Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-11 / 111. szám (107. szám), csütörtök
15 ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 11. Régióink Guta városa úttörő.kezdeményezéssel segíti a nyugdíjasokat és a szociális segélyből élőket. Hiszik és vallják, hogy meg kell hallani a társadalom peremén élők segélykérését. 7 Minden szép szónál többet ér a tett FARKASNÉ BARTAKOVICS ADRIANNA alán soha nem hallottunk és beszéltünk any- nyit munkanélküliségről, hajléktalanokról, szegényekről mint manapság. De miképpen lehetne napjainkban meghatározni a szegénységet? Rendszerint különbséget teszünk a létminimum alatti és a relatív szegénység között. A létminimum alatt élő emberek már hiányt szenvednek a fizikailag egészséghez létezéshez szükséges javakból vagy nem jutnak elegendő táplálékhoz és megfelelő hajlékhoz. Sajnos a nyugdíjasok egy része is szegénységben él. A legtöbben tisztességes fizetést kaptak, míg dolgoztak, nyugdíjba kerülésükkor viszont jelentős jövedelemcsökkenést kénytelenek elszenvedni. Gúta 11 000 lakosú város. Bár az elmúlt tíz év alatt leépült az ipara, csökkent a munkalehetőségek száma, a város lakói minden esetben megpróbáltak kiutat találni. A szövetkezet 400 hektáron tevésék őket. Itt érvényes a mondás: „Minden szónál többet ér a tett!” Ez év márciusában egy úttörő kezdeményezés indult útjára a városban: az alacsony nyugdíjból élők, és a szociális támogatásban részesülők kritikus rétege napi 1 alkalommal meleg ételhez juthat. Ezt megelőzően egy ruhagyűjtő- és kiadó kezdte meg működését, ahol az erre rászoruló családok részére ruhaneműt, cipőt osztanak szét. Dr. Tóth Imre polgármester a kezdeményezés hátteréről és a megvalósítás folyamatáról nyilatkozott. „Jómagam és a városi hivatal dolgozói régóta gondolkodtunk, milyen formában segíthetnénk a nyugdíjas és a szociális segélyből élő lakosainkat. így született meg az ötlet, hogy begyűjtjük a használt, de jó minőségű ruhaneműt, cipőt, ezzel segítve a rászoruló családokat a ruházkodásban. Kihirdettük, hogy három városi helyiségben fogadjuk az adományokat. A szociális osztály engedélyével kis- és nagycsaládok egyaránt kaphatnak szükség szerint a ruhából, cipőből, esetleg más hasznáször valamilyen módon konyhai berendezéssel, eszközökkel szereljük fel a kihasználatlan konyhát. A régi Jednota fogyasztási szövetkezet éttermeiből szerzett eszközökkel ez sikerült is. Hogy ezt követően az adott lehetőségeket mire használjuk fel, arra a felújítás során szerzett tapasztalatok adták meg a választ. Magunk is láthattuk, hogy a csárda takarításánál alkalmazott, egyébként szociális segélyből élő munkaerők nagy része bizony fizikailag legyengült állapotban van. Segítő kezet nyújtva elrendeltem, hogy naponta 20 korona értékben meleg ételhez jussanak. Az alapötlet így született, ezt követően már a bővítésen gondolkodtunk. Elhatároztuk, hogy az épületben kifőzdét létesítünk, és onnét a városközpontba szállítjuk a meleg ételt, melyet a rászorultak között osztanánk szét. Ezzel elsősorban az alacsony nyugdíjból, valamint a szociális segélyből élő kritikus réteget támogatnánk” - mondta el lapunknak a polgármester. Nyugdíjasok vagy valamiféle támogatást igénylők részére étkezdék, kifőzdék sok helyen vannak - mondhatná az olvasó. A gútai kezdeményezés a maga formájában mégis egyedülálló Szlovákiában. A járási hivatal szociális osztálya ugyanis az erre vonatkozó törvény alapján lehetőséget adott arra, hogy azokat a szociális segélyből élő lakosokat, akik önfenntartásukat részben vagy teljesen képtelenek megoldani, az anyagi juttatás mellett egyéb módon is támogassák. A rászorult a segély teljes ösz- szegének egy részét nem pénz, hanem egyéb formában, ebben az esetben meleg étel formájában kapja meg. Ezzel az önkormányzatra hárul az étkeztetés költsége, ami napi 33 koronát jelent. így ez a réteg havonta 20 alkalommal, ebben az értékben meleg ételt kap. A nyugdíjasok részére a város ebhez még nyolc koronával járul hozzá. A kiadásokat a szociális és munkaügyi minisztérium anyagiakkal támogatja, a kerületi hivatal pedig negyedévenként szintén anyagi hozzájárulást biztosít majd a városnak. Mindezekből kitűnik, hogy bár az ötlet megvalósítása a városi hivatal munkájának szerves részét képezi, a városi költségvetést anyagilag nem terheli. Jelenleg 40 szociálisan rászorult és körülbelül ugyanennyi nyugdíjas étkezését biztosítják ilyen módon. Nekik a nagyszigeti kifőzdéből naponta hordják az ételt a gútai Szabadidő- központ alagsorában kialakított étkezdébe. Vannak-e további tervek a jövőre nézve? Meglesz-e a szükséges anyagi háttér a javításokhoz, toA Molnár házaspár ebéd közben kenykedik, 500 tagot számlál, s 3 évvel ezelőtt beindult a közel 1500 alkalmazottat foglalkoztató, kábelkötegeket gyártó osztrák-német vállalat tevékenysége is. A munkanélküliség 30 százalékos, de ennek az aránynak a csökkenése a város vezetőinek az elsőrendű célkitűzése. Hiszik és vallják, hogy első lépésként meg kell hallani a társadalom peremén élők segélykérését. A második pedig, hogy valamilyen módon segítlati tárgyakból. Nagy segítség ez például tanév kezdete előtt, a tél beálltakor, gyermekszületésnél. Ez volt az első olyan lépésünk, mellyel a nehéz anyagi körülmények között élő családokat támogattuk.” A következő ödet hasonló elveken és célkitűzéseken alapult, de merőben más jellegű: a Gutához tartozó, 400 lakost számláló Nagyszigeten még ‘89-ben, az akkori ún „Z”- akció keretén belül, hat hónap alatt felépült egy csárda. Itt eredetileg társadalmi és kulturális rendezvények lebonyolítását tervezték. Jelenleg egy kocsmát működtet, de az épületben van egy 200 személyes terem és egy konyha is. , Az elképzelésem az volt, hogy előA ruhabegyűjtő Fő téri helyiségében vábbi berendezések vásárlásához? Fontos ezt azért is tudni, mert mint minden úttörő kezdeményezésnél itt is hangzottak el kritikus megjegyzések az étkezde szükségességéről. A polgármester úr ennek ellenére bizakodva tekint a jövőbe: „Úgy gondolom, hogy ha az alap- feltételeket sikerült megteremtenünk, hosszú távú tervekre lesz szükség. ígéretet kaptunk, hogy a minisztérium a különböző javításokra támogatást ad. A főzéshez szükséges alapanyagokhoz kis- és nagyraktárakból jutunk hozzá. A tavaszi szezontól a zöldséget és a gyümölcsöt saját erőből szeretnénk biztosítani. Ami a terveket illeti: igaz, 30—40 nyugdíjas étkeztetése különböző segítséggel eddig is megoldható volt. Márciustól azonban mindannyian egy helyről kapják a meleg ételt. Azok a szociális segélyből élők, akik nem tudják megteremteni kellőképpen az önfenntartásukhoz szükséges feltételeket, szintén esélyt kapnak az újrakezdéshez. Ezzel a kezdeményezéssel ugyanis a fizikai leépülésük akadályozható meg: hiszen a legtöbb esetben éppen ez akadályozza őket a munka- vállalásban. Szeretnénk, ha a kifőzde teljes kapacitással működne, nagyon jó lenne, ha az étel mennyiségét is növelni tudnánk. Ezzel azt érnénk el, hogy a nyugdíjas az ebéddel a vacsorát is megkapná, hiszen az étel egy részét hazavihetné. így szinte az egész napi étkezése biztosítva lenne napi 25 koronából. Ezzel már azt is jeleztem, hogy szeretnénk a nyugdíjasokat jobban bevonni kezdeményezésünkbe. Természetesen ez az alkalmazottak számának növekedését is maga után vonná, ők jelenleg öten vannak. Igazán elégedett azonban csak akkor leszek, ha eléljük, hogy az itt étkezők a hónap minden egyes napján meleg ételhez jussanak, beleértve a szombatot, vasárnapot és az ünnepnapokat is.” Végül álljon itt pár elgondolkodtató mondat egy fiatal házaspártól, akik az első naptól itt étkeznek. Molnárék májusban várják első gyermekük születését, jelenleg egyikük sem dolgozik. „Munkanélkülivagyok-, mondja a férj - egy befejezetlen építkezés tető alatti részében élünk, víz, villany nélkül. Egyedüli segítség, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vehetjük. Meleg ételt napi 33 koronáért sehol sem kapnánk. Egyelőre el sem tudjuk képzelni, mi lesz hármunkkal, ha a gyermekünk megszületik. Csepp a tengerbe ez a segítség, mégis a legfontosabbat nyújtja nekem, de főleg a feleségem részére: a napi meleg ebédet. Azt hallottuk, hogy talán a hétvégeken is üzemelni fog a kifőzde. Bizony, nagyon jó lenne...” Igen, sokaknak nagyon jó lenne! Hiszen a közvélemény sok esetben tudomást sem vesz a szegénységről, talán mert a szegények kevésbé „láthatóak”. Igaz, az ezzel ösz- szefüggő bizonyos kérdések, mint például a nagyarányú bűnözés gyakorta felkeltik a figyelmet, de a széles körben létező szegénységről nem vesznek tudomást az emberek. De íme van ellenpélda is! Nem élhetünk úgy, hogy nem látjuk a körülöttünk élők testi vagy lelki éhségét, kiszolgáltatottságát. Húsvét után is érdemes elgondolkodni a próféta szavain, mely az éhezők segítségére szólít fel: „siess, és ne fordulj el embertársad elől!” Ez a figyelmeztetés ma mindenki számára aktuális. Ebédkiadás a Szabadidőközpontban (A szerző felvételei) A nagyszigeti kifőzde Tóth Imre polgármester A nagyszigeti csárda épülete
