Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-20 / 93. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 20. A szlovák küldöttség: egy sok vihart kavart házelnök és egy sok vihart kavart nagykövet. (TA SR) Az első jelentkezők már 2003-ban az Európai Unió tagjaivá válhatnának Sikeres volt a csúcs A konzervatív erők tiltakoznak az iráni reformok ellen Holnap bezár a bazár MTI-HÍR Gyilkos a fedélzeten Moszkva. Az orosz rendőrség kedden visszafordulásra köte­lezett egy Egyiptomba tartó re­pülőgépet, amelynek utasai között volt egy kettős gyilkos­ság elkövetésével gyanúsított férfi.A férfit azzal gyanúsítják, hogy megölte 22 éves felesé­gét és másfél éves kisfiát. A Transzeurópai Légitársaság el­nöke a rendőrség kérésére en­gedélyezte, hogy visszafordít­sák a repülőt, amely ekkor már a Kaukázus térségében járt. A gép végül Moszkva Seremety- jevo-1 repülőterén landolt, ahol a rendőrség azonnal őri­zetbe vette a feltételezett gyü- kost. (MTI) Szankciók helyett haladék New York. Az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa kedden ügy dön­tött, hogy hat hónap haladékot ad az UNITA angolai lázadó szervezetet sújtó embargó megsértésével gyanúsított or­szágoknak a változtatások végrehajtására, még mielőtt esetíeg szankciókat rendelne el velük szemben is. A szakér­tők különböző vádpontok alapján Burkina Fasót, a Dél- afrikai Köztársaságot, Ruandát és Togót, illetve Európából Bulgáriát és Belgiumot nevez­ték meg. (MTI) Az angolai külügyminiszter (TA SR/AP) Solana és Patten Pristinában Belgrád. A koszovói nemzet­közi békefenntartó erő élén történt parancsnokváltás nap­ján, kedden a szerbiai tarto­mány székhelyére látogatott Javier Solana és Chris Patten, az Európai Unió (EU) két ma­gas rangú képviselője is. Solana jelenleg az EU kül- és biztonságpolitikai felelőse, előzőleg a NATO főtitkára volt. Az unió külügyi biztosá­val, Pattennel együtt kedden a fő koszovói albán politikai erők képviselőivel találko­zott. A megbeszélések után Solana ismét bírálta, hogy a tartományban még mindig túl sok erőszakos cselekmény történik. (MTI) Felszámolt csempészbanda Prága. Több mint 2000 külföl­di állampolgárt vezetett át ta­valy nyár óta illegálisan a cseh határon az a nemzetközi em­bercsempész banda, amelynek húsz tagját kedden tartóztatta le a rendőrség Csehországban. A rendőrség eddigi ismeretei szerint az embercsempészek elsősorban a Közel-Keletről származó személyeket segítet­tek át illegálisan a volt Szovjet­unió, Szlovákia és Csehország területén át Németországba, ü- letve az Európai Unió más or­szágaiba. „Ügyfeleik” többsé­gét afgánok, pakisztániak és in­diaiak alkották. A nemzetközi bűnszövetkezet felszámolásá­ban a szlovák, a brit és a német rendőrség különleges egységei is közreműködtek. (MTI) Ljubljana. Minden erőfeszí­téssel arra kell törekedni, hogy 2001 végéig befejeződ­jenek a csatlakozási tárgya­lások az EU-tagságra jelent­kezett első országokkal - emelték ki az EU-csatlako­zásra jelentkező országok parlamenti vezetői tegnapi ljubjanai nyilatkozatukban. ÖSSZEFOGLALÓ A tagjelölt országok ljubjanai ta­nácskozásán 13 ország törvényho­zásának vezetői vettek részt, köz­tük Jozef Migas, a szlovák parla­ment elnöke is. Migas kiemelte, Szlovákia számára most az a leg­fontosabb, hogy utolérje visegrádi MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz felsőház szerdán szentesítette a START-2 szerződést és a kiegészítő, 1997-ben New York­ban aláírt jegyzőkönyveket. Az álla­mi duma a múlt hét végén szavazta meg az 1993 elején aláírt orosz­amerikai hadászati fegyverzetcsök­kentési megállapodást. A regionális vezetőket tömörítő, 178 tagú orosz föderációs tanácsban a várakozások­nak megfelelően különösebb vita nélkül szentesítették a START-2-t - 112 igen és 15 nem szavazattal, hét Moszkva. Az orosz felsőház tegnap meggyőző többséggel felmentette Jurij Szkuratov főügyészt, akit több mint egy évvel ezelőtt függesztett fel állásából Borisz Jelem akkori orosz elnök. A felmentés mellett 133-an szavaztak, tízen ellene, s ha­tan tartózkodtak. A Szkuratov-ügy azt követően bontakozott ki, hogy a főügyész szoros együttműködést alakított ki a svájci hatóságokkal a Mabetex cég vesztegetési ügyeiben. A Mabetex komoly megrendelése­ket kapott a Kreml gazdasági hivata­lától, s egyes állítások szerint Jelcin családjának is hitelkártyákat bizto­sított. A főügyész felfüggesztéséhez az ürügyet egy titokban készített vi­deokazetta szolgáltatta, amelyen „egy Szkuratovra hasonlító sze­mély’ és prostituáltak pásztoróráját örökítették meg. A felvételeket az állami RTR tv-csatomán be is mu­partnereit az integrációs folyamat­ban. Szerinte a találkozó megmu­tatta, a szociális és gazdasági krité­riumok teljesítésére kell összpon­tosítani. Ljubjanában ugynacsaikje- len volt Gyimóthy Géza, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A ma­gyar küldöttség vezetője hangsú­lyozta, hogy az EU-csatlakozás után nem csökken Magyarország szuverenitása és nemzeti identitá­sa. „Éppen az unión belül tudjuk majd megfelelően, a jelenleginél hatékonyabban képviselni nemzeti érdekeinket, és a mostaninál lénye­gesen nagyobb lesz a befolyásunk a döntésekre” - emelte ki. Az Or­szággyűlés alelnöke eredményes­nek ítélte a ljubljanai találkozót az EU-csadakozási folyamat gyorsítá­sa szempontjából, és üdvözölte, tartózkodás mellett. Az ülésen jelen volt Igor Ivanov külügyminiszter és Igor Szergejev védelmi miniszter is. A dokumentumcsomag elfogadása tükrözi a decemberi alsóházi válasz­tások, illetve a március 26-i elnökvá­lasztás nyomán kialakult helyzetet. Ugyanakkor a kiegészítő jegyző­könyvek ratifikálása, és szoros ösz- szekapcsolása az eredeti szerződés­sel azt jelenti, hogy Oroszország a rakétaelhárító rendszerek korláto­zásáról kötött ABM-szerződés meg­őrzéséhez köti a START-2 teljesíté­sét, s az új határidőknek megfelelő­tatták. Jelcin elnök háromszor kez­deményezte Szkuratov felmentését, de a felsőház mindháromszor_ ne­met mondott az előterjesztésre. A felfüggesztett főügyész személye és az általa megszellőztetett korrupci­ós ügyek meghatározott szerepet játszottak a tavaly decemberi duma­választások kampányában. Szku­ratov indult a márciusi elnökválasz­táson, de elenyésző számú szavaza­tot kapott. A főügyész most maga is úgy nyilatkozott, hogy a kialakult helyzetbe „mindenki belefáradt”, s ezért elfogadja a felsőház döntését. Figyelemre méltó, hogy Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő most in­doklás nélkül kérte a felfüggesztett főügyész menesztését a felsőháztól. Putyin személy szerint is érintett volt az ügyben, mert a főügyészt kompromittáló kazettáról ő állította hivatalból - akkor a Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat vezetője volt -, hogy nem hamisítvány. hogy konkrét időpontokat is meg­határoztak a csaüakozási menet­rendben. A résztvevők a tegnap el­fogadott közös nyilatkozatban tá­mogatásukról biztosították az Eu­rópa Tanácsnak azt a célját, hogy az EU-nak 2002-re készen kell áll­nia a bővítésre. Hangsúlyozták: fontos, hogy a csatlakozó országok állampolgárai részt vehessenek a 2004-es európai parlamenti válasz­tásokon. A parlamenti vezetők ki­emelték: támogatnak minden olyan törvényhozási és kormány­zati kezdeményezést, amelynek célja, hogy az első tagjelöltek 2003 elején az EU tagjai legyenek. A par­lamenti elnökök következő, tizedik találkozóját Cipruson rendezik meg, az azt követőt pedig valószí­nűleg Pozsonyban, (s, m) en 2007 végéig 3000-3500 robba­nótöltetre csökkenti nukleáris arze­nálját, akárcsak az Egyesült Álla­mok. A kiegészítő jegyzőkönyvek ugyanakkor elkülönítik a hadászati és nem hadászati rakétaelhárító rendszereket, így bizonyos alkudo­zási lehetőség megmaradt Moszkva és Washington számára. Az ameri­kai szenátus még 1996-ban ratifi­kálta a START-2 szerződést, de az 1997-es jegyzőkönyvek szentesíté­séről eddig nem tárgyalt, éppen az orosz törvényhozás halogató maga­tartása miatt. Teherán. A teheráni bazár, az iráni kereskedelem központja holnap zárva tart majd, hogy ezzel a lépés­sel jelezze: Ali Hamenei ajatollahot, Irán iszlám vallási vezetőjét támo­gatja. Hamenei ugyanis nemrégi­ben kijelentette: ellenzi, hogy Irán életét „amerikai módon” reformál­ják meg. A bazár iszlám szövetsége, amely a hagyományokhoz ragasz­kodó kereskedőket tömöríti, maga is úgy véli, hogy e reformok az or­szág nemzetbiztonságát és egységét veszélyeztetik. Ez az állásfoglalás azokra a vidéki tüntetésekre és ösz- szecsapásokra utal, amelyekre a kö­zelmúltban került sor a reformok hí­vei és a konzervatív mohamedánok között. Ugyancsak a tradíciók és re­MTI-JELENTÉS London. A The Times című konzer­vatív brit újság szerint az Európai Unió keleti bővítése Németország­ban már nincs napirenden. A lap szerint Helmut Kohl eltűnése az eu­rópai német prioritások újraértéke­léséhez vezetett. „Kohl úr nem akarta, hogy Németország legyen az EU keleti határa, és megígérte Lengyelországnak: 2000-ben az EU-ban lehet. Ezt a képtelen ígére­tet Jacques Chirac francia elnök megismételte” - olvasható a Ther Times tegnapi számában. Most azonban a kereszténydemokratá­MTI-JELENTÉS Genf. Az ENSZ Emberjogi Bizott­sága kedden Genfben elítélte Ku­bát az emberi jogok megsértése, mindenekelőtt a politikai ellenzék és a vallási csoportok üldözése mi­att. A Csehország és Lengyelor­szág által előterjesztett határoza­tot 21-en szavazták meg, 18-an voksoltak ellene, és 14-en tartóz­kodtak. Kuba genfi képviselője igazságtalanságnak nevezte, hogy országát ismét a vádlottak padjára ültették, s egyúttal elítélte az Egyesült Államok 41 éve tartó „népirtó” blokádját, amely szerin­te Kubának 121 milliárd dolláros MTI-HÍR Taskent. Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter tegnap Tas- kentben befejezte a volt szovjet köz­társaságokban tett ötnapos körútját és hazautazott. Albright kőrútjának utolsó állomásán azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elvárja Üzbegisztán segítségét abban a küz­delemben, amelyet a terrorizmus és a kábítószer-üzlet visszaszorításá­ért, illetve a tömegpusztító fegyve­formok közötti feszültség jele, hogy kedden este az iráni állami televízió részleteket mutatott be egy berlini, Iránról szóló konferenciáról, ame­lyet a Heinrich Böll alapítvány szer­vezett. Az egyik jelenetben egy mez­telen karú fiatal hölgyet mutattak be, aki - a kommentátorok szerint provokációként - a hallgatóság so­raiban táncolt. A szónokok közül több olyan iráni vallási vezetőt és új­ságírót is lefilmeztek, akik a refor­mok híveiként, és Mohammed Hatami elnökhöz közelállókként is­mertek. Megfigyelők szerint a tévé­műsort könnyen felhasználhatják majd ellenük: szerdán reggel az irá­ni parlament ülésén 140 konzerva­tív képviselő máris petíciót írt alá, hogy a berlini tanácskozás résztve­vőit állítsák bíróság elé. kát Angela Merkel és más, a negy­venes éveik derekén járó fiatalok vezetik. Merkel vissza akarja nyerni azokat a középen elhelyezkedő vá­lasztókat, akiket az CDU Schröder kancellár javára elveszített, és en­nek érdekében kijátssza a populista kártyát a bevándorlás ellen. Ä kele­ti bővítés nagyobb bevándorlást je­lent - mondta újságíróknak a múlt héten. ,A szláv hordáktól való féle­lem még a következő Bundestag- választások előtt mozgósíthatja a választókat. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök országos petíciót fontolgat a bővítés ellen” - írja a Londonban megjelenő lap. kárt okozott. Ezzel egy időben Ha­vannában százezres tömeg tünte­tett a cseh nagykövetség épülete előtt a határozat ellen, s az össze­gyűltek „árulónak, lakájnak” ne­vezték az egykor szövetséges kö­zép-európai országot. Az egyik legismertebb kubai ellenzéki, Elizardo Sánchez, a kubai emberi jogi és nemzeti megbékélési bi­zottság vezetője ugyanakkor kö­szönetét mondott Prágának, hogy felhívta a figyelmet a szigetor­szágban uralkodó helyzetre, miu­tán az elmúlt hónapokban ismét több száz másként gondolkodót vettek őrizetbe, és néhányukat sú­lyos börtönbüntetésre ítélték. rek elterjedésének megakadályozá­sáért vív. Albright 60 olyan elektro­nikus készüléket adott át az üzbég vámhatóságoknak, amüyennel a kö­zelmúltban egy Pakisztánba irányu­ló jelentős radioaktív szállítmányt tartóztattak fel a kazah határon. Áz amerikai külügyminiszter ígéretet kapott a kazah, a kirgiz és az üzbég államvezetéstől arra, hogy részt vesznek a Washingtonban megren­dezendő júniusi közép-ázsiai terro­rizmusellenes konferencián. Az amerikai külügyminiszter „beöltözik", hogy meglátogathasson egy mecsetet Üzbegisztánban. (TA SR/AP) A döntés híven tükrözi a választások utáni oroszországi politikai helyzetet Rábólintott a felsőház is Szkuratov belefáradt a másfél éve húzódó csatába Menesztett főügyész MTI-TUDÓSÍTÁS A The Times szerint a CDU kijátssza a populista kártyát Németek a bővítés ellen? Havannában tüntettek a cseh nagykövetség előtt Elítélték Kubát Az Egyesült Államok igényt tart Üzbegisztán segítségére A terrorizmus ellen Elégedett az Unió Megállapodás Gibraltárról Brüsszel. Spanyolország és Nagy- Britannia tegnap Brüsszelben meg­állapodást írt alá Gibraltár státusá­ról, megnyitva ezzel az utat több eu­rópai uniós jogszabály teljes körű al­kalmazása előtt. Az egyezmény nem érinti a gibraltári önállóság, il­letve hovatartozás kérdését. Lehető­vé teszi viszont, hogy a területtel kapcsolatos adminisztratív problé­mákat az uniós törekvésekkel össz­hangban rendezzék. Brüsszeli érté­kelések szerint a megállapodás a legnagyobb előrelépést a schengeni egyezmény terén jelenti. Emellett kihirdethetik a megállapodásnak köszönhetően a vállalatok felvásár­lásáról szóló uniós irányelvet, amely kizárólag a gibraltári vita miatt nem léphetett még életbe. Kedvezően hat a megegyezés a több országot érintő bűnözésről rendelkező jog­szabályokra is.

Next

/
Thumbnails
Contents