Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-19 / 92. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 19. TÉMA: A NYÉKVÁRKONY! SZÖVETKEZET ELADÁSA II. A nyékvárkonyi szövetkezet ingó vagyonának új tulajdonosa az együttműködés fontosságát hangsúlyozza. Nem kizárt a dolgozók létszámának emelése sem. Ha megegyeznek, a jövőjük közös lehet A szövetkezet, igaz, más formában, akár működhet is A nyékvárkonyi szövetkezet eladásának körülményeit vizsgálva nem hagyhattuk ki a főszereplő, a leváltott elnök, Horváth Barnabás mérnök személyét sem, hiszen számtalan tisztázatlan kérdésre magyarázatot adhatott volna. PÉTERFI SZONYA Annak ellenére, hogy a betegállományban lévőnek - ha nincs éppen orvosnál - általában otthon a helye, Horváth Barnabás helyett délután fél három körül csak a feleségével beszélhettünk. Másnap telefonon kerestük, s többszöri próbálkozás után sikerrel jártunk. Tulajdonképpen arra a kérdésünkre szerettünk volna választ kapni, ami leginkább foglalkoztatja a nyékvárkonyiakat: miért adta el a szövetkezetét? Horváth mérnök tagadta, hogy a szövetkezetét ő adta volna el, azt állította, a nehézségektől, a hitel- szerződésről és a jelzálogról tudtak többen is. Eleinte persze nem fedte fel, hogy konkrétan kire gondolt, inkább elismételte: neki rendeznie kellett a kedveződen anyagi helyzetet. Azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezet számláján lévő anyagiakból azért nem téríthette a hitel esedékes részletét, mert karácsony előtt fizetést kellett adnia az embereknek. Miután figyelmeztettük arra, hogy a szövetkezet számláján (Általános Hitelbank) december 27-én több mint 850 ezer korona szerepelt, letette a telefont. Később viszont felhívta szerkesztőségünket, de semmi újat nem tudott közölni. Adalékként Bérek helyett törleszteni kellett volna a hitelt. megjegyezte: talán inkább kellett volna törleszteni a hitelt, mint fizetést adni a munkásoknak, majd „elárulta”, hogy a szövetkezet közgazdásza volt az, aki szintén tudott az eladás körülményeiről..- Az elnök, hogy finoman fogalmazzak, nem mond igazat - közölte Puha Margit mérnök, aki 19 éven át a szövetkezet közgazdásza volt. - Ha nem állt volna szándékában a szövetkezet eladása, nehézségekkel bár, de fenntarthattuk volna magunkat. Amikor eladásra került a jelzálogként letétbe helyezett gabona és a váltó pénzzé vált, Horváth Barnabás volt az, aki az 500 ezer koronát kivette a Pofnobankából és az általános hitelbanki számlára tette. Amikor figyelmeztettem, hogy ezt nem teheti, utasított: ne foglalkozzam azzal, ami nem rám tartozik. Mindez azelőtt zajlott, mielőtt esedékessé vált az első részlet kifizetése. Januárban, amikor ugyancsak elmaradt a következő részlet - a további 500 ezer korona térítése -, már a vállalati jogászt is figyelmeztettem. Mosolyogva biztosított arról, hogy minden rendben van, majd arra kért, ne foglalkozzam az üggyel. Szombaton, március 18-án (két nappal azelőtt, hogy Horváth Barnabás nyilvánosan bejelentette a szövetkezet eladását) az elnök egyenként megbeszélésre hívta a szövetkezet vezetőit, többek között Puha mémöknőt is. Közölték vele, hogy hétfőn az alkalmazottaknak felmondanak, de az új kft. új munkaszerződéseket köt valamennyiükkel.- Feltűnt, hogy az elnök, és Lelkes Béla, a szövetkezet ingó vagyonának tulajdonosa elhallgatták az új munkáltató kft. nevét. Húszéves szakmai múlttal nem tudtam feldolgozni a történteket, ezért közöltem, hogy én ebből nem kérek. Leépítés címén közös megegyezéssel távoztam a szövetkezetből. Bízom abban, bár jelenleg munka- nélküli vagyok, hogy amint egészségileg összeszedem magam - az eltelt évek alatt erre soha nem volt időm - a végzettségemnek megfelelő munkát találok. A dunaszerdahelyi Pofnobanka igazgatója sem zárkózott el a beszélgetés elől, noha azonnal hangsúlyozta: a rendeleteknek megfelelően jártak el.- Az, hogy az elnök elvitte az 500 ezer koronát, hozzájárult ahhoz, hogy a bank számára az ügyfél megbízhatatlanná vált. A szövetkezet számára jelzésértékű lehetett volna, hogy a tavalyi hitelfelújításkor nem egy, hanem csupán fél évre kapták kölcsön a kért ösz- szeget - ismertette a lényeget Pisch László mérnök, majd hozzáfűzte: azt persze mi nem sejthettük, hogy a szövetkezet vezetőségének nem volt tudomása a fejleményekről. Arról viszont, hogy a bank mennyire „rizikós” kategóriába sorolja az ügyfelet a központ dönt, szigorú belső szabályok figyelembevételével . Az igazgató szerint általános jelenségnek számít, hogy a pénzért folyamodók el sem olvassák a hitel- szerződést, annak feltételeit, s nem tartják szükségesnek a legközelebbi munkatársak tájékoztatását sem. A hitelt nyújtók bizalma viszont nem lehet határtalan, ugyanis a bankok kötelesek védeni a rájuk bízott vagyont. A bank küldetése - világos és érthető feltételek mellett - a vállalkozások segítése, miközben tagadhatatlan, hogy amint pénzről van szó, az érzelmeket félre kell tenni. A bank legfontosabb célja a nyereség. A nyékvárkonyi szövetkezet elárverezésére azért került sor, mert többszöri felszólítás után sem rendezte tartozását, illetve senki nem jelezte a pénzügyi gondokat. Pedig ez egyértelműen az adós kötelessége - magyarázta a játékszabályokat. Az ügyfél feltárja problémáit és segítséget kér, a bank, ha van rá lehetősége felülvizsgálja a kérelmező teljes pénzügyi hátterét és eldönti, lehet-e, érdemes-e kisegíteni vagy sem. Ezért is természetes, hogy a kétes esetekben a hitelre felvett jelzálog jóval nagyobb értékű. A Pofnobanka a követelések behajtását általában a Pravis Rt.-re bízza, ugyanis általában teljesíti a megbízatást: a lehető legtöbb pénzt hajtja be: Ebből eredően a bank nem foglalakozik az árverés lebonyolításának részleteivel, annak időpontjával sem. Nincs tudomásuk arról, hogy az Rt. mely lapban teszi közzé az árverés tényét. - Bevallom, nem gondoltunk arra, hogy a regionális lapokban, ületve az Új Szóban is megjelenjenek ezek az információk. Hiba volt, de megígérem, hogy ezentúl ügyelünk erre is - fogadta meg Pisch László. Bármilyen sajnálatos, ami történt, tudatosítani kellene: nem a bank okozta a szövetkezet vesztét. Annak ellenére, hogy a bankigazgató már sejtett valamit, az utolsó pillanatig kapcsolatban állt a szövetkezet megbízott vezetőivel: az elnökkel és az alelnökkel. Feltételezi, ha Horváth Barnabás nem „üt övön alul”, és nem emeli le a számláról az 500 ezer koronát, tárgyalhattak volna a nehézségek rendezéséről. A hagyományos (és megszokott) szövetkezeti forma megszüntetésének híre alaposan megijesztette és felbőszítette a nyékvárkonyi szövetkezet dolgozóit, akik nem tudtak az elnök lépéseiről. Érthető tehát a felháborodás, amely azután következett, hogy Horváth Barnabás bejelentette a tulajdonosváltást. Annak ellenére, hogy a szövetkezet ingó vagyonát az Agrogarant Kft. vásárolta meg, munkáltatóként az új, csupán három hónapra szóló munkaszerződéseken mégis a Korpod Kft. szerepelt. A munkavállalók, féltve kenyerüket nem voltak hajlandók belemenni egy tisztázatlan kapcsolatba. - Csak az év közben alakított kft. kérhet állami támogatást, a Korpod Kft.-t is azért alakítottuk. Tény, hogy akkor még nem történt meg a cégbejegyzés, de csupán azért, mert ez nem intézhető egyik napról a másikra. Mindezt közöltem az egybegyűltekkel, miközben Amint pénzről van szó, az érzelmeket félre kell tenni. elmagyaráztam azt is, hogy az én célom egy működő, gyarapodó kft. létesítése. Kezdettől fogva együttműködésről beszéltem: működne a szövetkezet, melynek ingatlanjait bérelném, és természetesen az Agrogarant Kft.-t is, majd idővel holdingot, közös céget hoznánk létre. Hangsúlyoztam azt is, hogy egy sikerorientált, támogatást kapó kft. létrehozására vállalkoztam, amely növelné az ingatlan értékét is. Nagy komplexum kialakításában gondolkodom, vásárlási szándékkal a környék szabad földjei után érdeklődöm. Az Agrogarant Kft. már eddig is jövedelmező mezőgazdasági tevékenységet folytat és ezek a tervei a jövőben is. Nincs kizárva, hogy nem szállunk versenybe az esetleg elárverezésre kerülő más szövetkezet(ek) megszerzéséért is. - magyarázta Lelkes Béla mérnök, az Agrogarant Kft. társtulajdonosa. Hangsúlyozta, hogy az árverésről valamikor február elején egy napilapból értesült ugyanúgy, mint sokan mások. Szerinte a hír eljutott a Csallóközbe is, ugyanis többen érdeklődtek egy-egy mezőgazdasági gép megvásárlása iránt. A „mazsolák kiszedése” nem történt meg, a Pravis Rt. egyben árulta az ingó vagyont; Az Agrogarant Kft. volt az egyedüli komoly érdeklődő.- Látnom kellett viszont, hogy nincs minden abban az állapotban, ahogy azt papírra fektették. A’ tehenek tejhozama például 10 liter alatti, a kombájnról hiányzik a kerék, számos más mezőgazda- sági gép is működésképtelen, de nincs jó véleményem a munkafegyelmről sem. Érthetetlen számomra, hogy a földtulajdonosok miért nem ellenőrizték, hogy a szövetkezet vezetői hogyan gazdálkodtak a rájuk bízott vagyonnal? Miért nem kérdeztek rá, hogy megtérültek-e a befektetések, vagy akár arra, ki a felelős az előnytelen beruházásokért? Nem tagadom, engem meglepett a szövetkezetben talált rendetlenség, de a bérek magassága is. Lelkes mérnök sok mindenről nem volt hajlandó nyilatkozni, viszont egyet leszögezett: Horváth Barnabással nem volt és nincs kapcsolatban, szóba sem jött, hogy esetleg alkalmazná. Nem mondott véleményt a volt elnök vezetői módszereiről sem, bár úgy véli, hogy a pénzügyi nehézségekről a vezetőségnek tudnia kellett. Ugyanis a gazdasági osztály dolgozói naprakész információkkal rendelkeztek a szövetkezet anyagi helyzetéről. - Nem csinálok ügyet abból, hogy a dolgozók nem írták alá a munka- szerződéseket. Egyelőre minden a régi kerékvágásban megy, bízom abban, hogy a viszonyunk rendeződik. Nyílt kártyákkal játszom, hiszen ha szándékaim nem volnának tisztességesek, elszállíthattam volna az állatokat, s elvihettem volna mindazt, amit megvásároltam. Nem teszem, mert terveim vannak. Beruházást igénylő tervek ezek, amelyek hozzájárulnak pl.a tejhozam és egyben a minőség emeléséhez is, miközben szóba jön bizonyos bedolgozási tevékenység is. Nem kizárt a dolgozók létszámának növelése, de tudatosítani kell, hogy megkövetelem a munkafegyelmet. Ez ugyanis nem szerelem, hanem üzlet. Elviselem, hogy most ferde szemmel néznek rám és nem szeretnek, de hiszem, eljön az az idő, amikor elismernek. Az együttműködésből eredő eredmények láttán. A nyékvárkonyi szövetkezet eladásának hátterét továbbra is homály fedi. Annyi azért mégis kiderült, hogy van valaki, aki bűnös mulasztásokat követett el. Tény az is: sokan voltak, - nemcsak a szövetkezetben dolgozók, hanem az összes tag - akik lehetővé tették, hogy a hatalmat, a döntéshozatalt egy személy, a volt elnök magához ragadja. A játszmának persze most sincs vége. Lelkes Béla szerint a gépek műszaki állapota siralmas A drága traktort lízingelik (Somogyi Tibor felvételei)
