Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-12 / 108. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 12. Ötéves elnöki mandátum Párizs. Jacques Chirac francia elnök szerdán jelezte, hogy megfontolás tárgyává teszi elődje, Valéry Giscard d’Esta- ing kezdeményezését, amely szerint öt évre csökkentenék az elnök hivatali idejét. A francia jobboldal jó ideje szorgalmazza az államfői megbízatásnak a törvényhozás mandátumához igazítását, vagyis a mostam hét évről öt évre rövidítését. (MTI) Robbanás a laktanyában San Salvador. Legalább negyvenen megsebesültek szerdán Salvadorban, a főváros egyik laktanyájának lőszerraktárában bekövetkezett robbanás, és az azt követő tűz miatt. A detonáció, amelyet egy 227 kilós bomba okozott, egy olyan lőszerraktárban következett be, amelyben az 1992-ben leszerelt Nemzeti Gárda egykori fegyverkészletét őrizték. A sal- vadori rendőrség jelentése szerint a nagy detonációt mintegy 25 perccel megelőzte egy kisebb robbanószerkezet működésbe lépése. (MTI) Magyarország díjat kap Washington. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök holnap New Yorkban - Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelenlétében - átveszi a Roosevelt Intézet idén Magyarországnak odaítélt díját, amely a fogyatékosok helyzetének javítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységet részesíti elismerésben. Tavaly Írország kapta a Roosevelt Intézet díját. Magyarország esetében az odaítélő bizottság elsősorban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény 1998-as elfogadását méltányolta. (MTI) Göncz Árpád (Somogyi Tibor felvétele) Egymilliárd indiai Új-Delhi. India lakossága hivatalosan elérte az egymillárdos lélekszámot-jelentette be csütörtökön az indiai országos népszámláló bizottság. A bizottság az 1991-es népszámláláskor tett előrejelzésekre alapozva jelentette be a rendkívüli eseményt. Az ENSZ szakértői szerint viszont India már több hónappal ezelőtt túllépett a bűvös számon. (MTI) Újabb 50 millió dollár Washington. Több svájci biztosító értesülések szerint beleegyezett, hogy közösen 50 millió dollárt fizessenek abba az alapba, amely a holokausztáldozatok által kötött, ki nem fizetett biztosítások után történő kárpótlást hivatott fedezni. A megállapodásnak olyan biztosítók a részesei, mint a Baloise, a Helvetia Patria, a Rentenanstalt, illetve a Swiss Re. (MTI) Valószínűleg a csecsen háborúról szóló híradások miatt foglalták el tegnap a Média-Moszt, Moszkvai sajtóholding épületét Megszállt sajtóház Moszkva. Moszkvában csütörtökön az adórendőrség egyenruhájába öltözött, álarcos fegyveresek szállták meg a Média-Moszt sajtóholding több központi épületét, „bizonyítékok” után kutatva. MTI-TUDÓSÍTÁS A független sajtóholdinghoz tartozik egyebek között az NTV kereskedelmi tv-csatorna, az Eho Moszkvi hírrádió, a Szevodnya című napilap és az Itogi című hírmagazin is, s a részvények 70 százalékát Vlagyimir Guszinszkij ismert sajtómágnás, az Orosz Zsidó Kongresszus vezetője birtokolja. Az orosz főügyészség csütörtökön előbb azzal indokolta a sajtóholdig épületeinek elfoglalását, hogy Borisz Fjodorov volt pénzügyminisztériumi vezető ügyében nyomoznak, később már a Média-Moszt biztonsági szolgálatát vádolta illegális telefon-lehallgatással, a magán-, bank- és kereskedelmi titkok megsértésével. A sajtócsoport vezetése nyilatkozatában „az állami önkény megnyilvánulásának, a sajtószabadság lábbal tiprásának” minősítette a főügyészség eljárását, s úgy vélekedett, hogy a hatóságok ily módon igyekeznek megakadályozni az orosz felső vezetés korrupcióját leleplező anyagok és bizonyítékok megjelenését. Emlékeztettek arra is, hogy 1994-ben hasonló támadás érte a holdingot, de