Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-05 / 80. szám, szerda
Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 5. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 13. számában feltett kérdésre a héten 438 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Baksa Erika csábi, Sudák Adrián martosi és Bürsöly Erika nagyabonyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Belfastban. (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 20 % jövedelemadót vonunk le.) Halotti beszéd - előadói est a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Bárdos Ágnes tart előadói estet Halotti beszéd címen. Az ösz- szeállítás válogatás az anyaországon kívül rekedt magyarság életérzését tükröző versekből, prózai alkotásokból, választ keresve a menni vagy maradni kérdésre, amelyet a nézőnek végül önmagának kell megválaszolnia. Részletek hangzanak el egyebek közt Grendel Lajos, Zalabai Zsigmond, Kulcsár Ferenc, Márai Sándor, Szilágyi Domokos és Cseh Tamás műveiből, (ú) SZÍNHÁZ _____________________POZSONY_____________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Meséről mesére 10 Két úr szolgája 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Leánder és Lenszirom 9.30 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Az egérmenyasszony 9,10 Tartuffe 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Stuart Little kisegér (am.) 14.30,16.15 A part (am.) 18 OBZOR: Észvesztő (am.) 15.30, 20.30 A tehetséges Mr. Ripley (am.) 18 MLADOST: A félkegyelmű visszatér (cseh) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) 18 Soly- mász Tamás (szlov.) 16 A bennfentes (am.) 20 Az orléans-i szűz (am.) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19.30 Ember a Holdon (am.) 17.30 South Park (am.) 21.15 Az őrmester (am.) 18 KASSA CAPITOL: A tehetséges Mr. Ripley (am.) 16.30 Sivatagi cápák (am.) 20.15 ÚSMEV: A part (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Borrowers (am.) 16.15, 19.15 DRUZBA: Stuart Little kisegér (am.) 16, 18 Az újra megtalált éden (cseh) 20 TATRA: South Park (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Hair (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az orléans-i szűz (am.) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Felhők fölött az ég (am.) 16.30, 19 GAIÁNTA - VMK: Hatodik érzék (am.) 17.30, 20 GYŐR CINEMA CITY: Amerikai pite (am.) 14, 16, 18 Anna és a király (am.) 20 Az Álmosvölgy legendája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Sivatagi cápák (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Amerikai szépség (am.) 15, 17.30, 20 Jadviga párnája (magy.) 14.45, 17.15, 19.45 Stuart Little kisegér (am.) 14,16,18, 20.15 Kettős kockázat (am.) 13.30,15.45,18,20 A csontember (am.) 15,17.30,20 A part (am.) 14.45,17.15,19.45 Asterix és Obelix (ff.) 13.30 Gáspár Tibor kapta az idei Czabán Samu-díjat Diákokat is kitüntettek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rozsnyó. Az idei Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napok gazdag programot kínáltak a pedagógustalálkozó résztvevőinek. Az előadások szünetében a résztvevők megtekinthették a Drozdík Katalin párkányi pedagógus által összeállított gyermekrajz-kiállí- tást, amely több alapiskola tanulóinak a millenniummal és a honfoglalással kapcsolatos alkotásait, s a belőlük készített albumokat mutatta be. A rendezvény keretében két másik tárlatot is nyitottak a történelmi városháza épületében, ahol Csótó László és Mikó Zoltán pedagógusképzőművészek munkáit láthatta a közönség. A találkozó első napján rendezett ünnepi est során a kassai konzervatórium növendéke, a rozsnyói Nyéky Miklós zongoraműveket adott elő, a két rozsnyói alapiskola tanulói pedig szavalói képességüket csillogtatták meg, fellépett továbbá a pelsőci női kórus, valamint a kassai Csengettyű gyermek- kórus is. Az est során Ádám Zita, az SZMPSZ elnöke és Ambrus Ferenc, a Czabán Samu Baráti Társaság tagja átadták a Czabán Samu Pedagógiai Díjat. Az idén Gáspár Tibor, a komáromi Selye János Gimnázium nyugdíjas tanára részesült az elismerésben. Az SZMPSZ a tehetséges szlovákiai magyar diákokat és pedagógusaikat is megjutalmazta. Elismerésben részesült Alemayehu Sarah, a pozsonyi gimnázium diákja - felkészítő tanára: Dávid Béla, a tavalyi nemzetközi kémiai olimpia győztese, Kurucz Keve, a komáromi Selye János Gimnáziumból - felkészítő tanára: Szabó Endre - a tavalyi nemzetközi fizikai olimpián aratott sikeréért, Keszegh Balázs - komáromi Selye János Gimnázium, felkészítő tanára: Keszegh István, valamint a rima- szombati Tompa Mihály Alapiskola két tanulója, Dobi Krisztina és Pelle Beáta, akik többtusában az országos bajnokságon tavaly a 2. és a 3. helyen végeztek, az idén pedig elsők lettek, (trik) A pedagógustársadalom már tudja, hogy anyagi fedezet nélkül a legszebb terv is csak írott malaszt Minőség nélkül nincs jövő Pillanatkép a rozsnyói pedagógustalálkozóról (Dömötör Ede felvétele) Az idén főleg a résztvevők lelki alkatától, optimista vagy pesszimista beállítottságától függött, mit vittek haza magukkal Rozsnyóról, a szlovákiai magyar pedagógusok VI. országos találkozójáról. A rendezvénynek ugyanis kétféle kicsengése volt: egy pozitív, felemelő, a hazai oktatási szféra mizériájából kitörésre biztató, reális irányt mutató, és egy negatív, lehangoló. VOJTEK KATALIN A pozitívumot a magyarországi oktatási szakemberek - Nagy Jenőné, Szívós Ágota, Pőcze Gábor, Setényi János - által felvázolt kép jelentette, amelynek kulcsszava - mely egyben az SZMPSZ minden egyes szakmai rendezvényének is kulcsszava és legfőbb törekvése - a minőség. A magyarországi előadóktól hallottak hitelét fokozza az a tény, hogy nem holmi megvalósításra váró tervről, vonzó, de távoli vízióról szóltak, hanem egy konkrét folyamatról, amely évekkel ezelőtt indult be Magyarországon, a magyar állam teljes apparátusával támogatott, alaposan átgondolt és kimunkált programként. Ennek az oktatás minőségét biztosítani hivatott programnak mára konkrét, mérhető eredményei vannak, kidolgozott technikái. Ezen a téren már akkora utat tett meg a magyar oktatás, hogy vissza tud rá tekinteni, és fel tudja mérni a menet közben elkövetett hibákat is. Mert az előadók ezeket sem titkolták, sőt csokorba gyűjtve mutatták fel, nehogy a nyomdokukba lépők azzal fecséreljék energiáikat, hogy ismét elkövetik őket. A negatívumot a reális hazai oktatási viszonyokról árulkodó előadások jelentették. Nem mintha Vladislav Rosa, az Állami Tanfelügyelőség vezetője, vagy Vladimír Répás, az Állami Pedagógiai Intézet igazgatója valami olyat mondott volna, ami nem az oktatás minőségi javításának őszinte vágyáról tanúskodna. A probléma az, hogy idehaza még mindig csak a vágyaknál tartunk. És - számításba véve az oktatásban állandósult pénzhiányt - még jó ideig ott fogunk tartani. Ezen az egykor nagy reményekkel fogadott, majd gyorsan befagyasztott Konstantin- program újabb változata, a Millennium sem segít. A pedagógustársadalomnak, amely a fejbe kólintóan kijózanító pénztelenséget naponta a saját bőrén tapasztalja, már nincsenek illúziói. Tudja, hogy anyagi fedezet nélkül a legjobb szándékkal készített, legragyogóbb ötleteket tartalmazó terv is írott malaszt csupán. És felteszi a kérdést: mi jogon követel minőséget az az oktatási kormányzat, amely évek óta nem invesztál az oktatásba? Ráadásul Vladimír Rosa, akit a szlovákiai oktatásügy egyik legliberáli- sabb, legprogresszívabb képviselőjeként tartanak nyüván, két előadása alkalmával meghökkentő változáson ment keresztül, mintha ezzel is illusztrálni kívánta volna a hazai oktatásirányítás Janus-arcát. A szlovákiai közoktatás hosszú távú stratégiai programjáról, a Millenniumról beszélve nyitottnak és progresz- szívnak mutatkozott. Amikor már nem a Millennium társszerzőjeként, hanem az Állami Tanfelügyelőség igazgatójaként lépett fel, egy merev, vaskalapos Rosát hallottunk, aki a hatvanas évek levegőjét hozta magával a terembe. Ezen a skizofrén kettősségen csak akkor csodálkozhatnánk, ha nem tudnánk: olyan országban élünk, ahol kalkulálás nélkül szokás tervezni, ahol a tervek mozaikkockáiból nem alakul ki egy logikus egész, ahol a decentralizálá- si vágyak kaotikusán keverednek a centralizálókkal, s ahol a minőségi oktatás nem jelenik meg olyan erős össztársadalmi igényként, hogy konkrét lépésekre tudná kényszeríteni a döntéshozókat. Ilyen körülmények között szinte természetesnek tűnik az olyan apróság, hogy az Állami Tanfelügyelőség nem tartja fontosnak, hogy a nemzetiségi oktatást felügyelők értsék a gondjaikra bízott iskolák oktatási nyelvét. Ahogy az is, hogy az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztálya a rozsnyói találkozón ezúttal sem képviseltette magát. Pedig ideje lenne már elkezdeni a párbeszédet, mert mindeddig egyetlen tervezetével kapcsolatban sem tartotta érdemesnek kikérni a pedagógusszövetség véleményét. Ami mindezek ellenére reményt adó, az az, amire Pőcze Gábor mutatott rá: évekkel ezelőtt Magyarországon az alulról jövő kezdeményezések, a gombamódra szaporodó alternatív oktatási programok feszítették szét a merev oktatási rendszer kereteit. S minden jel arra vall, hogy - ha tetemes késéssel is - hozzánk is begyűrűzik az az oktatási trend, amelynek alfája és ómegája a minőség, s amely Magyarországon már a napi gyakorlat szintjén létezik, mert a szükség, az élet előbb- utóbb kikényszeríti Szlovákiában is az oktatás innovációját. A szlovákiai magyar iskoláknak lépéselőnyük lehet ezen a téren, hisz az SZMPSZ szakmai rendezvényein szinte tálcán kapják az információkat, az útmutatást, a válaszokat a hogyan kérdésekre. Számukra a minőség- biztosítás létkérdés, versenyképességük megőrzésének és fokozásának kizárólagos biztosítéka. Ezért szükséges, hogy már most erre az útra lépjenek, hasznosítva a magyarországi tapasztalatokat. S hogy a nyomasztó körülmények ellenére ez nem irreális, mutatja az érsekújvári, kassai, keszegfalvai iskolák példája, ahol már elkezdődött az intenzív pedagógiai műhelymunka. A pedagógustalálkozóval kapcsolatos további írásunkat a holnapi számunkban közöljük. Esterházy Pétert köszöntötték, és a Kalligram Esterházy-számát mutatták be a budapesti Szlovák Intézetben Derékbeállás hatalmas időben (Dömötör Ede felvétele) TALLÓSI BÉLA Budapest. Előbb volt az írott köszöntés. A Kalligram folyóirat ugyanis ebben a hónapban külön- számmal, különszámban köszöntötte Esterházy Pétert, abból az alkalomból, hogy ötvenéves. Ezzel az Esterházy-számmal hétfőn este a budapesti Szlovák Intézetben Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója, Karol Wlachovsky, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója, a pályatársak közül Grendel Lajos és Kukorelly Endre, a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatói, Öllé Erik, Czajlik József és Varga Anikó, valamint barátok élőben, élőszóban is köszöntötték az ötvenéves mestert. „Egy névért jöttünk össze ma este, egy névért, ületve egy íróért, aki összefogja Közép-Európát” - mondta megnyitójában Karol Wlachovsky. Az íróról aztán az is kiderült az est folyamán, hogy prózájával „kísértet járja be a magyar irodalmat, s meg is kísért mindenkit”. Nyelvi univerzuma arra a köznyelvre alapozódott, amely a nyolcvanas évek derekán változott oly mértékben, hogy az időjárásról csevegve már nemcsak azt lehetett mondani, hogy jó idő vagy rossz idő van, hanem ahogy Esterházy fogalmazta meg minden bizonnyal elsőként, „hatalmas idő van”. S nyelvi univerzumába - mely nyitott és befogadó - nemcsak ő fogadott be köznyelvi elemeket, hanem az élő nyelv is befogadta, a magyar nyelv beszélői is használni kezdték az ő elemeit. Prózájával megkísért mindenkit Ezért mondhatta el - mindenféle modorosságot nélkülözve - ünnepekként a színpadon is, egy karosszék támlájának támaszkodva, hogy „beállt a derekam”. Mert azok után, hogy a Kalligram áprilisi számából az Esterházyt köszöntő írások közül a színművészetisek élőszóban is tolmácsoltak néhányat, a mester is szót kapott, bár nem igazán kérte. Ahogy mondta, drámai vétek történt vele előző nap. Elment focizni, s beállt a dereka. „Ha nem így volna - mondta -, diadalittasan állnék itt, és nagyon örülnék”. De mert őszinteségét az ünnepi esten sem akarta udvarias lódítások- kal palástolni, azt mondta, nincs benne se öröm, se köszönet, hanem az a kicsi-pici nevetséges fájdalom, ezért őszintén csak a derekáról tud beszélni. Ennek ellenére megküzdőit „az élet betonjával”, vagyis azzal a 122x88 centiméter nagyságú Esterházy-tortával, amelyet Németh Ilona készített a híres recept szerint.
