Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-09 / 105. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 9. KOMMENTÁR Lazaelvű liberális TÓTH MIHÁLY Szombat óta szomorkodniuk kellene mindazoknak, akik lelkileg meg­szenvedték az egypártrendszer ízléstelenségét és logikátlanságát, majd 1989 novembere után történelmi elégtételnek tekintették, hogy lehetővé vált az európai politizálás három fő áramlata szervezeteinek megalakulása. A múlt hét végén, alig néhány évnyi működés után, im­már a másik szlovákiai liberális párt is kiszenvedett. Előre megjósolha­tó, hogy az elkeseredett szabadelvűek tömeges kútbaugrása most is éppen úgy elmarad, ahogy 1998 nyarán nem hullott könnyözön az „egyik” ilyen párt megszűnése miatt. Mostanában össznépi szórako­zássá vált, hogy ha a képernyőn megjelenik valaki a politikai elit tagjai közül, a néző már nem arra kíváncsi, hogy a kitűnőség mit mond. Ehe­lyett strigulákat húzva összeszámolja, az illető hány pártnak volt már tagja. Kis ország a miénk, itt mindenkiről minden kiderül. Tudjuk a másikról, hogyan lett buzgó katolikusból 1950 után bigott pártoktató, majd negyven évvel később a nemzeti gondolat főkolomposa, és 1989 óta miként abszolvált három-négy pártban is tagságot. Teljesen a vé- leden műve volt az is, hogy ki csapódott a magát liberálisnak definiáló Demokratikus Unióhoz, és ki maradt meg a HZDS-ben, az SNS-ben vagy máshol. Mint ahogy az is csaknem a véletlenen múlott, hogy párt­alapító kedvükben levő fiatalok konzervatívnak deklarálták-e magu­kat, vagy liberálisnak, netán szociáldemokratának. Ez az egyszerű ma­gyarázata annak, hogy senki se mondat gyászmisét a DÚ kimúlását kö­vetően. Alapítói néhány esztendeje nem abból indultak ki, hogy ők szabadelvűek, hanem abból, hogy felfedezték, a politikai spektrum melyik tartományában nincs még tolongás. A nemzetieknél a szó szo­ros értelmében nyüzsögtek. A baloldalon nemkülönben. Szlovák libe­rális pártnak viszont se híre, se hamva. Megalapították a liberális DÚ- t, amelynek miniszterei most korporative beléptek a miniszterelnök ál­tal alapított immár harmadüt pártba. Teljesen természetes, hogy Dzu- rinda a liberális DÚ zömének bevitelét az általa konstruált legeslegú­jabb pártba a politikai bölcsesség megnyüvánulásának tekinti, figyel­men kívül hagyva, hogy jobb helyeken az ilyen csatlakozást így neve­zik: megélhetési politizálás. Demokraták nélkül nincs demokrácia - mondotta volt a klasszikus. Per analogiam: HZDS-ből szalajtott laza­elvű hazafiak vezetésével is csak olyan szabadelvű párt keletkezhetett, amüyen a DÚ volt. Senki se megy el a gyászmiséjükre. mát, melyre ő adott jogosítványt önmagának, szinte főfoglalko­zásban űzi. Szellemi atyja Csurka és Jaros Andor. Megszállottsága lenyűgöző. Kultúrkullancs? Szel­lemi provokátor? Sunnyogó anti­szemita? Nehéz rá pontos definí­ciót találni. Fóbiája szót sem ér­demelne, inkább pszichiáterre tartozna, ha nem lenne egyre ag­resszívebb. Kezdi elveszíteni a fe­jét. Minap egyik kiadónkat, pon­tosabban Gy. A.-nak a Kalligram- nál megjelent legújabb köteté­nek egyik novelláját jelentette fel, szeméremsértés jogcímén. Hogy miért, annak csak a jóisten meg Z. T. a megmondhatója. Nyilván félti a kisebbségi magyar keresztényi erkölcsöt, s roppan­tul zavarja a szellemi szabadság minden megnyilvánulása. Talán csak azt szeretné, ha minden szellemi termék sérelmeinket ra­gozná, történelmi revansainkat sulykolná az olvasókba. A szelle­mi gettó kapujában ő nyitogatná a sorompót, melyen csak befelé lehetne közlekedni. E szégyenle­tes viselkedés alól az sem menti fel, hogy a maga módján jót akart, valahogy úgy, mint József Attila feljelentői annak idején. Gy. A. ettől persze nem lesz Jó­zsef Attila, s valószínűleg nem is akar az lenni. Z. T. azonban ez­zel a gyalázatos tettével elérte, hogy a jóérzésű ember, ha meg­látja, átmegy az utca túloldalára. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek - (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapterjesztési osztály, laprendelés: 58238327,58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-maü: redakcia@ujszo.com A szemérmes feljelentgető KÖVESDI KÁROLY A sejtelmes Z. T. rövidítés nem Zetor márkájú traktort, hanem egy szlovákiai magyar embert ta­kar, aki lassan már jelenségnek számít. Különösen szellemi kö­rökben. Közismert figura szer­kesztőségeinkben, kiadóinkban; kulturális rendezvények, meg­emlékezések és találkozók állan­dóanjelen levő figurája és időnként botrányhőse. Minden­ütt ott van, ahol történik valami, vagy történnie kellene valami­nek. Ha semmi sem akar történ­ni, tesz róla, hogy történjék. Ki­oktat egyetemi tanárt, nyelvészt, írót, szerkesztőt. Izgága, provo­katív megjegyzéseivel zargatja a közönséget, szívós kitartással szállított, fésületlen írásaival buj­kálásra kényszeríti a szer­kesztőket. Megjelenése kisebb pánikot okoz a munkába mé- lyedt emberek között. Mindig be­jelentetlenül tör rá a szer­kesztőre, s egy-egy röpiratát előkotorva a táskából, kapásból eldarálja a magyar történelem legsötétebb lapjait, kioktatva a szerencsétlen redaktort, miről, hogyan, miért kell írni, hogy megmentődjön a haza. Mártíriu­TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES- Kihúzzuk? Nem gondolod, hogy valamelyik gazdasági tárca vezetője fuldoklik? (Peter Gossányi karikatúrája) Hónapok óta tartó stabilitás után újra inog a korona árfolyama. A hegyek egeret szültek Átalányadó: csak szóban Nem volt elég, hogy az euró zuhanása miatt a korona dollárárfolyama az egekig szökött, a sokáig stabil eu- róárfolyam sem a régi. Nem is kétséges: ezt a helyzetet politikusaink „hozták össze”. TUBA LAJOS Tulajdonképpen már az év eleje óta minden fontos szereplő szor­galmasan verte a szögeket a ko­porsóba, de úgy látszik, a Szlovák Gázművek és a Transpetrol priva­tizációjával kapcsolatos, régóta ígérgetett kortmánydöntés elna­polása az utolsó csepp volt a po­hárban. A hónapok óta védett 41,5 koronás euróárfolyam már a múlté, a jegybanknak kétnapos ádáz küzdelmébe került, hogy 42,50 alá szorítsa a kurzust. Az el­következő napokban valószínűleg kibontakozik a nagy játszma, amelynek egyáltalán nem fogunk örülni. Politikus uramék pedig olyan állapotban vannak, hogy ez ellen nem nagyon lesznek képe­sek fellépni. A kisbankokkal kapcsolatos „őszinteség idejének” múlt heti témája a nagy ismeretlennek szá­mító Devín Banka volt. Képviselői először bejelentették: a tavalyi évet 34 millió korona nyereséggel zárták, de utána maguk is elis­mertek egy sor, aggodalomra okot adó összefüggést. Az emlí­tett nyereséget annak köszön­hetően mutatták ki, hogy a mérle­gükben ott szerepel egy 10 milli­árd koronás deblokációs követe­lés a pénzügyminisztériummal szemben. Márpedig ennek behaj­tására kevés eséllyel rendelkez­nek. Sőt: már korábban több hír szólt arról, hogy épp a pénzügy­minisztérium követel rajtuk né­hány milliárdot ezen a címen. De ma már tudni a részvényesek szá­mára folyósított hitelekről és egyéb, a bank képviselői által is „nem hagyományosnak” nevezett módszerek alkalmazásáról. Isme­retes, hogy a bank konszolidációs programról tárgyal a bankfel­ügyelettel. A probléma való­színűleg az, hogy a betétekre ígért legmagasabb kamatok tavaly kö­zel ötmilliárd koronás lakossági forrást csábítottak a Devín Banká­ba, márpedig bármilyen problé­ma esetén a tavalyi év végén már 11 milliárd koronát kitévő lakos­sági betétek visszafizetésének nagy része újra csak a bankgaran­cia alap nyakába szakadna. Még jól emlékszünk rá, hogy a kis­vállalkozók számára készített áta­lányadó a Schmögnerová-féle pénzügyminisztériumi „kiherélés” után mekkora botránnyal végződött. Másnak ugyanis nem lehet nevezni azt a helyzetet, ami­A gyakorlatilag minden pozitívum ősellenségeként fellépő SDE áll mögötte. kor szinte senki sem él a hatalmas csinnadrattával beharangozott „vállalkozásélénkítési lehetőség­gel”. Sarkítottan fogalmazva azt is mondhatnánk, ez tipikus példája a Dzurinda-kormány eddigi teljesít­ményének: nagyokat és remény­keltőket mondtak, de a hegyek va­júdása egeret szült csupán. Né­hány hónapja azután kormány- párti képviselők ígérték, hogy vál­toztatnak a helyzeten. Minden jel arra utal, hogy korai volt az öröm, mert a kormány nem tapsol a kez­deményezésüknek. Bár a negatív hozzáállás tolmácsolását elég meglepő módon Ivan Miklós vál­lalta, hamar kiderült, a gyakorlati­lag minden pozitívum ősellensé­geként fellépő SDE áll mögötte. Pontosabban, míg az igyekvő kor­mánypárti képviselők a pénzügy­minisztériumban Podstransky Vladimillel mindenben megegyez­tek, az utolsó stáció, Brigita Schmögnerová mindent felrúgott. Ezután már csak formai kérdés volt, hogy a héják közé tartozó Fo­gas a befolyása alatt álló legiszla- tív tanáccsal megvétóztassa a ja­vaslatot. Egyébként Ivan Miklós is meggondolhatná, milyen szerepe­ket vállal fel. Ha már egyszer újra aktuálissá vált, hogy az egyre in­kább bezápuló szlovák reform mi­att kilép a kormányból, legalább a búcsút ne rontsa el. Maradjon leg­alább egy olyan emlékünk, hogy volt egy tiszta, européer reforme­rünk. Végezetül egy fontos hír azoknak, akik még nem adták el az utcán a vagyonalapi kötvényüket. Most már végleges, hogy a Slovintegra „bánatpénzként” visszajuttatja a Slovnaft tíz százalékos részvény- csomagját a Nemzeti Vagyon­alapnak (FNM). Jozef Kojda, az FNM elnöke becsülettel be is val­lotta, egyelőre ezek lesznek az első olyan részvényeik, amelyek esetében komolyan feltételez­hető, hogy az emberek hajlandó­ak lesznek kicserélni értük a va­gyonalapi kötvényeiket. A Slov- naft-részvényekkel kapcsolatban az FNM június 10-én hoz döntést. Persze legalább két további, ko­molynak tekinthető megoldási le­hetőség is létezik: a részvényeket a tőzsdén keresztül, vagy pedig egy csomagban is értékesíthetik. A lényeg azonban minden eset­ben azonos: nem szabad megen­gedni, hogy a bevételt az ezer sebből vérző FNM-ben másra használják fel, mint a vagyonala­pi kötvények kifizetésére. Napja­inkra ugyanis kénytelen vagyunk komolyan kételkedni az FNM- kötvények jövő évi kifizetését il­letően. Az erre hivatott szervek pedig az utóbbi hetekben egyál­talán nem igyekeztek eloszlatni ilyen jellegű félelmeinket. A lap vasárnapi száma közölte Je­szenszky Géza washingtoni ma­gyar nagykövet válaszát Haraszti Miklós Haider ráveti árnyékát Eu­rópa keleti részére című írására, amely a The New York Times múlt keddi számában jelent meg. Je­szenszky szerint Harasztinak nincs oka amiatt aggódni, hogy a ma­gyar kormány együttműködik or­szága szélsőségeseivel. „Kormá­nyom hangot adott fenntartásai­nak Jörg Haider, az osztrák Sza­badság Párt vezére néhány kijelen­tésével kapcsolatban, de a magya­rok többségének az a véleménye, hogy az Ausztriában fejüket felütő rossz tendenciákra inkább figyelni kell és vitázni velük, mintsem ki­közösíteni az országot.” A nagykö­vet leszögezte: Haraszti állításával szemben Magyarországon nincse­nek „szélsőjobboldali” pártok. Ahogy Orbán Viktor miniszterel­nök a közelmúltban rámutatott, vannak radikális pártok mind a jobb, mind a bal oldalon, de ezek együttes támogatottsága a tíz szá­zalékot sem éri el, a törvényhozás­ban pedig jelenlétük marginális. RZECZPOSPOLITA Oroszország történetében először fordult elő, hogy egy leköszönő el­nök önként, az alkotmány tisztelet­ben tartásával adta át a hatalmat utódjának. Ezt a tényt nehéz volna túlbecsülni - mutat rá a mértékadó varsói napilap cikke. Lehet, hogy a jövőben - a kommunista rendszer lebontása mellett - éppen ezt fog­ják betudni Borisz Jelcin legna­gyobb érdemének. Putyinnak nagy lehetőségei vannak: következete­sen végigviheti azt, amit Gorbacsov tizenöt évvel ezelőtt elkezdett, és amit Jelcin - jól-rosszul - tovább­fejlesztett. Két elődjével összeha­sonlítva Putyin jóval kedvezőbb helyzetben van. Először is - fiata­labb náluk. Másodszor - a politiku­sok teljesen új nemzedékét hozza magával, amelyet nem terhel a kommunista múlt öröksége. Har­madszor - honfitársai között óriási népszerűségnek örvend, és a duma többségének támogatására is szá­míthat. Negyedszer - hivatalba lé­pése idején az orosz gazdaság az élénkülés jeleit mutatja- Gorbacsov és Jelcin után Putyin az oroszok harmadik reménysége. Bizonyos mértékben a világ reménysége is, amely szorongással figyeli az orosz medve rángatózását. NEUE ZÜRCHER ZEITUNG A tekintélyes svájci lap tegnap Kon­szenzus Magyarország jövendő el­nökéről címmel közölte Andreas Oplatka rövid írását. Miután az el­lenzék bejelentette, hogy nem kí­ván ellenjelöltet állítani, Mádl Fe­renc útja az elnöki irodába nyitott­nak tekinthető. A lap szerint a fiatal miniszterelnök figyelemre méltó teljesítménye, hogy közömbösíteni tudta Torgyán Józsefet, a kisgazdák elnökét, akit tulajdonképpen a jelö­lés joga megilletett, a köztisztelet­ben álló jogász professzor Mádlt meg tudta nyerni az államfői tiszt­ség számára, és ehhez még az ellen­zék támogatását is megkapta. Más kérdés, hogy ennek kénytelen lesz- e megfizetni az árát Torgyán Kis­gazdapártjának, s ha igen, milyen ár lesz az.” OLVASÓI LEVÉL Feltámadó színjátszás Amióta Beretke az új területren­dezési terv alapján a Rozsnyói já­ráshoz került, talán az egyetlen olyan magyarok lakta település volt a járásban, ahol nem műkö­dött Csemadok-alapszervezet. Ezt olykor-olykor szóvá tették egy- egy magánbeszélgetésen a falu polgármesternőjének, Giczei An­nának. Hajdanán itt is működött, s nem kis sikerrel a szlovákiai ma­gyarság kulturális szervezete, az ötvenes-hatvanas években nem volt olyan ünnep, amikor ne lé­pett volna fel valamilyen műsor­ral a helyi színjátszócsoport. Ez volt a múlt, erről jóval többet tud­na beszélni a ma már nyugdíjas Bene István egykori Csemadok-el- nök. 2000. január 16-a jelentős eseménnyé vált a 360 lelket számláló kisközség életében: 60 taggal újjáalakult a Csemadok he­lyi szervezete. Görgei Renáta, a szervezet elnöknője elmondta, komoly terveik vannak: pl. álar­cosbál megrendezése, a tavaszi faültetés már meg is valósult, to­vábbá a magyar korona megte­kintése, illetve egy ópusztaszeri kirándulás nyáron. Nem kis meg­lepetésre terveik között szerepel két vígjáték betanulása is. Ami azért meglepő, mert manapság itt a televízió, s a szórakozni akaró fiatalság nem éppen a színjátszás, az időt nem kímélő, olykor késő estig tartó próbák után vágyako­zik. Sokakat ért váratlanul, mikor a helyi hangosbemondó arról tá­jékoztatta a lakosságot, hogy áp­rilis 22-én bemutatják Jozef Holy Kubo című 3 felvonásos vígjáté­kát. A fiúk és lányok, a fiatal csa­ládanyák és családapák fáradsá­got nem kímélő igyekezete meg­hozta gyümölcsét. A zsúfolásig megtelt nézőtér vastapssal jutal­mazta a csoportot. S talán mire ezek a sorok napvilágot látnak, több előadás is mögöttük lesz, hi­szen néhány szóbeli felkérés már elhangzott. Hegedűs István Beretke JEGYZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents