Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-19 / 92. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 19. Agrárkörkép ÉTI Minden eddiginél magasabb összeg a mezőgazdasági támogatási alap idei költségvetésében Támogatásra 4,5 milliárd Archívumi felvétel T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ köztudottan nagyon nehéz pénzügyi helyzetben levő ag­rártermelők számá­ra a tárca vezetése és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Állami Támogatási Alap az idén az előző évinél jóval nagyobb, az alap történetének ed­digi legnagyobb összegű támoga­tási költségvetését készítette elő. Az ágazati támogatások folyósítá­sának új lehetőségeiről Varga Zol­tánnal, az alap igazgatójával készí­tettünk beszélgetést. Tavaly az ágazatban igencsak gyéren folydogáltak a támogatá­sok... Valóban a tavalyi év az alap törté­netének egyik legválságosabb idő­szaka volt. Konkrét támogatásra csupán 519 millió koronát fordít­hattunk, sőt ebből az összegből 300 milliót az ezt megelőző évek­ben jóváhagyott támogatási terve­zetekre kellett felhasználni. Az év végére sikerült „letisztítani az asz­talt”, tehát rendezni az előző elma­radásokat, sőt mintegy 300 millió koronás tartalékot is képezni. En­nek eredményeként decemberben már megkezdődhetett az új kérvé­nyek elbírálása, s még ebben a hó­napban 50 millió korona értékű tá­mogatást folyósítottunk. Mára si­került biztonságos tartalékot ké­peznünk, így a folyamatban levő kérvények elbírálása után folya­matosan tudjuk finanszírozni a jó­váhagyott igényeket. Milyen változásokat hoztak a támogatáspo­litika új irányelvei? A legfontosabb változás az, hogy a támogatáspo­litikában az eddigi elég­gé általános elvek he­lyett áttértünk a kivá­lasztásos ún. szelektív támogatási formára. Az új irányelvekben megfo­galmazott prioritások elsősorban az ágazat legfőbb problémáira re­agálnak. A nem műkö­dő, esetenként felszá­molás alatt álló gazda­ságok újraindításának támogatásával, a régi beruházási hitelek át­vállalásával is ezekre a gondokra próbálunk megoldást tálálni. Milyen területeket érintenek az új támogatási programok? A támogatási programok új rend­szerét az irányelvek és a hozzájuk kapcsolódó módszertani útmuta­tások tartalmazzák, (lásd alább - a szerk. megj.) A kérdésre válaszol­va említést érdemel az ingatlanvá­sárlás támogatása, amely a csődbe jutott gazdaságok működésének felújítására folyósítható, vagy a ré­gi beruházási hitelek eddig ld nem fizetett részleteinek átvállalásával részt vállalunk a vállalat meg­újhodási programjának megvalósí­tásában. Érdekes a kezdő agrárvál­lalkozók támogatására kiírt prog­ram, amellyel 1 millió koronáig a vállalkozói tervezet költségeinek 100 %-át finanszírozni lehet. Köl­csön vehető fel egyébként a mező- gazdasági földterület vásárlására is. Hangsúlyozni szeretném, s ezt a találkozókon is elmondtam, hogy a vállalkozói tervezeteket ne nekünk készítsék a vállalkozók, hanem a saját cégük időszerű problémáinak megoldására. Je­lenleg ugyanis a rendkívül szigorú elbírálási rendszer úgyis kiszűri a csak nekünk írt projekteket. Első­sorban a vállalkozások működését és fejlődését biztosító kérdésekre kell összpontosítani, ezeket az időszerű igényeket mi támogatni kívánjuk. A kérdés, hogy ez a támogatás mibe kerül majd a kérvényezők­nek? A folyósított kölcsönökre kiszabott kamatok nagysága különböző. Ar­ra helyeztük a hangsúlyt, hogy ügyfeleink igyekezzenek elsősor­ban a saját forrásaikra összponto­sítani, ezért a kamatok a beruházá­si összeg nagyságától is függnek (1-8 %), minél magasabb az igé­nyelt összeg, annál magasabb a ka­mat. Viszont olyan feltételeket is kialakítottunk, hogy a szerződések feltételeit betartó ügyfelek a ka­matok egy részét (1-3 %-ig) visz- szaigényelhetik. A feltételek be nem tartásáért viszont 4 %-os bün­tetőkamatot számítunk fel. Mekkora összeg áll majd rendel­kezésre az idei támogatáspoliti­kai irányelvek és célok megvaló­sítására? Az alap történetének eddigi legna­gyobb összegű támogatási költség- vetését sikerült kialakítanunk. Míg 1994 óta az alap összesen 5,34 milliárd korona értékű támogatást folyósított, az idén összesen 4,5 milliárd koronát teremtünk elő er­re a célra. A fedezethez sikerült megegyeznünk a Nemzeti Vagyon­alap tartozásának törlesztése ügyében, ahonnét csaknem 1,8 milliárd koronára számítunk, to­vábbi 1,7 müliárdot külföldi hite­lekből biztosítunk. A további forrá­sokat a tónnlévő működő támoga­tások törlesztéséből fedezzük majd. Bízom abban, hogy ezek a források is hozzájárulnak majd az ágazat gazdasági helyzetének sta­bilizálásához. Módszertani útmutató a mezőgazdasági állami támogatások folyósítását szabályozó irányelvekhez Az alap támogatási programjának céljai A kiadott új irányelvek szerves részét képe­zik a módszertani út- _ mutatások, amelyek az alap támogatási programját, a támogatások folyósí­tásának formáit, fedezetüket, az igénylések elbírálásának rendsze­rét, az alap, a pénzintézet és az ügyfél közötti kapcsolattartás elve­it, az ellenőrzés formáit és az igényléshez szükséges forma- nyomtatványokat tartalmazzák. Érvénybe lépésével megszűnnek az alap előző 6/1998-as és 2/1999-es idevonatkozó rendeletéi. Az ágazati minisztérium az elkö­vetkező időszakban a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar és az erdő- gazdálkodás területén tevékeny­kedő vállalatok támogatására írt ki programokat. Ezeket a tekjesség igénye nélkül rövid összefoglalás­ban ismertetjük. Az alap által támogatandó fejlesz­tési programok között fontossági sorrendet állítottak fel, amelyet kétjegyű sorszámmal jelöltek. Az első számjegy a program fontossá­gi sorrendjére (prioritására) utal az ágazat egészében, a második pedig az egyes szakágazatokban. Az egyes programok a következő területekre irányulnak: A mezőgazdasági termelés és szolgáltatások területén a/ 1.1. Új mezőgazdasági gépek és berendezések valamint tech­nológiák vásárlásának támogatá­sa a növénytermesztés számára, beleértve az építőipari és szere­lési munkákat is. Ezen a terüle­ten lehetőség van az évente kifi­zetett kamatok 2 százalékának visszafizetésére és 5 éves futam­idejű kölcsönök folyósítására, b/ 1.1. Új technológiák vásárlásá­nak támogatása az állattenyésztés számára, beleértve azokat a szerelé­si munkálatokat is, amelyek a tech­nológia beépítésével kapcsolatosak. Itt úgyszintén lehetőség van az évente kifizetett kamatok 2 százalé­kának visszafizetésére és 5 éves fu­tamidejű kölcsönök folyósítására. c/ 1.1. Ingatlanok vásárlásának tá­mogatása beleértve a vele kapcso­latos ingóságok vételét is, amely a mezőgazdasági termelés felújítá­sára irányul. A folyósítható köl­csön maximális értéke a vételár 90 százaléka, illetve az ingatlan fel­becsült értékének 90 százaléka le­het. Lehetőség van 10 éves futam­idejű kölcsön folyósítására vala­mint az évente kifizetett kamatok 3 százalékának visszafizetésére. Ezt a támogatást azok igényelhe­tik, akik hitelt érdemlően bizonyí­tani tudják, hogy a csődbe jutott gazdasággal sem vagyoni sem sze­mélyi összefonódásuk nincs, d/ 1.1. Az alap támogatást biztosít a kereskedelmi bankok által folyó­sított beruházási hitelek eddig meg nem fizetett részleteinek átvállalá­sával 5 millió