akkor még az sem derült ki, melyik fegyveres testület állt a durva akció mögött. Szergej Parhomenko, az Itogi című hetilap főszerkesztője úgy véleke1994-ben hasonló támadás érte a holdingot dett, hogy a független sajtóorgánumokat most azért „büntetik”, mert a Kreml szócsöveivel ellentétben objektív álláspontot foglaltak el a csecsen probléma tekintetében, akárcsak az előző orosz-csecsen háború idején. Mihail Berger, a Szevodnya című napilap főszerkesztője arra emlékeztetett, hogy újságja hasábjain az elmúlt hetekben számos figyelemre méltó publikáció jelent meg a Kreml vezető hivatalnokainak, illetve Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) gazdasági elhárítása tábornokainak viselt ügyei kapcsán. Berger április végén levélben kérte Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségét, jelezve, hogy az FSZB durva akciókat tervez lapja ellen, de nem kapott választ segélykérő üzenetére. ígor Malasenko, a Média-Moszt igazgatótanácsának elnökhelyettese egyértelműen a korrupciós ügyek leleplezésétől való félelemmel hozta összefüggésbe a sajtóholding elleni rendőrakciót. A sajtóholding elleni akcióra alig négy nappal Vlagyimir Putyin elnöki beiktatása után került sor, s a Kreml a tavaszi elnök- választási kampány idején kifejezetten az NTV tv-csatornát és a Média-Mosztot tekintette „az egyetlen ellenzéki sajtócsoportnak”. Az FSZB sajtószóvivője csütörtökön gyakorlatilag nem tagadta, hogy az orosz belbiztonsági szolgálat embereinek „közvetve” közük van a Média-Moszt elleni akcióhoz, de azt emelte ki, hogy a főügyészség adott parancsot a házkutatásokra. (TA SR/AP) Rohamosztagosok őrzik a Média-Moszt bejáratát Az Európai Unió is tiltakozik a belgrádi vezetés viselkedése miatt A háború lezárása talán messzebb van, mint valaha Tízezres tüntetés Szerbiában Új abb harcok j önnek? MTI-HÍR MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Helyszíni jelentés szerint legalább tízezer ember gyűlt össze szerda este a szerbiai Kragujevac városában egy ellenzéki tüntetésre. Az erőszakellenes jelszóval meghirdetett megmozdulást az Otpor ellenzéki diákszervezet és a vezető szerb ellenzéki pártok szervezték. A megmozdulásra egy nappal azután kerül sor, hogy elmaradt a szerb ellenzék által Poza- revacba meghirdetett tüntetés. Bár a megmozdulást hivatalosan nem tiltották be, sajtójelentések szerint a rendőrség valóságos blokádot vont a Belgrádtól mintegy 60 kilométerre délkeletre fekvő város köré, meggátolva az ellenzéki szimpatizánsok bejutását a településre. Az ellenzéki pártok ezért kora délután, a tüntetés tervezett időpontja előtt mintegy két órával hétfőre halasztották a megmozdulást és Belgrádba tették át annak helyszínét. A pozarevaci eseményeket szerdán több ellenzéki párt is annak jeleként értékelte, hogy csökken a belgrádi vezetés támogatottsága. Az Európai Unió a demokrácia megcsúfolását bizonyító tanújelnek tartja a keddi pozarevaci tüntetés megakadályozására tett hatósági intézkedéseket. Az EU elítélte a politikusok, újságírók és egyetemisták önkényes letartóztatását. Különösen aggasztónak nevezte az egyetemisták alkotta Otpor ellenállási szervezet két tagjának letartóztatását. Egy szerbiai bíróság ugyanakkor kémkedés vádjával egyhavi elzárásra ítélte szerdán egy szerbiai lap munkatársát, aki egyben az AFP francia hírügynökségnek is dolgozik. Miroslav Filipovicot hétfőn vették őrizetbe. Az újságírót a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozó, Jugoszlávia alkotmányos rendjével és biztonságával kapcsolatos bűntettel vádolják. Elítélése esetén 3-15 éves szabadság- vesztést kaphat. Aszmara. Richard Holbrooke szerint nagy a veszélye annak, hogy újabb harcok robbannak ki Etiópia és Eritrea között. Az USA állandó ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács helyzetfelmérő csoportjának élén tárgyalt kedden és szerdán mindkét afrikai ország vezetőivel. A két éve tartó határháború diplomáciai lezárása talán messzebb van, mint valaha - mondta szerdán, Aszmarából távoztában. A BT megbízottai Melesz Zenavi etiópiai és Iszajasz Afeverki eritreai miniszter- elnökkel tárgyaltak Addisz-Abe- bában, ületve Ászmarában. Rá akarták venni az ellenlábas államok kormányfőit a megfeneklett béketárgyalások folytatására, de a jelek szerint nem jártak eredménnyel. Bár hadiállapot van a két ország között, hónapok óta nincsenek harcok az ezer kilométernyi közös határszakaszon. Elvben mindkét ország elfogadta az Afrikai Egységszervezet béketervét, de még nem egyeztek meg a pánafrikai elképzelés végrehajtásának gyakorlati részleteiről. Az elgondolás szerint mindkét államnak vissza kellene vonnia csapatait azokra az állomáshelyekre, amelyeken az ellenségeskedések megkezdése előtt tartózkodtak. De- militarizálnák a vitatott határ övezetét, és nemzetközi békefenntartó alakulatokat vezényelnének a térségbe. 1998 május 12-én robbant ki Afrika szarván ez a mostani háború. Azóta tízezrek vesztették életüket, és hozzávetőleg hatszázezren kényszerültek odahagyni otthonaikat a harcok miatt. Már a baszkföldi pártpolitikára is kihatott az ETA legutóbbi merénylete Elszigetelődnek a terroristák A palesztinok egész Ciszjordániát és Gázát követelik Barak folytatást ígér MTI-HIR Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli miniszterelnök biztosította Jasszer Arafat palesztin vezetőt, hogy a zsidó állam által előterjesztett javaslat, amely szerint Ciszjordánia területének kétharmada kerülne a palesztin államhoz, még nem a végső izraeli ajánlat - közölték tegnap palesztin tisztségviselők. Lapértesülések szerint a zsidó állam két lépésben kívánja megvalósítani a területátadást. Az idén aláírandó békemegállapodással egy időben a palesztinok kezére kerülne Ciszjordánia 66 százaléka, míg további 14 százalék, amelynek túlnyomó része a Jordán folyó völgyében fekszik, izraeli fennhatóság alatt maradna, s a palesztinok évek múlva kaphatnák meg azt. A múlt héten előterjesztett eredeti javaslatról a palesztin küldöttség tárgyalni sem volt hajlandó. A palesztinok egész Ciszjordániát és Gázát követelik majdani államuk területének, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy területeiknek legyen kapcsolatuk egymással. Szaeb Erekat, a palesztin tárgyalóküldöttség vezetője a békefolyamattal kapcsolatban kijelentette: a két félnek valószínűleg most sem sikerül majd tartania magát a keretmegállapodás kidolgozására megszabott határidőhöz. Eredetileg február 13-a volt a kitűzött határidő, de a tárgyalófelek ezt három hónappal későbbre, május 13-ra halasztották. A rakétaprogram újabb fegyverkezési versenyhez vezethet Berlin tanácstalan MTI-JELENTÉS Madrid. A Baszk Nacionalista Párt (PNV) ultimátumot adott az ETA pártjának, az Euskal Herritarroknak (EH), hogy határolja el magát a terorszervezettől, mert különben felmondja a vele kötött kormánypaktumot. Határidőként a baszk parlament azon szeptemberi ülését jelölte meg, amelyen a kormány két éves működését értékelő politikai vita lesz esedékes. Amennyiben az EH addigra nem határolja el magát az ETA tevékenységétől, akkor a PNV szakít vele, és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) helyi MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az ET Miniszterek Tanácsa tegnap elutasította az Oroszország elleni szankciókat, amelyeket áprilisban az ET parlamenti közgyűlése javasolt. Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap a döntés előtt az áprilisi határozatra reagálva elutasította bármiféle egyoldalú csecsenföldi orosz tűzszünet lehetőségét. Ivanov szerint a közgyűlés ésszerű és ésszerűden kéréseket is felvetett. Az indokolt kérdésekről szólva - s itt a humanitárius témakört hozta példaként - elmondta, hogy Oroszország már tett lépéseket, és további intézkedések is várhatók e téren. I Az Európai szervezetével kíván szövetkezni. Amennyiben a PNV nem lenne képes megegyezni a szocialistákkal, Juna Jósé Ibarretxe kormányfő a választások előrehozott összehívására kényszerülne. A PNV szóvivője beismerte, hogy a PNV-nek az Eusko Alkartasunával és az EH-val kötött békepaktuma, az úgynevezett Lizarrai Paktum az ETA legutóbbi merénylete után „érvényét vesztette” és „lejárt” a baszkföldi válság megoldására szánt idő. Az EH valószínűleg nem vesz majd részt az esedeges parlamenti választásokon, és tartózkodásra szólítja fel szavazóit, ahogy ezt a márciusban tartott Unió külügyminiszterei tegnap felszólították Moszkvát, hogy tegyen határozott lépéseket a csecsenföldi válság békés megoldása érdekében. Eközben muszlim fegyveresek ütöttek rajta egy orosz belügyi konvojon Ingusföldön, a csecsen határ közelében, s megöltek 16 orosz rendőrt, továbbá tucatnyit megsebesítettek. Orosz hivatalos részről egyelőre csak annyit ismertek el, hogy Asszinovszkaja határfalu közelében valóban támadás ért egy gépkocsioszlopot, s „vannak halálos áldozatok és sebesültek is”. A szövetségi erők parancsnoksága a korábbi véres támadások idején is igyekezett ideig-óráig eltitkolni az igazi veszteségeket. országos parlamenti választásokon tette. Az ETA egy februárban kiadott közleménye szerint hibás volt a szervezet azon törekvése, hogy pártján keresztül kilépjen a Baszk Autonóm Tartomány politikai színterére, és hibásnak bizonyult a PNV- be vetett bizalom is, mivel a kormánypárt nem támogatta teljes mértékben az ETA és az EH függetlenedési törekvéseit. Értékelések szerint az EH - ha újra visszavonulna a politikai színtérről - elvesztené szavazói és támogatói nagy részét, és elsősorban azt a képességét, hogy a terrorszervezet nevében nyomást gyakoroljon a baszk kormányra. MTI-JELENTÉS Berlin. Egyelőre várat magára a német kormány vezető szerveinek állásfoglalása az amerikai rakétaelhárító rendszerrel (NMD) kapcsolatban, mivel az egyes tárcák eltérően ítélik meg a washingtoni stratégiai elemzés helytállóságát. Mind a kancellári hivatal, mind a védelmi és a külügyi tárca szkeptikusan vélekedik az amerikai elképzelésről. Berlinben attól tartanak, hogy az NMD megvalósítása új fegyverkezési versenyt indíthat el. A német aggályoknak hangot adott a hét elején Washingtonban folytatott tárgyalásain Joschka Fischer is. Sajtóhírek szerint a külügyminiszter nem tartja célszerűnek, hogy Berlin nyüváno- san szembehelyezkedjen az NMD megvalósítását kimondó esetleges washingtoni döntéssel. Ő maga mindazonáltal e heti tárgyalásain nyíltan szóba hozta a kérdést, rámutatva, hogy az NMD új konfrontációhoz vezethet az Egyesült Államok és Oroszország között. Oroszország nem hirdet egyoldalú tűzszünetet Nem lesznek szankciók Brazil favágás Újabb csapás az erdőkre Brazüiaváros. A brazil Nemzeti Kongresszus (parlament) illetékes bizottsága szerdán olyan törvény- módosítást fogadott el, amely csökkenti a védett erdők területét. A bizottság 10:3 arányban elutasította a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, mely szerint az ország erdeinek 80. százalékát kell megóvni. Ezzel szemben azt a javaslatot fogadta el, amely szerint a jövőben a védelem csak az erdők 50 százalékára vonatkozik. Jósé Sarney környezetvédelmi miniszter a szavazás után kijelentette: a döntés ellenkezik az egész brazil társadalom akaratával. (MTI)
