Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)
2000-05-11 / 111. szám (107. szám), csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 11. Politika 5 Varjú Katalin szerint a romakérdést meg lehet oldani, de nagyon sok türelem és szakértelem kell hozzá Az erőszak nem hoz sikert A roma a második legnagyobb lélekszámú kisebbség Szlovákiában. A legutóbbi népszámláláskor 75 802 lakos vallotta magát roma nemzetiségűnek, ami Szlovákia összlakosságának 1,4 százaléka, ám becslések szerint a szlovákiai romák száma ennek többszöröse. KAMONCZA MÁRTA Varjú Katalin, a komáromi Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola roma osztályában tanító pedagógus évek óta foglalkozik a romák múltjának, életmódjának kutatásával. Miért döntött úgy, hogy matematika szakos létére a roma gyermekeket tanítja az írás-olvasás művészetére? A kíváncsiság hajtott. Érdekelt, milyenek ezek az emberek. Mi csak azt látjuk, hogy tarkán öltöznek, hangoskodnak. Sokan, ha azt hallják, roma, automatikusan a bűnözésre gondolnak. Pedig nekik is, mint általában az embernek, vannak jó és rossz tulajdonságaik. Átmeneti időre vállaltam, várva a megígért matematikatanári beosztásra. A mentalitásukat kutatva kissé belemerültem a kérdésbe, a környezetem pedig látva, hogy megbirkózom a problémával, „ottfelejtett”. Tapasztalatai szerint milyen jó tulajdonságaik vannak a romáiknak? Mindenekelőtt az összetartozást, a családszeretetet említeném. Van egy közmondásuk, mely nagyon tetszik: A mának élünk, a holnap bújával ráérünk holnap foglalkozni. Akarjuk vagy nem, a holnap akkor is bekövetkezik. Mi viszont annyira perspektivikusan problé- mázunk, hogy már ma is a jövő dolgaival terheljük magunkat. Ezért tulajdonképpen nem is élünk. Egy másik közmondást is idézhetnénk, mely egy kissé egyensúlyozná az A romákkal általá- r ban olyan emberek foglalkoznak, akik . > nem ismerik őket. >\ előbbi, talán picit felelőüennek tűnő fenti állítást. Azt fejezi ki, hogy a romák itt vannak közöttünk, s szeretnék, ha ezt mi is tudatosítanánk: „Ha a paraszt jót tanulna a romától, a roma sem tanulna annyi rosszat a fehér embertől. Ön szerint a romakérdés kezelésénél hol követték el az illetékesek a legnagyobb hibát? Ezen a területen az a legrosszabb, hogy a romákkal általában olyan Varjú Katalin: Sokan, ha azt hallják, roma, azonnal a bűnözésre gondolnak. (Fogas Ferenc felvétele) emberek foglalkoznak, akik nem ismerik őket, holott ez lenne a sikeres munka alapvető feltétele. Meg kell ismerni ezeket az embereket ahhoz, hogy kezelni tudjuk őket. A roma gyűjtőnév, törzsi hovatartozásaikat figyelembe véve különbözőek. A törzs ereje erősebb bármely külső erőnél. Akármelyik törzsről legyen szó, szabad nép, eredetileg vándorolt, valamilyen mesterséget űzött. Ma is sokan elképesztően jól értenek az állattartáshoz. Sajnos, miután az elmúlt 40 év alatt a hagyományos mesterségekre nem volt igény, ezek feledésbe merültek. Az elmúlt évtizedek alatt hol történtek törések a romák életében? Nagy hiba volt bekényszen'teni őket a panellakásokba. Ez ellenkezett a természetes életstílusukkal. Elvesztették a törzs erejének támogatását, kiszakítottnak érezték magukat. Új környezetük nem fogadta be őket. Kénytelenek voltak sajátos életmódot kialakítani. Sokuk már nem cigánynak, hanem magyarnak, illetve szlováknak vallotta magát. 1991-ig ugyanis a cigányokat „szociálisan rászoruló polgárok csoportjaként” tartották nyilván. Többen elveszítették identitástudatukat, viszont hetven százalékuk továbbra is beszélte a nyelvüket. A parlament akkor ismerte el a „romákat” - és nem a cigányokat - nemzeti kisebbségként. Ebben az időszakban újabb törés történt, gyűjtőnév alatt romáknak kezdték vallani magukat, a törzsi hovatartozás megjelölése nélkül. A párokban, telepeken élő cigányok azok, akik a mai napig vallják hovatartozásukat, különbségekkel ugyan, de roma nyelven beszélnek, mindmáig ragaszkodnak hagyományaikhoz, szokásaikhoz, törvényeikhez. Viseletűkben, bőrszínükben, viselkedési szokásaikban külsőleg különböznek, a társadalomban, közösségben, iskolában való helyüket mégis a törzs belső erőinek hatása határozza meg. Ezek a belső erők döntőek a nevelésüknél, tanításuknál és a munkához való viszonyuknál. Ezek azok a tényezők, melyek a magatartásukat is meghatározzák a külső kommunikációban. Ugyanezen konkrétumok ismeretében irányíthatók, nevelhetők, befolyásolhatók. Ön a roma múlt kutatójaként szerzett tapasztalatait hogyan tudja felhasználni pedagógiai munkája során? Számomra a kutatás és a tanítás szorosan összefügg. Minden probléma gyökere a háttérben keresendő. Az okok megismerésével másképp viszonyulok a megoldáshoz. Módszereim és a tanításom a humanista pedagógián alapszik. A másságot tolerálom, szokásaikat tiszteletben tartom. Kreatív önálló emberek nevelésére törekszem. Módszereim ebből kifolyólag eltérőek a többi pedagógus módszerétől. Saját készítésű segédeszközeim, s ugyancsak saját iskolaérettséget fejlesztő programom van, s ami a legfontosabb, hogy ezek beváltak. Az iskola sokkal „romaközelibb” lett, már nem „szükséges rossznak” tartják, hanem jó környezetű, sikerélményekhez juttató intézménynek. Sajnos azonban a törzsek iskolaszemlélete továbbra is hasonlóan, mint a munkához való viszonya, különböző. A múltkutatásból kifolyólag fényt derítettem azokra a valóságokra, amelyek a gyermekek életét és viselkedését leginkább befolyásolják -1. Az íratlan roma törvények, 2. A munka az kötöttség, 3. A hagyomány kötelez, 4. A folklór és a szellemi néprajz, 5. A roma igazságok -, s melyek történetek szerint választ adnak az élethelyzetekre. Ugyancsak összehasonlítottam a telep és az iskola nevelő hatását - beleszámítva a vérrokonságokat, az egyezség alapján történő „roma módon megkötött esküvőket”, mindazokat az okokat, amelyek a mai napig és a jövőben is befolyásolni fogják a törzsek viselkedési formáit. Érmek függvényeként a tanulást, a továbbtanulást és a munkához való viszonyt is. A velük való munka sok türelmet, megértést kíván, és bizony nagyon fárasztó, emberpróbáló, mindamellett nem is örvend nagy elismertségnek. A sok negatívum, nehézség mellett a saját ismeretei és tapasztalatai milyen eredményességgel érvényesíthetők? Amellett, hogy vannak sikerélményeim a mindennapi munkám során, sikerült pozitívan befolyásolni bizonyos területeken a velük való munkát is. Különböző szintű és témájú képzőművészeti versenyeken vettünk részt, ahol díjazott és előkelő helyezést elérő munkáink vannak. Ezek nem romák számára kiírt versenyek voltak. Ez az utóbbi ötÉrezniük kell, hogy ' fontosak, bizonyos területen elismertek és a tanulás a boldo- gulásukat szolgálja. \\ éves munkám eredménye. Hagyományaikat látva kénytelen vagyok elismerni, hogy nagyon „gazdag” emberek, ami a kultúrájukat illeti. Sikerült három évi munkával létrehoznom egy hagyományőrző felnőttroma néjítáncegyüttest. Ön az első osztályban tanít, ahová 15 tanuló jár, átlagéletkoruk 9 év. Véleménye szerint hogyan érhető el a romáknál, hogy tanuljanak? Hiszen, ha megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznének, az őket sújtó rendkívül magas munkanélküliségi arány valósznűleg csökkenne. Azt gondolom, el lehetne érni náluk, hogy tanuljanak, de csak úgy, ha ez a beleegyezésükkel és segítségükkel történik. Erőszakkal náluk semmit nem lehet elérni. Érezniük kell, hogy fontosak, bizonyos területen elismertek és a tanulás a boldogulásukat szolgálja. Szigeti László tegnap találkozott az iskolaigazgatóval Folytatódó Simek-ügy ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Heves vita a mezőgazdasági vagyon tulajdonlásáról Ellentétes megoldások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Szigeti László, az oktatási tárca államtitkára tegnap ellátogatott a Dunaszerdahelyi Gépipari Szakközépiskolába, ahonnan elbocsátották Gúgya Gábort. Elmondta: véleménye szerint az iskolatanácsot nem a törvénynek megfelelően hozták létre. „Miroslav Simek igazgató úrnak kifejtettem, jó lenne, ha a tanácsot újraalakítanák, illetve azokat a posztokat, amelyeket nem a törvény és a rendelet értelmében töltöttek be, újra megszavaztatnák. Érzésem szerint az igazgató elfogadja ezt a javaslatot. Munkajogi kérdésekkel nem foglalkoztunk, mivel ez a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, azonban gyanús, hogy az igazgató éppen akkor bocsátotta el Gúnya Gábort, amikor az iskolatanács elnökévé választották. Kaprinay Anna és Új Bernadett, az iskola tanárai elmondták: erkölcsi kötelességük kiállni kollégájuk mellett. Továbbra is sztrájkolnak, nem tanítanak, csupán a gyerekek felügyeletét vállalják. Miroslav Simek nemzeti síkra próbálta terelni az ügyet, ezért megkérdeztük az iskola egyik szlovák nemzetiségű tanárnőjét, Mária Berdisovát is. „Szó sincs itt nemzetiségi ellentétekről. Véleményem szerint minél kevésbé intelligens valaki, annál nagyobb soviniszta, legyen az illető akár szlovák, akár magyar. Az igazgatónk erkölcsi és jogi szempontból is helytelenül járt el, azért nagyon bízom benne, hogy a gazdasági minisztérium úgy oldja majd meg az ügyet, ahogyan azt mindannyian szeretnénk” - mondta a tanárnő, (ki) Pozsony. A parlament tegnapi ülésén vitát váltott ki a koalíciós képviselők közt a föld- és mezőgazdasági vagyon tulajdonlásáról szóló törvény. A betetjesztők a jogszabály módosítását javasolják, hogy a restitúciósjog, amelyet 1992 végéig érvényesíthettek az érintettek, ne megszűnjön, csak elévüljön. így ugyanis beiktatható a következő rendelkezés: „A jog nem évül el, ha objektív okokból nem volt érvényesíthető, főként ha a 1/jogusult személy egészségügyi okokból, vagy más komoly okból nem érvényesíthette jogosultságát, 2/ a jogosult személy külföldi tartózkodás miatt, vagy más komoly okból nem rendelkezett elegendő információval a jogérvényesítés lehetőségéről.” Egy további javasolt rendelkezés leszögezi, vitás esetekben a jogosult kérésére bíróság döntsön. Ha a tulajdon időközben más kezébe került, és a jogosult személynek megítélik tulajdonlásijogát, egyetértésével más állami földtulajdont utalhatnak ki számára. Ugyanilyen megoldást javasol a tervezet akkor is, ha a jelenlegi tulajdonos, a jogosult személy és a földalap közt nem születik más megoldás. Az SDE és az SOP néhány képviselője a szavazáskor nem prezentált, majd kivonult. Gyurovszky László elmondta: „A javaslatot azért kellett beadni, hogy ne késsük le a szeptemberi határidőt, amikor megszűnne a restitúciós igények benyújtásának lehetősége. Az obstrukció azt eredményezheti, hogy szeptembertől 450 ezer hektár államosítása kezdődik el.” (kor) RÖVIDEN Budapesten tárgyalt Pittner Budapest. A Budapesten tegnap kezdődött Harc a szervezett bűnözés ellen című konferencián részt vesz Ladislav Pittner belügyminiszter. A fő szervező, magyar partnere, Pintér Sándor volt. Pittner felszólalásában a szlovákiai bűnüldözésről beszélt, s kitért a korrupcióra is. Valószínűleg tárgyalni fog Louis Freeh-vel, az FBI igazgatójával is. (SITA) Martin Frone Szlovéniában Pozsony. Szlovéniába utazik ma Martin Frone. Az iskolaügyi minisztérium államtitkára a Tudomány, technika, művelődés című konferencián vesz részt. A Bledben megrendezendő háromnapos programsorozat folyamán a fent említett kategóriákban tanácskoznak majd a közép-, és délkelet-európai szakemberek. (TA SR) Amit mondott, nem mondta Pozsony. Jozef Bozík ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. A HZDS médiáért felelős alelnöke a Twist rádióban tegnapelőtt este elhangzott interjújára reagál, melyben elismerte, hogy Magda Meciarová tulajdonrészt szerzett a Koliba filmstúdióban. Bozík szerint az interjú meg volt vágva, ő üyet nem mondott, az egész csak arra szolgál, hogy diszkreditálják Magda édesapját, Vladimír Meciart. (SITA) Régiók közötti együttműködés Pozsony. A határ menti régiók kapcsolattartásának javítása céljából létrehozott VITECC szervezet megnyitotta irodáit Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon. Az irodák interneten és személyes kapcsolat révén akarják fenntartani a kontaktust egymással, s így segíteni a régiók együttműködését. A tervezetet az INTERREG program és Bécs városa finanszírozza. (SITA) Rossz fényt vet az SOP-re Pozsony. Jozef Majsky kijelentése, hogy naponta lefizet valakit, nem vet jó fényt az SOP-re. Pavol Hamzík, a párt elnöke sajnálatosnak tartja a vállalkozó ilyen típusú kijelentéseit, s a pártját teljes mértékben elhatárolja tőle, bár Majsky felesége, Diana Dubovská az SOP képviselője. Hamzík szerint a párt soha nem fogadott el Majskytól semmilyen pénzt, bár köztudott, hogy a vállalkozó befolyásolta a párt 1998-as választási listájának összeállítását. (SITA) Újabb maffiózót fogott a rendőrség Kassa. A kassai rendőrség és az eperjesi terroristaellenes csoport közös akciója során tegnapelőtt négy férfit tartóztattak le a kassai Tesco áruházban. Később hármat elengedtek, s csak Milan J.-t helyezték vizsgálati fogságba. A vád: rablás és személyi szabadság korlátozása. Egyes információk alapján M. J. a nemrég meghalt kassai maffiózó, Karol Kolárik csoportjába tartozott. (SITA) Az Új Szó a negyedik legolvasottabb lap Pozsony. Egy márciusban végzett felmérés alapján a legolvasottabb szlovákiai napilap a Novy cas 21,1 százalékkal. Második helyen a Pravda 7,7, harmadikon a Sme áll 6,3 százalékkal. Az Új Szó a negyedik legolvasottabb napilap Szlovákiában 5,4 százalékkal, s ez 1,2 százalékos növekedést jelent a tavaly novemberben mért eredményhez képest. (SITA) Egyetértenek a hidegháborús fenntartások törlésével Teljes csatlakozás a genfi egyezményekhez ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlament tegnap egyetértett azoknak a fenntartásoknak a törlésével, amelyekkel Csehszlovákia a hadifoglyok jogállásáról szóló négy genfi egyezményt (1949) elfogadta. A szovjet hatalmi tömbbe tartozó Csehszlovákia jogutódjaként Szlovákiára máig vonatkozik, hogy a semleges államokat, illetve a nemzetközi humanitárius szervezeteket (köztük pl. a Vöröskeresztet) nem tekinti egyenrangú félnek a sebesült, beteg, rokkant hadifoglyokkal és polgári személyekkel való bánásmódban. A szovjet blokk államaival együtt Csehszlovákia abból indult ki, hogy a hadifoglyok áthelyezéséért valamennyi állam ugyanazok a kritériumok alapján vonható felelősségre. A harmadik genfi egyezmény leszögezi, hogy a hadifogoly státusa azokat is megilleti, akik felett a fogságba esésük előtt elkövetett bűncselekmény miatt ítélkeznek. A hidegháborús szovjet tábor ezt a háborús bűnökről szóló nürnbergi rendelkezésekre hivatkozva nem feltétlenül ismerte el minden esetben. A fenntartások törléséről az elnök hoz végső döntést, (kor) Környezetvédelmi miniszterek tanácskozása Budapesten Mind sűrűbb találkozó ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A visegrádi négyek környezetvédelmi minisztereinek harmadik találkozójára utazik ma Budapestre Miklós László. A tárgyalás fő témái a környezetvédelem gondjai, az integrációs folyamat, valamint a privatizáció enviromentális nézőpontjai lesznek. Az előző két találkozón -1999 májusában Szlovákiában, októberben Csehországban - az országok környezetvédelmi politikájának összehangolását próbálták elkezdeni, valamint az integrációs folyamatokban való kölcsönös segítségről tárgyaltak. A mai budapesti találkozó szorosan kapcsolódik az előző kettőhöz. Szlovákia a találkozón a környezetvédelmi rész gesztora lesz. Itt a legfontosabb téma a két-, illetve háromoldalú természetvédelmi kérdések megoldása, (t, na)