korona értékig, amit kölcsönökké alakít át. Az átvállalás követelménye, hogy az igénylő fel­újítási tervezetet nyújtson be, amelyben dokumentálja a kölcsön visszatérítését és annak garanciáit. A támogatási lehetőség ezen a te­rületen az évi kamatok 3 százalé­kának visszafizetésére és 5 éves futamidejű kölcsönre vonatkozik, e/ 1.1. A kezdő vállalkozók támo­gatására a mezőgazdasági szakirá­nyú középiskolák és főiskolák 35 évnél fiatalabb végzőseinek az ösz- szes vállalkozási formában általá­ban 1 millió koronáig a felsorolt célokra és a vállalkozói tervezet költségeinek akár 100 százalékára' is 5 éves futamidejű kölcsön folyó­sítható és lehetőség van a kifizetett kamatok évi 3 százalékának visz- szafizetésére is. f/1.2. A növénytermesztési és állat- tenyésztési objektumok felújítására szolgáló építési beruházások támo­gatása lehetőséget nyújt a kölcsön kifizetett évi kamatai 1 százaléká­nak visszafizetésére és 7 éves fu­tamidejű kölcsön folyósítására, g/1.2. Gyümölcsösök, szőlők, kom­ló-, egyéb ültetvények, és üveghá­zak telepítéséhez szükséges földte­rület megvételére folyósítható tá­mogatás 10 éves futamidejű köl­csönnel és a kifizetett kamatok évi 2 százalékának visszafizetésével, h/ 1.2. A gyümölcsösök, szőlők, komló- és egyéb ültetvények felújí­tására szolgáló támogatás lehető­vé teszi az évi kamatok 2 százalé­kának visszafizetését és a kölcsön törlesztésének 4 évi halasztását, eh/ Az energia- és az üzema­nyagfelhasználás ésszerűsítésére valamint a környezet javítására szolgáló beruházások támogatásá­ra szintén az évi kamatok 2 száza­lékának visszafizetése és 10 éves futamidejű kölcsön igényelhető, i / 1.2. A foglalkoztatottságot nö­velő kiegészítő tevékenységekre irányuló beruházások támogatása úgyszintén a kamatok 2 százaléká­nak visszafizetését és 5 éves fu­tamidejű kölcsönök folyósítását te­szi lehetővé. j/ 1.2. Mezőgazdasági földterület vásárlásának támogatására a köl­csön kamatainak évi 1 százaléká­nak visszafizetése és 10 éves fu­tamidejű kölcsön szolgál. Az élelmiszeriparban a/ Az ágazat exportképességét nö­velő beruházások támogatására a kölcsön kamatainak évi 3 százalé­ka visszafizethető és 7 éves futam­idejű kölcsön igényelhető, b/ 1.1. A tej minőségét vizsgáló és dokumentáló készülékek, labora­tóriumi berendezések vásárlására szolgáló támogatások szintén a kölcsönkamatok évi 3 százaléká­nak visszafizetését és 5 éves fu­tamidejű kölcsön folyósításának lehetőségét jelentik, c/ 1.1. Az élelmiszeripari termelés felújítását szolgáló beruházások támogatása 3 százalékos kamat­visszafizetéssel és 7 éves futamide­jű kölcsönökkel. d/ 1.1. Az EU követelményeinek megfelelő élelmiszeripari terme­lésbe irányuló technológiai beru­házási támogatások 3 százalékos évi kamattérítést és 5 éves futam­idejű kölcsön folyósítására nyújta­nak lehetőséget. e/ 1.1. Az EU követelményeinek megfelelő élelmiszeripari terme­lésbe irányuló építőipari beruhá­zási támogatások 3 százalékos évi kamattérítést és 7 éves futamidejű kölcsön folyósítására nyújtanak le­hetőséget. f/ 1.2. Az új élelmiszeripari tech­nológiák vásárlásának támogatá­sára a kölcsönkamatok évi 1 száza­lékának visszafizetése és 5 éves fu­tamidejű kölcsön igényelhető, g/ 1.2. Az energia- és az üzem­anyagfelhasználás ésszerűsítésére valamint a környezet javítására szolgáló beruházások támogatásá­ra szintén az évi kamatok 2 százalé­kának visszafizetése és 10 éves fu­tamidejű kölcsön szolgál. Az erdőgazdálodásban a/ 1.1. A a fanevelésben, az erdő­védelemben, a fakitermelésben és a szállításban valamint a rakodás­ban alkalmazható új berendezések és technológiák vásárlására folyó­sított támogatás a kamatok évi 2 százalékának visszafizetésére és 5 éves futamidejű kölcsönre nyújt le­hetőséget. b/ 1.2. A kitermelt fa tárolására és mozgatására szolgáló raktárak fel­újítását és modernizálását szolgá­ló támogatások a kamatok évi 1 százalékának visszafizetésére és 7 éves futamidejű kölcsön folyósítá­sára vonatkoznak, c/ 1.2. Az erdei biomassza kihasz­nálására és a környezeti hatások mérséklésére szolgáló beruházási támogatások keretében a kamatok évi 2 százalékának visszafizetése és 5 éves futamidejű kölcsön folyó­sítható. d/ 1.2. A termelés diverzifikálásá­ra, a foglalkoztatottság növelésére és az alternatív források termetésére szolgáló beruházások­hoz támogatás formájában a kamtok évi 1 százalékának vissza­fizetése és 7 éves futamidejű köl­csön igényelhető. A támogatások irányelveivel és a módszertani utasításokkal teljes részletességgel a földművelési minisztérium regionális osztá­lyain ismerkedhetnek meg az ér­deklődők. (tszl) MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Az igénylések elbí­rálásának rendszere Az államigazgatási szervek és az illetékes pénzintézet az igényléshez állásfoglalást dol­goznak tó, amelyet 14 napon belül az alap igazgatási osztá­lyához terjesztenek be. Ha a beadvány nem felel meg a megszabott követelmények­nek, a kérvényezőt írásban ér­tesítik, hogy az igénylését 30 napon belül egészítse tó a szükséges adatokkal. Az alap igazgatási osztálya a beérke­zett kérvényeket az alap taná­csa elé terjeszti, amely azokat az előírt feltételek alapján el­bírálja, és a miniszter elé ter­jeszti jóváhagyásra. Az ágazati támogatásra beérke­zett igényléseket a minisztéri­um regionális osztályai a kama­rával vagy az erdészeti szakosztályokkal együttműköd­ve értékelik. Az értékelés során elsősorban a vállalkozói terve­zet realitását, hatékonyságát és a fejlesztés hozadékait vizsgál­ják. Ennek keretében felmérik a vállalkozás utóbbi három éve alatt elért gazdasági eredmé­nyeit (a fiatalabb vállalatoknál az alapítás óta elért eredménye­ket), a vállalatvezetés tapaszta­latait és képességeit. Az értéke­lő bizottságok helyszíni szem­lén győződnek meg azokról a feltételekről, amelyekkel a vál­lalkozás működik. A bizottság a helyszíni szemle és az adatok értékelése után ál­lásfoglalásban fejezi tó, támo- gatja-e, hogy a kérvényező szá­mára támogatást folyósítsanak. Az állásfoglalást az esetleges ki­egészítések beszerzése után 14 napon belül eljuttatja az alap igazgatási osztályára. A kölcsön folyósítására és ga­ranciákra vonatkozó igénylések esetén a pénzintézet további vizsgálatot végez el a saját módszertana és a minisztérium­mal közösen megegyezett mód­szertan alapján. A bank úgy­szintén 14 napon belül eljuttat­ja állásfoglalását az alap igaz­gatási osztályára. Az alap igazgatási osztálya nyil­vántartja a beérkezett igénylé­seket, ezeket a minisztérium il­letékes osztályai elé terjeszti, amelyek a kérvényeket szakmai szempontból bírálják el. Ennek alapján választják tó azokat a kérvényeket, amelyeket az alap tanácsa tárgyal meg. Az alap ta­nácsa az összes elemzés és szakmai szempont figyelembe vételével dönt a támogatások odaítéléséről. A kérvények vég­ső jóváhagyásáról és a pénzesz­közökről maga a miniszter dönt. Az alap igazgatási osztá­lya a döntésről 30 napon belül értesíti az illetékes regionális osztályokat. Az elutasított kér­vényeket az alap tanácsa nem tárgyalja újra. A kölcsönszerződés megkötése A miniszter írásbeli jóváhagyá­sa után az alap forrásait kezelő pénzintézet 90 napon belül szerződést köt a kérvényezővel, amelyben kölcsön esetén meg­határozza az alap által folyósí­tott források formáját, nagysá­gát, és a további feltételeket, amelyek a kölcsön folyósítására vonatkoznak, elsősorban a költ­ségek 30 százaléknyi a vállalko­zó saját forrásaiból való fedezé­sét, a kölcsön merítésének és té­rítésének határidejét, a szerző­dés megszegéséből következő szankciókat, amely magában foglalja a kölcsön teljes vagy részbeni visszafizetési kötele­zettségét is. Az alap a kérvényezővel úgy­szintén szerződést köt, amely­ben kötelezettséget vállal a a kölcsön folyósítására, a kérvé­nyező ugyanakkor vállalja a kölcsön visszafizetését. A szer­ződés részletesen tartalmazza a kölcsön merítésének és téríté­sének feltételeit, a kamatlábat, a kölcsön garantálását, a szer­ződés feltételeinek esetleges nem teljesítése esetén követen­dő eljárást és a vitás kérdések megoldásának módját. A kölcsönök és garanciák merítése A támogatási kölcsön jóváha­gyása után a támogatási forrá­sokat kezelő bank kölcsönszám- lát nyit az ügyfél számára, amelyről az a megkötött szerző­dés szellemében a kölcsönt egy tételben vagy fokozatosan me­rítheti. A kölcsön elsősorban készpénzfizetés nélküli formá­ban, tehát számlák kifizetésével, vagy az ügyfél számlájára való átutalással meríthető. Egyéb formához az alap igazgatójának jóváhagyása szükséges. A köl­csönt az ügyfél havi, negyedévi vagy félévi részletekben törlesz­ti. Ha az ügyfél nem teljesíti a szerződésben foglalt feltétele­ket, a bank 4 százalékkal növel­heti az elmaradás kamatait, ha két vagy három hónapon át nem törleszti időben a részleteket, az alap felbonthatja a szerződést és követelheti a fennmaradó tarto­zás visszafizetését. Amennyiben ezt az ügyfél nem teljesíti, meg­kezdődik az alapnál letétbe helyezett garancia értékesítése. Akölcsöngaranciák értéke álta­lában az alap támogatása révén szerzett ingó és ingatlan vagyon beszerzési értékének megfelelő. Amennyiben számolni kell a kü­lönböző szerelési munkákkal, a garancia értéke 150 százalékra növekszik. Ugyanennyi a garan­cia értéke, ha az ügyfél a meg­követelt 30 százalék saját esz­közöket idegen forrásokból szerzi be és nem lehetséges a vásárolt berendezések általi ga­rancia. A garanciát az ügyfél az alapnál letétbe helyezi. Ha a kölcsön visszafizetése veszélybe kerül az érintett felek, tehát a bank, az ügyfél és az illetékes regionális osztály képviselője írásban köt megegyezést a to­vábbi lépésekről, s erről az alap vezetését is értesíti. A támogatás felhasználásának ellenőrzése A támogatásként folyósított források felhasználásának ellenőrzését az alap illetékesei mellett a forrásokat kezelő bank is végzi. Ennek során az eszközök felhasználásának hatékonyságát vizsgálják. Az ellenőrzés során az illetékes szerveknek joguk van tájékoztatást kérni az ügyféltől a támogatott tervezet megvalósításáról, betekintést nyerhetnek a könyvvitelbe és ellenőrizhetik a tervezet megvalósítását, valamint a könyvelés helyességét. Az ügyfél köteles analitikus nyilvántartást vezetni a felhasznált támogatási forrásokról. A támogatások igénylésekor a következő adatok szükségesek: 1. A vállalkozás létjogosultságát hiteltérdemlően igazoló dokumentum, tehát cégjegyzéki kivonat, vállalkozói engedély, a községi hivatal által kiadott nyilvántartási lap, alapszabály, alapítólevél stb. 2. A vállalkozói tervezet részletes jellemzése. 3. A vállalkozó becsületbeli nyilatkozata az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítéséről - adók, vagyonalap, földalap. 4. Az utóbbi két év gazdasági eredményének mérlege és adóbizonylata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents