Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-01 / 77. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 1. Bábu lett Putyin is, méghozza tettrekész úttörő - legalábbis az NTV népszerű Bábuk című műsorában. Ki tud­ja, tetszik-e majd önmagának - az orosz politikusok döntő többsége ugyanis nagyon nem szereti ezt a műsort, többen már a betiltását is követelték. (TA SR/AP) Vlagyimir Putyin a START-2 ratifikálását és a START-3 előkészítését ígérte Furcsa orosz vágyak Drágább lesz a prágai volt zsidó temető megmentése Állja a szavát a biztosító Ausztriai kárpótlások Becs. Ausztria a németországi megállapodástól eltérően nem csupán a második világháború idején foglalkoztatott kény­szermunkásoknak és rabszol­gamunkásoknak - azaz kon­centrációs táborokban dolgoz- tatottaknak-, hanem a mező- gazdaságban foglalkoztatot­taknak is fizet kárpótlást - kö­zölte Maria Schaumayer kor­mánymegbízott. Azok, akik koncentrációs táborban vol­tak, mintegy 105 ezer schil- lingre, a kényszermunkások mintegy 35 ezer schillingre, a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak pedig ennél kevesebb­re számíthatnak. (MTI) Menekültkérdés kezelése Brüsszel. Belgiumban tavaly 35778 külföldi kért menedék­jogot, közel kétszer annyian, mint egy évvel korábban és tíz­ezerrel többen, mint a korábbi rekordévben, Í993-ban. Antoine Duquesne belügymi­niszter ismét kilátásba helyez­te a menekültkérdés kezelésé­nek alapvető átalakítását. Ta­valy a menedékjogért folya­modók többsége a volt Jugo­szlávia és Szovjetunió utódál­lamaiból került ki, de őket ál­talában elutasították a belga hatóságok, és többnyire a feke­te-afrikai menekülteknek ad­tak menedékjogot. (MTI) A Béke fala Párizsban Párizs. Új látnivalóval gazda­godott a francia főváros: Jacques Chirac államfő csütör­tök este felavatta a Béke falát. A világ 32 nyelvén - közöttük magyarul is - olvasható a „bé­ke” szó az alkotáson, amely három hónapig a Champ de Marson áll, és a több száz mé­teres távolság ellenére úgy fest, mintha az Eiffel-torony belőle nőne ki. (MTI) Jacques Chirac vatta fel a Bé­ke falát. (Archívum) Újabb lengyel elnökjelölt Varsó. Jan Lopuszanski, a Lengyel Egyetértés elnevezésű kis jobboldali parlamenti cso­port vezetője azoknak a len­gyeleknek az elnökjelöltje akar lenni, akik ellenzik Len­gyelország EU-csatlakozását. Indulási szándékát bejelnető nyilatkozata szerint fő célja Lengyelország függetlenségé­nek megvédése. (MTI) Pokolgépes merénylet Bogotá. Nagy erejű pokolgép robbant csütörtökön a kolum­biai fővárostól, Bogotától 35 küométerre nyugatra lévő Cachipayban. A merényletben négy személy életét vesztette. A hatóságok a merényletet Ko­lumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szélsőbalol­dali szervezetnek tulajdonít­ják, amely Latin-Amerikában a legnagyobb és legütőképesebb gerillaalakulat. (MTI) Moszkva. Oroszország lakos­ságának csaknem fele teljes politikai kurzusváltást tart szükségesnek a Jelcin-kor­szak lezártával, míg harmada úgy véli, hogy az irányvonal megőrzése szükséges, haté­konyabb irányítás mellett. ÖSSZEFOGLALÓNK A tegnap nyüvánosságra hozott fel­mérés szerint a megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy Oro­szországban mindig is szükség volt a „kemény kéz” politikájára, s to­vábbi 30 százalék foglalt úgy állást, hogy éppen most van szükség a ha­talom egy kézben való összpontosí­tására. Csak 17 százalék ítélte ká­rosnak a hatalom ilyen nagy arányú koncentrációját. Az orosz lakosságnak csak 10 száza­léka ítéli hasznosnak, a nép javát szolgálónak az utóbbi évtized politi­mti-tudósítás Madrid. A madridi főügyész úgy rendelkezett, hogy a madridi or­szágos bíróság ne vizsgálja ki azt a feljelentést, amelyet Rigoberta Menchú Nobel-békedíjas guate- malai békeharcosnó tett hazájá­nak korábbi katonai diktatúrája ügyében - jelentette a tegnapi spa­nyol sajtó. Rigoberta Menchú népirtással, kínzással, állami terrorizmussal és törvénytelen fogva tartással vádol nyolc volt guatemalai elnököt és ezredest. A feljelentés miatt az asz­ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Washington. Moamer el- Kadhafi, Líbia első számú vezetője kedvezően viszonyulna ahhoz, hogy Tripoli és Washington rendez­ze kapcsolatait, amennyiben - mint mondta - az Egyesült Államok fon­tolóra veszi annak a tilalomnak fel­oldását, amely az amerikaiak Líbiá­ba utazására vonatkozik. Kadhafi szerint a múltban az Egyesült Álla­mok egyoldalúan szakította meg kapcsolatait Líbiával. Azzal vádolta meg az amerikai kormányzatot, kai és gazdasági reformjait, míg a megkérdezettek 68 százaléka ép­pen ellenkező véleményen van, egy­értelműen azt hangoztatva, hogy a reformok csak károkat okoztak. Oroszország stratégiai érdekeiről nyüatkozott tegnap Vlagyimir Pu­tyin ügyvezető államfő, kormányfő, aki a Cseljabmszk-70 nukleáris ku­tatóközpontban tett látogatást, s fel­szólalt az atomenergia-ügyi tárca értekezletén. Szavai szerint a vilá­got meg kell szabadítani a felesleges fegyverzet torlaszaitól, s Oroszor­szág ezért törekszik a START-2 rati­fikálására, illetve a START-3 előké­szítésére. Ugyanakkor kitért arra, hogy az atomipar változatlanul Oroszország stratégiai érdekeinek fontos területét jelenti, hiszen szük­ség van a nukleáris elrettentő erő „hatékonyságának növelésére”. Az - ország atomfegyverzetét megőriz­zük és megerősítjük, de szó nincs az atomarzenál növeléséről - mondta. Ami viszont sajnos növekedett, az a szonyt Guatemalában hazaárulás­sal vádolják. A madridi főügyész szerint az ügy kivizsgálása nem tartozik az orszá­gos bíróság hatáskörébe, mivel Guatemala „már bebizonyította, hogy mindent megtesz rettenetes múltja rendezéséért”, és mivel a feljelentésben szereplő esetek az 1962 és 1996 közötti guatemalai polgárháború alatt történtek, te­hát a „háborús jog” kategóriájába tartoznak. Menchú ügyvédje ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a háborús jogra való hivatkozás már a második világháború utáni hogy a legrosszabb diktatúra mód­szereit alkalmazza és visszaél hatal­mával. A múlt hét végén amerikai külügyi küldöttség járt Tripoliban, az első azóta, hogy 1981-ben meg­szakadtak a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok. James Rubin amerikai külügyi szóvivő pedig a múlt héten jelezte: felmerült annak fontolóra vétele, vajon az arab ország tovább­ra is biztonsági veszélyt jelent-e az amerikai utazókra nézve. Az Egyesült Államok nem készül ar­ra, hogy megváltoztassa Líbiával kapcsolatos politikáját - reagált Csecsenföldön elesett orosz kato­nák száma. Valerij Manyilov vezér- ezredes, a vezérkari főnök első he­lyettese tegnap arról számolt be, hogy a szövetségi erők az elmúlt hét harcaiban 45 halottat és 151 sebe­sültet vesztettek. Manyilov adatai szerint augusztus 2-tól egészen március végéig - vagyis a dagesztá- ni és a csecsenföldi harcokban ösz- szesen - a szövetségi erők 2036 ha­lottat és 6076 sebesültet vesztettek. Az orosz tábornok közölte, hogy másfélezer sebesült gyógyulását kö­vetően visszatért harcoló egységé­hez. Manyüov 3400 főre becsülte a még harcoló fegyveresek