta­pasztalatait európai előadó­körúton ismertette. Közben járt Budapesten is, mely alkal­mat megragadva a magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Nansen nemcsak felfedező volt, de iga­zi humanista is, 1922-ben meg­kapta a Nobel-békedíjat is. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 65 éves Luciano Benetton olasz üzletember. Fényes üzleti kar- rieije három és fél évtizede kezdődött, 1965-ben alapította meg ugyanis ruhaipari cégét, s termékeinek eladásához rög­vest áruházat is nyitott. Jelleg­zetes ruhái hamar népszerűek lettek,s erőteljes, sokszor bot­rányos reklámjai révén csakha­mar világcéggé fejlesztette sze­rény kis üzemét. 1986-ban már Forma-l-es csapata volt, ó pe­dig pár évig még szenátorként is tevékenykedett. 50 éves Peter Gabriel angol rockzenész, zeneszerző, szö­vegíró, a Genesis együttes volt énekese. 50 éves Stevie Wonder ameri­kai pozenész. Harvey Keitel (1941) ameri­kai színész. NAPI VICC- Drágám, ma hideget vacso­rázunk, mert áramszünet volt itthon.- De nekünk gáztűzhelyünk van!- Igen, de a konzervnyitónk elektromos. New Yorkban az építészek azzal töltötték idejüket, hogy mintegy visszapillantó tükörben mutatták meg a jelent Múzeumok milliárdos versenye A New York-i Guggenheim Múzeum (Archívum) New York. Egyre nagyobbak és fantasztikusabbak a New York-i múzeumok ambíciói. Az új Guggenheim Múzeum például valóságos szórakozó központ lenne - mozitermek­kel, színházakkal, vendég­lőkkel és nyáron labdajáté­kokra, télen pedig korcsolyá­zásra csábító sportpályával. MTI-PANORÁMA Ráadásul a sztárépítész Frank Gehry azt tervezi, hogy felhőt von üvegből és titánból az East River fölé, Tho­mas Krens múzeumigazgató pedig az 1945 utáni évekből származó műalkotásokkal - az „absztrakt exp- resszionizmus” és a pop art alkotása­ival - akaija majd megtölteni az új épületet. Magától értetődő, hogy a Modem Művészetek Múzeuma (Museum of Modem Arts) nem akar lemaradni mögötte. Glenn Lowry igazgató közölte, hogy az ő múzeu­mát is kibővítik. Ahelyett azonban, hogy elfogadta volna Rem Koolhaas provokatív terveit, ő a japán Tanigu- csi Josio elképzeléseit támogatja, aki meg akaija kettőzni a múzeum kiállítási termeinek nagyságát. A Guggenheim Múzeum bízik a Gehry név vonzerejében. Az építész tervének kivitelezése Manhattan al­só negyedében kereken egymilliárd dollárba kerülne. Szponzorként je­lentkező magánszemélyek ennek az összegnek a felét már megígér­ték Krens igazgatónak. Amennyi­ben sikerül elfogadtatnia Gehry ka­landor jellegű tervét New York kon­zervativizmusra hajló városatyái­val, úgy bízvást számíthat rá, hogy Robert Rauschenberg a múzeum rendelkezésére bocsátja mintegy száz fő művét, festményeket és szobrokat - feltéve, hogy azokat a jövőben a Gehry által építendő mú­zeumban helyezik majd el. Hogy mindez megvalósul-e, még elválik. „New Yorkban az elmúlt két évtizedben az építészek azzal töltötték idejüket, hogy mintegy visszapillantó tükörben mutatták meg a jelent, mintha a város meg­rekedt volna az art deco korszaká­ban” - gúnyolódott a liberális The New York Times. Gehry álmának megvalósulása ezért valóságos Jégtörőnek” bizonyulna, amely végre „feltörné” New York egyhan­gú utcaképét és „keményre fa­gyott” gondolkodásmódját. Krens múzeumigazgató legutóbbi kísérlete, hogy új épülettel gazda­gítsa a Guggenheim Múzeumot, másfél éve kudarcba fulladt a város vezetőségének ellenállásán. Most Gehry bilbaói Guggenheim Múzeu­mának sikere elősegítheti, hogy ter­vével áttörést éjen el az amerikai kulturális központban is. Kritiku­soknak különben is az a véleménye, hogy a bilbaói épület előfutára az East River partján létesítendő futu­risztikus modellnek. A folyó fölé nyúló fémfelhőhöz hasonlít, ame­lyet titánból készült szalagok lenge­nek körül. Kiemelkedik a felhőből a 150 méter magas üvegtorony, amelynek 45 emeletén sok iroda, la­kás és egy szálloda kapna helyet. Alatta terül el vízszintesen elnyúlva a tulajdonképpeni múzeum 60 ezer négyzetméternyi kiállítási területtel. Ez négyszerese annak, amivel a Guggenheim Múzeum 1959 óta a Fifth Avenue felső végén emelkedő, Frank Lloyd Wright tervezte híres spirálépültben rendelkezik. Udvari szabó Kifecsegi a királynő titkait London. A királynő is csak em­ber. Ha tetszeni akar- elsősorban önmagának - bizony fogynia kell, vagy pedig olyan ruhát viselnie, amely eltitkolja a fölösleges kiló­kat. II. Erzsébet brit királynő udvari szabója, Ian Thomas szívesen me­sél arról, milyen nehéz elnyerni a királynő tetszését egy-egy ruhada­rabhoz. Amikor a londoni divatter­vező és szabó ruhaterveit bemutat­ja, a királynő mindig igen lelkes. Hiszen a nemes ruhák nagyon jól mutatnak Thomas rajzain, a kar­csú, fiatal hölgyeken. Amikor azonban a királynő a kész kosztö- möt vagy az estélyi ruhakölte­ményt felpróbálja, gyakran elked­vetlenedik. Hogy miért? Ez a királynő titkos asszonyi problémája. Ugyanis túlságosan kövérnek tartja magát. A királynő már számos fogyókúrás diétát ki­próbált, azért, hogy az udvari szabó csodálatos ruháiba beleol­vadjon. Ezt az igyekezetei pedig Ian Thomas azzal honorálja, hogy a királynő ruháit kissé leve­gősen szabja. Az alakproblémán kívül Thomast azonban leginkább az bosszantja, hogy a királynő mindig magával hordja ormótlan, lógó táskáját. „Ez a divatjamúlt darab összetöri a modellek harmóniáját” - mond­ja a mester. Ezen kritika ellenére is büszkén mondja: „Ruháim az egyéniséget tükrözik, a királynőt tízezer asz- szony közül is azonnal fel lehet is­merni öltözete alapján.” (PAN) A mandzsuk támadásai ellen nyújtott védelmet Egy magyar viccprofesszor, aki előadásokat tart az egyetemen adomák témakörében Kínai kis nagy fal MTI-PANORÁMA Peking. Megtalálták a kínai nagy fal „kistestvérét”: az eddig ismert, s a világűrből is látható óriási épít­ményhez hasonló, annál azonban kisebb falvonulat maradványaira az ázsiai ország déli részén buk­kantak rá. A kínai szakértők megállapítása szerint a mintegy 190 kilométer hosszú és három méter magas egykori erődítményt 1573 és 1620 között építették Hunan tar­tományban, a Ming-dinasztia ha­talmának záró éveiben, hogy a mandzsuk támadásai ellen védel­met nyújtson. A kínai kis fal legdélibb részét Kujcsou tartományban tárták fel, nem messze Vietnamtól, egy he­gyes és katonai szempontból köny- nyen védhető területen - írta be­számolójában az EFE. Brit tudósok intelmei és javaslatai a szülőknek A mobil és a gyerekek MTI-JELENTÉS London. Brit tudósok szerint a gyermekeknek korlátozniuk kelle­ne a mobiltelefon használatát, mi­vel azok potenciális veszélyt jelen­tenek egészségükre. Nincs ugyan nyilvánvaló bizonyí­ték arra, hogy a mobiltelefon ár­talmas lehet akár a felnőttek, akár a gyermekek egészségére, de brit tudósok feltételezik, hogy a rá­diótelefonok által kibocsátott mikrohullámú sugárzás bizonyos hatással van az emberi szervezet­re, elsősorban az agysejtekre. A gyerekek sokkal sérülékenyeb­bek a mikrohullámú sugárzással szemben, leginkább azért, mert immunrendszerük még nem fejlő­dött ki teljesen. A brit egészségügyi minisztérium megbízásából a rádiótelefonok esetleges egészségkárosító hatását kutató csoport csütörtökön tette Potenciális veszélyt je­lentenek a gyerekek egészségére. közzé hivatalos jelentését és javas­latait a kérdésről, a média azon­ban* már korábban ismertette a vizsgálódás egyes megállapításait. A tudósok egyebek között java­solják a szülőknek, hogy elővi­gyázatosságból ugyan, de korlá­tozzák gyermekeik körében a mo­bil használatát. Sürgetik a szolgáltatókat, hogy reklámkampányaikat ne a gyere­kek felé irányítsák. A brit szakértők szerint kívánatos lenne az is, ha nem építenének Inkább bíbelődnek az SMS-üzenetekkel, mint a fogalmazások írásával. rádiótelefon-átjátszókat taninté­zetek, kórházak vagy lakónegye­dek közelében. Nagy-Britanniában ma már min­den negyedik rádiótelefon-tulaj­donos gyermek. A szülők bizton­sági okokra hivatkozva szívesen látják el csemetéiket az állandó elérhetés eszközével. A tinik körében a legkedveltebb „öltözetkiegészítő” a mobil, ta­valy karácsonykor több gyerek kapott rádiótelefont ajándékba, mint Playstationt vagy számító­gépet. Sok iskolában ki kellett tiltani az osztálytermekből a rádiótelefo­nokat, mert állandó csörgésük zavarta a tanár magyarázatát. A gyerekek nem titkolják, hogy szí­vesebben bíbelődnek az SMS- üzenetekkel, mint a fogalmazá­sok írásával. Végigröhögte az életét MTI-PRESS Budapest. A fehér hajú, kackiás bajszú, 80 esztendős Katona Imre vicctörténész, aki előadásokat tart az ELTÉ-n is, adomák és viccek té­makörében. A tanár úr ugyanis két lábon járó viccantikvárium. A kópés mosolyú öregúmak mindenről va­lamilyen vicc jut az eszébe, és ez nem vicc. Józsefvárosi lakásában a könyvek, folyóiratok, cédulácskák szinte minden bútort kiszorítanak. Katona úr szerint a híres pesti vicc keletkezését az 1848-as szabadság- harc utánra lehet tenni. Ferenc Jó­zsef császár magyarországi látoga­tását komoly előkészületek előzték meg. Utasítás jött arról, hogy őfel­ségét illő módon kell fogadni. Meg kell lepni valamivel, de ez ne kerül­jön túl sokba, árra kell törekedni, ne csak a császár, de a nép is örül­jön. Az egyik 48-as atyafi azt mond­ta: , Javaslom, akasszuk fel a német rendőrkapitányt, ez nem kerül sok­ba, csak egy kötélbe. Ferenc József ezen igencsak meglepődik és a nép is biztos örülne a hímek.” Katona úr szerint ilyen a pesti vicc születése. Hatvan évvel ezelőtt kezdte gyűjteni a vicceket. Kis cédu­lákra írta fel, amit hallott, olvasott. Később ezeket rendbe rakta. Min­den év vicctermését külön tartja nyilván. „Érdekes, hogy háborús időkben született a legtöbb vicc. Va­lószínűleg az a magyarázata, hogy ilyenkor van leginkább szüksége az embereknek egy kis mosolyra. Nem vagyok jó viccmesélő, elnevetem a poénokat. Inkább másokat szeretek hallgatni”. Ám, mint mondja, na­gyon ritkán tud valaki olyan viccet mesélni, amelyet nem ismer. „De ha ismerem is, ugyanúgy fogadom, mintha új lenne.” Mostanában azonban mintha kevesebb vicc szü­lémé. „Valóban így van. Savanyúb­bak lettünk, a felgyorsult életritmus kivetette magából a hosszabb, me- sélős vicceket.” Ma ilyenek vannak: „Mi az, ha feldobják amerikai, ha le­esik magyar? Az életszínvonal.” A Los Alamosból rendelkezésre álló információk szerint a nukleáris kísérleti laboratórium létesítményei védettek a környéken tomboló tűzvész elől. Az új-mexikói településről 11 ezer embert kellett kitelepíteni, s a tüzet még tegnap reggelig mindig nem tudták megfékezni. A lángok már több száz otthont elpusztítottak. A Los Alamos-i illetékesek azt mondták, hogy a kísérletekhez használt plutóniumot és a robbanóanyagokat „katasztrófabiztosnak" tekinthető, betonból és acélból készült bunkerekben zárták el. (TA SR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents