Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-29 / 99. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 29. Családi Kör ÉTI Napjainkban jelentősen megnövekedett a hisztériás férfiak száma, akik nagyon megkeserítik a családok életét Zokogó krokodilok A hisztériás ragaszkodik rossz természetéhez (Illusztrációs felvétel) tásra. A rosszabb intellektussal rendelkező hisztériások látványosan bosszúállók, agresszívek, minden szükséglet akadályoztatása esetén agresszió jön létre náluk. Önállóságra, autonómiára való törekvésük nincs, szenvednek, sőt félnek a magánytól. Hogy leküzdjék szorongásukat, nem utasítanak el senkit, gyakran visszatémak volt kapcsolataikhoz, melyek közben megszakadtak, vagy érzelmileg kihűltek, belekényszerítik a másikat saját érzelmi hangulatukba. Megalázkodni csak más cél érdekében szoktak, ezért kerülik a megalázó helyzeteket, mert súlyosan megsérülnek. Előfordult, hogy a hisztériás félj zokogva vetette a feleség lába elé magát, hogy ne hagyja őt el, mert akkor öngyilkos lesz. Amikor rádöbbent, hogy zokogása és fenyegetése nem hat, hideg fejjel és számítóan azt a 42 000 koronát akarta elosztani feleségével, mint vagyont, amiről a feleség is tudott, de a másik számlán lévő 2,5 millió koronáról hallgatott, amiről úgy gondolta, hogy a feleség nem tud. Egy másik esetben emberünk zokogva, fenyegetve próbált egy baráti kapcsolatot megtartani úgy, hogy közben olyan bizalmas dolgokat mondott el barátjának, melyeket eddig senkinek, csak neki mondott el. A barát ezzel a kitárulkozással nem tudott mit kezdeni, de mivel meghallgatta és látszólag bizalmas dolgokba lett beavatva, úgy érezte, hogy elkötelezettjévé vált és a számára már terhes baráti kapcsolatból nem tudott kilépni. Emberünk pontosan erre az érzésre számított és a manipulációja teljes mértékben bejött. Tehát a hisztériás zokogásával, krokodilkönnyeivel próbálja időnként uralni környezetét, vagy visszaszerezni elvesztett pozícióit. E zokogások mögött érzelmileg nincs semmi (ahogy a krokodilnál sem, amikor könnyezve felfalja áldozatát), a cél csupán a másik manipulálása és uralása. Az őszintén szenvedő és síró ember önmaga fájdalmával van elfoglalva, önmagának, többnyire befelé sír, nem pedig a környezetének, és nem képes a másik pillanatban hideg fejjel matematikai számításokat végezni a vagyonról, vagy fenyegetni, zsarolni, manipulálni a másikat. Az őszintén síró férfi együttérzést és segíteniakarást vált ki az emberekből, míg a teátrá- lis, hangos zokogás inkább megvetést, szánalmat és gyűlöletet. Domináns szükségletük a magamutogatás is. Abban, hogy a világnak meg akarják mutatni magukat, nemcsak a hivalkodás jellege szembetűnő, hanem az a forma, ahogy ezt teszik. Előfordul: a hisztériás elvárja, hogy mindig csak vele foglalkozzanak. Meg akar gyónni partnerének, hogy önmagát jobban megAz őszintén síró férfi együttérzést vált ki az emberekből, míg a hangos zokogás inkább megvetést... ismerje, hogy másoktól kapjon segítséget önmaga megismeréséhez. A hisztériás embernek a játékosság gyakori szorongásoldó szükséglete. Főleg szerepjátszások fordulnak elő, amelyekben nagyon jól érzik magát. Valódi vagy képzelt személyeket dramatizálhat így a környezet mulattatására, vagy önmaga szórakoztatására. Dominás tulajdonsága a narcizmus (önszeretet), amely szembetűnő önzésben nyü- vánul meg. Magamutogató, vagy „lásd, ki vagyok” célból mutathat lemondást, önfeláldozást, de ez soha nem igazi. Ritkán van meg benne a gondoskodás szükséglete, és ha megvan, akkor is uralkodásvággyal párosul. Beállítottsága eleve védekező lehét, ki akarja zárni a kudarcot, meg akarja akadályozni, hogy őt al- sóbbrendűnek lássák, vagy gondolják, ezért a legkisebb sértésre, negatív véleményre támad (támadás a legjobb védekezés alapon). Gyermekien fél a büntetéstől, felelősségrevonástól. Inkább az önzése, a büntetéstől való félelme, mint lelkiismerete diktálja cselekedeteit. Feltűnő, hogy lelki kapcsolatai hiányosak, mást mond, mint amit gondol, mást tesz, mint amit akar. A hisztériásokból gyakran hiányzik a rend igényé, ezért dolgaik, cselekedeteik kuszák, rendezetlenek. Ha a szűkebb környezete jobban megismeri a hisztériást, többnyire azzal a jelzővel látja el, hogy nehéz a természete. A gond az, hogy a hisztériás ezen a nehéz természeten nem is akar változtatni. Hasonlóan, mint abban a történetben, amely arról szól, hogy a skorpió megkéri a teknőst, hogy vigye át a tó másik oldalára. Először a teknős nem akarja, mivel fél attól, hogy a skorpió belevágja a fullánkját és mindketten odavesznek. De a skorpió addig fogadkozik, hogy végül a teknős rááll. A tó közepére érve a skorpió belszúrja a fullánkját a teknősbe és mindketten süllyedni kezdenek. A teknős elhaló hangon mondja: „Mit csináltál te szerencsétlen, most mindketten elpusztulunk!” A skorpió erre azt válaszolja: „Mit csináljak, ilyen a természetem.” Úgy tűnik, a hisztériás valóban ragaszkodik rossz természetéhez, különben a számára fontos dolgok (amelyeket fent felsoroltunk) nem teljesülnének, ami miatt nagyon szenvedne. Elképzelhetőnek tartom, hogy növekszik azon férfiak száma, akik talán nem is tudatosan a hisztéria fegyveréhez nyúlnak, hogy uralni tudják elveszettnek vélt pozícióikat a nőkkel (feleségeikkel) szemben. DR. BORDÁS SÁNDOR utóbbi években egyre több, hisztériás tüneteket produkáló férjről számolnak be rendelőmben a feleségek. Márpedig a hisztériát évszázadokon keresztül tipikusan női neurózisnak tartották. Akkor mi lehet annak az oka, hogy manapság jelentősen megnövekedett a hisztériás férfiak száma? A férfi-nő harcban (ha egyáltalán van ilyen) a férfi a hisztéria fegyveréhez nyúl, hogy megőrizze dominanciáját? Vagy az átalakuló férj-feleség viszony sajátos és tipikus következményével állunk szemben? Kezdjük azzal, hogy melyek a hisztéria tünetei és milyen egy hisztériás személyiség. Elmondhatjuk, hogy kapcsolata a környezetével általában jó és közvetlen, de már a legkisebb sérelem, kudarc felboríthatja a kapcsolatot. A hisztériás személyiség érzelmeinek a hatása alatt álí, így hiába jó a kapcsolata a külvilággal, mégsem tud a realitásnak megfelelően viselkedni. Érzelemvilága éreüen, gyermekies, többnyire elsődleges örömökre törekszik, és azonnali kielégülést keres. Nem tudja korlátok közé szorítani magát, így az intellektuális és lelkiismereti hatások gyakran háttérbe szorulnak nála. Hajlamos az éber álmodozásra, saját vágyaival átszőtt szituációkkal történő fantáziajátékokra. Ezek később a mindennapi életét is befolyásolják, hamis szerepeket vehet fel, amelyek valótlanságát az emberek hamar észreveszik. Szexuális életét az jellemzi, hogy inkább a fantáziájában éli ki vágyait, a valóságban mindig valamilyen nehézsége van, ilyenkor azonban nem saját magában keresi a hibát, hanem a partnert okolja. Szexuális igényei, vágyai gyermetegek. Emiatt gyakran belemegy a szexuális játékba, de vagy hamar elutasítja, vagy felingerli és hidegen otthagyja a partnert. Ha a szexuális zavar a neurózis vezető tünete, akkor úgy érzi, hogy mindenki ki akar vele kezdeni. Egy röA legkülönbözőbb nehézségeket is vállalják azért, hogy uralkodni tudjanak környezetükön. vid utcai séta során dicsekvően számol be arról, hogy hány férfit (nőt) hódított meg. A frigid nők nagy része hisztériára hajlamos. Emberi kapcsolataiban hajlamos a hazudozásra, de ezt nem érzi hazugságnak. Ha rábizonyítják a hazugságot, megsértődik, érzelmi reakciókat produkál, és szinte kényszeríti környezetét, hogy a hamis állítást, vagy a hamis beállítást fogadja el. Máskor újabb és még kidolgozottabb szereppel lepi meg környezetét és próbálja központi helyeztét visszahódítani. Újabb leleplezése sem okoz szégyenérzetet, sőt érzelmi reakciókkal ijesztgetheti környezetét, vagy ha kemény játékos, öngyilkossági szándékával zsarolhatja partnerét, ha az nem hajlandó az ő elképzelése szerint eljárni. Ha a szükségletek szempontjából közelítjük meg a hisztériás ember személyiségét, elmondhatjuk, hogy nála legfontosabb az uralkodásvágy. A legkülönbözőbb nehézségeket is vállalják azért, hogy uralkodni tudjanak környezetükön. Vállalják például a beosztott szerepét, megalázkodnak, gondoskodnak valakiről egy ideig azért, hogy később fölé kerekedhessenek. Előfordul, hogy betegségük révén kísérlik meg uralni környezetüket. Hajlamosak az agresszív magatarORVOSI TANÁCSOK Az a túlterhelt immunrendszer! „Mindig van megoldás" jeligére: A kislányom 9 éves, és évek óta antibio- ■ tikumokat kap. Állandóan „herpeszes", és nagyon gyakran van gennyes torok- és mandulagyulladása. Immunológushoz is jár, s a vérleletei „rémísztőek". Kap gyógyszereket, a jegyzék mellékelve. Ha ezek segítségével néhány hétig tünetmentes is, legkésőbb két hónap múlva minden kezdődik elölről. Kérem, segítsen valahogy, ha tud, nincs fontosabb az életemben, mint a gyermekeim egészsége! I A mellékelt leletek és gyógyszerek szerint a kislány immunológusa mo- • dem gyógyszereket alkalmaz, s ezek, amíg a szervezetben egy bizonyos szintet elérnek, hatnak is. Csakhogy az immunrendszer rendkívül bonyolult rendszer, szabályos működésének sok-sok feltétele van. Annyiszor leírtam már, újból megteszem. Ha nincs elég szelén, E-vitamin, C-vitamin, bioflavonoig, mész a szervezetben és hadd ne soroljam tovább, a legmodernebb gyógyszer is csak félkarú óriás. A levélben leírtak szerint a kislány évek óta semmi ilyet nem kap, s ezért nagyon sajnálom őt is, szüleit is, meg az orvosát is. Jöjjenek el kérem, mielőbb! Nyugodtan járjon szoláriumba! „Allergia" jeligére: Mivel az allergológusom nem válaszolt a kérdé- ■ semre, Öntől szeretném megkérdezni, szabad-e szoláriumba járnom, ha allergia miatt szedek gyógyszereket? Régebben jártam, és semmi problémát nem tapasztaltam. Egyszer ugyanis azt olvastam, hogy annak tilos szoláriumba járni, aki antibiotikumot szed. Mit tanácsol? ( Az ésszerűen alkalmazott szolárium ellen senkinek nem lehet kifogása, hi- • szén akkor azt is be kellene tiltani, hogy akik antibiotikumot szednek, kimenjenek napsütéskor az utcára. A problémát inkább abban látom, hogy a nyilvános szoláriumok használatához különféle kozmetikumokat nagyban használó létesítmények is kapcsolódnak, ahol jóval nagyobb az allergiás reakciót kiváltható szerek jelenléte. Otthoni körülmények között az ember ezeket elkerüli. A felelősség a műtétet végző orvosé „Peti" jeligére: Már elmúltam 30 éves, gyermekkorom óta szemüve- ■ get hordok, a két szemem nem egyformán erős. Szeretném elvégeztetni a lézeres műtétet, és ezzel kapcsolatban több kérdésem is lenne. Lehetséges lenne-e egyáltalán megoperálni, és milyen eredményt lehet ezzel elérni? Hol végzik ezeket a műtéteket, mibe kerülnek és a biztosító térít-e valamit az árából? Mennyi a várakozási idő a műtétre? » Annak ellenére, hogy erről a műtétről már sokszor írtam, még mindig • sok ilyen jellegű levelet kapok. Megpróbálom ezért összefoglalni a legfontosabbakat. Tudatosítani kell, hogy egy teljesen természetellenes megoldásról van szó. Az éleslátás alapkövetelménye, hogy a szemlencse rugalmas legyen, és az a finom inszalagrendszer, melyre fel van függesztve pontosan működjön. A szaruhártya görbülete viszont adott, még a szem belső nyomásának változása sem szokta számottevően megváltoztatni. A lézeres szemműtéttel ezt a görbületet változtatják meg, úgy faragják meg a szaruhártyát, hogy olyan szögben törje meg a fénysugarat, mint az addig használatos szemüveg lencséje. De mi van akkor, ha belül a szemlencserendszer kóros folyamata megy tovább? Hát ez a nagy kérdés! Azoknál a folyamatoknál, ahol ez egyértelműen fennáll, tilos a lézeres műtétet elvégezni! Viszont vannak nem teljesen egyértelmű esetek, folyamatok is, ezért a döntést meghozó orvosra óriási felelősség hárul. Nem elhanyagolható a probléma a műtét anyagi vonzata sem. Egy-egy ilyen berendezés ára évekkel ezelőtt is 3 millió koronán felül volt. Készültek felmérések, hogy Pozsony területén például mennyinek kellene lennie ahhoz, hogy gazdaságosan működjenek. A különböző kft-k mára már a nyereség igézetében jóval többet telepítettek, s ezek részleteit fizetni kell, tehát kell a beteg, s ez csak növeli a döntést hozó orvos felelősségét. Egy műtét ára kb. 10 ezer szlovák korona, s mivel luxusműtétnek számít, nem remélhető, hogy a biztosítók egyhamar téríteni fogják. Beszélgessen el orvosával! „Remény" jeligére: Eddig 28 évet dolgoztam le becsülettel az egész- ■ ségügyben. Körülbelül egy esztendeje rosszullétek jönnek rám, amiért az orvosom elküldött szívorvoshoz, és gyógyszereket is kaptam. Néha annyira elkap a szívdobogás, hogy még az udvarra sem merek kimenni. Beutaltak pszichiáterhez is, a gyógyszerek jegyzékét mellékelem. Mennyi idő kell ahhoz, hogy ebből a depresszióból kigyógyuljak? Vagy már nyugdíjba mehetek ezzel a betegséggel? Különben még 5 évem volna hátra. A munkahelyemet viszont már elfoglalták. Kérem, adjon tanácsot, mit tegyek? Ha itthon maradok az sem jó, hiszen szeretek dolgozni! I A depresszióban szenvedő embernek mindig nehéz tanácsot adni, mert a • kóros szomorúság fekete szemüveget tesz a szemére. Ezért csak azt tudom ajánlani, bízzon jobban a pszichiáterében, hiszen a depresszió egyik legmodernebb gyógyszerét írta föl Önnek. Lehet, hogy nem figyelte meg eléggé a magyarázatot, esetleg nem értette őt, amikor elmondta, hogy minden antidepresszív szemek kell legalább 3 hét kell, amíg elkezd hatni. S hogy mennyi ideig fog tartani a kezelés, azt bizony senki nem tudja előre megjósolni. Elméletileg tehát elképzelhető, hogy e betegség miatt fog nyugdíjba menni, de csak akkor, ha a depressziója nagyon makacsnak bizonyulna, ami ma, a modem antidep- resszívumok világában egyre ritkább jelenség. Szedje hát türelemmel a felírt orvosságot (nagyon jó, modem gyógyszert kapott), s próbáljon meg ráhangolódni egy kissé a pozitívabb gondolkodásra. A pszichoterápia keretében - amit minden pszichiátriai kezelés alatt végeznek - ehhez segítséget fog kapni. Gyógyszeres kezelését ajánlatos volna még kiegészíteni nyomelemekkel, vitaminokkal és más kiegészítőkkel, ha komolyan gondolta a gyorsabb javulást.
