Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-11 / 111. szám (107. szám), csütörtök
Csütörtök, 2000. május 11. 3. évfolyam, 17. szám Az árvíz után a község arculata teljesen megváltozott, a nagy múltú települést ma is szorgalmas és összetartó emberek lakják A béke és a nyugalom oázisa MIRIÁK FERENC Csallóköz keleti részében, a Kisalföldön fekszik a 447 lelket számláló Gellér, másfél kilométerre a Komá- rom-Dunaszerdahely főúttól. A falu már az őskorban lakott volt, határában római kori települést is találtak. Igazán híressé az avar kaganátus idejéből származó temetkezőhely tette. A véletlenül feltárt leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A temetkezőhely a Kis-Duna árterületén fekszik, és korunk leggazdagabb temetkezőhelyei közé tartozik. A község történelmét, természeti adottságait, műemlékeit, népi építészetét és jelenét, Rácz László polgármester mutatja be. „A mai község 1940-ben alakult Alsó- és Felsőgellér egyesülésével. Felségedért első ízben 1258-ban említik, mint a szolgagyőri várjobbágyok faluját villa Guiller néven. Alsógellér történelme megdése. Megalakították a népzenei együttest, amelyet Vendégh Lajos vezetett. Színjátszó egylet is működött a faluban, Széllé Géza vezetésével. Ő irányította a száztagú énekkart is. 1960-ban megerősítették az utakat és rendezték az utcákat, fokozatosan javult a község összeköttetése a távolabbi településekkel, felépült az efsz új irodaháza. Az 1965-ös árvíz szinte mindent tönkretett, 27 ház ledőlt, 35 lakhatatlanná vált. Gellér újjáépíA község abban a reményben önállósult, hogy új fejlődésnek indulhat. tését a csehországi Cesky Krumlov-i és Tábori járások segítették. Rövid időn belül felszámolták az árvíz okozta károkat, új házsorok jöttek létre, a falu arculata teljesen megváltozott. 1971- ben Gellér községet Bogyához Az épülő faluház Rácz László polgármester egyezik Felsőgellérével. Mindkét falu lakossága főleg mezőgazdasággal foglalkozott. Az I. világháború nem érintette különösen a falut. 1932-ben felépítették a kultúrházat, megkezdődött a község rohamos kulturális fejlőcsatolták és a község további fejlődése megállt. Megszüntették a helyi alapiskolát is, nem csoda, hogy 1994-ben a község abban a reményben önállósult, hogy új fejlődésnek indulhat. A határ talajvizét a Megyei csatorna vezeti le, amely a 19. század közepe táján épült. Hídját a 20. század hatvanas éveiben építették. A községháza előtt még áll az az öreg tölgyfa, amelyet a millenniumi ünnepségek alkalmával ültettek. A református temetőben találjuk az I. világháború emlékművét, amelyet 1930 körül emeltek, később kiegészítették a II. világháború 15 áldozatának nevével. Az új halottasházat 1995-ben adták át. A község iskoláinak történelme egészen a 18. század végéig nyúlik vissza. A tanítást 1984-ben megszüntették, a tanulók azóta a lakszakállasi iskolába járnak. Az iskola épületét kultúrházzá építették át. A községben új óvoda épült. Az árvízig sok olyan ház (A szerző felvételei) Nyugdíjasok találkozója volt, amelyet mór téglából vagy döngölt agyagból építettek. Ezek a házak nádtetővel voltak befedve. Néhány ház udvarában még ma is gémeskút áll és több galambdúcot is láthatunk. Ami a jelent illeti, a község dísze lesz a faluház, amelynek a befejezését ebben az évben szeretnénk megvalósítani. Ez 10 millió korona beruházást igényel, meg kell jegyeznem, hogy ez az építkezés 90 százalékban önerőből épül. Hogy mennyire szorgalmas és összetartó emberek lakják a falut, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amikor 1992-ben szétszedtük az öreg kultúrházat, naponta 50-60 ember jött brigádra, és aki aznap nem tudott eljönni, bejelentette, hogy holnap viszont száterveik is nagyon ígéretesek. A Csemadok-szervezet Vass Mária vezetésével farsangi bált, gyermeknapot, nyári táborozást, rajzversenyt, nyugdíjasok napját és Mikulás-napi ünnepséget szervez. Márciusban a kiskertészek Kosa Gusztáv irányításával borkóstolót rendeztek, a Vöröskereszt helyi szervezete, Katona Teréz vezetésével karnevált, anyák napját, szilveszteri mulatságot rendez, a vadászszövetség Katona László vezetésével, horgászversenyt, májfa állítást szervez. Októberben megrendezzük a nyugdíjasok napját. Többéves kapcsolatunk van a magyarországi Dabronc községgel, egy sportnap keretében minden évben rendszeresen találkozunk. Az asszonyok külön csoportban szórakoznak mítsunk rá. A faluházban helyet kap majd a kultúrház, könyvtár, esketőterem, posta, presszó, nyugdíjasklub, községi hivatal, fittneszklub és lesz benne egy 22x8 méteres terem, amit szeretnénk vállalkozási célra kiadni, új munkahelyek létesítésére például. Már csak a külső vakolás és talajmunkák vannak hátra. További fontos feladataink a bősi vízre való csatlakozás és 4,5 km gázvezeték lefektetése, ami 18-19 millió koronás beruházás. A SAPARD vidékfejlesztési program keretében próbálunk pénzhez jutni. A társadalmi szervezetek a lehetőségeikhez mérten tevékenykednek, idei Ezek szerint a község nem tartozik a Csipkerózsika-álomba merülő falvak közé. A szorgalom, összetartás és a helyes gondolkodásmód jellemzi a gelléri embereket” - fejezte be nyilatkozatát a község polgármestere. A faluban sétálva, úgy éreztem, hogy ez a község a béke és a nyugalom oázisa. Nagymegyer város közelségének és a környék településeivel való jó összeköttetésének köszönhetően a jövőben akár kisebb üdülőközponttá is válhatna. Biztosan így gondolják az ott élők is, hiszen mióta ismét különvált a két község, sokat tettek azért, hogy mindez megvalósuljon. Hatalmas vitát kavart Győzött a nemzeti öntudat VRABEC MÁRIA Mégsem hagyta jóvá a nyitrai képviselő-testület koalíciós többsége azt a javaslatot, hogy a város költségvetéséből ne finanszírozzanak közvedenül kulturális rendezvényeket, hanem azok szervezői pályázat útján kéijék az anyagi támogatást. A hatalmas vitát kavaró ödet még hónapokkal ezelőtt született a kulturális bizottság elnökének fejében, és tekintettel a több milliós költségvetési hiányra, na meg az eddig pénzelt rendezvények jellegére és minőségére, úgy tűnt, az SDK-s képviselők kapva kapnak a spórolási lehetőségen. Arra azonban bizonyára nem számított a javaslatot benyújtó Frantisek Kolár - és ez Nyitráról lévén szó, súlyos taktikai hiba volt - hogy a DSM és az SNS frakció rögtön a nemzeti kultúra elsorvasztásáról, Nyitra hagyományainak sárba tiprásáról kezd szónokolni és a helyi lapok is mind arról cikkeznek majd, hogy barbár módon politikai indíttatásból olyan magas színvonalú és hagyományos rendezvények ítéltetnek megszűnésre, mint a Pribina Napok vagy a Külföldi Szlovákok Találkozója. Pedig szó sem volt erről, a kulturális bizottság elnökének javaslatában mindössze az állt, hogy ezentúl valamennyi rendezvény szervezői egyforma eséllyel pályázhatnak támogatásért, a Pro Nitria Városi Alapnál és egyikük sem lesz olyan kiváltságos helyzetben, hogy bármit produkál, biztos lehet abban, a város állja a költségeket. A dolog azonban ott csúszott el, ahol mifelénk szülte minden jó ötlet szokott: a helybelieknek senki sem magyarázta el, hogy nem az a kultúra netovábbja, ha a város közepén egy fából ácsolt dobogón sramlizenekarok húzzák a komputerizált szlovák népzenét, sőt még az sem, ha népművészeti vásár címén szlovák címeres búkakolompokat és Meciar-fejes mézeskalácsszíveket árulnak a város főterén, arra meg már végképp semmi ok, hogy ezt a magisztrátus is támogassa. Ehelyett a „nívós rendezvények” nemzeti érzülettől elvakult támogatói (és haszonélvezői) ragadták magukhoz a kezdeményezést és szép lassan elhitették a polgárokkal, sőt még egyes koalíciós képviselőkkel is, hogy ha a Pribina Napokat nem a szokott pompával rendezik meg, talán még a névadó is megfordul a síijában. így esett, hogy a pénzelvonási javaslat a szükséges 26 helyett csupán 9 szavazatott kapott, Prokes elégedetten nyugtázta, hogy nem kell vállalkozóktól összekoldulnia a szükséges pénzt, és amint az SNS egyik képviselője fogalmazott „Mindenki azzal a jóleső érzéssel mehetett haza az ülésről, hogy nem ejtett foltot a szlovák városok anyjának becsületén”. Sőt, hogy az esedeges ingadozók is jóvátegyék vétküket, azonnal meg is szavaztak az idei Pribina Napokra egymillió koronát, ami a kultúrára szánt költségvetési tétel csaknem 20%-a.
