Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-06 / 81. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 6. Régióink Leléd szép természeti környezetben fekszik, levegője ózondús, egyre több városi fedezi fel és vásárol itt házat, telket Tévévita, avagy a félbe maradt uszoda és kultúrház esete Gyökereink keresése BODZSÁR GYULA E ldugott kis település az Ipoly partján fekvő Leléd, amely : a kovácspataki hegy ■■■ északi nyúlványa alatti keskeny völgyben húzódik meg. Első okleveles említése 1262-ből való. A falu későbarokk templomának építését 1774-ben fejezték be, tornyot viszont csak 1968-ban építettek hozzá a hívők adományaiból. Sipos Tibort 1998-ban választották a 430 lélekszámú község polgármesterévé. Annak ellenére, hogy korábban majdnem húsz évig a közeli Párkányban élt, nem számít teljesen új embernek, hiszen a rendszerváltás megelőző időszakban hnb-titkárként dolgozott Leléden.- Ha ehhez még hozzáveszem, hogy hat évet töltöttem a Párkányi Körzeti Hivatalban, elmondhatom, jártas vagyok a helyi köz- igazgatásban - mondotta találkozásunkkor Sipos Tibor, aki két éve költözött vissza Párkányból szülőfalujába. - Túl a falu társadalmi életének fellendítésén azt a célt tűztem magam elé, hogy mielőbb vezetékes ivóvize legyen a községnek. Erre annál is nagyobb szükség van, mivel az Ipoly-sza- bályozás után alaposan megcsappant a kutak vízkészlete, hogy az ivóvíz minőségéről már ne is szólSipos Tibor polgármester (A szerző felvételei) A temető új kerítése jak. Jelentős állami támogatással mintegy 8 millió korona kellene a vízvezeték megépítéséhez. Tervezzük a földgáz bevezetését. Úgy tűnik, hogy hét környékbeli község összefogásával erre jó esélyünk van, és előreláthatólag már 2001-ben magunk mögött tudhatjuk a gázművesítést. Egy biztos, rajtam nem múlik, és mindent elkövetek, hogy mielőbb megvalósuljanak ezek a számunkra létfontosságú beruházások. Hivatalba lépése után Sipos Tibor egyik legfontosabb teendőjének tartotta, hogy rendbehozzák az eléggé elh kerítését. Hétvégeken, társadalmi munkában lebontották a régi kerítést, és állítottak a helyébe szebbet, mutatósabbat.- Kezdetben csak négyen-öten, főleg a sportszervezet tagjai jöttek segíteni, aztán fokozatosan egyre többen bekapcsolódtak a munkába. Ezt azért említem, és tartom sikernek, mert manapság az emberek valahogy elszoktak a társadalmi munkától - jegyezte meg a polgármester, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy fiatalodni látszik a falu. - Ez annak tudható be - folytatta -, hogy több fiatal család visszaköltözött, modernizálják a régi házakat, és Idén falunapot szerveznek a múlt megismerésének jegyében. ezáltal a falu arculata is szépül. Az elmúlt évek során a közeli Párkányból többen vettek nálunk öregebb házakat, amelyeket megfelelő átalakítással hétvégi házaknak használnak. Erről személyesen is meggyőződhettünk, amikor a polgármester kíséretében rövid sétát tettünk a faluban. Közben Sipos Tibor elújságolta, hogy az önkormányzat működteti a félnapos óvodát, a fiataloknak van saját klubjuk, és a vámőrök egykori laktanyájában kapott helyet az Érsekújvári járás egyetlen öregotthona.- Fontosnak tartjuk gyökereink megkeresését, a múltunk feltárását, ezért is határoztuk el idén, hogy végre falunapot szervezünk, amelynek egyik - ha nem a legfontosabb - programpontja a község történetének és történelmijelképeinek a bemutatása lesz, ezt követik majd a kulturális rendezvények és sportműsorok. Mivel Leléd szép természeti környezetben fekszik, ózondús a levegője, az agroturizmussal is kacérkodunk. Egyszóval, igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy jól érezzék magukat az emberek a községben - mondotta rövid falusétánk végén Sipos Tibor. Valakik építeni akarnak KMOTRIK PÉTER „Miért kell egy városi hivatal vezetője szerint egy város központjában vásárcsarnokot építeni, s miért nem szabad megengedni, hogy ott egy Billa bevásárlóközpont létesüljön?” Ezt a címet is kaphatta volna az a tévévita, melyet a Rozsnyói Városi Televízió sugárzott április 3-án. A sze- recsen, a néhány rozsnyói városvezető által megálmodott vásárcsarnok mosdatására a regionális sajtóban megjelent csipkelődő írások szolgáltattak okot. A n-agymosást az épület egyik tervezője és a városi önkormányzat egyik képviselője (az önkormányzat építésügyi bizottságának elnöke) és a városi hivatal már említett vezetője (szintén szakember, egy rozsnyói építkezési magánvállalatot működtet) vállalta. A csamokos mesét, vagyis Rozsnyó önkormányzatának álláspontját a város fizetett alkalmazottja kezdte vázolni - elmondta, ő és néhány tervező tervbe vette a csarnok építését, ami méltó hely lenne a közeli autóbuszállomás egyik piaccá alakított peronján árusító vállalkozók portékái számára. Akkor az önkormányzat elutasította. Most eljött a soha vissza nem térő alkalom, hogy alakot öltsön a mű, mert most a képviselő-testület is akarja. Igaz, még nem szavaztak jóváhagyásáról, de a terv szerepel a polgárok megkérdezése nélkül tavaly jóváhagyott városfejlesztési koncepcióban. Ebben szerepel ugyan két félbehagyott városi tulajdonba került épület - művelődési ház, fedett uszoda - befejezése is, de azok üzemeltetése hosz- szú idő múlva térülne meg. Nem úgy a seholsincs csarnoké, amelynek pincéjében huszonnégy garázs lesz, udvarán forrásvíz bugyog, földszintjén zöldség- és gyümölcsárusasztalok fognak sorakozni, első emeletén lángossütő és virslifőző cég üzemel, s a mostani piacon ruhaneműt értékesítők számára butikokat alakítanak ki ott. Közülük azok kapnak helyet az épületben, akik a legmagasabb bérleti díjakat kínálják, s aránylag rövid idő alatt megtérül az építkezési hitel - mondta a városi alkalmazott, megfeledkezve róla, hogy főnökei népszerűsége a szegényebb polgárok körében csökkenhet, ha a csarnok magas bérleti díja miatt megugrik a kínai és vietnami műanyag ruhák ára. Pedig Rozsnyón nagyon sok a szegény ember. Egy községet irányító csapat számára óriási veszteséget okozhat, ha egy szerencséden helyhatósági választás révén jelentősebben megváltozik a képviselő-testület összetétele. Hónapokig, sőt évekig is eltarthat, amíg újra összehangolódnak az új emberek elképzelései és érdekei, s megtanulják a siker kulcsmondatát: „élni és élni-hagyni”. A kemény vételárat kínáló Billa azért nem kap helyet a központban - szólt tovább a tévémese -, mert a tornaterem formájú épületük rontaná a városképet, de olcsón megkaphatják az egyik lakótelepen álló félbehagyott áruház romjait. Igaz, nem tárgyalt velük a város vezetése, milyen épületet akartak felállítani, de a többi szlovákiai létesítményüket látva nem sok jóra számíthattunk volna tőlük - akkor inkább a csarnok és a további hitelek. Szinte az összes politikai párt megígérte a választások előtt: először a kultúrház befejezése, aztán az uszodáé, majd a Kánaán... De hát változnak az idők. Egyszer keletről fúj a szél, másszor nyugatról. Jó dolog a tévévita, sok mindent megtudhat belőle a polgár. Kár, hogy helyhiány miatt nem vethetek papírra mindent, amit a három építésügyi szakember felsorolt egyeüen vitapartnerük néhány kétkedő kérdésére. Az illető az említett regionális lapot képviselte. Egyébként a tévévitánál egyeüen jobb dolog létezik: a népszavazás, abból az önkormányzati képviselők tudhatnak meg sok mindent választóik óhajáról. Hogy az autóbuszállomásnál levő piacon kívül még két kisebb, alig kihasznált piactérrel és egy zárt kisebb zöldséges-gyümölcsös vásárcsarnokkal rendelkező város lakói akamak-e még egy nagy vásárcsarnokot, annak árán, hogy a több mint harmincmilliós tartozással küszködő önkormányzat további tízmilliós adósságba veri magát. Megtudhatják azt is, a polgárok akamak- e a városban olyan saját pékséggel rendelkező „megaáruházat” látni, amely tönkreteheti a kis élelmiszerboltokat és pékségeket. S hogy mi lenne népszavazás esetén a városi hivatal fizetett alkalmazottjának tévében sugárzott véleményével? A népszavazáson polgárként ő is kinyüvá- níthatná, mint egy a sok közül. Napra pontos statisztika ugyan nem készült arról, hány növendék szerzett felső- vagy középfokú végzettséget, de 130-an végeztek egyetemet vagy főiskolát Az iskola jó híre a kétkedő szülőket is mindig meggyőzte Cseri Magda BODZSÁR GYULA óval ezer lélekszám alatti öt falu - Ipolyhídvég, Ipoly- nagyfalu, Ipolykeszi, Nagycsalomja, Kővár tartozik az Ipolybalogi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola vonzáskörzetébe. Valaha az említett települések mindegyikén volt a ’70-es évek közepéig, vagyis a körzetesítés előtt magyar kisikola. A rendszerváltás utáni években Ipolyhídvégen és Nagycsalomján nyűt magyar egyházi kisiskola.-Ez utóbbi településen azonban nem tudja ellensúlyozni a már több mint fél évszázada működő, teljes szervezettségű szlovák alapiskola hatását, ahová mindig is szép számmal jártak és járnak ma is magyar nemzetiségű gyerekek. Pedig az ipolybalogi a Nagykürtösi járás egyik legszínvonalasabb alapiskolája. Cseri Magda tizenegyedik éve igazgatója a 22 tanárral és 213 gyerekkel működő iskolát. Lévén helybeli születésű, ő is ennek az iskolának a padjait koptatta, ahol a múlt tanévben bensőséges ünnepséget tartottak a magyar nyelvű oktatás újraindulásának 50. évfordulója alkalmából. A matematika-fizika szakos igazgató 35 éves oktat a helyi iskolában, jól ismeri annak múltját és jelenét.- Iskolánk szerényen számolva is tízezernél több gyerek szárnybontogatását, továbbtanulását egyengette az elmúlt fél évszázad alatt - kezdte a múlt felidézését Cseri Magda. - Bár a kezdeti időszakban, az ötvenes években faluhelyen még kevesen vállalkoztak továbbtanulásra, a hatvanas évektől ugrásszerűen megnőtt azoknak a tanulóknak a száma, akik gimnáziumba vagy szakközépiskolába jelentkeztek. Napra pontos statisztikával ugyan nem rendelkezem arról, hány növendékünk szerzett felsővagy középfokú végzettséget, de 130-an végeztek egyetemet vagy főiskolát, közülük tíznél is többen az orvosi karon. Meglehetősen sokan jártak pedagógiai főiskolára, s ha jól számolom, csak itt vagyunk 14-en, akik visszajöttünk tanítani egykori iskolánkba. És talán az ezret is jóval meghaladja az érettségivel rendelkező volt tanítványaink száma. Némi büszkeséggel tölt el, hogy iskolánk a diákja volt Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese.- Ez akár ösztönzőleg is hathat az iskola mostani tanulóira, no meg a szülőkre is, hogy magyar iskolából is viheti az ember a miniszterségig. Tapasztalni ilyen hatást?- Azért is nehéz erre válaszolni, mert iskolánknak mindig jó hírneve volt, ami a kétkedő szülőket is meggyőzte, hogy anyanyelvi iskolába írassák csemetéjüket. Ha viszont abból indulok ki, hogy idén a vonzáskörzetünkön kívül eső községekből is jöttek szülők beíratni gyermeküket az első osztályba, elképzelhető, hogy ez valaminek a hatására történt... Én azonban úgy gondolom - folytatta némi tűnődés után Cseri Magda -, hogy a pedagógusok hivatásszeretetén, felelősségérzetén és odaadásán is múlik, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a tanítványaiból. És az ádagosnál jobb képességeiket felismerve tanításon kívül, szakkörökben is foglalkozzanak velük. Az 1998/99-es tanévben az iskola tanulói több regionális, országos, illetve nemzetközi versenybe kapcsolódtak be. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természet és Ismeretterjesztő Társulata számos tantárgyból hirdetett versenyt a Kárpát-medence magyar diákjai számára. Történelemből Németh Zoltán, fizikából Cseri Magda, matematikából id. Molnár Barna készítette fel a sikeresen szereplő tanulókat. A több ezer gyerek közül művészettörténetben Bodzsár Zsuzsanna a 10,, történelemben Skabela László a 7., fizikában Deák József a 12., Balkó József a 6. helyen végzett. Az Öveges József Fizikaversenyen kiválóan helytállt Deák József, Balkó József, Bodzsár Zsuzsa és Nagy Zlatica. A Zrínyi Ilona Matematikaversenyen Cseri Tibor, Veszlík Gábor, Rados Anikó és Gyurász Péter szerzett hírnevet az iskolának. Növendékeink rendre ott vannak a sportversenyeken, a különböző (matematika, fizika, kémia) olimpiákon, szavalóversenyeken. Legalább az országos döntőbe jutott diákok neve hadd álljon itt. Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny - Cseri Bernadett, Simonyi Zsigmond, helyesírási verseny- Pribánszky Annamária, Szülőföldem szép határa - Cseri Ágnes, Radis Anikó, Régi Tamás. Bibliaverseny - Bodzsár Zsuzsa, Csíri Katalin, Csíri Marietta. Katedra Történelmi Verseny - Gömöry Kati, Molnár Norbert, Siket Péter.- Szerencsére az új tanévben sem lankadt tanulóink versenykedve - folytatta Cseri Magda. - A magyar- országi Dejtáron a Mikszáth Kálmán Prózamondó Versenyen kü- löndíjat kapott Blasko Kornél és Cseri Bernadett. A Palóc Mesemondó Versenyen Krupciak Olivér 1. osztályos tanulónk az ipolysági elődöntőt megnyerve a balassagyarmati döntőbejutott, Lőcse Mária és Veszlík Gábor pedig a Losoncon megtartott Elek Nagyapó Üzeni irodalmi-történelmi vetélkedőn szerepelt eredményesen. De említhetném a sportversenyeket is, melyek közül legjobban a kiütőben szerepeltünk, ahol a felső tagozatos lányaink 1. helyen végeztek a járási versenyen. A felkészítést a pedagógusok szakkörökben, szabad idejükben végzik. És persze, az önművelődésről sem feledkeznek meg. Olvassák az elérhető szakfolyóiratokat, részt vesznek továbbképzéseken, tanfolyamokon, előadásokon, vagy az SZMPSZ nyári egyetemein. Rendszeresen látogatják a Katedra Klub rendezvényeit, helyettesem, Skabela Rózsa pedig szinte az összes dél-szlovákiai ma-' gyár várost bejárta az új szlovák- nyelv-tanítási módszerével - zárta beszélgetésünket Cseri Magda.