számát, s elis­merte, hogy a korábbi állításokkal ellentétben Sámü Bászájev és Hattab hadurak parancsnoksága alatt egy nagyobb, közel ezer fős muszlint osztag harcol a hegyekben, a vegyenói és a nozsaj-jürti járás ha­tárában. Tegnap is ebből a körzetből érkeztek hírek komoly harcokról. nürnbergi per óta elavult”. Az ügy­véd hangsúlyozta, hogy a guate­malai polgárháborúnak véget ve­tő, a gerillák és az ország akkori el­nöke, Álvaro Arzú által 1996-ban aláírt békeszerződés nem rendel­kezett a háborús bűnök ügyében. Az El Mundóban tegnap megjelent interjújában Rigoberta Menchú hangsúlyozta, hogy Guatemala nem élhet addig békében, amíg a katonai diktatúra áldozatainak ügyét ki nem vizsgálják. A genfi egyezmény értelmében az akkor történtek bizonyíthatóan kimerítik a népirtás kategóriáját. Phüip Reeker, az amerikai külügy­minisztérium egyik szóvivője Kad­hafi néhány órával korábban el­hangzott nyilatkozatára. Hangsú­lyozta: az Egyesült Államok tovább­ra is azt várja Líbiától, hogy vesse magát alá azoknak az ENSZ BT-ha- tározatoknak, amelyeket a testület a PanAm amerikai légitársaság egyik utasszállító repülőgépének 1988- ban történt felrobbantása után ho­zott. Washington a kapcsolatok ren­dezését ahhoz köti, hogy Líbia is­merje el felelősségét a merényletért, és fizessen kártérítést. MTI-HÍR Prága. Több mint százmillió koro­nába fog kerülni annak a középkori zsidó temetőnek a megmentése, amelyet tavaly fedeztek fel Prága központjában a Cseh Biztosító új iroda- és parkolóházának építése­kor. Korábban a költségeket 60 mil­lió koronára becsülték. A cseh kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a volt temetőt egy be­tonágyba öntik, s ez része lesz az új épületegyüttesnek. A kabinet erre a célra 45 millió koronát különít el, míg a költségek fennmaradó részét a biztosító vállalta magára. Prága. Václav Grulich cseh belügy­miniszter tegnap sajtóértekezletén bejelentette be, hogy április 4-én távozik hivatalából. Döntéséről írásban tájékoztatta Milos Zeman kormányfőt és Václav Havel állam­főt. Úgy fogalmazott, hogy politi­kai játékok áldozatának tartja ma­gát, s ezért távozik tisztségéből. Grulich egyike annak a négy tárca- vezetőnek, akiket Zeman kor­mányfő az idei állami költségvetés elfogadása után le kívánt váltani. A költségvetés megszavazását ugyanis az ellenzéki Polgári De­mokratikus Párt - amelyet a kor­MTI-HÍR London. Sok európai romának ma is üldöztetésben van része - ez áll az Amnesty International legújabb je­lentésében, amelyből tegnap hoztak nyüvánosságra részleteket London­ban. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint elsősorban Bulgáriában, Csehországban, Koszovóban, Ma­gyarországon, Romániában, Görö­gországban és Szlovákiában érik a romákat hátrányos megkülönbözte­tések. Az Amnesty International szerint a közép- és kelet-európai or­szágok nem tesznek semmit a szó­Jeruzsálem. Belehalt sérüléseibe az a palesztin férfi, akit civil ruhás izra­eli határőrök sebesítettek meg csü­törtök este a Jeruzsálemtől északra fekv Anata településnél. Az első vizsgálatok arra engednek követ­keztemi, hogy a határőrök egy ha­mis információ nyomán hatoltak be a ciszjordániai faluba, mert fegyve­Tekintettel arra, hogy a volt prágai zsidó temető Uy módon való meg­mentése mellett elsősorban a cseh­országi zsidó hitközségekés a külön­böző nemzetközi zsidó csoportok kardoskodtak, Jan Káván cseh kül­ügyminiszter csütörtökön tárgyalás­ra hívta meg az érintetteket, hogy tisztázzák a dolog pénzügyi hátterét. A találkozón ígéret hangzott el, hogy a zsidó szervezetek állni fogják a költségek egy részét. A Cseh Biztosí­tó képviselője bejelentette, hogy füg­getlenül a zsidó szervezetek hozzá­állásától, a biztosító elfogadta a kompromisszumos megoldást, s vál­lalását teljesíteni fogja. mányzó Cseh Szociáldemokrata Párttal az úgynevezett ellenzéki szerződés köt össze - bizonyos po­litikai egyezségektől és a kormány­ban végrehajtott cseréktől tette függővé. Miután a költségvetést megszavazták, Zeman teljesítette Václav Klaus pártjának feltételeit. Zeman előzetes bejelentése szerint az új belügyminiszter Stanislav Gross, a szociáldemokraták képvi­selőházi frakciójának eddigi veze­tője lesz. Gross, aki alig múlt har­minc éves, s a szociáldemokraták egyik legfiatalabb politikusa, azzal vállalta el a belügyminiszteri tárca vezetését, hogy megkapja a párt al­elnöki tisztségét is. beli vagy fizikai támadások, sőt időnként még gyilkosságok esetén sem. Kate Allen, az Al nagy-britanniai igazgatója bírálta a brit hatóságo­kat, hogy szinte automatikusan vis­szautasítják azoknak a romáknak a menedékjog-kérelmét, akiket hazá­jukban üldöznek. Csak az idei év el­ső két hónapjában 345 csehországi roma kért menedékjogot a szigetor­szágban. Tavaly öszszesen 1790-en folyamodtak Uyen kérelemmel Cse­hországból. Az európai romák helyzetéről szóló teljes jelentést a jövő héten teszi közzé az Amnesty International. reseket kerestek. Egy palesztinokat szállító jármű át akarta tömi az Anata határában felállított úttor- laszt, mire a határőrök tüzet nyitot­tak. A gépkocsi utasai közül egy fér­fit olyan súlyosan megsebesítették, hogy még az éjjel belehalt sérülései­be egy jeruzsálemi kórházban. A rendőrség vizsgálatot indított azért, hogy megállapítsák: jogos volt-e a határőrök fegyverhasználata. A madridi országos bíróság nem vizsgálja ki a guatemalai békeharcosnó feljelentését Nürnberg óta elavult hivatkozás Kadhafi líbiai vezető az utazási tilalom feloldására szólította fel az Egyesült Államokat Washington elutasító válasza Lemondott Csehország belügyminisztere Áldozatnak tartja magát MTI-HÍR Az Amnesty International a romák üldöztetéséről Szlovákia a listán van Meghalt a csütörtökön megsebesült palesztin férfi Rendőrségi vizsgálat MTI-HÍR Koszovó, Macedónia Amerikai elrettentés Washington. Az Egyesült Államok Koszovóba újabb katonákat, Mace­dóniába pedig fegyvereket küld. Ezt az indokolja, hogy Szerbia déli ré­szén fokozódott az albán ellenállók tevékenysége, és ennek nyomán nö­vekszik a feszültség. Koszovóba 125 felderítő katonát küldenek Néme­tországból. Az lesz a feladatuk, hogy a koszovói-szerb határ mentén jár- őrözzenek, és megakadályozzák a szerb-albán összecsapásokat. Ma­cedóniába 14 harckocsit és hat tü­zérségi löveget irányítanak át - eset­leges támadás elrettentésének nyo­matékosítása végett -, a szükséges kezelő személyzettel együtt. (MTI) Libanoni kivonulás T-i rr rr i rr Erosodo támogatás Jeruzsálem. Az izraeliek több mint kétharmada támogatja már az egy­oldalú katonai kivonulást Dél-Liba- nonból. A tegnap megjelent felmé­rés adatai szerint a megkérdezettek 68 százaléka kedvezően fogadná a kivonulást. Ugyanez az adat márci­us elején 61, két hónappal korábban 56 százalék volt. A kivonulást ellen­zők aránya 31 százalékról 24-re csökkent. Bár egyre többen ítélik meg kedvezően a kivonulást , az iz­raeliek mégis úgy vélik, hogy az nem hoz majd nyugalmat Izrael északi határán a Bejrúttal és Da- maszkusszal való megegyezés hiá­nyában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents